{"id":5250,"date":"2025-11-25T18:00:00","date_gmt":"2025-11-25T16:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=5250"},"modified":"2025-11-21T12:36:50","modified_gmt":"2025-11-21T10:36:50","slug":"darwin-es-a-remekmu","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=5250","title":{"rendered":"Darwin \u00e9s a remekm\u0171\u00a0"},"content":{"rendered":"\n

Charles Darwin vil\u00e1gh\u00edr\u0171 alkot\u00e1sa, <\/span>A fajok eredete<\/span><\/i> (The Origin of Species)<\/span><\/i> a biol\u00f3gia legjelent\u0151sebb alapm\u0171ve, amely lefektette a modern evol\u00faci\u00f3s elm\u00e9let alapjait. A m\u0171 id\u00e9n, 2025-ben \u00fcnnepli 166. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t.<\/span> <\/span><\/h3>\n

Az evol\u00faci\u00f3elm\u00e9let magyar\u00e1zza azt, hogyan j\u00f6ttek l\u00e9tre \u00e9s v\u00e1ltoztak az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek a f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9net sor\u00e1n. A te\u00f3ria alapvet\u0151 elvei a term\u00e9szetes szelekci\u00f3 <\/span>(kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s)<\/span><\/i>, a vari\u00e1ci\u00f3 <\/span>(v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g)<\/span><\/i> \u00e9s az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s. Ezen t\u00f6rv\u00e9nyke alapj\u00e1n fogalmazta meg Darwin a naturalista eszm\u00e9j\u00e9t: k\u00f6rnyezet\u00fckh\u00f6z jobban alkalmazkod\u00f3 egyedek nagyobb es\u00e9llyel \u00e9lnek t\u00fal \u00e9s adhatj\u00e1k tov\u00e1bb genetikai \u00e1llom\u00e1nyukat; valamint a fajok fokozatosan, \u00e9vmilli\u00f3k alatt alakulnak \u00e1t. A mai modern evol\u00faci\u00f3biol\u00f3gia \u2014 a neodarwinizmus <\/span>(modern evol\u00faci\u00f3s szint\u00e9zis)<\/span><\/i> \u2014 a v\u00e1ltoz\u00e1sokat m\u00e1r a genetikai alapok \u00e9s a popul\u00e1ci\u00f3genetika eszk\u00f6zeivel magyar\u00e1zza. <\/span> <\/span><\/p>\n

\"That<\/p>\n

Charles Robert Darwin<\/span><\/b> <\/span> <\/span><\/h4>\n

Darwin egy igen vagyonos \u00e9s befoly\u00e1sos csal\u00e1d sarjak\u00e9nt sz\u00fcletett 1809. febru\u00e1r 12-\u00e9n a shrewsbury-i <\/span>The Mount<\/span><\/i> nev\u0171 h\u00e1zban. \u00c9desapj\u00e1t, Dr. Robert Waring Darwint kor\u00e1nak egyik legsikeresebb orvosak\u00e9nt tartott\u00e1k sz\u00e1mon. \u00c9desanyja, Susannah Wegdwood pedig a h\u00edres fazekas, Josiah Wegdwood l\u00e1nya volt. A csal\u00e1dban a 6 gyermek k\u00f6z\u00fcl Charles volt a m\u00e1sodik legfiatalabb, h\u00e1rom n\u0151v\u00e9re, egyetlen b\u00e1tyja \u00e9s h\u00faga mellett. \u00c9desanyjuk 1817-es hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en k\u00e9t legid\u0151sebb n\u0151v\u00e9re, Marianne \u00e9s Caroline vett\u00e9k \u00e1t a fiatal Charles nevel\u00e9s\u00e9t. Darwin m\u00e1r fiatal kor\u00e1ban \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st mutatott a term\u00e9szet ir\u00e1nt, majd 1818-t\u00f3l bentlak\u00f3 lett a shrewsbury-i iskol\u00e1ban, ahol b\u00e1tyja, Erasmus is tanult. Ebben az id\u0151ben el\u00e9g k\u00f6zel ker\u00fclt egym\u00e1shoz a k\u00e9t testv\u00e9r, s m\u00edg Charles a term\u00e9szetrajzi ismereteit b\u0151v\u00edtette, addig Erasmus a k\u00e9mia ir\u00e1nti szenved\u00e9ly\u00e9nek h\u00f3dolt. Amikor a b\u00e1tyja m\u00e1r v\u00e9gz\u0151s volt, gyakran el\u0151fordult, hogy egy\u00fctt v\u00e9geztek k\u00e9miai k\u00eds\u00e9rleteket. S\u0151t, arra is r\u00e1besz\u00e9lte Charles-t, legyen az asszisztense a csal\u00e1di k\u00fari\u00e1ban berendezett laborat\u00f3rium\u00e1ban. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben Erasmus, a csal\u00e1di hagyom\u00e1nyoknak megfelel\u0151en Cambridge-be ment orvostudom\u00e1nyt hallgatni, \u00edgy Charles m\u00e1r egyed\u00fcl haszn\u00e1lta tov\u00e1bb a laborat\u00f3riumot. <\/span> <\/span><\/p>\n

