![\"Elementar](\"https:\/\/www.elementar.com\/fileadmin\/user_upload\/Images\/About-us\/News\/2021\/nobel-prize-medal.jpg\")
<\/p>\n\n\n\n<\/p>\n\n\n\n
Az els\u0151 napon, okt\u00f3ber 6-\u00e1n a fiziol\u00f3giai \u00e9s orvostudom\u00e1nyi d\u00edjat osztott\u00e1k ki, melyet Mary E. Brunkow amerikai molekul\u00e1ris biol\u00f3gus \u00e9s immunol\u00f3gus, Fred Ramsdell amerikai immunol\u00f3gus \u00e9s Shimon Sakaguchi jap\u00e1n immunol\u00f3gus kaptak meg \u201ea perif\u00e9ri\u00e1s immunol\u00f3giai tolerancia ter\u00e9n el\u00e9rt felfedez\u00e9seik\u00e9rt\u201d. K\u00f6z\u00f6s munk\u00e1juk sor\u00e1n f\u0151k\u00e9nt a szab\u00e1lyoz\u00f3 T-sejtekkel foglalkoztak: ezen sejtek megakad\u00e1lyozz\u00e1k, hogy m\u00e1s immunsejtek az a szervezet ellen forduljonak. A Nobel Bizotts\u00e1g k\u00f6zlem\u00e9nye szerint \u201efelfedez\u00e9seik sz\u00e1mos \u00faj kezel\u00e9s feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz vezettek, amelyek r\u00e1k- \u00e9s autoimmunbetegs\u00e9gek ellen is hat\u00e1sosak lehetnek\u201d.<\/em> <\/p>\n\n\n\n A fizikai Nobel-d\u00edjat John Clarke, Michel H. Devoret \u00e9s John M. Martinis amerikai kvantumfizikusok nyert\u00e9k a Kaliforniai Egyetemr\u0151l \u201ea makroszkopikus kvantummechanikai alag\u00fathat\u00e1s \u00e9s az energia kvant\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt elektromos \u00e1ramk\u00f6r\u00f6kben\u201d. Munk\u00e1juk sor\u00e1n elektromos \u00e1ramk\u00f6r\u00f6kkel (kvantumchipekkel) v\u00e9geztek k\u00eds\u00e9rleteket, melyekkel azt bizony\u00edtott\u00e1k be, hogy a kvantummechanikai tulajdons\u00e1gok ak\u00e1r makroszkopikus rendszerekben is kimutathat\u00f3k. Olle Eriksson, a fizikai Nobel-bizotts\u00e1g eln\u00f6ke szerint a kvantummechanika minden digit\u00e1lis technol\u00f3gia alapja, ez\u00e9rt fontos \u00fajra \u00e9s \u00fajra meg\u00fcnnepelni ezt a tudom\u00e1nyter\u00fcletet. <\/p>\n\n\n\n Okt\u00f3ber 8-\u00e1n, szerd\u00e1n Susumu Kitagawa jap\u00e1n, Richard Robson ausztr\u00e1l, \u00e9s Omar Yaghi amerikai vegy\u00e9szek r\u00e9szes\u00fcltek a k\u00e9miai Nobel-d\u00edjban \u201ef\u00e9morganikus v\u00e1zszerkezetek (metal-organic frameworks, MOF) kifejleszt\u00e9s\u00e9\u00e9rt\u201d, melyek k\u00e9pesek megk\u00f6tni a sz\u00e9n-dioxidot, vizet nyerni a sivatagi leveg\u0151b\u0151l, m\u00e9rgez\u0151 g\u00e1zokat t\u00e1rolni, k\u00e9miai reakci\u00f3kat kataliz\u00e1lni. Heiner Linke, a Nobel-d\u00edj K\u00e9miai Bizotts\u00e1g\u00e1nak eln\u00f6ke szerint a f\u00e9morganikus v\u00e1zszerkezetek \u00f3ri\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get rejtenek \u00faj, testre szabott funkci\u00f3kkal b\u00edr\u00f3 anyagok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra, kor\u00e1bban elk\u00e9pzelhetetlen m\u00f3don. <\/p>\n\n\n\n A negyedik napon az irodalmi Nobel-d\u00edj kioszt\u00e1s\u00e1ra ker\u00fclt sor, melyet az idei \u00e9vben Krasznahorkai L\u00e1szl\u00f3, magyar \u00edr\u00f3 nyert el \u201eleny\u0171g\u00f6z\u0151 \u00e9s l\u00e1tnoki m\u0171vei\u00e9rt, amelyek az apokaliptikus terror k\u00f6zepette mutatj\u00e1k meg a m\u0171v\u00e9szet erej\u00e9t\u201d. Krasznahorkai L\u00e1szl\u00f3 els\u0151, Tebenned hittem<\/em> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1sa 1977-ben jelent meg, 1982 \u00f3ta szabadfoglalkoz\u00e1s\u00fa \u00edr\u00f3k\u00e9nt tev\u00e9kenykedik. A magyar irodalmi \u00e9letbe 1985-ben, 35 \u00e9vesen robbant be a S\u00e1t\u00e1ntang\u00f3<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9vel, mely vil\u00e1gszinten is ismertt\u00e9 v\u00e1lt. T\u00f6bb alkot\u00e1s\u00e1t rendez\u0151 bar\u00e1tja, Tarr B\u00e9la is megfilmes\u00edtette. A magyar \u00edr\u00f3 kor\u00e1bban is sz\u00e1mos d\u00edjban r\u00e9szes\u00fclt, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Kossuth-d\u00edjat \u00e9s az America Award irodalmi \u00e9letm\u0171d\u00edjat is elnyerte. 