{"id":5347,"date":"2026-02-27T15:04:09","date_gmt":"2026-02-27T13:04:09","guid":{"rendered":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=5347"},"modified":"2026-02-27T15:04:09","modified_gmt":"2026-02-27T13:04:09","slug":"a-mesterseges-intelligencia-a-meteorologiaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=5347","title":{"rendered":"A mesters\u00e9ges intelligencia a meteorol\u00f3gi\u00e1ban\u00a0"},"content":{"rendered":"\n

Napjainkban a mindennapi \u00e9let sz\u00e1m\u00e1ra elengedhetetlen a v\u00e1rhat\u00f3 id\u0151j\u00e1r\u00e1s ismerete. Amikor id\u0151j\u00e1r\u00e1s-el\u0151rejelz\u00e9sr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, val\u00f3j\u00e1ban arra tesz\u00fcnk k\u00eds\u00e9rletet, hogy egy adott ter\u00fcletre \u00e9s id\u0151t\u00e1vra vonatkoz\u00f3an megbecs\u00fclj\u00fck a l\u00e9gk\u00f6r j\u00f6v\u0151beli \u00e1llapot\u00e1t, sz\u00e1mszer\u0171s\u00edtve k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151j\u00e1r\u00e1si elemeket (pl. mennyire lesz meleg, vagy v\u00e1rhat\u00f3-e csapad\u00e9k).  <\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

A modern meteorol\u00f3gia alapja a l\u00e9gk\u00f6r pillanatnyi \u00e1llapot\u00e1nak ismerete. A numerikus (sz\u00e1mszer\u0171) el\u0151rejelz\u00e9s \u00fatt\u00f6r\u0151je a magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Neumann J\u00e1nos az 1950-es \u00e9vekben fektette le a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes modellez\u00e9s alapjait. A m\u00f3dszer l\u00e9nyege \u2013amely Bjerknes \u00e9s Richardson elm\u00e9let\u00e9re \u00e9p\u00fcl\u2013, hogy a l\u00e9gk\u00f6rt r\u00e1cspontokra osztj\u00e1k, \u00e9s ezeken a pontokon fizikai egyenletekkel sz\u00e1m\u00edtj\u00e1k ki a v\u00e1ltoz\u00e1sokat. B\u00e1r az els\u0151, ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer<\/em>, 1946) sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pen futtatott k\u00eds\u00e9rletek \u00f3ta a technol\u00f3gia rengeteget fejl\u0151d\u00f6tt, a legmodernebb rendszerek a mai napig ezen az elven alapulnak. A hagyom\u00e1nyos numerikus el\u0151rejelz\u00e9s l\u00e9nyege, hogy a l\u00e9gk\u00f6rt egy k\u00e9pzeletbeli, h\u00e1romdimenzi\u00f3s r\u00e1csh\u00e1l\u00f3ra bontjuk, \u00e9s a fizikai egyenletek megold\u00e1s\u00e1val sz\u00e1m\u00edtjuk ki a j\u00f6v\u0151beli \u00e1llapotot. Ennek a m\u00f3dszernek azonban komoly korl\u00e1tai vannak. A pontoss\u00e1g \u00e9rdek\u00e9ben hatalmas sz\u00e1m\u00edt\u00e1si kapacit\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g, hiszen min\u00e9l s\u0171r\u0171bb a r\u00e1cs, ann\u00e1l prec\u00edzebb az el\u0151rejelz\u00e9s, de ann\u00e1l lassabban v\u00e9geznek a szupersz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek. R\u00e1ad\u00e1sul a r\u00e1cspontok k\u00f6z\u00e9 es\u0151, kisebb m\u00e9ret\u0171 jelens\u00e9gek \u2013mint p\u00e9ld\u00e1ul egy hirtelen kialakul\u00f3 lok\u00e1lis zivatar\u2013 gyakran \u201el\u00e1thatatlanok\u201d maradnak a modell sz\u00e1m\u00e1ra, ami bizonytalans\u00e1got sz\u00fcl. <\/p>\n\n\n\n