Shrewsbury-ben Charles el\u00e9gg\u00e9 egyhang\u00fanak tal\u00e1lta a k\u00f6t\u00f6tt rendben tartott iskolai tev\u00e9kenys\u00e9geket, helyette sokkal jobban kedvelte a sportokat. \u00cdgy apja kivette \u0151t az iskol\u00e1b\u00f3l, \u00e9s maga mell\u00e9 vette asszisztensnek, annak rem\u00e9ny\u00e9ben, hogy elk\u00f6telez\u0151dik a Darwin csal\u00e1d orvosi hagyom\u00e1nyai mellett. Majd, mikor Charles m\u00e9g csak 16 \u00e9ves volt, Edinburgh-ba k\u00fcldte orvostant hallgatni. Charles Darwin k\u00e9t \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt ott, azonban nem b\u00edrta n\u00e9zni az akkor m\u00e9g \u00e9rz\u00e9stelen\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl v\u00e9gzett m\u0171t\u00e9teket, \u00edgy otthagyta az orvosi szakot. <\/span> <\/span><\/p>\n

\u00c9desapj\u00e1nak sosem merte bevallani ezt a kudarc\u00e1t, ez\u00e9rt p\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb visszat\u00e9rt az egyetemre, hogy l\u00e1tsz\u00f3lag folytassa orvosi tanulm\u00e1nyait, de val\u00f3j\u00e1ban term\u00e9szetrajz szakra iratkozott be. Edinburgh-i \u00e9vei alatt geol\u00f3gia el\u0151ad\u00e1sokat hallgatott, \u00e9s Robert Edmond Grant tengerbiol\u00f3gus nagy hat\u00e1ssal volt r\u00e1. Grant sk\u00f3t \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 anat\u00f3mus volt, aki lelkesen kutatta a tengeri gerincteleneket. Rajta kereszt\u00fcl ismerte meg a francia Jean-Baptiste Lamarck evol\u00faci\u00f3s n\u00e9zeteit, melyek jelent\u0151sek voltak k\u00e9s\u0151bbi elm\u00e9lete szempontj\u00e1b\u00f3l. Edinbrugh-i \u00e9vei alatt tagja lett a Pilnius T\u00e1rsas\u00e1g nev\u0171 egyetemi di\u00e1kk\u00f6rnek, ami a term\u00e9szettudom\u00e1nyok ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151 hallgat\u00f3kat t\u00f6m\u00f6r\u00edtette. Itt tal\u00e1lkozott olyan radik\u00e1lis szabadgondolkod\u00e1s\u00fa emberekkel, akik t\u00e1g\u00edtott\u00e1k l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u00e9t, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb itt olvasta fel \u00e9lete els\u0151 tudom\u00e1nyos besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1t is, amely a moha\u00e1llatokr\u00f3l sz\u00f3lt. Sikertelen orvosi tanulm\u00e1nyait k\u00f6vet\u0151en apja javaslat\u00e1ra a Cambridge-i Egyetemre ment teol\u00f3gi\u00e1t tanulni, mely akkoriban kiv\u00e1l\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edtott a term\u00e9szettudom\u00e1nyok szabad tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra. Tanulm\u00e1nyait befejezve Cambridge-ben maradt, s egyre ink\u00e1bb a geol\u00f3gia ir\u00e1ny\u00e1ba fordult. <\/span> <\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

A k\u00f6nyv keletkez\u00e9st\u00f6rt\u00e9nete<\/span><\/b> <\/span><\/h4>\n

1831. augusztus 29-\u00e9n<\/span>, nem sokkal az ut\u00e1n, hogy<\/span> egy tudom<\/span>\u00e1nyos t\u00far\u00e1r\u00f3l <\/span>vissszat\u00e9rt<\/span> Shrewsbury<\/span>-be<\/span>,<\/span> egy levelet tal\u00e1lt az asztal\u00e1n. Az egyik cambrid<\/span>ge-i tan\u00e1ra, George <\/span>Peaco<\/span>c<\/span>k<\/span> lehet\u0151s\u00e9get aj\u00e1nlott neki egy vil\u00e1gk\u00f6r\u00fcli tudom\u00e1nyos \u00fatra<\/span>. <\/span>Robert FitzRoy kapit\u00e1ny<\/span> \u00e9s leg\u00e9nys\u00e9ge<\/span> a HMS <\/span>Beagle<\/span> fed\u00e9lzet\u00e9n k\u00edv\u00e1nt\u00e1k megker\u00fclni<\/span> a F\u00f6ldet<\/span> az exped\u00edci\u00f3 sor\u00e1n<\/span>. <\/span>Az Admiralit\u00e1s nagyon szerette volna, ha olyan term\u00e9szetb\u00fav\u00e1r jelentkezik, <\/span>aki valamif\u00e9lek\u00e9ppen profit\u00e1lhat a d\u00e9l-amerikai \u00e9s<\/span> tal\u00e1n<\/span> az eg\u00e9sz vil\u00e1g k\u00f6r\u00fcli exp<\/span>ed\u00edci\u00f3 ny\u00fajtotta lehet\u0151s\u00e9g<\/span>ek<\/span>b\u0151l. <\/span><\/span> <\/span><\/p>\n

