{"id":4909,"date":"2022-05-08T08:07:00","date_gmt":"2022-05-08T06:07:00","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=4909"},"modified":"2022-10-06T09:33:29","modified_gmt":"2022-10-06T07:33:29","slug":"atomenergia-mennyire-veszelyes-valojaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=4909","title":{"rendered":"Atomenergia: mennyire vesz\u00e9lyes val\u00f3j\u00e1ban?"},"content":{"rendered":"\n

A \u201eatomenergia\u201d kifejez\u00e9s sok emberben egy kellemetlen, nyugtalan\u00edt\u00f3 \u00e9rz\u00e9st v\u00e1lt ki. Az, hogy \u0151si \u00e9s vesz\u00e9lyes \u00e1sv\u00e1nyokat koncentr\u00e1lunk, hogy term\u00e9szetfelettinek t\u0171n\u0151 energi\u00e1t \u00e1ll\u00edtsunk el\u0151, mik\u00f6zben horribilisen m\u00e9rgez\u0151 anyagokat hozunk l\u00e9tre, melyek ha valaha is kiszabadulnak, borzalmas m\u00f3dokon k\u00e9pesek embereket meg\u00f6lni \u2013 ahogyan arra m\u00e1r l\u00e1ttunk p\u00e9ld\u00e1t \u2013 val\u00f3ban nem egy megnyugtat\u00f3 gondolat. De h\u00e1ny embert \u00f6lt meg val\u00f3j\u00e1ban az atomenergia, \u00e9s hogyan tette mindezt?<\/strong><\/span><\/p>\n\n\n\n

\"Az
Az atomanergi\u00e1val kapcsolatos legnagyobb kih\u00edv\u00e1s a keletkez\u0151 vesz\u00e9lyes hullad\u00e9k kezel\u00e9se lehet.<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Az atomenergia 1951 \u00f3ta l\u00e9tez\u0151 dolog, ez\u00f3ta 30 nukle\u00e1ris balesetet jelentettek, ami azt jelenti, hogy majdnem minden m\u00e1sodik \u00e9vre jutott egy. Ezeknek a jelent\u0151s t\u00f6bbs\u00e9ge viszont elt\u00f6rp\u00fcl a kett\u0151 mellett, amit a legt\u00f6bben ismer\u00fcnk: Fukusima \u00e9s Csernobil.<\/p>\n\n\n\n

A csernobili megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen\u00fcl a legrosszabb valaha bek\u00f6vetkezett nukle\u00e1ris baleset t\u00f6bb okb\u00f3l kifoly\u00f3lag is. A reaktortechnol\u00f3gia \u00f6reg volt \u00e9s nem volt alkalmas v\u00e9szhelyzetek megfelel\u0151 kezel\u00e9s\u00e9re, az akkori korm\u00e1ny pedig nagyon lassan kezdett el foglalkozni ezzel a probl\u00e9m\u00e1val, \u00e9s sokkal ink\u00e1bb az image megtart\u00e1sa volt a c\u00e9l, mint a megfelel\u0151 biztons\u00e1gi felt\u00e9telek megteremt\u00e9se. A balesetben k\u00f6zvetlen\u00fcl mind\u00f6ssze 31 ember vesztette \u00e9let\u00e9t, ami term\u00e9szetesen borzalmas, viszont elt\u00f6rp\u00fcl a trag\u00e9dia h\u00edr\u00e9hez k\u00e9pest. Ennek nagyon egyszer\u0171 az oka. Egy nukle\u00e1ris baleset eset\u00e9ben nem a lok\u00e1lis reaktorrobban\u00e1s, vagy \u00e9p\u00fclet\u00f6sszeoml\u00e1s a f\u0151 probl\u00e9ma, hanem a sug\u00e1rz\u00e1s, ami ek\u00f6zben kiszabadul. Sz\u00f3val az igazi k\u00e9rd\u00e9s az, hogy h\u00e1ny hal\u00e1lesetet okozott, okoz, \u00e9s fog okozni a sug\u00e1rz\u00e1s r\u00e1kon \u00e9s m\u00e1s betegs\u00e9geken kereszt\u00fcl. Itt v\u00e1lik igaz\u00e1n bonyolultt\u00e1 a probl\u00e9ma: ezt igaz\u00e1n pontosan nem lehet megmondani, \u00e9s napjainkig komoly vit\u00e1k folynak arr\u00f3l, hogy val\u00f3j\u00e1ban