Új a Küldöttgyűlés, új a HÖK
A Hallgatói Önkormányzat évének legfontosabb eseményét zártuk le április második hétfőjén, az érdekképviseleti választásokat. A HÖK legfőbb döntéshozó szervének, a Küldöttgyűlésnek a tagjait választották meg a TTK-s hallgatók szakterületenként, és a TTK HÖK elnökét is.
A TTK HÖK jogosan élhet azzal a szófordulattal, hogy dinamikusan változó csapattal dolgozik, hiszen minden évben frissül, megújul és egy része évközben is nagy változásokon mehet át. A választások pontosan ezt a felüdülést hivatottak megteremteni. Idén már túl is vagyunk rajta, és előreláthatólag három héten belül már meg is kezdi a működését az új csapat.
Evidens, hogy a Hallgatói Önkormányzat tagjai hallgatók. Sőt, mindenki, aki hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, tagja egy adott HÖK-nek. A hallgatók sajátossága pedig az, hogy jönnek, mennek. Ideális esetben nem tölt az ember hat évnél többet az egyetem berkein belül, legalábbis hallgatóként. Ezzel a fluktuációval lépést kell tartania a HÖK-nek és azoknak kell képviselnie a hallgatói érdekeket, az érdekeinket, akik velünk együtt átélik a hallgatói létet. A HÖK-ben aktív funkciót betöltők, tisztában vannak vele, hogy hallgatói mibenlétük véges. Éppen ezért keresik utódjaikat és bíztatják társaikat, hogy vegyenek részt a közösségi tevékenységben, jelentkezzenek képviselőnek, tisztségviselőnek.
A tanéveknek megvan a maguk ciklikussága. Szeptemberben megtelnek a folyósok az újonnan érkezett gólyákkal és természetesen a régiekkel, júliusban búcsúznak a végzettek, de helyükre már szinte tudják a leendő gólyák, hogy jönnek. A TTK HÖK ezt a ciklusosságát a tavaszi választással tartja fent.
A választásnak meghatározott rendje van, mikor kell kiírni, szakaszai mennyi időt vehetnek igénybe, így tart el a ceremónia egy teljes hónapig vagy akár tovább is. Idén viszonylag bonyodalommentesen zajlott kiírás és az időpontok módosításai is csak kisebb bökkenőkkel teltek. Mindössze a jelöltállítási időszakot kellett meghosszabbítani.
Az idei választás rövid ideje az utóbbi évek rekordját állította fel. Ugyanis a Választási Bizottság nem használta ki a szavazás rendelkezésére álló maximum 14 napot, mindössze 10 napra hirdette meg azt. A részvételi arány pedig még így is megközelítette a tavalyit. Ez a tény felcsigázott és az elmúlt pár év adatának is utánanéztem.
Az egyik legalapvetőbb szabály a választások során, hogy az érvényességi küszöb 25%. Azaz a szavazati joggal rendelkezők 25%-ának le kell adnia a voksát. Ez az, ami állandó az utóbbi öt évben. Holott rengeteg minden változott. A 2014-es választások során megalapult a tanárképzési szakterület, a 2015-ösön egyrészt elektronikussá vált a szavazás, másrészt az elnökválasztás is a hallgatók közvetlen hatáskörébe került.
A számokból kitűnik, hogy azzal, hogy maga választás papíros formából, bekerült a Neptunba, nem egyértelműen jelentette, hogy a részvételi arányok is nőnek. Sőt, a 2015-ös választás előtt a szavazati joggal rendelkezők köre is szűkült, hiszen a szabályzati környezet változása, csak az aktív hallgatói jogviszonyra szűkítette a szavazók körét. Így joggal mondhatom, hogy nem hozta a várt növekedést az elektronikus felület. Viszont a 2016-os választások folyamatosan rekordokat döntögettek. Ez volt az első év, amikor az érvényességi küszöböt nem csak összességében haladta meg részvétel, hanem szakterületenként is, mind átlépte az álomhatárt és egyértelmű, hogy így a részvétel is magasan verte az addigiakat.
Meglepő lehet, hogy az elnökválasztás részvételi aránya eddig mindig kevesebb volt, mint a képviselőválasztásé. Dacára, hogy ugyanakkor és ugyanazon a felületen zajlanak. Az elnök személye nagyon fontos az Önkormányzat életében, hiszen bizonyos irányvonalak az ő elképzeléseit tükrözik, többek között az érdekképviselet fontosságáról és az általános munkamorálról. Nagy felelősség a hallgatók részéről ez a választási lehetőség, és mindeközben a közvetlen támogatottság legitimizálja az elnök tevékenységét. Viszont fontos figyelembe vennünk, hogy eddig nem volt arra lehetőség, hogy verseny alakuljon ki a jelöltek között. Az idei alkalommal is csak egy pályázat érkezett be. Mindamelett az elnök személye is távolinak hathat a hallgatók szemében, hiszen a szakterületek közötti ismeretségek nem olyan kiterjedtek, hogy sok matekos ismerje például a biológus elnökjelöltet.
Remélem egyszer el fog jönni az alkalom, mikor két elnöknek alkalmas jelölt egészséges versenyt folytat le a választások alkalmával. Ám koncentráljuk a választások után előttünk álló feladatokra. Hamarosan jön a 2016/2017-es ciklus lezárása, a tisztségviselők mind beszámolnak a megválasztásuk óta eltelt időszakról és tevékenységükről.
A leköszönő elnök összehívja az Alakuló Küldöttgyűlést és megkezdeti működését az új ciklus.
Végezetül, lássuk a képviselői kezdőcsapatot:
Elnök: Horváth Luca.
Biológia szakterület: Agócs Julianna, Bauer Krisztina Rita, Codogno Borbála, Farkas Sophie Zoe, Fibriczer Csenge, Kurucz Bálint, Nagy Lőrinc, Valánszki Luca.
Fizika szakterület: Kékesi Ádám, Meleg András, Rácz Gergely, Szigeti Balázs Endre.
Földrajz- és földtudományi szakterület: Benke Petra, Égerházi Bálint, Horváth Bence, Laza Dániel, Lukács Károly, Mekker Julianna, Novák Roland, Varga Dávid, Végh Stella, Vörös Réka.
Kémia szakterület: Balogh Dániel, Borbély Eliza, Kozma Luca, Ungi Balázs, Vajda Levente.
Környezettudományi szakterület: Pánczél Balázs, Póta Noel Krisztián.
Matematika szakterület: Göde Ábel, Lekics László, Simon Richárt, Tóth Marcell Dávid.
Tanárképzési szakterület: Dohány-Juhos Nikolett, Kanti Eszter, Lukács Márton, Maszlag Szilvia, Miskei Ferenc István, Őri Bálint, Pintér Kornélia, Szabó Áron, Vígh Patrícia.