A fenntartható, zöld bolygóért
Október közepén az Akvárium Klubban első ízben került megrendezésre a Zöldgömb Fesztivál, mely ezer szállal kötődik az ELTE Természettudományi Karához. Volt szó az ökológiai lábnyomtól kezdve a globális erőforrás-háborún át az elektromos autókig mindenről.
„Hogy megóvjuk jövőnket, és unokáink számára is élhető bolygót hagyjunk örökül, változtatnunk kell életmódunkon!”
Ez volt az I. Zöldgömb Fesztivál mottója és legnagyobb üzenete. A Földgömb Magazin formabontó fesztiválja minden kétséget kizáróan eleget tett saját mottójának, és ingyenes belépés mellett számos érdekes dologról szó esett.
Az előadók hozzáértéséről és tudásáról mindent elmond, hogy jó páran egyetemünk neves oktatói; hogy mást ne említsünk, A Földgömb főszerkesztője, Nagy Balázs, Karátson Dávid aki a Természetföldrajzi Tanszék vezetője, és Mari Lászlóról, Munkácsy Béláról és Sáfián Fanniról még nem is beszéltünk…
Az előadások két teremben párhuzamosan folytak, mi a kisteremben Munkácsy Béla, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék adjunktusának Fenntartható Energiarendszer, avagy a 21. század energiagazdálkodása című előadásán kezdtük a napot, és rengeteg minden szóba került a kb. húsz perces előadáson.
A földrajzosok bizonyára jól tudják, mi az az ökológiai lábnyom, és miért baj, ha túl nagy az ember ökolábnyoma. Az ökológiai lábnyom egy olyan mutató, mely az emberiség „Földhasználatát” tartja számon, különböző részegységekben kategorizálva azt, mint az energia és termőföld felhasználása, vagy a beépített területek nagysága. Ez alapján a mutató alapján (is) kijelenthető, hogy az emberiség fordulóponthoz érkezett el, ugyanis napjainkra jócskán túllépte azt a bizonyos fenntartható, egy Földnyi értéket, ami a rendelkezésünkre áll.
Ha az ökológiai lábnyom aggasztó növekedése nem lenne elegendő a problémák leírására, akkor azt megteszi a kifejezetten az éghajlatváltozás által okozott károk helyreállítására költött súlyos dollármilliók évente növekvő értéke, mely a gazdaságnak sem tesz jót, nemhogy a bolygónak!
Vannak azonban reményt keltő változások, 2017-ben 21 ország adatai igazolják a 20. századi trendek megváltozását: az adatokból bizonyosságot nyer az a tény, hogy ezekben az országokban a karbon kibocsátás csökkenésével párhuzamosan is tovább nő a gazdaság teljesítménye; ilyen országok a szomszédban is vannak Románia és Szlovákia személyében!
További jó hír, hogy a károsanyag- szabályozásával, a lakosság tájékoztatásával és a technológia fejlődésével az energiahatékonyság is folyamatosan javul, így például a világítástechnikában az elmúlt évezred végéhez képest a mai LED-es fénytestek már tízszer hatékonyabbak húsz évvel ezelőtti elődjüknél. Az olyan apró lehetőségek, mint a „car-sharing”, azaz a telekocsis közlekedés is javítja a jelenlegi ökoszisztéma fennmaradásának esélyeit azáltal, hogy kevesebb autóval kevesebb szén-dioxidot bocsátunk ki.
Munkácsy Béla szerint egy 21. századi energiarendszernek intelligensnek és rugalmasnak kell lennie, amely elérhető olyan smart rendszerek alkalmazásával, melyek mindig az éppen aktuális időjárási körülményeknek megfelelő megújuló energiát használják fel, így például, ha fúj a szél, akkor a szélturbinákról, ha pedig akár csak szórt fény is éri a napelemeket, akkor ezeket felhasználva működteti a rendszert.
Mivel egy ország energiarendszere nemzetstratégiai és ellátásbiztonsági kérdés is, ezért létfontosságú lehet, hogy helyi erőforrásokra épüljön, és szétszórva, decentralizálva termeljen, valamint a lakossági energiatermelés is meghatározó szerepet kell, hogy kapjon.
A közlekedésben szinte minden szakértő szerint az elektromos autóké a jövő, ezért sem véletlen, hogy ez a téma egy külön blokkot is kapott a nagyteremben A jövő autója címmel. Az elektromos autózás kihívásairól, valamint az önvezető autók robbanásszerű fejlődéséről, továbbá a Nissan forradalmi ötleteiről is szó volt, mi több, a Nissan egyet el is hozott a rendezvényre Leaf típusú autójából.
Jelenleg az elektromos autók felhasználási lehetőségei még nem teljes körűek, egyelőre akkor érdemes ilyen járművet választani, ha városi forgalomban, kisebb terhek szállítására szeretnénk használni, ugyanis ha ki szeretnénk menni a városból, a töltőállomások „kiépítetlensége” igencsak kellemetlen problémákat okozhat.
A Tesla autók hatótávja az elmúlt időben 375 kilométerről 630-ra nőtt köszönhetően a hatékonyabb akkumulátoroknak és a fékezési energia teljes visszanyerésének. A hibrid technológiák is inkább városban használhatóak, egy Toyota Prius taxizáshoz például tökéletes. Az elektromos autók elterjedését az önvezetés és a töltőállomások kiépítése annyira felgyorsíthatja, hogy már 2030-ra teljesen kiszoríthatja a benzines autókat a piacról.
A Nissan az egyik élharcosa az elektromos autózásnak, évi 300 000 eladott járműnél jár a világon, hazánkban 200 felett van ez a szám. A japán cég az igényeknek megfelelően a világ minden pontjára különböző technológiákat visz el, így például Brazíliában a cukornád adja az elektromos áramot az autók működéséhez.
Mivel ez egy fesztivál volt, nem pedig konferencia, ezért a kísérőprogramok is kiemelt figyelmet kaptak. Ahogy már említettük, a Nissan hozott egy Leafet az elektromosautó-flottájából, a közönségből pedig egyvalaki tesztvezetésben részesült; de képviseltette magát a WWF és a Magyar Turisztikai Ügynökség is.
A Zöldgömb Fesztivál egy olyan esemény volt, mely sok embert megmozgatott és egy napos októberi szombaton is képes volt beltéri programra késztetni, reméljük lesz folytatása!