A mesters\u00e9ges intelligencia t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa a meteorol\u00f3gi\u00e1ban is egyre nagyobb szerepet t\u00f6lt be, hiszen az elm\u00falt id\u0151szakban megszaporodtak az MI-modellek, amelyek mer\u0151ben elt\u00e9rnek a hagyom\u00e1nyos, fizika t\u00f6rv\u00e9nyein alapul\u00f3 id\u0151j\u00e1r\u00e1s-el\u0151rejelz\u0151 modellekt\u0151l.  Az MI alkalmaz\u00e1s\u00e1nak egyik legnagyobb csapd\u00e1ja a nem megfelel\u0151 eszk\u00f6z haszn\u00e1lata. Fontos meg\u00e9rteni, hogy a n\u00e9pszer\u0171 nagy nyelvi modelleket (mint a ChatGPT) arra tervezt\u00e9k, hogy emberi nyelven kommunik\u00e1ljanak, nem pedig arra, hogy fizikai folyamatokat szimul\u00e1ljanak. Egy ilyen modell nem „\u00e9rti” a termodinamik\u00e1t vagy a l\u00e9gk\u00f6ri \u00e1raml\u00e1sokat. Amikor a felhaszn\u00e1l\u00f3 megk\u00e9rdezi, milyen id\u0151 lesz j\u00f6v\u0151 h\u00e9ten, a modell nem sz\u00e1m\u00edt\u00e1sokat v\u00e9gez, hanem a betan\u00edtott hatalmas sz\u00f6veges adatb\u00e1zisa alapj\u00e1n megpr\u00f3b\u00e1lja megj\u00f3solni a legval\u00f3sz\u00edn\u0171bb k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00f3t. Ezt a jelens\u00e9get a szakirodalom „hallucin\u00e1ci\u00f3nak” nevezi: a g\u00e9p magabiztos st\u00edlusban k\u00f6z\u00f6lhet teljesen val\u00f3tlan vagy egym\u00e1snak ellentmond\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kat. Egy ilyen „el\u0151rejelz\u00e9s” nemcsak szakmailag haszn\u00e1lhatatlan, de vesz\u00e9lyes is lehet, ha valaki ez alapj\u00e1n hoz d\u00f6nt\u00e9st p\u00e9ld\u00e1ul egy k\u00f6zelg\u0151 vihar eset\u00e9n. Erre kiv\u00e1l\u00f3 hazai p\u00e9lda volt a 2025 m\u00e1jus\u00e1ban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9di\u00e1ban terjed\u0151 \u00e1lh\u00edr, amelyre a Telex is felh\u00edvta a figyelmet. Ekkor egy MI \u00e1ltal gener\u00e1lt sz\u00f6veg alapj\u00e1n terjedt el, hogy \u201e100 \u00e9ve nem l\u00e1tott h\u0151s\u00e9g j\u00f6n Magyarorsz\u00e1gra: 43-46 fokos h\u0151s\u00e9gkil\u00e1t\u00e1s\u201d. A meteorol\u00f3giai modellek ekkor m\u00e9g semmi ilyet nem mutattak, a nyelvi modell egyszer\u0171en a kor\u00e1bbi kattint\u00e1svad\u00e1sz cikkek st\u00edlus\u00e1t ut\u00e1nozva tal\u00e1lt ki ijeszt\u0151 szalagc\u00edmeket, teljesen alaptalanul. <\/p>\n\n\n\n

A tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g ez\u00e9rt folyamatosan figyelmeztet arra, hogy az \u00e1ltal\u00e1nos c\u00e9l\u00fa MI nem helyettes\u00edti a c\u00e9lzott tudom\u00e1nyos modelleket. A val\u00f3di \u00e1tt\u00f6r\u00e9st a kifejezetten id\u0151j\u00e1r\u00e1sra fejlesztett, \u00fagynevezett adatvez\u00e9relt (data-driven) modellek jelentik. Az Eur\u00f3pai K\u00f6z\u00e9pt\u00e1v\u00fa El\u0151rejelz\u0151 K\u00f6zpont (ECMWF) fejleszt\u00e9seinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en 2025 febru\u00e1rj\u00e1ban meg is jelenhetett Eur\u00f3pa els\u0151 operat\u00edv id\u0151j\u00e1r\u00e1s-el\u0151rejelz\u0151 MI-modellje.  <\/p>\n\n\n\n