hogyan lenne \u00e9rdemes kisz\u00e1molni. A legpesszimist\u00e1bb becsl\u00e9s az Eur\u00f3pai Z\u00f6ld P\u00e1rt \u00e1ltal lett beny\u00fajtva. Eszerint 2065-re 60 000 korai hal\u00e1l lesz k\u00f6thet\u0151 a balesethez. A legt\u00f6bb tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s enn\u00e9l sokkal alacsonyabb sz\u00e1mokat becs\u00fcl. A WHO (World Health Organization) szerint a balesethez k\u00f6thet\u0151en a teljes hal\u00e1loz\u00e1si sz\u00e1m nagyj\u00e1b\u00f3l 4000-re tehet\u0151. Az Amerikai Tudom\u00e1nyos Bizotts\u00e1g pedig arra jutott, hogy m\u00e9g a 4000 is t\u00fal magas becsl\u00e9s lehet.<\/p>\n\n\n\n

\"A
A csernobili k\u00edatasztr\u00f3fa k\u00f6rnyezete m\u00e1ig elhagyatott<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

A m\u00e1sodik legnagyobb nukle\u00e1ris baleset Fukusima Daiichihez k\u00f6thet\u0151, a fukusimai I-es atomer\u0151m\u0171h\u00f6z, 2011-ben. Err\u0151l az er\u0151m\u0171r\u0151l elmondhat\u00f3, hogy alapvet\u0151en sokkal fejlettebb, \u00e9s ebb\u0151l fakad\u00f3an sokkal biztons\u00e1gosabb technol\u00f3gi\u00e1val m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, tov\u00e1bb\u00e1 sokkal jobb biztons\u00e1gi protokollal is rendelkezett, aminek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a balesetre adott reakci\u00f3 sokkal gyorsabb \u00e9s sokkal effekt\u00edvebb volt. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a jelenlegi, ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151 hal\u00e1loz\u00e1sok sz\u00e1ma 573. A f\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, hogy ezek nem a sug\u00e1rz\u00e1shoz, hanem a balesetet k\u00f6vet\u0151 evaku\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal okozott felfordul\u00e1shoz k\u00f6thet\u0151ek, \u00e9s szinte kiz\u00e1r\u00f3lag az id\u0151seket \u00e9rintett\u00e9k. A hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa, indirekt hal\u00e1loz\u00e1sokat itt sem lehet pontosan megbecs\u00fclni, 0-t\u00f3l 1000-ig m\u00e1r mindenf\u00e9le \u00e9rt\u00e9k sz\u00fcletett. Sokan a balesetnek tulajdon\u00edtj\u00e1k azt, hogy az ezt k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakban megemelkedett a k\u00f6rnyez\u0151 ter\u00fcleteken a pajzsmirigyr\u00e1k ar\u00e1nya gyerekekben, viszont a WHO szerint ez egyszer\u0171en az\u00e9rt van, mert a megn\u00f6vekedett rizik\u00f3 miatt sokkal gyakrabban sz\u0171rtek mindenf\u00e9le daganatot gyermekekben is. A jelenlegi \u00e1ll\u00e1s szerint egyetlenegy direkt m\u00f3don sug\u00e1rz\u00e1shoz k\u00f6thet\u0151 hal\u00e1leset t\u00f6rt\u00e9nt, ez egy, az er\u0151m\u0171ben dolgoz\u00f3 alkalmazotthoz k\u00f6thet\u0151, aki a sug\u00e1rz\u00e1s \u00e1ltal kiv\u00e1ltott t\u00fcd\u0151r\u00e1kban halt meg.<\/p>\n\n\n\n

\"Vajon