A Beagle 1831. december 27-\u00e9n bontott vitorl\u00e1t, Darwin ekkor m\u00e9g csak 23 \u00e9ves volt. A v\u00e9g\u00fcl \u00f6t \u00e9vig tart\u00f3 \u00fat sor\u00e1n eljutottak t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Z\u00f6ld-foki-szigetekre, D\u00e9l-Amerika k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontjaira \u00e9s nyugati partj\u00e1ra, a Falkland-szigetekre, a Galapagos-szigetekre, Tahitire, \u00daj-Z\u00e9landra, Ausztr\u00e1lia t\u00f6bb v\u00e1ros\u00e1ba \u00e9s Fokv\u00e1rosba. Darwin az \u00f6t \u00e9v alatt nem volt v\u00e9gig bez\u00e1rva a haj\u00f3n: kutat\u00f3utakra ment D\u00e9l-Amerik\u00e1ba, m\u00edg a hadihaj\u00f3 a sz\u00fcks\u00e9ges t\u00e9rk\u00e9p\u00e9szeti \u00e9s hidrogr\u00e1fiai felm\u00e9r\u00e9seit v\u00e9gezte. Az exped\u00edci\u00f3ra Darwin mag\u00e1val vitte Charles Lyell m\u0171v\u00e9nek <\/span>(Principles of Geology)<\/span><\/i> els\u0151 k\u00f6tet\u00e9t, mely jelent\u0151s hat\u00e1ssal b\u00edrt gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1ra \u00e9s az evol\u00faci\u00f3r\u00f3l vallott n\u00e9zeteire. 1836. okt\u00f3ber 2-\u00e1n hazat\u00e9rve hatalmas elismer\u00e9ssel fogadt\u00e1k. Hamarosan az orsz\u00e1g legjelesebb geol\u00f3gusai egyikek\u00e9nt mutatt\u00e1k be Lyellnek. A Londoni Geol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g azon nyomban a tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta, h\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb pedig a Zool\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a Royal Society is ugyan\u00edgy tett.<\/span> <\/span><\/p>\n

 Geol\u00f3gusk\u00e9nt szerzett h\u00edrneve mellett \u00edr\u00f3k\u00e9nt is ismertt\u00e9 v\u00e1lt, s els\u0151 megjelentetett munk\u00e1ja a Kutat\u00e1si haj\u00f3napl\u00f3ban <\/span>(Journal of Researches)<\/span><\/i> besz\u00e1molt az exped\u00edci\u00f3n v\u00e9gzett munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l. Gyakori t\u00e9vhit, hogy m\u00e1r a haj\u00f3n megfogalmazta evol\u00faci\u00f3elm\u00e9let\u00e9t. Azonban a haj\u00f3n csup\u00e1n biztos lett abban, hogy az evol\u00faci\u00f3 l\u00e9tezik, de a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek mechanizmus\u00e1t m\u00e9g nem tal\u00e1lta meg. <\/span> <\/span><\/p>\n