Az \u00faj rendszer, az AIFS (Artificial Intelligence Forecasting System) alapvet\u0151en szak\u00edt a hagyom\u00e1nyokkal: m\u00edg a klasszikus modellek fizikai t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geket sz\u00e1molnak, addig az AIFS a m\u00faltbeli megfigyel\u00e9sek \u00e9s el\u0151rejelz\u00e9sek t\u00f6bb petabyte-nyi, rendk\u00edv\u00fcl r\u00e9szletes adatb\u00e1zis\u00e1b\u00f3l \u201etanulva\u201d k\u00e9sz\u00edt progn\u00f3zist. B\u00e1r kiindul\u00e1si alapjai megegyeznek a hagyom\u00e1nyos modellek\u00e9vel, a feldolgoz\u00e1s m\u00f3dja teljesen m\u00e1s. Jelenleg 15 napos id\u0151t\u00e1vra l\u00e1t el\u0151re, \u00e1m van egy fontos technikai korl\u00e1tja: a t\u00e9rbeli felbont\u00e1sa egyel\u0151re elmarad a fizikai modellek\u00e9t\u0151l (horizont\u00e1lis felbont\u00e1sa 9 km helyett csak 28 km). <\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

R\u00e1ad\u00e1sul \u2013ahogy arra az ECMWF szak\u00e9rt\u0151i a legfrissebb, 2026-os febru\u00e1ri \u00f6sszefoglal\u00f3ban is r\u00e1mutattak\u2013 az AIFS eredm\u00e9nyei jelenleg csak 6 \u00f3r\u00e1s id\u0151l\u00e9pcs\u0151kben \u00e9rhet\u0151k el, \u00edgy a pontos napi minimum- \u00e9s maximumh\u0151m\u00e9rs\u00e9kletek egyel\u0151re nem olvashat\u00f3k ki bel\u0151le k\u00f6zvetlen\u00fcl. Emiatt a kisebb, lok\u00e1lis jelens\u00e9geket \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul egy hirtelen kialakul\u00f3 ny\u00e1ri zivatart \u2013 hajlamos alulbecs\u00fclni. A fejl\u0151d\u00e9s azonban rendk\u00edv\u00fcl gyors: alig p\u00e1r h\u00f3nappal az alapmodell indul\u00e1sa ut\u00e1n, 2025. j\u00falius 1-j\u00e9t\u0151l m\u00e1r az AIFS val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gi v\u00e1ltozata (AIFS-ENS) is \u00e9lesben m\u0171k\u00f6dik. Ez az\u00e9rt kritikus fontoss\u00e1g\u00fa, mert a modern meteorol\u00f3gi\u00e1ban nem el\u00e9g egyetlen \u201elegval\u00f3sz\u00edn\u0171bb\u201d forgat\u00f3k\u00f6nyvet ismerni, l\u00e1tni kell a bizonytalans\u00e1got is. Ez az \u00faj, \u00fagynevezett ensemble (egy\u00fcttes) rendszer 50+1 tagot futtat le egyszerre, \u00edgy t\u00e9rk\u00e9pezi fel a lehets\u00e9ges kimeneteleket. B\u00e1r a felbont\u00e1sa ennek is durv\u00e1bb (kb. 31 km), hatalmas el\u0151nye a sebess\u00e9g, hiszen a sz\u00e1m\u00edt\u00e1sig\u00e9nyes fizikai egyenletek mell\u0151z\u00e9se miatt az eredm\u00e9nyek k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egy \u00f3r\u00e1val hamarabb \u00e1llnak a meteorol\u00f3gusok rendelkez\u00e9s\u00e9re, mint a hagyom\u00e1nyos modellek eset\u00e9ben. <\/p>\n\n\n\n