Vajon a meg\u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1sok biztons\u00e1gosabbak?<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Most, hogy tudjuk, hogy milyen nagys\u00e1grendben \u00e9rdemes gondolkodni, hasonl\u00edtsuk a sz\u00e1mokat a meg\u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1sokhoz! A nap-, sz\u00e9l-, \u00e9s geoterm\u00e1lis energia gyakorlatilag csak az \u00e9p\u00edt\u00e9si \u00e9s karbantart\u00e1si balesetek sor\u00e1n okozhat hal\u00e1lesetet. Sajn\u00e1latos m\u00f3don ezek r\u00e9szesed\u00e9se az energiatermel\u00e9sben meglehet\u0151sen alacsony. Vil\u00e1gszerte az \u00e1ramtermel\u00e9snek 33,1%-a olajon alapszik, 27%-a sz\u00e9nen, 24,3%-a g\u00e1zon, 4,3%-a nukle\u00e1ris energi\u00e1n, \u00e9s mind\u00f6ssze 11,3%-a meg\u00fajul\u00f3 forr\u00e1sokon. Ezek k\u00f6z\u00f6tt kiemelked\u0151 a v\u00edzenergia, amely a 11,3-b\u00f3l 6,4%-ot tesz ki. Ez nagyon leegyszer\u0171s\u00edtve \u00fagy m\u0171k\u00f6dik, hogy \u00e9p\u00edt\u00fcnk egy g\u00e1tat, \u00e9s a v\u00edz turbin\u00e1kon kereszt\u00fcl folyik a magasabb ter\u00fclet fel\u0151l az alacsonyabb fel\u00e9. Kock\u00e1zat szempontj\u00e1b\u00f3l a v\u00edzenergia a legpesszimist\u00e1bb becsl\u00e9sek szerint is b\u0151ven t\u00falsz\u00e1rnyalja a nukle\u00e1ris energi\u00e1t: t\u00f6bbsz\u00e1zezer hal\u00e1leset k\u00f6thet\u0151 hozz\u00e1, csak az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadban. Az egyik baleset egy\u00e9rtelm\u0171en kiemelkedik a t\u00f6bbi k\u00f6z\u00fcl, az 1975-\u00f6s banqiaoi-i hidroelektromos g\u00e1t esete K\u00edn\u00e1ban. A csernobilihez r\u00e9miszt\u0151en hasonl\u00f3 okokhoz k\u00f6thet\u0151 a katasztr\u00f3fa: \u00f6reg technol\u00f3gia, rossz design, \u00e9s a hat\u00f3s\u00e1gok nem kiel\u00e9g\u00edt\u0151 int\u00e9zked\u00e9se az image megtart\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. Di\u00f3h\u00e9jban \u00fagy n\u00e9z ki a t\u00f6rt\u00e9net, hogy egy hatalmas t\u00e1jfun \u00f3ri\u00e1si v\u00edzszintemelked\u00e9st okozott, ami \u00e1tszak\u00edtotta a g\u00e1tat, ebb\u0151l fakad\u00f3an pedig j\u00f3n\u00e9h\u00e1ny lejjebb l\u00e9v\u0151, kisebb g\u00e1tat is. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt t\u00f6bb, mint 15 milli\u00e1rd k\u00f6bm\u00e9ternyi v\u00edz t\u00f6rt ki.  A t\u00f6bb kilom\u00e9ter sz\u00e9les, panel\u00e9p\u00fcletekn\u00e9l magasabb hull\u00e1mok pedig t\u00f6bbt\u00edzezer n\u00e9gyzetkilom\u00e9ternyi ter\u00fcletet, \u00e9s megsz\u00e1ml\u00e1lhatatlan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get taroltak le. Csak ennek a balesetnek a direkt \u00e9s indirekt k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt a becsl\u00e9sek szerint 80 000 \u00e9s 240 000 k\u00f6z\u00f6tti hal\u00e1leset t\u00f6rt\u00e9nt. Azonban m\u00e9g ez a sz\u00e1m is elt\u00f6rp\u00fcl a legelterjedtebben haszn\u00e1lt fosszilis energi\u00e1hoz k\u00e9pest.<\/p>\n\n\n\n

\"A
