Február 1-től az eddig Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartozó Savaria Egyetemi Központ hivatalosan az Egyetemünkhöz tartozik. Ősszel kezdetét vette Karunk valamennyi BSc tantervének felülvizsgálata, illetve február 14-én a TTK HÖK Küldöttgyűlése új Alapszabályt fogadott el. Ezekről a fejleményekről kérdeztük Hoksza Zsoltot, a kari HÖK elnökét.

Korábban egy interjú során már meséltél kicsit a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ integrációjának hátteréről. Ez azóta már nem javaslat, elképzelés, hanem valóság. Hogyan érinti ez a változás a Karunkat?

Valóban ejtettünk már szót erről a Tétékás Nyúz hasábjain, mégis érdemes lehet kicsit távolabbról kezdeni, hogy az okokra is rápillanthassunk. A Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi telephelyén működő Savaria Egyetemi Központ korábban Berzsenyi Dániel Főiskola elnevezéssel működött és igencsak nívós tanárképző intézményként tartották számon. 2007-ben nyilvánította ki a Berzsenyi Dániel Főiskola Szenátusa egyesülési szándékát a Nyugat-magyarországi Egyetemmel, amely kezdeményezés, mivel az oktatási kormányzat céljaival is összhangban állt, 2008-ban egy új, soproni székhelyű intézmény létrejöttét eredményezte és létrejött a Savaria Egyetemi Központ. Viszont, ahogy sok érdekházasságnál lenni szokott, a két összeolvadó intézmény kapcsolata sem volt felhőtlen, amely a SEK kiválási szándékának 2015-ös deklarálásakor mélyült el.

A szombathelyi felsőoktatás jövőjéről való diskurzusban hamar felmerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem neve, mint az ország legnagyobb múltú és legpatinásabb tanárképző intézményéé. 2015-ben az ELTE Szenátusa végül támogatását fejezte ki a Savaria Egyetemi Központ integrációja kapcsán, így a fenntartó – azaz a Magyar Állam – jóváhagyásával az ELTE egy új, szombathelyi telephellyel bővülhetett januárban, február 1-jével pedig a szombathelyi hallgatóknak is létrejött a jogviszonya Egyetemünkkel.

Magát a csatlakozást egy hosszasabb előkészítő tárgyalás előzte meg, ami az integráció főbb kérdéseit volt hivatott mindkét fél számára elfogadható módon rendezni. Már a tárgyalások legelején eldőlt, hogy az ELTE elzárkózik az elől, hogy új karként olvadjon be a SEK, így maradt az az alternatíva, miszerint a már létező kari struktúrába tagozódnak be a szombathelyi egységek. Ennek mikéntjéről folyt vita az Egyetemen belül. Sokáig kérdés volt a szombathelyi műszaki és gépészmérnök képzés sorsa, ugyanis mind a Természettudományi mind az Informatikai Kar komoly potenciált lát ebben a területben. Az ELTE Szenátusa a Karok vízióit meghallgatva, végül az Informatikai Kar koncepcióját támogatta, így a műszaki képzéseket ezen Kar gondozásába helyezte. A tárgyalások eredményeképpen Szombathelyen két alapképzést leszámítva a természettudományos tanárképzés az, ami a TTK felügyelete alá tartozik, amely utóbbiban viszont valamennyi intézet érintett.

348416_mszp_sajtotajekoztato_a_sek_a_epulete_elott

Miután az integráció januárban megtörtént, lehetőség nyílt a szervezeti átalakításokat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításán keresztül realizálni. Ezt a módosító csomagot tárgyalta az ELTE Szenátusa január 16-án. Mi az, ami a karunkat érinti? A Kari Tanács már szavazott is arról, hogy intézetenként létrejöjjön egy szombathelyi illetékességű tanszék, illetve egy ezek munkáját is részben koordináló intézeti szintű központ. Hasonló a Környezettudományi Centrumhoz. Ez a szervezeti átalakulás minimális hatással lesz a budapesti hallgatókra, nyilvánvalóan a szombathelyiek fogják inkább megérezni az integráció eredményeit.

