Szenilla nyomában

Számomra 2016 legjobban várt animációs filmje a Némó nyomában folytatása, a Szenilla nyomában. A mindenki által jól ismert Szenilla, akit gyönyörű kék színnel, azonban nagyon rövid memóriával áldott meg a sors, elindul, hogy válaszokat kapjon a múltjával kapcsolatos kérdésekre.

Az első rész legszórakoztatóbb mellékkaraktere, Szenilla ezúttal a főszereplő, ami azért is szerencsés, mivel az első részben nem tudtunk meg róla tulajdonképpen semmit, így ezt az űrt is pótolja a folytatás. Szerencsére nincs túlerőltetve a feledékenysége, a film készítői pont eltaláltak azt a mértéket, ami éppen megfelelő. Ám nem csak Szenilla jelenik meg az első részből a filmben, hanem Pizsi és Némó is aktívan részt vesznek a keresésben. Sajnálatos módon nagyon kevés időt töltenek a vásznon, és ez meg is látszik a filmen. Szenilla nem képes kitölteni egy másfél órás filmet azzal, hogy az idő jó részében bolyong és magában beszél. Pont a közepe táján válik vontatottá a film, amikor Némóéktól különválik. Szerencsére a kedves bohóchalak a végén újra csatlakoznak a történethez, ezáltal újra bekerülnek az izgalmak a filmbe.

A Némó nyomában nagy erőssége a remek mellékszereplőkben rejlett, és ezt sikerült a folytatásba is átcsempészni. Hank, a morózus polip, Béni és Sors, az echolokációs problémával küzdő beluga bálna és persze Pizsi, aki a még mindig a neurózisával küzd, mind egy-egy színfoltjai a filmnek. A mellékszereplők segítségével a mozi nagyon egyértelmű üzeneteket közvetít, kevésbé szomorú vagy ijesztő részletekkel képes rávilágítani a tanulságra.

A grafika pont olyan csodálatos, mint a Némó nyomában-ban volt, csak modernebb kivitelben, hiszen mégiscsak eltelt 13 év a két film készítése között. Hanken, a polipon például 18 grafikus dolgozott 13 hónapon keresztül, ugyanis nagyon nehéz volt megalkotni ennek a lábasfejű jószágnak a mozgását, annak ellenére is, hogy csak hét karja van nyolc helyett.

Az egyetlen szembetűnő negatívuma a filmnek, hogy egy poént ismételget folyamatosan, ráadásul olyat, amely elsőre sem volt kifejezetten vicces. Nem pontosan értem, hogy Kautzky Armand nevének folyamatos ismételgetése kinek vicces, de azt hiszem, hogy ezzel a felnőtt korosztályt akarták szórakoztatni, nagyon kevés sikerrel.

Minden pozitívumával együtt a film mégiscsak felejthetőre sikerült. Körülbelül a Szörny Egyetem szintjén van, ami bár nagyon izgalmas és cuki is volt, mégsem sikerült maradandót alkotni. Azt nehéz megállapítani, hogy mi is hiányzik a filmből, de úgy gondolom, hogy a frissesség és az újszerűség, ugyanis pont arra a sémára épül mint az első rész, és ez elveszi a spontaneitást. Ennek ellenére mindenkinek ajánlom a filmet, aki szerette a Némó nyomábant.

Finding Dory (magyarul beszélő, amerikai családi animációs film, 104 perc, 2015)
Rendező: Andrew Stanton
Forgatókönyvíró: Andrew Stanton, Victoria Strouse
Szereplők: Szenilla (Ellen DeGeneres), Pizsi (Albert Brooks), Némó (Hayden Rolence)
Pontszám: 7/10