Nemrég Malajziában és Szingapúrban jártam és lehetőségem nyílt megismerkedni rövid időre egy más kultúrával, vagy inkább többesszámban, kultúrákkal.

Népesség és vallás

Malajziában a malájok a népesség 30%-át teszik ki, élnek még itt nagy számban kínaiak és indiaiak, akik szintén nagyjából 30-30%-át adják a lakosságnak. A maradék 10% pedig mindenki más, egyéb Ázsiai országokból, Európából és Amerikából. Valamiért ez itt senkit nem zavar, sőt, az ott élők is azt vallják, hogy ettől működik jól az ország. Tudnám egy-két embernek ajánlani itthon is, hogy ezt a szemléletmódot kicsit ismerje meg és gondolja át.

A népességből adódóan a kultúrák is keverednek, amik szoros kapcsolatban állnak a vallással. A malájok iszlám vallásúak, így az ország is alapvetően egy muszlim ország, a kínaiak nagyrésze buddhista, az indiaiak pedig a hindu vallást gyakorolják. Vannak olyan helyek, ahol minden utcában van egy keresztény templom, de van, hogy a keresztény templom egy buddhista templom és egy mecset szomszédságában található. A különböző hitű emberek pedig nyílt konfliktus nélkül élik mindennapjaikat, és a már 10 éve ott élő srác is azt mondja, hogy nem csinálnak ebből problémát.

A sokféle vallás és kultúra sokféle ünnepet hoz magával. Malajziában ebből adódóan rengeteg szabad- és ünnepnap van, szinte minden második hétvége hosszúhétvége és nem csak azoknak, akik az adott vallás hívei, vagy akiknek a cégvezetése az adott vallás híve. A szabadnap mindenképp szabadnap mindenkinek. Ünneplik a Dívalit, a Kínai Újévet és a Ramadánt is, és ez senkinek nem okoz problémát. Az egyes ünnepeken, vallási fesztiválokon nem áll senki az utca szélén gyűlölködni és nincsenek terrorcselekmények sem például egy hindu fesztiválon.

A közlekedés

Malajziában nem szerencsés tömegközlekedni, ez tény. Mindenki autóval jár, vagy így, vagy úgy, de autóval. A legtöbb embernek van saját járműve, de természetesen nem mindenki luxusautóval jár. Az emberek nagyrészének egy kicsi, olcsó, maláj autója van, de szó szerint a szomszéd utcába is autóval mennek. Osztozkodni sem túlzottan szeretnek, ha valakik egy épületben laknak és egy helyre járnak dolgozni, akkor is 3 különböző autóval utaznak, mondhatni ez adja meg a szabadságukat. Míg Budapest belvárosában sokszor könnyebb, gyorsabb és főleg diákként olcsóbb valamilyen tömegközlekedési eszközt használni, addig Kuala Lumpurban ennek nincs meg a hagyománya. Az egyetemek parkolója is általában fullon van, oda is mindenki autóval érkezik. A leghasználhatóbb tömegközlekedési eszköz az a metró, vagy valami hasonló, általában nem a föld alatt megy, hanem inkább egy szinttel az utak felett van kiépítve a vasút. De sokszor nagyon lehetetlen helyeken vannak a megállók és gyalogosan szinte megközelíthetetlenek. Igazából gyalogosan nem sok minden közelíthető meg, a járda luxusa is általában csak a belvárosban adatik meg, nem gyalogolnak. Akinek nincs autója az általában Uberrel vagy Grabbel jár, ott nagyon nagy kereslet van ezekre a szolgáltatásokra. Nem drága és ajtótól ajtóig visz. Ottlétem alatt én is Uberrel közlekedtem általában, bár sokszor metróztam is, ha jól jöttek ki a megállók hiszen az olcsó Uberhez képest is lényegesen olcsóbb a metróval való közlekedés. Jogos lehet a kérdés, hogy mi a helyzet a busszal? Hát ha rám hallgattok, nem buszoztok. Az egyetlen használható buszos szolgáltatás a távolsági buszokra korlátozódik. Megállók ugyan vannak és néha-néha egy-egy buszt is látni, de például menetrend nincs. Kiállsz a buszmegállóba és vagy jön valami, vagy nem. A neten sem találni ezzel kapcsolatban semmi információt, és a megállók tábláin is csak annyi van kint, hogy 10-20 percenként jár. Tegyük hozzá, hogy szerencséd van ha a buszsofőr észreveszi, hogy a megállóban állsz és sikerül is megállnia.

Ha a környéken szeretnétek utazgatni, a repülő a legjobb a megoldás rá, olcsó és kényelmes. Az AirAsia gépekre a jegy olcsóbb, mint bármelyik európai fapadosra. Arra viszont számítani kell, hogy “ázsiai időszámítás” szerint járnak a gépek, tehát az egy óra késés a minimum.