2015-ben a Nemzetk\u00f6zi Booker-d\u00edjat is neki \u00edt\u00e9lt\u00e9k, melyet az al\u00e1bbi szavakkal indokolt\u00e1k: \u201ek\u00f6nyvei brav\u00faros soksz\u00edn\u0171s\u00e9ggel jelen\u00edtik meg az emberi l\u00e9tez\u00e9st, annak komikus, kil\u00e1t\u00e1stalan \u00e9s transzcendens dimenzi\u00f3it egyar\u00e1nt \u00e9rintve. Krasznahorkai monument\u00e1lis \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl zenei mondatai hozz\u00e1j\u00e1rulnak a XX. sz\u00e1zad t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek feldolgoz\u00e1s\u00e1hoz, a diktat\u00f3rikus rendszerek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez\u201d. <\/p>\n\n\n\n Az okt\u00f3ber 10-\u00e9n kiosztott Nobel-b\u00e9ked\u00edjat Mar\u00eda Corina Machado, venezuelai ellenz\u00e9ki politikus \u00e9s aktivista kapta meg \u201ea venezuelai n\u00e9p demokratikus jogainak el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt\u201d. Machado liber\u00e1lisnak \u00e9s centralist\u00e1nak vallja mag\u00e1t, haz\u00e1j\u00e1ban egyes\u00edtette a megosztott ellenz\u00e9ket, \u00e9s k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151re jutott a szabad v\u00e1laszt\u00e1sok \u00e9s a k\u00e9pviseleti korm\u00e1nyz\u00e1s k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9ben. A 2014-es venezuelai t\u00fcntet\u00e9sek szervez\u00e9s\u00e9ben akt\u00edv szerepet v\u00e1llalt. A demokr\u00e1ci\u00e1\u00e9rt k\u00fczd\u0151 venezuelaiak k\u00e9pviselet\u00e9\u00e9rt m\u00e1r sz\u00e1mos d\u00edjban r\u00e9szes\u00fclt, ezenk\u00edv\u00fcl 2018-ban a BBC a vil\u00e1g 100 legkiemelked\u0151bb n\u0151je k\u00f6z\u00e9, a Time magazin pedig id\u00e9n a vil\u00e1g 100 legbefoly\u00e1sosabb embere k\u00f6z\u00e9 v\u00e1lasztotta. A 2024-es venezuelai v\u00e1laszt\u00e1sok el\u0151tt ellenz\u00e9ki eln\u00f6kjel\u00f6lt volt, de a helyi korm\u00e1ny nem engedte elindulni, a v\u00e1laszt\u00e1st pedig k\u00e9s\u0151bb elcsalt\u00e1k, \u00edgy ugyan\u00fagy a Maduro-korm\u00e1ny maradt hatalmon. Machado az\u00f3ta is bujk\u00e1l\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00fcl, pontos tart\u00f3zkod\u00e1si helye ismeretlen, h\u00e1rom gyermeke hal\u00e1los fenyeget\u00e9sek miatt k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n \u00e9l. A Nobel-d\u00edj kioszt\u00e1sakor a bizotts\u00e1g kiemelte a politikus b\u00e1tors\u00e1g\u00e1t, hogy az \u00e9let\u00e9re t\u00f6r\u0151 s\u00falyos fenyeget\u00e9sek ellen\u00e9re is az orsz\u00e1gban maradt, ami emberek milli\u00f3i el\u0151tt lebeghet inspir\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt. Machado d\u00edjaz\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en Venezuela korm\u00e1nya bez\u00e1rta osl\u00f3i nagyk\u00f6vets\u00e9g\u00e9t (a d\u00edjat a norv\u00e9g Nobel-bizotts\u00e1g osztotta ki). Az \u00e1llami m\u00e9dia egy\u00e9rtelm\u0171en megveti \u00e9s lekicsinyli a d\u00edj jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, a n\u0151t pedig \u00e1llamcs\u00edny tervez\u00e9s\u00e9vel v\u00e1dolj\u00e1k. <\/p>\n\n\n\n Az utols\u00f3 napon a k\u00f6zgazdas\u00e1gi Nobel-eml\u00e9kd\u00edjat osztott\u00e1k ki, melyet Joel Mokyr holland