Harmincadik – Egy korszak, egy csapat, egy cél

2016. május 5. – egy álom beteljesülése, egy újabb jubileum, egy nagy közös cél, egy kicsi, de buzgó csapat, sok megoldandó feladat.

Türelem, nyugalom, izgalom, szerelem, türelem… Mindezt rakd egy zsákba, jól keverd meg, adj hozzá egy csipet bolondosságot, egy marék őrültséget, egy nagy adag önkéntességet és még egy kis plusz időt – bár sajnos utóbbi nincs… De ennek ellenére azért csináld, csináld és csináld, mert esélyed és lehetőséged mindig van…

Na ebből lesz jubileum! Hogyan? Hát:

Elég nagy terveink voltak: 1000 fő feletti indulószám, mellékrendezvények, promórekord. Ezen tervek mellett kezdtük el megszervezni tavaly ősszel, a XXIX. futam után. Első körben a meghívottak személyei dőltek el, majd a védnökök meghívása következett. Sajnos eddigi és leendő olimpikonjaink a riói Olimpia közeledte miatt kellett lemondaniuk a megjelenést. Közben a lehetséges szponzorok és mellékprogramok után kutattunk.  A BEAC-cal karöltve találtuk ki, hogy legyenek sportbemutatók a verseny előtt és hogy közben legyen lehetőség sokmindent kipróbálni – rúgófal, trambulin, stb. – sajnos előbbire aznap a kevés jelenlevő miatt nem került sor, az utóbbit viszont használhatták a rendezvényre kilátogatók. Szponzornak sikerült megszerezni a korábbiak mellé a Coca-Colát, valamint a verseny megszervezésében nagyon sokat segített a VitaliStab, amely a versenyinfrastruktúrát is egy szinttel feljebb emelte, gondolunk itt az öltöző és ruhatár sátorra, egy biztos és járható, stabil színpadra, Beach Flag-ekre és a profi technikára. Picit átgondoltuk a jelentkezési felületet és a kategóriákat, kitaláltuk a pólótervet és a színeket, kiválasztottuk a kupákat meg az érmeket. Regisztrációs listát készítettünk éjszaka és a rajtszámokat nyomtattuk, chipeltük és lőttük. Azaz rfID chippel láttuk el a rajtszámokat, majd utána egy PDA-hoz hasonló eszközzel bevisszük a chippeket a rendszerbe, s végül egy takarószivaccsal látjuk el, a chip védelme érdekében.

Egyszer csak elérkezett a nagy nap. A regisztráció nem állt túl fényesen, és sajnos a BME – nem szándékos, ámde tényleges – távolmaradása meg is látszott a futók számán. Ennek ellenére aki ott volt, élvezte. A rajtszámosztás mindössze tizenöt percet csúszott, a LEN szervezőkkel kellett egy kis idő, amíg egyezségre jutottunk, hogy mit és pontosan merre szeretnénk benn ügyködni, de utána minden flottul ment. A versenyközpont hamar felépült és jól eltaláltuk a struktúrát, sehol semvolt kavarodás. Az égiek is velünk voltak, a verseny előtt negyven perccel az eső kizuhogta magát és utána egy nagyon kellemes, meleg és nem túl száraz futóidő kerekedett, amelynek köszönhetően elég sok egyéni rekord megdőlt. Flottul ment minden, a célterület kialakítása végre teljesen megfelelt mindenkinek, nézőknek, futóknak, fotósoknak és a póló-, víz- és salátaosztásnak is. A terelők remek munkát végeztek, panasz, sérelem elirányításra, totojaságra nem érkezett. A BKK kiküldött munkatársa is remekül végezte a dolgát és sokat segített nekünk. Vízből, szörpből és salátából nem volt hiány, valamint örömből és a fotósunknak hála, fényképekből sem.

A befutók után kezdőtött egy random-program (brazil táncelőadás zongorakíséretre), amit egyébként sokan megnéztek és élveztek, de még máig nem tudjuk mi volt az. Mindössze a LEN szervezők kértek, hogy tegyük fel a színpadunkra. Ezután, kereken hat órakor kezdődött a kerekasztal beszélgetés, Hámori
Jenővel, Nagy Tímeával és Vaskuti Istvánnal, amelynek a moderátora Preznánszky-Szabó Ditte volt. A beszélgetés nagyon kedélyesre sikeredett, szeretnivaló olimpikonjaink alig bírták abbahagyni az élményeik mesélését. Sajnos az időbeosztás eléggé szoros volt, így nem tudtak mindent elmondani, de elég érdekes volt ahhoz, hogy a korábbiakkal ellentétben több ember maradjon ott az eredményhirdetéssel egybekötött tomboláig.

Az eredmények kihirdetése ütemterv szerint gyorsan és flottul zajlott, majdnem a legtöbb helyezett jelen volt és átvette a díját, melyek között az ELTE Sport Kft. ajándékai is helyet kaptak a kupák és érmek között. A konferansziénk remekül időzítette a tombola húzásokat, folyamatosan fenntartva ezzel a közönség érdeklődését. Persze, elég jó nyereményeket szedtünk össze az Eisberg és a Coca-Cola felajánlásainak hála. A záróbeszédet, immáron sokadszorra, Dr. Horváth Erzsébet mondta el, megköszönve állhatatos munkánkat, a futóknak, hogy eljöttek és az egész rendezvényt.

Köszönjük XXX. hogy megszervezhettünk.

Találkozunk ősszel. De akkor már idősebb leszel.

#GYEREJÓLESZ

Székely Gellért
sportbiz@ttkhok.elte.hu