9/11 – a köztudatban ez a rövidítés jelöli a mindenkiben mély nyomot hagyó 2001-es amerikai terrortámadást. A tragikus esemény 15 éves évfordulója alkalmából az Antall József Tudásközpont meghívott szakértői 15 év távlatából vizsgálják meg, hogy milyen folyamatok zajlanak a világban.

Az Antall József Tudásközpont számos rendkívül érdekes és fontos, mindennapi életünket meghatározó kérdéskörben rendez előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket az éppen aktuális téma néhány szakértőjével. Tavasszal már volt szerencsém egy ilyen előadáson részt venni, ahol Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója adott elő észak-koreai látogatásairól, valamint Tóásó Előd Bolíviából történő hazajutásáról is mesélt az előző félévben.

regiesujterrorizmus_cover

A Kül- és biztonságpolitika első kézből című előadássorozat első őszi témája a 2001. szeptember 11-én történtek felelevenítése, és hatásainak vizsgálata volt. A kerekasztal beszélgetés résztvevői Dr. Böröcz Miklós alezredes, Dr. Demkó Attila, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztályának vezetője, Dr. Marton Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézet helyettes vezetője, és Janan Mirwais, a Demokratikus Átalakulásért Intézet tudományos munkatársa voltak.

A szeptember 11-én történt események mind-mind egy folyamat részei voltak, mely a fejlett Nyugat közel-keleti térségbeli szerepére esett válaszlépések voltak. A merénylet elkövetői legálisan tartózkodhattak az Amerikai Egyesült Államokban, így minden idők legnagyobb volumenű terrorcselekményének megszervezése „úgy ment, mint a karikacsapás”. Ezzel az al-Káida nevű terrorszervezet – Osama bin Láden vezetésével – hivatalosan is hadat üzent az USA-nak, mely az arab világ szerint jogos ellenreakció volt az Egyesült Államok közel-keleti tevékenységére.

A merénylet hatásosságáról mindent elmond, hogy sikerességén még az elkövetők is meglepődtek: egy-egy repülőgép a New York-i World Trade Center ikertornyaiba, egy repülőgép a Pentagon egy virginia állambeli épületébe csapódott, az eredetileg a Fehér Házba tartó negyedik repülőgépet az utasok hősies módon visszafoglalták, ám a zuhanástól már semmi sem menthette meg, és Washington D.C-től 15 percre a földbe csapódott, mely becsapódást sajnos egyetlen utas sem élhette túl. A terrortámadás során – a repülőgépek eltérítőivel együtt – 2995 ember veszítette életét, az áldozatok többsége civil volt.

neverforget_pinterest

Mint azt az előadáson is említették, a merénylet csak egy folyamat egyik állomása volt, 1993-ban volt az első ilyen jellegű támadás a modern civilizáció ellen, szintén a World Trade Center ellen. Ha a titkosszolgálatoknak sikerült is volna megakadályozni 9/11-et, akkor úgyis lett volna egy későbbi akció, ami ugyanekkora csapással járt volna. Az USA az eseményekre válaszul bevonult Afganisztánba, felvéve ezzel a harcot az al-Káidával szemben.

Az előadás közepén az al-Káidáról volt szó. Története igencsak bonyolult, a három legfontosabb személy múltja határozta meg nagyban a radikalizálódást és a szervezet világhatalomra törését. A legfontosabb ember kétségtelenül Osama bin Láden, akitől még a családja is elhidegült, miután tizenhat évesen belépett egy iszlamista szervezetbe. Bin Láden először a Szovjetunióval állt szemben, miután a szovjetek 1979-ben bevonultak Afganisztánba. A negyvenkilenc(!) testvérrel rendelkező vezető 1988 augusztusában alapította meg az al-Káidát, és 1991-ben meghirdette a dzsihádot, rá két évre pedig elkövette azt a már említett első merényletet a WTC ellen.

Visszatérve 2001-re, az USA 27 %-a gondolja, hogy az események mögött egy összeesküvés-elmélet áll, valamint sokan azt hiszik, hogy bin Láden is az USA beépített embere volt, sőt, „bin Ládent a CIA képezte ki”.

A merénylet előtt egy nappal az al-Káida egy merényletének áldozata lett Afganisztán nemzeti hőse, Ahmad Shah Massoud, vagyis nem lehet azt mondani, hogy nem volt előjele a másnap történteknek. A titkosszolgálatok pontosan tudták, hogy valami történni fog, csak azt nem, hogy hol és mikor fog az a valami megtörténni, valamint nem is számítottak rá, hogy saját területükön éri az amerikaiakat csapás, ugyanis 60 éve, Pearl Harbor óta nem volt amerikai földön jelentős támadás. Az USA arra sem volt felkészülve, hogy a levegőből érkezik a támadás, ugyanis 2001-ben még nem volt megfelelő mechanizmusa, mit kell tenni, ha elfoglalnak egy repülőt, ami azért érthető, ugyanis korábban erre még nem volt példa.

„Pakisztánból nem lesz Svájc!”

Hangzott el az előadáson, abszolút jogosan. Nem biztos, hogy vannak jó megoldások egyes problémakörökre, vagyis utólag már azt lehet mondani, hogy nem jó ötlet demokráciát építeni azon a Közel-Keleten, ahol korábban – részben a vallási és ideológiai különbségek miatt – nem ez volt a megszokott államforma. Az ottani emberek nem tudják, hogyan kell viselkedni egy demokráciában, az USA pedig a világ ezen pontjára is el akarta vinni az egyenlőségét, ami abszolút hibás ötletnek bizonyult, egyfajta „ideológiai hibának” – ilyen hibák minden ideológiában vannak, például a Szovjetunióban azt hitték, hogy létrejöhet a világkommunizmus, tévesen.

A remélt béke helyett káosz lett a térségben, vagyis a pillangó-hatás tankönyvi példáját valósította meg az USA. „Én leszek az USA történetének legnépszerűtlenebb elnöke” – George Bush, a regnáló elnök mondása nagyon is helytálló volt, ám sokak szerint 9/11 csak egy jókor jött érv volt arra, hogy az amerikaiak csapatokat küldhessenek az olajjal rendelkező országokba, megszilárdítva ezzel a világ vezető hatalmának státuszát.

Az előadás végén 9/11 európai hatásairól esett szó, a 2001 környékén az egyik legnagyobb arab közösséggel rendelkező Hamburg radikalista körei továbbra is reakciómentesek maradtak, aztán jött a 2004-es madridi, valamint a 2005-ös londoni terrortámadás. Hogy miért ezekben a városokban történtek az újabb események? A válasz igen egyszerű: a spanyolok és a britek tevékeny szerepet töltöttek be az iraki háborúban, vagyis a támadások afféle reakciók voltak a közel-keleti eseményekre.

A terror Osama bin-Láden 2011 május 2-i megölésével (filmajánló: Zero Dark Thirty) sem szűnt meg, az al-Káida után egy újabb, sajnos jobb és szervezettebb formában öltött testet, melynek neve Iszlám Állam.