A fosszilis energiahordoz\u00f3k\u00e9get\u00e9se sz\u00e1mos k\u00f6rnyezetszennyez\u0151 anyagot juttat a l\u00e9gk\u00f6rbe<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Amikor fosszilis \u00fczemanyagot \u00e9get\u00fcnk el, hogy az felmeleg\u00edtse a vizet \u00e9s turbin\u00e1t hajtson; vagy hogy apr\u00f3 robban\u00e1sokat id\u00e9zz\u00fcnk el\u0151 robban\u00f3motorokban, hogy halad\u00e1sra b\u00edrjuk az aut\u00f3inkat, akkor rengeteg olyan anyag keletkezik, amelyek direkt \u00e9s indirekt m\u00f3don is jelent\u0151s negat\u00edv hat\u00e1ssal vannak eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcnkre. Ilyenek p\u00e9ld\u00e1ul az \u00f3zon, a k\u00e9n-dioxid, a sz\u00e9n-monoxid \u00e9s a nitrog\u00e9n-dioxid. Ezeknek a g\u00e1zoknak a bel\u00e9gz\u00e9se megzavarja a t\u00fcd\u0151funkci\u00f3kat, ebb\u0151l fakad\u00f3an pedig kr\u00f3nikus betegs\u00e9geket v\u00e1ltanak ki, mint p\u00e9ld\u00e1ul az asztma, vagy a h\u00f6rg\u0151hurut. Ezek mellett sok kardiovaszkul\u00e1ris betegs\u00e9g is k\u00f6zvetlen k\u00f6thet\u0151 ezen g\u00e1zok bel\u00e9gz\u00e9s\u00e9hez, mint a sz\u00edvroham is. Ami viszont m\u00e9g nagyobb vesz\u00e9lyeket rejt, az a leveg\u0151be ker\u00fcl\u0151, sok apr\u00f3 r\u00e9szecske, ami fosszilis energiahordoz\u00f3k el\u00e9get\u00e9se sor\u00e1n keletkezik. M\u00e9rgez\u0151 szil\u00e1d anyagok \u00e9s foly\u00e9kony cseppek kever\u00e9ke ez, amelyek m\u00e9rete ak\u00e1r 2,5 mikron kicsi is lehet. K\u00f6nnyen bejutnak a t\u00fcd\u0151 legm\u00e9lyebb r\u00e9szeibe, \u00e9s jelent\u0151sen megn\u00f6velik rengeteg sz\u00edvm\u0171k\u00f6d\u00e9shez k\u00f6thet\u0151 betegs\u00e9g, a stroke, \u00e9s a t\u00fcd\u0151r\u00e1k es\u00e9ly\u00e9t. A fosszilis energiaforr\u00e1sokhoz k\u00f6thet\u0151 l\u00e9gszennyez\u00e9s a k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151kh\u00f6z k\u00f6thet\u0151 hal\u00e1lesetek k\u00f6z\u00f6tt a legels\u0151 helyet foglalja el. A WHO adatai szerint a t\u00fcd\u0151daganatok 29%-\u00e1\u00e9rt, akut als\u00f3 l\u00e9g\u00fati fert\u0151z\u00e9sek 17%-\u00e1\u00e9rt, a strokeok 24%-\u00e1\u00e9rt, a koszor\u00fa\u00e9r-elz\u00e1r\u00f3d\u00e1sok 25%-\u00e1\u00e9rt, \u00e9s a kr\u00f3nikus obstrukt\u00edv l\u00e9g\u00fati betegs\u00e9gek 43%-\u00e1\u00e9rt felel\u0151s. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben ez \u00e9vente nagyj\u00e1b\u00f3l 4 milli\u00f3 ember hal\u00e1l\u00e1t jelenti. A l\u00e9gszennyez\u00e9snek egy m\u00e1sik, meglehet\u0151sen probl\u00e9m\u00e1s attrib\u00fatuma, hogy nagyon lassan, folyamatosan t\u00f6rt\u00e9nik az \u00e1ltala kifejtett puszt\u00edt\u00f3 hat\u00e1s, ami miatt mi, emberek nagyon nehezen vagyunk k\u00e9pesek megl\u00e1tni a probl\u00e9ma m\u00e9ret\u00e9t. Ez nem is csoda, hiszen az emberi evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n soha nem volt sz\u00fcks\u00e9g arra, hogy olyan probl\u00e9m\u00e1kat ismerj\u00fcnk fel \u00e9s ker\u00fclj\u00fcnk el, amik folyamatosan csak kicsi, de m\u00e9gis egyre n\u00f6vekv\u0151 k\u00e1rt okoznak sz\u00e1munkra. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben a l\u00e9gszennyez\u00e9s k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 100 milli\u00f3 ember hal\u00e1l\u00e1hoz vezetett az elm\u00falt 50 \u00e9vben.<\/p>\n\n\n\n

