Idén április utolsó előtti hétvégéjén rendezték meg a Budapest 100 nevű programot. Ezen a hétvégén az épp ebben az évben százéves házakat ünneplik lakóik. Ám ebben az évben sajnos nem igazán találni ilyen házakat a száz évvel ezelőtti eseményekből kifolyólag.

Ezért idén (és már tavaly is) valami mással kellett a szervezőknek előrukkolni. Ebben az évben a rakparti házak mutatkoztak be. A szervező egyébként a KÉK – azaz a Kortárs Építészeti Központ. Önkénteseik minden évben felkutatják a potenciális ünnepi házakat, majd lakóikkal együttműködve szervezik meg a hétvége programjait. Általában körbevezetéseket tartanak a házban, helytörténeti kiállítással. Mesélnek a régebbi ottlakókról, a padlásokról pedig csodás kilátásokban gyönyörködhetünk.

Az idei évben az Árpád hídtól a Rákóczi hídig álltak rendelkezésre a nyitott házak. A programfüzet pár héttel az esemény előtt került fel a honlapra, ebből kiírtam pár érdekesnek tűnő helyszínt. Végül az előzetes szervezkedés ellenére spontán indultunk neki a napnak. Elsőként a Frankel Leó úti zsinagógát tekintettük meg. Óriási volt az érdeklődés, a 400 fős zsinagóga teljesen megtelt. A helyi főrabbi mesélt nekünk a zsinagógákról általában, a zsidó szokásokról és konkrétan a Frankel zsinagóga történetéről és jelenlegi életéről. Ezután válaszolt a hallgatóság kérdéseire, majd megtekinthettük a Tóra-szekrényben a Tórákat.

Ezután dél felé folytattuk sétánkat. Következő állomásunk a legérdekesebbnek tűnő „Casanova-ház” volt, ami a Batthyány tér 4-ben található. 1766 körül épült, ez Budapest egyetlen rokokó lakóháza. Régebben itt üzemelt a Fehér Kereszt fogadó. Véletlenül belecsöppentünk egy vezetett tematikus sétába – ilyenből egyébként több is volt, a programfüzetben lehetett ezekről is tájékozódni. Görbe Márk művészettörténész rendkívül szórakoztató stílusban mesélt nekünk arról, hogy az építtető egy mézeskalács mestertől vette meg a telek felét és hogy hogyan csábította el állítólag Casanova a fogadós lányát. Hallhattunk a budai pincerendszerről, aminek segítségével a Batthyány térről a váron keresztül még a Kiscelli kastélyba, onnan pedig az óbudai Flórián térre is el lehetett állítólag jutni.

Több házba is benéztünk még, például a Lánchíd utca 5-ben Stowasser János egykori hangszergyáros házában tárogató koncertet hallgathattunk.

A program valószínűleg jövőre is lesz, senki ne hagyja ki!

Fotók: V. É.