Komolyan falat szeretne építeni Donald Trump a Mexikói határra és még a mexikóiakkal szeretné azt kifizettetni? Mi lesz azzal a mexikói embertömeggel, akit haza szeretne deportálni az amerikai elnök? Milyen hatással lesznek Trump intézkedései rövid- és középtávon a két ország kapcsolatában?

Ahogy arról ősszel mi is beszámoltunk, a republikánus párt jelöltje, Donald Trump lett az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke. A korábbi üzletember kampányában többször is kijelentette, nem fog kesztyűs kézzel bánni Mexikóval. Arra, hogy mennyire tartotta be ígéreteit az első másfél hónapban, a Külügyi- és Külgazdasági Intézet előadásán kerestük a választ.

A kerekasztalbeszélgetésen Nagy Sándor Gyula moderálásában Medveczky Iván mexikóvárosi magyar nagykövet, valamint Varga Koritár Pál, Latin-Amerika szakértő, korábbi nagykövet vettek részt.

„Csak egyfajta Mexikó van”

Ezzel a mexikói mondással kezdte Varga Koritár Pál az országot bemutató blokkot.

„Mexikó közel van az USA-hoz, de messze az Istentől”

ez egyszerre áldás, egyszerre átok is. Fogalmazott a szakértő, majd egy rövid helyzetelemzéssel folytatta. Mexikóban 120 millióan élnek, ebből 25 millióan a fővárosban, Distrito Federalban, azaz Mexikóvárosban tengetik mindennapjaikat. A fővároson kívül további tizenkét város rendelkezik hat számjegyű népességszámmal.

Az országban tizenöt olyan nyelvjárás van, amit legalább 100 000 fő beszél. Az országnak mégsem a nyelvi különbségek jelentik a legnagyobb kihívásokat, hanem az óriási társadalmi egyenlőtlenségek, melyek egy nehezen kormányozható országot vonnak maguk után. A kihívások egytől-egyig történelmi gyökerekkel rendelkeznek. A fő problémák:

  • rossz közbiztonság
  • kábítószer-kereskedelem
  • szervezett bűnözés
  • az igazságszolgáltatás gyengeségei
  • korrupció

A legnagyobb probléma azonban egyértelműen a mélyszegénység. A 120 milliós népesség 52%-a mélyszegénységben él, vagyis több, mint 60 millió ember reménytelenül sanyarú sorsra hivatott, melyet mi képtelenek vagyunk felfogni egy jóléti állam polgáraként…

Trump_Mexico_1

Sokáig meg sem próbált semmit sem tenni a fő problémák ellen a helyi vezetés, megdöbbentően hathat, hogy csak az előző, Felipe Calderón által vezetett kormány (2006-2012) hirdette meg Mexikó történetének első programját a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés ellen, melynek az lett az eredménye, hogy ezek a szervezetek négy év alatt 60 000 embert öltek meg válaszul!

Ami érdekes lehet, hogy a problémákkal szemben a gazdaság folyamatosan erősödik, köszönhetően az energiaiparnak, az élelmiszeriparnak, a – többek között az USA-t megcélzó – olcsó, de képzett munkaerőnek, valamint a nagy felvevő piacnak – mely a mélyszegénység magas aránya mellett mégiscsak 120 milliós…

Induljon a fal! Vagy mégse?

Donald Trump hatalmas fenyegetést jelenthet Mexikó számára, akinek beiktatásával megszűnhet a kötelező jószomszédi viszony, amit illik fenntartani egy szomszédos országgal. Programjában négy, kifejezetten a déli szomszéd ellen megfogalmazott pont is szerepelt:

  • A NAFTA (Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény) újratárgyalása
  • Az USA-ba áramló migráció mérséklése
  • A fal megépítése az USA és Mexikó közötti határszakaszra.
  • Az illegális mexikói tartózkodók hazadeportálása

A hatásokról Medveczky Iván beszélt: a NAFTA újratárgyalását a befektetés és a kereskedelem bánhatja, az USA-ban élő mexikóiak 2016-ban 27 milliárd dollárt utaltak haza az otthoniaknak, ami óriási pénzösszeg. Bár ez a szám folyamatosan növekszik, a hazadeportálás nem Trump fejéből pattant ki, ha hozzátesszük, hogy az előző amerikai elnök Barack Obama 3 milliót deportált haza a két ciklusa alatt, akkor emellett a Trump által hazabuszoztatni kívánt 2 millió fős szám majdhogynem eltörpül.