\"A
A vil\u00e1gon sz\u00e1mos ember \u00e9l szennyezett leveg\u0151j\u0171 helyeken<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Egy dolgot nem vett\u00fcnk m\u00e9g sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba, m\u00e9gpedig, hogy a fosszilis energiaforr\u00e1sok a vil\u00e1g energiatermel\u00e9s\u00e9nek 84,4%-\u00e1hoz k\u00f6thet\u0151ek. V\u00e9g\u00fclis logikus, hogy ha a legt\u00f6bb energi\u00e1t \u00edgy termelj\u00fck, akkor ez is okozza a legt\u00f6bb hal\u00e1lesetet. Hasonl\u00edtsuk \u00f6ssze az egys\u00e9gnyi el\u0151\u00e1ll\u00edtott energiamennyis\u00e9gre jut\u00f3 hal\u00e1lesetek sz\u00e1m\u00e1t, hogy pontosabb k\u00e9pet kapjunk! T\u00f6bb kutat\u00e1s is c\u00e9lul t\u0171zte ki, hogy meg\u00e1llap\u00edtsa, egy terawatt\u00f3ra energia el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 energiaforr\u00e1sokkal \u00e1tlagosan h\u00e1ny hal\u00e1lesettel j\u00e1r. Ez nagyj\u00e1b\u00f3l 27 000 az Eur\u00f3pai Uni\u00f3ban \u00e9l\u0151 \u00e1llampolg\u00e1r (vagy 12 600 USA-beli) \u00e9ves fogyaszt\u00e1sa. Ha ennyi energi\u00e1t sz\u00e9nnel \u00e1ll\u00edtunk el\u0151, az 25-33 hal\u00e1lesethez vezet (a sz\u00e9n min\u0151s\u00e9g\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u0151en, a szerk.); ha olajjal, 18-hoz; ha pedig g\u00e1zzal, az 3-hoz. A meg\u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1sok 1-2 hal\u00e1lesetet okoznak minden \u00e9vtizedben, az atomenergia pedig 14 \u00e9vente felel\u0151s 1 hal\u00e1leset\u00e9rt. Egy kutat\u00e1s szerint ut\u00f3bbi 2 milli\u00f3 \u00e9letet mentett meg 1971 \u00e9s 2009 k\u00f6z\u00f6tt azzal, hogy annyival kevesebb fosszilis energiahordoz\u00f3t kellett el\u00e9getni. A sz\u00e1mok \u00edgy m\u00e1r el\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171ek: az atomenergia a legpesszimist\u00e1bb sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok szerint is a legbiztons\u00e1gosabb energiael\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1si m\u00f3dszerek k\u00f6z\u00f6tt van, r\u00e1ad\u00e1sul a glob\u00e1lis kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s elleni harcban is nagyon fontos szerepet t\u00f6lthet be, hiszen nagyon alacsony sz\u00e9n-dioxid-kibocs\u00e1t\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 opci\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

Egyetlen k\u00e9rd\u00e9s maradt, a nukle\u00e1ris hullad\u00e9k t\u00e1rol\u00e1s\u00e1val j\u00e1r\u00f3 rizik\u00f3. A nukle\u00e1ris energi\u00e1t ellenz\u0151 lobbi egyik legnyom\u00f3sabb \u00e9rve, hogy nincs val\u00f3ban j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 megold\u00e1s arra, hogy hossz\u00fa t\u00e1von biztons\u00e1gosan t\u00e1roljuk a nukle\u00e1ris hullad\u00e9kot. A nukle\u00e1ris energi\u00e1t p\u00e1rtol\u00f3k pedig azt mondj\u00e1k, hogy am\u00edg nem tudjuk a meg\u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1sokon alapul\u00f3 energiatermel\u00e9st olyan m\u00e9rt\u00e9k\u0171re n\u00f6velni, hogy az