Egy egészen más világ

Bár nem műelemzést írok, kötelességemnek érzem, hogy egy pár aprósággal kicsit megismertessem az olvasókat, tekintve hogy Wass Albert sokak számára talán teljesen ismeretlen. De nem is véletlen, hogy egy erdélyi nemesi család sarját, akinek gyakorlatilag az összes műve a háborúról és annak következményeiről szól, nem nézték jó szemmel a XX. század második felében Magyarországon.

1945-ben született Valaki tévedett című novellás kötete, ebben van a Kicsi Anna sírkeresztje című novella is. Bár (mint már említettem) Wass Albert majdnem összes műve kapcsolódik valahogy a háborúhoz, ez a novelláskötet talán az egyik legerőteljesebb alkotása ebben a témában. Persze gondolhatják az olvasók, hogy minek nekünk még egy háborús kötet, amikor már annyi regény, vers, novella, kisregény és persze film született a témában, és már inkább felkötnék magukat, mint hogy még egy novellát elolvassanak ebben az enyhén szólva degradáló témában.

Én mégis csak bátorítani tudok mindenkit, hogy olvassa el legalább ezt az egy novellát. Többre nem is kell buzdítanom, mert ha ezt az egyet elolvassa valaki, garantálom, hogy nem fogja abbahagyni a Wass Albert-művek „falását”. Felmerül a kérdés: mégis miben más Wass Albert, mint a többi szerző, mi miatt kéne elolvasni a műveit? Legfőbb „különleges képessége” egyrészt a fantasztikus írásmódja, amitől az erdélyi táj megelevenedik, fenyőillattal telik meg a levegő, és az ember látja maga előtt a végtelen hegyeket, a másik pedig (és most inkább erre fókuszálnék) biztos hite az emberek jóságában, ami áthatja műveit. Hiába történnek szörnyűségek a világban, az emberek megőrzik jóságukat és igazságérzetüket még akkor is, ha ezzel csak még nagyobb szenvedést vonnak a fejükre. De ezáltal megmarad a tisztaságuk, ami fontosabb a földi szenvedéseknél.

Ebben a novellában egy kis erdélyi faluban találjuk magunkat a német és később az orosz megszállás idején. A falu zsidóját és kommunistáját elbújtatják a németek elől, az árva kicsi Anna gondoskodik róluk. Az egész falu várja a felszabadító orosz hadsereget, viszont amikor megérkeznek, a nép rádöbben, milyen szabadságot hoz magával ez a hadsereg.

Azt gondoljuk, ebben a „mai világban” nem könnyű jónak maradni, hiszen annyi kísértéssel nézünk szembe nap mint nap. Egy ilyen, számunkra már elképzelhetetlen világban is, ahol a véleményért kínzás, a cselekedetekért meg egyenesen halál járt, voltak emberek, akik meg tudták őrizni tisztaságukat.

Gál Nóra