Trump_Mexico_2

Az USA-ban jelenleg kb. 35 millió mexikói tartózkodik, az Államokban található latin-amerikaiaknak 65%-a a szomszédtól tartózkodik „az ígéret földjén” ki illegálisan, ki teljesen jogszerűen, habár az, hogy mit jelent az illegális, igencsak érdekes, miután Mexikóban nincs lakcím nyilvántartás, ergo ha valaki a saját hazájában sem legális, akkor hogyan lehetne külföldön az, pláne, hogy ha az adott országban az első születési anyakönyvi kivonat is csak 2017 márciusának elején lett kiadva…

A két szakértő a falat csak egy kommunikációs eszköznek tulajdonítják sőt, legyen az folyó vagy szögesdrótkerítés, már most is van valamilyen védelmi eszköz a határon! Ki merem jelenteni, hogyha megemelik egy méterrel a kerítést, aki igazán át akar jutni, ő akkor is átjut. A leleményesség mindig felülírja a józan észt! Egyébként a CeMex mexikói cementipari cég már fel is ajánlotta a fal megépítését.

Trump_Mexico_3

Márpedig egy fal nem csak fizikai gátként funkcionál két nemzet között, hanem az addig jól működő gazdasági és politikai kapcsolatokat is nagyban befolyásolhatja – nem a jó irányban. Márpedig jelenleg az olcsó munkaerő megtartása miatt az amerikai mezőgazdaságnak és a nagy multinacionális vállalatainak, kifejezetten az autóipar amerikai szereplőinek is az az érdeke, hogy továbbra is olcsóbban megfizethető, spanyol ajkú munkások rakják be azt a futóművet abba a Fordba…

Mexikónak pedig egyszerre érdeke a NAFTA létezése (700 milliárd dolláros külkereskedelméből az USA 540 milliárddal részesedik), egyszerre rossz a tagjának lenni (a helyi mezőgazdaság kiaknázatlansága az olcsóbb USA-termékek miatt), mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kukoricatermesztés egyik őshazájaként exportőr volt az elmúlt évtizedben!

Más a kampány és más a reálpolitika

A beszélgetés utolsó blokkjában a két ország jövőbeli kapcsolatára tettek jóslatokat a szakértők. Varga Koritár szerint bizakodásra adnak okot az elmúlt hetek történései, továbbá kiemelte, hogy az EU-val való kapcsolatát mindkét országnak erősítenie kell a jövőben. Medveczky is optimista hangvételben reflektált a következő évekre, ugyanis két szomszédos országnál az egymásra utaltság miatt egyszerűen muszáj közös nevezőre jutni.

Ha Mexikó és az USA között rosszabbodna a helyzet, két lehetőség áll fenn a tequila országának, az egyik a délre fordulás. Mexikó már most is tagja néhány dél-amerikai társulásnak, azonban jelzésértékű, hogy a magyar export magasabb Mexikóval, mint a legtöbb latin-amerikai országé, ergo ez a piac nem tudja kiváltani az USA-t, szemben Kínával, mely az USA pozícióvesztéseire képes villámgyorsan reagálni és lecsapni, továbbás Kína arra is jó eszköz lehet, hogy még közelebb húzza magához vissza az USA-t, ismét visszaállítva ezzel a jószomszédi viszonyt a jelenlegi jószomszédi iszony helyére!