Számukra az első időszak rengeteg kérdést fog felvetni, hiszen újfajta tanulmányi ügyintézésre kell átállni. Az átmenetet megkönnyítendő a szubszidiaritás elve alapján bizonyos tanulmányi jellegű kérdések egy SEK Tanulmányi Bizottság hatáskörébe lesznek utalva, azonban hosszabb távon az ELTE Hallgatói Önkormányzata eltökélt abban, hogy nem sérülhet az az elv, ami egyenlőséget biztosít az ugyanazon a szakon tanuló hallgatók számára. Nem támogatható az az elképzelés, miszerint az elvben és gyakorlatban ugyanazon a képzésen részt vevő hallgatók különböző elbírálás alá essenek a beadott kérelmeik elbírálási módja és határideje, tanulmányi ügyintézésük, valamint fizetendő költségeik szempontjából.

A legfőbb változás viszont a szombathelyi hallgatóink képzési tervében fog beköszönteni, ugyanis az azonos szakon lévő hallgatóknak azonos tanulmányi kötelezettségeket kell teljesítenie. Globálisan pedig, az ELTE legnagyobb bizodalma abban van, hogy az integráció ténye a Szombathelyen tanulók létszámában látszik majd meg igazán

Ha már szó esett kari átalakításokról, változásokról, jelenleg gőzerővel zajlik a BSc tantervek módosítása. Hol tart most ez a folyamat?

Szó esett a szombathelyi integrációról, sokáig a levegőben lógott a BME egyik karának csatlakozása is az ELTE-hez, de álláspontom szerint, messze a tantervek felülvizsgálata a számunkra legrelevánsabb kérdés. Ez a történet ősszel indult, amikor is Surján Péter dékán úr a pályázatában tett elképzeléseinek megfelelően kezdeményezte a tantervek felülvizsgálatát annak érdekében, hogy egy kissé „nyugatiasabb”, a hallgatóknak és az oktatóknak sokkal kisebb terheltséget jelentő képzés jöjjön létre a Karon, anélkül, hogy a képzés színvonalából engedni lennénk kénytelenek. Ennek egyik elengedhetetlen összetevőjének az látszik, hogy jelentősen csökkenjen a kontakórák száma. Ez önmagában még kevés ahhoz, hogy kicsit is „nyugatiasabbnak” bélyegezzük a képzésünket, azonban a TTK esetében kiugróan magasak az óraszámok.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 2016-ig úgy rendelkezett, hogy a teljes idejű nappali képzésben legalább 300 tanórának kell lennie félévenként. Ez nálunk körülbelül 360-at jelent a gyakorlatban. A felsőoktatási kormányzat már a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című stratégiában megfogalmazza, hogy a természettudományos képzési területen drasztikusan csökkenteni kell ezen a számon. Ezzel összhangban, 2016-ban elkészült a felsőoktatási törvény egy módosítása, ami 200-ra redukálta a törvényben előírt minimumot.

every-lesson-counts

A kontaktórák számának csökkentése – első ránézésre – egy kontraproduktív intézkedésnek tűnhet a minőség felől közelítve, hiszen így kevesebbet lehet megtanítani a hallgatóknak, kevesebb tudással felvértezve fog diplomát szerezni, tehát kevésbé minőségi képzést nyújt az intézmény. A gondolatmenet hibája persze a „tanítás” kifejezésben van, ami rá is mutat jelenleg a képzésünk legnagyobb hibájára. Mást jelent megtanítani valamit az oktató részéről és mást megtanulni valamit a hallgató részéről. A mostani képzési szisztéma az előbbire koncentrál, tanítás- és nem tanuláscentrikus, pedig a kimeneti oldalon a diplomát szerzett hallgató által elsajátított tudást méri a munkaerőpiac, nem pedig azt, hogy az intézmény mekkora ismerethalmazt igyekezett átadni a számára. Azzal, hogy csökkentjük a tanórák számát önmagában nem garantálunk semmifajta pozitív fejlődést, a kulcs a képzés hatékonyságának javítása, amihez a nemzetközi tapasztalatokat alapul véve elengedhetetlen racionálizálni az elvárásokat.