gazdas\u00e1gt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, Peter Howitt kanadai k\u00f6zgazd\u00e1sz \u00e9s Philippe Aghion francia k\u00f6zgazd\u00e1sz nyert\u00e9k el \u2013 ut\u00f3bbi Macron eln\u00f6k tan\u00e1csad\u00f3ja, aki a 2017-es v\u00e1laszt\u00e1sokkor Macron gazdas\u00e1gi programj\u00e1nak kidolgoz\u00e1s\u00e1ban is r\u00e9szt vett. A d\u00edjat az \u201einnov\u00e1ci\u00f3vez\u00e9relt gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s magyar\u00e1zat\u00e1\u00e9rt\u201d \u00edt\u00e9lt\u00e9k nekik. Munk\u00e1juk sor\u00e1n a k\u00f6zgazdas\u00e1gtan egyik kulcsfogalm\u00e1t, a \u201ekreat\u00edv rombol\u00e1s\u201d -t is elm\u00e9ly\u00edtett\u00e9k, mely alapj\u00e1n az innov\u00e1ci\u00f3k \u201eelpuszt\u00edtj\u00e1k\u201d a kor\u00e1bbi technol\u00f3gi\u00e1kat. \u201eA d\u00edjazottak megtan\u00edtott\u00e1k nek\u00fcnk, hogy a fenntarthat\u00f3 n\u00f6veked\u00e9s nem mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151. Az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek nagy r\u00e9sz\u00e9ben nem a n\u00f6veked\u00e9s, hanem a gazdas\u00e1gi stagn\u00e1l\u00e1s volt a norma. Munk\u00e1ss\u00e1guk r\u00e1mutat, hogy tudat\u00e1ban kell lenn\u00fcnk a folyamatos n\u00f6veked\u00e9st fenyeget\u0151 vesz\u00e9lyeknek, \u00e9s ellen kell \u00e1llnunk azoknak\u201d \u2013 fogalmazta meg a Nobel-bizotts\u00e1g. <\/p>\n\n\n\n \u00cdgy id\u00e9n \u00f6sszesen tizenn\u00e9gy Nobel-d\u00edjas viszi tov\u00e1bb Alfred Nobel \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t. <\/p>\n\n\n\n Gondoljunk b\u00fcszkes\u00e9ggel mindannyiukra! <\/p>\n\n\n\n Szerz\u0151: Cs\u00e1sz\u00e1r Kincs\u0151<\/em><\/p>\n\n\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Mint minden \u0151sszel, a Sv\u00e9d Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia id\u00e9n is kiosztotta a Nobel-d\u00edjakat fiziol\u00f3giai \u00e9s orvostudom\u00e1nyi-, fizikai-, k\u00e9miai-, irodalmi-, k\u00f6zgazdas\u00e1gi-, illetve Nobel-b\u00e9ked\u00edj kateg\u00f3ri\u00e1kban. Az idei d\u00edjoszt\u00e1sra okt\u00f3ber 6. \u00e9s 13. k\u00f6z\u00f6tt ker\u00fclt sor. Az els\u0151 napon, okt\u00f3ber 6-\u00e1n a fiziol\u00f3giai \u00e9s orvostudom\u00e1nyi d\u00edjat osztott\u00e1k ki, melyet Mary E. Brunkow amerikai molekul\u00e1ris biol\u00f3gus \u00e9s immunol\u00f3gus, Fred Ramsdell amerikai immunol\u00f3gus \u00e9s Shimon Sakaguchi jap\u00e1n immunol\u00f3gus kaptak meg \u201ea perif\u00e9ri\u00e1s immunol\u00f3giai tolerancia ter\u00e9n el\u00e9rt felfedez\u00e9seik\u00e9rt\u201d. K\u00f6z\u00f6s munk\u00e1juk sor\u00e1n f\u0151k\u00e9nt a szab\u00e1lyoz\u00f3 T-sejtekkel foglalkoztak: ezen sejtek megakad\u00e1lyozz\u00e1k, hogy m\u00e1s immunsejtek az a szervezet ellen forduljonak.…<\/p>\n","protected":false},"author":40,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[1044,1045,1046],"class_list":["post-5237","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-foldal","tag-nobel","tag-nobeldij","tag-tudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5237"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/40"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5237"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5237\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5238,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5237\/revisions\/5238"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5237"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5237"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5237"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}