k\u00e9pes legyen ell\u00e1tni a vil\u00e1g ig\u00e9nyeit, addig sokkal kisebb rizik\u00f3val j\u00e1r a nukle\u00e1ris hullad\u00e9k t\u00e1rol\u00e1sa, mint m\u00e9rgez\u0151 g\u00e1zok bel\u00e9legz\u00e9se, \u00e9s a glob\u00e1lis kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s el\u0151seg\u00edt\u00e9se. Ez egy nagyj\u00e1b\u00f3l megv\u00e1laszolhatatlan probl\u00e9ma egyel\u0151re, jelenleg foly\u00f3 kutat\u00e1sokban is pr\u00f3b\u00e1lnak egy racion\u00e1lis v\u00e1laszt tal\u00e1lni erre a probl\u00e9m\u00e1ra. Ami biztos, hogy az atomenergia sokkal f\u00e9lelmetesebbnek hangzik, mint amennyire val\u00f3j\u00e1ban vesz\u00e9lyes, illetve az is biztos, hogy mindent meg kell tenn\u00fcnk annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy meg\u00e1ll\u00edtsuk a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1st, hiszen ennek hat\u00e1sait m\u00e1r a b\u0151r\u00fcnk\u00f6n \u00e9rezz\u00fck, tov\u00e1bbi vesz\u00e9lyeire pedig t\u00f6bbezer kutat\u00e1s h\u00edvja fel a figyelmet.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00e9pek forr\u00e1sa: pexels.com<\/i><\/p>\n\n\n\n

H\u00f3dossy Attila<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A csernobili megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen\u00fcl a legrosszabb valaha bek\u00f6vetkezett nukle\u00e1ris baleset t\u00f6bb okb\u00f3l kifoly\u00f3lag is. A reaktortechnol\u00f3gia \u00f6reg volt \u00e9s nem volt alkalmas v\u00e9szhelyzetek megfelel\u0151 kezel\u00e9s\u00e9re, az akkori korm\u00e1ny pedig nagyon lassan kezdett el foglalkozni ezzel a probl\u00e9m\u00e1val, \u00e9s sokkal ink\u00e1bb az image megtart\u00e1sa volt a c\u00e9l, mint a megfelel\u0151 biztons\u00e1gi felt\u00e9telek megteremt\u00e9se. A balesetben k\u00f6zvetlen\u00fcl mind\u00f6ssze 31 ember vesztette \u00e9let\u00e9t, ami term\u00e9szetesen borzalmas, viszont elt\u00f6rp\u00fcl a trag\u00e9dia h\u00edr\u00e9hez k\u00e9pest. Ennek nagyon egyszer\u0171 az oka. Egy nukle\u00e1ris baleset eset\u00e9ben nem a lok\u00e1lis reaktorrobban\u00e1s, vagy \u00e9p\u00fclet\u00f6sszeoml\u00e1s a f\u0151 probl\u00e9ma, hanem a sug\u00e1rz\u00e1s, ami…<\/p>\n","protected":false},"author":40,"featured_media":4913,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,56],"tags":[],"class_list":["post-4909","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-ttt"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4909"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/40"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4909"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4909\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4935,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4909\/revisions\/4935"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4913"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4909"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4909"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4909"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}