1837-ben nyitotta meg els\u0151 jegyzetf\u00fczet\u00e9t <\/span>A fajok \u00e1talakul\u00e1sa<\/span><\/i> (Transformation of Species)<\/span><\/i> c\u00edmmel. Ebben fejtette ki aktu\u00e1lis gondolatait az evol\u00faci\u00f3r\u00f3l. D\u00f6nt\u0151 inspir\u00e1ci\u00f3t 1838-ban kapott, mikor elolvasta Thomas Malthus <\/span>Tanulm\u00e1ny a n\u00e9pesed\u00e9s alapelv\u00e9r\u0151l (Essay on the Principle of Population)<\/span><\/i> c\u00edm\u0171 publik\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. Darwin a k\u00f6nyvet olvasva arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy imm\u00e1r az evol\u00faci\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek elemei adottak voltak: a n\u00e9pess\u00e9g szaporod\u00e1s\u00e1nak nyom\u00e1sa, az ugyanazon faj egyedei k\u00f6z\u00f6tti harc a t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9rt, \u00e9s a k\u00f6rnyezethez legjobban alkalmazkod\u00f3, \u201clegalkalmasabb\u201d egyedek t\u00fal\u00e9l\u00e9se. Ez a felfedez\u00e9se apr\u00e1nk\u00e9nt \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt t\u00e9nyek t\u00f6bbsz\u00f6ri elemz\u00e9se \u00e9s rendszerez\u00e9se ut\u00e1n \u00e1llt \u00f6ssze. A komoly probl\u00e9m\u00e1t az okozta sz\u00e1m\u00e1ra, hogyan fogadtassa el az elm\u00e9let\u00e9t a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nnyel, hiszen a tudom\u00e1nynak \u00e1ltal\u00e1ban az egyh\u00e1z \u00e1ltal fel\u00e1ll\u00edtott keretek k\u00f6z\u00f6tt kellett dolgoznia. Darwin komolyan tartott att\u00f3l, hogy alapvet\u0151en naturalista munk\u00e1ja vesz\u00e9lybe sodorhatja. Az els\u0151 publik\u00e1latlan v\u00e1zlat\u00e1t 1844-ben \u00edrta, ami 230 oldalt tett ki. A k\u00f6nyv v\u00e9gleges form\u00e1j\u00e1t t\u00f6bb, mint egy \u00e9vtizednyi munka ut\u00e1n \u00e9rte el. A kiad\u00e1sra is csup\u00e1n az\u00e9rt sz\u00e1nta el mag\u00e1t, mert id\u0151k\u00f6zben Alfred Russel Wallace is kidolgozta saj\u00e1t, hasonl\u00f3 elm\u00e9let\u00e9t. Darwin kor\u00e1bban kezd\u0151d\u00f6tt gyomorbetegs\u00e9ge ebben az id\u0151ben feler\u0151s\u00f6d\u00f6tt, \u00e9s att\u00f3l tartott, meghal miel\u0151tt publik\u00e1lhatn\u00e1 a teljes m\u0171vet, ez\u00e9rt egy, abban az id\u0151ben jelent\u0151snek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 \u00f6sszeget tett f\u00e9lre erre a c\u00e9lra.  <\/span> <\/span><\/p>\n

A teljes m\u0171 v\u00e9g\u00fcl 1859. november 24-\u00e9n jelent meg el\u0151sz\u00f6r nyomtat\u00e1sban, John Murray kiad\u00e1s\u00e1ban, <\/span>On the Origin of Species by Means of Natural Selection or the Preservation of Favoured Races in the Struggle for Life<\/span><\/i> c\u00edmen. <\/span> <\/span><\/p>\n

B\u00e1r a m\u0171 tudom\u00e1nyos k\u00f6r\u00f6kben el\u00e9g hamar elismertt\u00e9 v\u00e1lt, sz\u00e1mos egyh\u00e1zi felekezet eretneks\u00e9gnek tartotta a term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s gondolat\u00e1t. A fajok eredet\u00e9ben megfogalmazott eszm\u00e9k azonban gyorsan utat t\u00f6rtek maguknak. A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia is tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta Darwint 1872 m\u00e1jus\u00e1ban, s egy \u00e9vre r\u00e1 a k\u00f6nyv m\u00e1r magyarul is megjelent <\/span>A fajok eredete term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s \u00fatj\u00e1n, vagyis az el\u0151ny\u00f6s v\u00e1lfajok fennmarad\u00e1sa a l\u00e9t\u00e9rt foly\u00f3 k\u00fczdelemben<\/span><\/i> c\u00edmen. Egyes k\u00f6r\u00f6kben mai napig vitatj\u00e1k az evol\u00faci\u00f3 t\u00e9ny\u00e9t, annak ellen\u00e9re, hogy id\u0151k\u00f6zben els\u00f6pr\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 bizony\u00edt\u00e9k ker\u00fclt napvil\u00e1gra, amelyek al\u00e1t\u00e1masztj\u00e1k azt. Ezt Teodosius Dobzhansky ukr\u00e1n sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa amerikai genetikus \u00fagy fogalmazta meg: <\/span>\u201cA biol\u00f3gi\u00e1ban semminek nincs \u00e9rtelme, ha nem az evol\u00faci\u00f3 f\u00e9ny\u00e9ben vizsg\u00e1ljuk.\u201d<\/span><\/i> <\/span><\/p>\n

 <\/span><\/p>\n

Szerz\u0151: K\u00e1ntor Fl\u00f3ra<\/span><\/i> <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"","protected":false},"author":40,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,104,56],"tags":[670,777,1060,1059,75],"class_list":["post-5250","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-foldal","category-kultura","category-ttt","tag-darwin","tag-evolucio","tag-lamarck","tag-tudas","tag-tudomany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5250"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/40"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5250"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5250\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5251,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5250\/revisions\/5251"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5250"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5250"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5250"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}