A nők

Nem, képzeljétek el, a muszlimok nem erőszakolják halálra a nem muszlim nőket. Sőt, amíg itthon mindenki a francia füttytörvényen sápítozik, addig ott ez egy működő dolog. Ha pontos akarok lenni, Abit barátom úgy mesélt erről az egészről, hogy ha ott egy nő után szólsz vagy füttyögsz nemcsak letartóztatnak, de mire odaér a rendőr három járókelő még meg is ver. Nyilván nem tudom, hogy ez a valóságban hogy zajlik, de az egészen biztos, hogy senki nem szólt utánam ottlétem alatt. A muszlim nők a hagyományos vallási viselet szerint járnak az utcán, viszont nem olyan szigorúak a szabályok, hogy más kultúrából érkezők ne járhatnának úgy az utcán, ahogy akarnak. Természetesen a templomokba, szentélyekbe az előírásnak megfelelően kell belépni, akárcsak itthon a keresztény templomok többségébe.

Minden más szokatlan, vagy mondjuk úgy, hogy nem megszokott dolog

Volt angol gyarmat lévén baloldali a közlekedés, és a konnektor sem az itthonihoz megszokott. Ennek köszönhetően mindenki beszél angolul, ki jobban, ki kevésbe jól, de nem próbálnak hozzád valamilyen ázsiai nyelven ordibálni.

Az ország földrajzi elhelyezkedéséből talán egyértelmű, de nincsenek fűtőtestek a lakásokban, mindenhol van légkondi és ventillátor, hiszen enélkül szinte lehetetlen kellemesen érezni magadat egy zárt térben. Ha már zárt terek, a bevásárlóközpontok bevásárlóközpontok hátán vannak a nagyobb városokban, mindegyikben nagyjából ugyanazokkal a boltokkal. Hogy miért? Ha valaki a szabadidejét szeretné eltölteni a lakásán kívül, csak zárt térben gondolkozik, hiszen napközben a meleg, a pára és a napsütés elviselhetetlen kombinációt alkotnak. Az elején nem értettem, hogy miért csak bevásárlóközpontok, aztán a 8- 9. ott töltött napomon én is azon kaptam magam, hogy amint egy kis időt töltöttem a szabadban, egy légkondícionált helységre vágytam.

Emellett az egész ország egy nagy olajpálma ültetvény. Ahol csak lehet pálmafát termesztenek. Amint kiérünk a városból, ameddig a szem ellát ilyen területeket lehet látni. A repülőről főleg, hiszen a városon kívül eső repteret körbeveszik az ilyenfajta termőföldek. Viszonylag sok környezettanos tárgy tanulása után, életem egyik legmegrázóbb élménye volt a repülőről látni, ahogy épp szüretelnek egy ilyen ültetvényt.

Szingapúr

Kicsit vidámabb vizekre evezve, végül következzen Szingapúr. Az ország, vagy igazából városállam, ahol 15 perc időtöltés után kijelentettem: “Én itt szeretnék élni!”. Ez a kis csücsök a Maláj-félszigeten egy kincsesládikó. Már a reptérre érkezve olyan érzésem volt, mint amikor az ember belép egy luxusvillába és csak ámul és bámul, hozzáteszem az egész város ilyen. Az utcákon általam soha nem látott tisztaság van, de nemcsak az utcákon, hanem a tereken, a parkokban, a buszmegállókban, a metróaluljáróban, tulajdonképpen mindenhol. Elég szigorúan büntetik már azt is, ha valaki csak egy cigicsikket eldob az utcán és nagyon figyelnek rá, hogy tényleg csak a kijelölt helyen dohányozzon mindenki. Ugyan ez is egy nagyváros, hatalmas felhőkarcolókkal, ugyanakkor egy utcán annyi zöld terület van, amit még sehol sem láttam. Az egyik legnagyobb látványosság itt a “Szuperfák”, amik egy nagy kertben találhatóak. Az a park nemcsak azért csodálatos, mert lenyűgöző látványt nyújt, hanem mert 100%-ban megújuló energiából és esővízből tartják fent az egészet. A közlekedésre itt nem igaz, hogy “ázsiai”, hiszen a buszok óramű pontossággal érkeznek és a metró is nagyon jól van kiépítve. Az egész hely nagyon rendben van, minden nagyon flottul működik, a botanikus kert és a parkok lenyűgözőek, és egyszerűen jó érzéssel töltött el ebben a városban létezni. Bármikor gondolkodás nélkül ebbe a városba költöznék és mindenkinek tudom ajánlani, hogy látogasson el ide, ha a környéken jár. Azért ennek a városnak is van hátulütője a turisták szempontjából, ugyanis a vattacukorkerítésnek is megvan az ára. Háromszoros áron kapunk meg itt mindent, mint a szomszédos Malajziában.

Ha valaha lehetőségetek nyílik meglátogatni egy Ázsiai országot, tegyétek! Én soha sem voltam oda Ázsiáért, a kultúráért, a kajákért, de ezután az utazás után visszavágyok ide, és szeretném meglátogatni a szomszédos országokat is egyszer.

Vigh Patrícia