Női fórum, újragondolva

A nők mindig hátráltatva voltak a tudomány területén. Akkor is, ha egetrengető munkát tettek le az asztalra, előbb nyilvánították őket boszorkánynak vagy őrültnek, semmint értékes kutatónak. Mary Anning találta meg az első plezioszaurusz-maradványt, emellett több ichtioszaurusz-csontvázat ásott elő (szó szerint), munkásságáról mégis alig hallani. Rosalind Franklin története most már egyre ismertebb: valójában az ő kutatómunkájának köszönhetően ismerjük a DNS szerkezetét. Bár ő írta le, két férfinek ítélték oda a felfedezésért járó Nobel-díjat, lévén, hogy „nő nem kaphat ilyen elismerést”. És hogy 21. századi felfedezésről is essen szó: a CRISPR-Cas9 genetikai…

Olvass tovább!

Csetlő-botló robotok 

Mikulás előnapján rénszarvasszán helyett kutyákat láthattak átrepülni az arra járók a Lágymányosi Campuson felhúzott akadálypályán. Mi több, négylábú robotokat – bár az esetükben kecses repülés helyett a közönség inkább lehetett tanúja békaugrásnak, akadályborításnak, vagy éppen csőbe szorulásnak. A furcsa kompánia az első kutyarobot agility verseny apropójából gyűlt össze, amit az Etológia Tanszék munkatársai szerveztek.  „Ha az ember 25 éven keresztül kutyák viselkedésével foglalkozik, és aztán találkozik ezekkel a négylábú robotokkal, egy agility ügyességi verseny megszervezése szinte teljesen nyilvánvaló ötletnek tűnik. Nekem mégis csak néhány hete ugrott be ez a lehetőség,…

Olvass tovább!

Nem minden hős visel köpenyt 

Mit jelent hősnek lenni? Hogy egy denevér szimbólumát vagy egy pókét a mellkasodra tűzöd? Hogy készségesen segítesz a rászorulón? Vagy az, hogy az egész életed során küzdesz egy legyőzhetetlen betegséggel szemben? Sok definíció megfogalmazódott már. Az UNICEF Magyarország pedig nemcsak új értelmet adott a fogalomnak, hanem átírta klímahősre. 2024. október 22-én volt szerencsém képviselni az ELTE TTK Nyúzt pár kollégával a 2022-ben indult Klímahősök programba tartozó parlamenti vitán. Az UNICEF fiatal nagykövetei, illetve egy sereg középiskolás vette a fáradságot és a felelősséget, hogy tegyen valamit a jövőért. „A klímaválság gyermekjogi…

Olvass tovább!

Fiatalok a Földért: Klímahősök projekt

Az UNICEF, a világ egyik legismertebb gyermekvédelmi szervezete, 2022 szeptemberében elindította Klímahősök nevű projektjét. Ennek célja, hogy a fiatal generációk környezettudatosabbá váljanak, és aktívan bekapcsolódjanak a klímaváltozás elleni küzdelembe. A projektet az a felismerés inspirálta, hogy a klímaváltozás hatásai elsősorban a jövő generációit érintik. Emiatt fontos, hogy a gyerekek és fiatalok megfelelő tudással rendelkezzenek a témáról, és képesek legyenek hatékony lépéseket tenni a környezet védelmében.  Az UNICEF egy nemrég végzett felmérése rávilágított arra, hogy a magyar fiatalok, különösen a 13-25 évesek, közel 90 százaléka szorong a klímaváltozás következményei miatt. Ráadásul…

Olvass tovább!

A mentorságról 10 szem között – Interjú Kalmár Balázzsal, Komáromi Pistivel, Kovács Andreával és Németh Júliával

,,Az első gólya-mentor találkozómon a mentorok egy nagy, összeszokott baráti társaságnak tűntek, akik imádják egymást és mindenre IS tudják a választ. Már akkor eldöntöttem, hogy én is akarom ezt!” A jelentkezési határidőhöz közeledve úgy gondoltam, hogy felkérek pár hallgatót, akikkel volt szerencsém korábban együtt dolgozni több mentorrendszerben is, hogy egy közös nosztalgiázás keretein belül megalkossunk egy toborzó cikket, melyben körüljárjuk a mentorság mibenlétét. Bár ez a beszélgetés nem teljesen zajlott egy időben és térben, a könnyebb olvashatóság kedvéért egy nagy párbeszédként közlöm.   Kezdjük azzal, hogy ki milyen szerepeket töltött…

Olvass tovább!