A múltban rettenetes betegségek tizedelték az emberiséget. A láthatatlan gyilkosok futótűzként terjedtek, az akkori emberek számára érthetetlen okokból. A kórok egy részét a modern tudomány már megállította, azonban vannak olyan betegségek, amelyekre még mindig nincs gyógyír. Most kiderül, hogy mely betegségek gyilkolták az embereket az elmúlt századokban.

Az őskorban akkor alakult ki a monogámia, amikor az állattenyésztés és a földművelés elterjedt. Ennek okát sok kutató kereste, a Waterlooi Egyetem új kutatása azonban fényt derített erre az ősi rejtélyre. A szakértők számítógépes modelleken tesztelték a különböző társadalmak szexuális szokásainak az evolúcióját. Kiderült, hogy ha a populációban nemi betegség van jelen, akkor ez legjobban a poligám hímeket érinti. Ahogy nőtt a populáció, felgyorsultak a nemi betegségek terjedésre.  Persze a korábbi, vadászó-gyűjtögető életmódú emberek társadalmában is jelen voltak a nemi úton terjedő betegségek, és ekkor még egy férfi több hölggyel is folytatott szexuális viszonyt. De mivel ezek jóval kisebb csoportok voltak, a betegségek sokkal rövidebb életűek voltak. Ahogy elterjedt a mezőgazdaság elkezdett a népesség is növekedni. Ekkor a nemi betegségek már sokkal nagyobb gondot jelentettek, hiszen kezelés nem állt a rendelkezésükre. Ekkor a poligám férfiakat elkezdték büntetni, ezzel fékezve meg a betegséget.

Görvélykor

A görvélykor, vagy másnéven skrofulózis (a latin scrophulae szóból származik, ami disznócskát jelent) onnan ered, hogy az ebben szenvedő betegek nyaki nyirokcsomói megdagadnak, a nyak így megvastagszik, ezáltal pedig sokkal rövidebbnek látszik. Ez a középkorban nagyon gyakori betegségnek számított, és nem csak hogy elcsúfította az arcot, hanem halált is okozhatott, ugyanis elgennyedt a seb. A XI. századtól egészen az 1700-as évekig azt gondolták, hogy egy angol vagy francia király érintése gyógyító erejű. A király ezt a gyógyító tulajdonságát úgy szerezhette meg, ha egy egyházi személy olajjal felkente. A rítus során a király megérintette a megdagadt területet majd keresztet vetett rá, ezek után pedig rituálisan kezet mosott. Abban az esetben, ha angol király próbált segíteni a betegen, akkor a keresztvetés közben az ujjai között arany érmét tartott, amelyet később a beteg nyakába akasztott. Persze az élelmesebbek vagyonokért adták el talizmánként az érméket.

Az angol izzadás

Ez a járványos betegség 1485-ben bukkant fel Wales területén, majd hamar elérte Londont. Egész Angliában elterjedt, azonban az ír partoknál, és a skót határon túl nem jutott. A járvány összesen ötször söpört végig Anglián, és 3 millió ember életét követelte. A betegség lappangási ideje nagyon rövid volt, majd a tünetek hirtelen nagy erővel lecsaptak az áldozatra. Kezdeti tünetek közé tartozik a hidegrázás, magas láz és a levertség, majd szívtáji szorító érzéssel és szapora szívműködéssel folytatódott. A fejfájás, hányás és a nehezített légzés is előfordult. A bőrön hólyagok jelentek meg, és a lázzal erős izzadás járt. A járvány főleg a 15-42 év közötti férfiakat érintette, és meglepő módon a magasabb rangúak kapták el főleg a betegséget. Sajnos a mai napig nem sikerült kideríteni, hogy mi is volt ez a kórság okozója annak ellenére, hogy 2001-ben olyan sírokat találtak, ahol angol izzadásban elhunytakat temettek el. Ugyan végeztek genetikai vizsgálatokat, de ezek nem hoztak eredményt.

spainmedievalhospitalgranger_1

Szifilisz

A kór 1494-ben csapott le Nápolyra, amikor a franciák ostromolták a várost. Ezután nagyon gyorsan egész Európában elterjedt. A több tünetmentes szakaszt követően idegrendszeri, és a bőrön valamint a csontokon gyulladásos göböket okozó betegséget a kor embere francia betegségnek hívta. Szexuális úton, valamint anyáról a gyermekre terjed. Az kérdéses, hogy honnan ered a szifilisz, két fő elmélet létezik a betegség származására: sokan azt vallják, hogy Európában ez már korábban is létezett, csak ekkor lángolt fel, a másik elmélet szerint Kolumbusz Kristóf amerikai utazásakor hazatérő matrózok hozták magukkal a betegséget. A szifilisz akkori változata halálos volt, pár hónap alatt megölte az áldozatát.

hogarth-harlot-5

Szent Antal tüze

Fájdalmas és nagyon sokszor halálos végkimenetelű betegség, amely során a beteg ágyékán és végtagjain kelések jelentek meg, súlyos esetben a lábak és a kezek megfeketedtek és elhaltak. Az első nagyobb járvrozs1ány 945-ben tombolt. Akkoriban ezt isten büntetésének tartották, és a gyógymódot pedig abban látták, ha Szent Antal szerzetesrendjéhez elzarándokoltak, ahol majd megszabadulnak a kínzó tünetektől. Csak a XVIII. század végén jöttek rá, hogy valójában az anyarozs-mérgezés okozza a betegséget. Az anyarozs tulajdonképpen egy gabonaparazita, amelyet nem válogattak ki a rozs közül, és belesütötték a kenyérbe. A nem kellően megtisztított rozsból készült ételek elfogyasztása során a szervezetbe alkaloidok kerültek és ezek okozták a szörnyű tüneteket. A középkori szerzetesek közül jóval kevesebben betegedtek meg, ugyanis ők kiszedték a parazitákat a rozsból. Sajnálatos módon egyes afrikai országokban mai napig előfordulnak ilyen jellegű megbetegedések.