Az intézetek különböző vehemenciával, de megkezdték a tantervek felülvizsgálatát. A lendületben tapasztalható különbség visszavezethető a szakok sajátosságaira. Mielőtt a részletekbe belemennénk, látni kell, hogy ez egy igencsak komplex problémakör. Magyar Bálint oktatási átalakításait követően kialakult egy zsigeri berögződés az oktatókban, nevezetesen, hogy az egzisztenciájuk csak akkor örvend önfeledt biztonságnak, ha sok oktatási tevékenységet tudnak felmutatni, gondolok itt elsődlegesen a tantervekben előírt kötelező jellegű kurzusokra. Így adott a rendszerben egy ellenállási alapérték, és részben a Hallgatói Önkormányzat feladata biztosítani, hogy ez az ellenállás leküzdhető legyen.

A legradikálisabb változás a biológia BSc esetében várható. Mivel a biológia képzés évek óta görgeti maga előtt a strukturális problémáit, így igazán elérkezett már az idő arra, hogy az egész egy alapos ráncfelvarráson essen át. A Biológia Intézet úgy határozott, hogy először magát a célt kívánja meghatározni és csak aztán azt, hogyan is lehet azt elérni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy összeállt egy munkabizottság, amely igyekezett összeszedni, hogy milyen tudáskörökkel, milyen ismeretekkel kellene rendelkeznie egy BSc diplomát szerző biológus hallgatónak. Ezt a listát aztán az Intézet egész oktatói közössége végleges formába öntötte, majd ezekhez az ismeretekhez kezdtek el új tantárgyi tematikákat (és így implicit tantárgyakat) kitalálni. Ennek eredményeképpen létrejött egy sokkal gyakorlatorientáltabb tanterv, ami reményeink szerint jobban megfelel majd a hallgatói elvárásoknak is.

A matematika képzés esetén ez a folyamat még nem ment végbe, de egyre kevésbé tűnik megkerülhetőnek, bár ott a képzés más okokból tekinthető válságos állapotúnak. A többi szak esetén kevésbé radikális átalakításoknak nézünk elébe, amelyek remélhetőleg valóban teljesítik majd az elvárásainkat. Az új tanterveket most tavasszal fogja a Kari Tanács tárgyalni, de ez korántsem jelenti azt, hogy az optimális állapotba érkeztünk és fellélegezhetünk.

A TTK HÖK Küldöttgyűlése február 14-én szavazott egy új Alapszabály elfogadásáról. Mesélnél kicsit arról, hogy miben jelent ez a szabályzat „újat” a régihez képest? Miért volt egyáltalán szükség a változtatásra?

A módosítás szükségszerűsége részben szintén a szombathelyi integrációból fakadt. Mivel a Karnak immár Szombathelyen is vannak hallgatói, így meg kellett teremteni ezen hallgatók érdekképviseletének is a kereteit. Másfelől a képviselőválasztást is muszáj volt átalakítani, ugyanis a korábbi mandátum-allokációs mechanizmus – amely kikalkulálta, hogy melyik szakterületen hány képviselő kerülhet megválasztásra – a szakterületek létszámának aránytalan eltolódása miatt alkalmazhatatlanná vált. Ez persze nem indokolta egy teljesen új Alapszabály megírását, 1280px-Hoklogoazonban jobbnak láttuk, ha több kisebb-nagyobb a szabályzatunkban megbújó paradoxont is megpróbálunk feloldani.

 

A jogelvi vitákba talán most nem mennék bele, de megpróbálom a legfontosabb változásokat összefoglalni. Először is, az Önkormányzat elnökének és a Küldöttgyűlésnek immár jogában áll tisztségviselői pályázatokat kiírni, attól függően, hogy milyen programot szeretne megvalósítani és aktuálisan mire mutatkozik szükség. Ezek a pályázatok az Önkormányzat honlapján kell, hogy megjelenjenek és bárki beadhat pályázatot rájuk, amennyiben valamelyik feladatkör felkelti az illető érdeklődését. Egy másik fontos változás, pedig magát az elnökválasztást érinti. Az új Alapszabályunk értelmében a hallgatók közvetlenül egy elnököt és vele együtt induló elnökhelyettest választhatnak meg. Az elnöki pályázatnak tartalmaznia kell a tisztségviselői pályázatok kiírását is, amikkel így az első pillanattól kezdve megismerkedhet valamennyi hallgató.

Bízunk benne, hogy egy még hatékonyabb és még nyitottabb működés kereteit sikerült lefektetni, de néhány héten belül ezt már a gyakorlatban is lesz alkalmunk megtapasztalni.