Vannak olyan helyzetek, amikor az AIFS alkalmaz\u00e1sa kifejezetten hasznos seg\u00edts\u00e9g lehet az el\u0151rejelz\u0151 meteorol\u00f3gusok sz\u00e1m\u00e1ra. Az egyik ilyen l\u00e1tv\u00e1nyos siker a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9re jellemz\u0151 t\u00e9li hidegp\u00e1rn\u00e1s helyzet (inverzi\u00f3s k\u00f6dfelh\u0151zet) el\u0151rejelz\u00e9se. Ez a jelens\u00e9g \u2013 amikor a hideg, p\u00e1r\u00e1s leveg\u0151 megreked a medence alj\u00e1n, m\u00edg a hegyekben s\u00fct a nap \u2013 a hagyom\u00e1nyos fizikai modelleknek gyakran fejt\u00f6r\u00e9st okoz.  Ezzel szemben az AIFS \u2013 ahogy azt sz\u00e1mos friss t\u00e9li helyzet is igazolta \u2013 kiv\u00e1l\u00f3an teljes\u00edt. K\u00e9pes felismerni a lok\u00e1lis saj\u00e1toss\u00e1gokat, \u00e9s „beragasztja a felh\u0151zetet”, azaz helyesen prognosztiz\u00e1lja a tart\u00f3san borult, k\u00f6d\u00f6s id\u0151t a medenc\u00e9ben. Az ok egyszer\u0171: az MI a m\u00faltbeli adatokb\u00f3l megtanulta, hogy ebben a speci\u00e1lis f\u00f6ldrajzi helyzetben a nyugodt, anticiklon\u00e1lis id\u0151j\u00e1r\u00e1s eset\u00e9n a k\u00e9pz\u0151d\u0151 k\u00f6d nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel tart\u00f3san megmarad. Err\u0151l a k\u00e9pess\u00e9gr\u0151l a szakma nemzetk\u00f6zi f\u00f3rumokon, p\u00e9ld\u00e1ul a legut\u00f3bbi, \u201eUsing ECMWF’s Forecasts\u201d konferenci\u00e1n (2025) is elismer\u0151en nyilatkozott. <\/p>\n\n\n\n

Ez a k\u00e9pess\u00e9g bizony\u00edtja, hogy a j\u00f6v\u0151 nem a fizika elhagy\u00e1sa, hanem a hibrid megold\u00e1sok alkalmaz\u00e1sa: ahol az emberi szak\u00e9rtelem \u00e9s az MI mintafelismer\u00e9se kieg\u00e9sz\u00edti egym\u00e1st. <\/p>\n\n\n\n

Szerz\u0151: Fritz Petra<\/em> <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Napjainkban a mindennapi \u00e9let sz\u00e1m\u00e1ra elengedhetetlen a v\u00e1rhat\u00f3 id\u0151j\u00e1r\u00e1s ismerete. Amikor id\u0151j\u00e1r\u00e1s-el\u0151rejelz\u00e9sr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, val\u00f3j\u00e1ban arra tesz\u00fcnk k\u00eds\u00e9rletet, hogy egy adott ter\u00fcletre \u00e9s id\u0151t\u00e1vra vonatkoz\u00f3an megbecs\u00fclj\u00fck a l\u00e9gk\u00f6r j\u00f6v\u0151beli \u00e1llapot\u00e1t, sz\u00e1mszer\u0171s\u00edtve k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151j\u00e1r\u00e1si elemeket (pl. mennyire lesz meleg, vagy v\u00e1rhat\u00f3-e csapad\u00e9k).   A modern meteorol\u00f3gia alapja a l\u00e9gk\u00f6r pillanatnyi \u00e1llapot\u00e1nak ismerete. A numerikus (sz\u00e1mszer\u0171) el\u0151rejelz\u00e9s \u00fatt\u00f6r\u0151je a magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Neumann J\u00e1nos az 1950-es \u00e9vekben fektette le a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes modellez\u00e9s alapjait. A m\u00f3dszer l\u00e9nyege \u2013amely Bjerknes \u00e9s Richardson elm\u00e9let\u00e9re \u00e9p\u00fcl\u2013, hogy a l\u00e9gk\u00f6rt r\u00e1cspontokra osztj\u00e1k, \u00e9s ezeken a pontokon fizikai egyenletekkel sz\u00e1m\u00edtj\u00e1k ki a v\u00e1ltoz\u00e1sokat. B\u00e1r…<\/p>\n","protected":false},"author":40,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,56],"tags":[570,1118,1040,1119,660,75],"class_list":["post-5347","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-foldal","category-ttt","tag-ai","tag-meterologia","tag-mi","tag-stem","tag-technologia","tag-tudomany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5347"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/40"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5347"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5347\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5350,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5347\/revisions\/5350"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5347"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5347"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5347"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}