Egy rövid betekintés a XX. századi művészvilág jeles alakjainak kreatív életszakaszaiba, ahol előttünk is megjelenik vizuálisan az, ahogyan ők látták a világot.
Bevezetőként egy általános információt szeretnék közölni minden kedves olvasóval. Az alapfeltevés, aminek köszönhetően eljutottam a kiállításokra az az volt, ami szerint minden egyes hónap első vasárnapján bizonyos múzeumok ingyenesen látogathatók. Ennek muszáj volt kicsit utána nézni és persze ez a mondat a valós, jogi értelmében kicsit szankcionálva van. A pontosság kedvéért szeretném itt elhelyezni az idevágó részt.
A 194/2000-es számú kormányrendelet 2011. évi módosítása alapján díjtalanul látogathatja a múzeumok állandó kiállításait a 18 év alatti személy legfeljebb két közeli hozzátartozója, továbbá a 26 év alatti személyek is, minden hónap egyik hétvégéjének a múzeum által meghatározott napján.
Ha esetleg még nem volt ez az ismeret a birtokotokban, akkor innentől kezdve talán könnyebb lesz szabadidős tevékenységet választani.
Miután augusztusban megtudtam én is ezt a titkot, rögvest eszembe jutott a kampányplakátok után talán a második leggyakoribb eseményre való felhívás: a Modigliani kiállítás. A reklámja nagyon figyelemfelkeltő, ugyanis – utólagosan szerzett tudásommal mérlegelve Modigliani akt korszakából – élete egyik legjobban sikerült művével igyekeznek becsalogatni az utca emberét. Az alkalmi díjmentes látogatáson kívül fontos információ lehet még, hogy az állami ünnepeken általában véve mindenki számára ingyenesen látogathatók a kiállítások. A tárlatidőszakosan a Magyar Nemzeti Galériában foglal helyet egy másik neves művész kiállítása mellett. Így esett meg, hogy sikerült életem első Picasso Alakváltozások című kiállítását meglátogatnom. A kiállítás tematikusan és rendkívül tudatosan épült fel. Az előtérben és a bejáratnál a falon egy hatalmas idővonal foglalt helyet, amin magyarul és angolul, néhol fényképek kíséretében illusztrálva írták le Pablo Picasso életét és korszakait. Végigolvasva, majd a művein is időrendben végighaladva nagyjából lehetett kapizsgálni, hogy miért alkotott ő többnyire olyan szokatlan festményeket, szobrokat. Nekem az életének és munkásságának a korai ciklusa tetszett, amikor még kifejezetten fel lehetett ismerni az alakokat a képein. Ami engem megragadott az a végtelen aprólékossága, ami azokon a képeken egytől egyig meglátszott. Ha egy kis 10×10 cm-es rajzot, metszetet is készített egy kisgyerekről, akkor a legpontosabb ábrázolás az arc volt. Az összes vonása. Ez az időszaka fiatal felnőtt korára elmúlt és utána kezdődött az a szakasz az életében, amelynek produktumai valószínűleg minden ember eszébe jutnak, ha azt mondjuk Picasso. Itt is voltak váltakozások (párkapcsolatok, feleségek hatásai, a világháború), amelyek mind meglátszottak a maguk módján. Talán a világháború az, ami kiemelhető, ugyanis az akkorra datálható művein könnyedén meglátszott a helyzet érzelmi súlya, társadalmi hatása. Élete vége felé egyre inkább pajzán és groteszk művei voltak, ami bizonyos társadalmi rétegeket mindig megbotránkoztatott, de magát a művészt ez hidegen hagyta.
A kiállítás végén, egy kis séta után el lehetett érni Amedeo Modigliani hasonló tematikájú idővonalát és tárlatát. Mint kiderült, a fiatal Modiglianira nagy hatással volt Picasso (és fordítva is). Sajnos az ő élete nem volt épp kegyes. A történetét bemutató kronológiai vonal 35 éves koráig volt meghúzva. Nagyon 
fiatalon halt meg tuberkulotikus agyhártyagyulladásban. Az akkor második gyermekükkel várandós felesége pár nappal később öngyilkos lett. Az árván maradt Jeanne Modigliani pedig árvaházban nevelkedett. A tárlatnak egy beeső részén egy dokumentumfilmet vetítettek, amin maga a „gyermek” látható, aki idősebb korában szeretett volna egy pontos képet kapni az apjáról. A kisfilm hallomásélményekből és az emlékekből építkezett. A teremben helyet foglaltak Modigliani korszakainak művei. A festészeten kívül foglalkozott szobrászattal, amelyen belül leginkább a fejek formái foglalkoztatták a művészt. A jól légkondicionált kiállítás nagyon magával ragadó élmény volt, amely kifejezetten jól esett azon a meleg nyári napon. További információkat a díjmentes látogatásról az alábbi hivatkozás alatt lehet találni: http://magyarmuzeumok.hu/latogato/1956_muzeumba_ingyen.