{"id":4860,"date":"2021-06-03T08:39:00","date_gmt":"2021-06-03T06:39:00","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=4860"},"modified":"2021-06-03T03:13:49","modified_gmt":"2021-06-03T01:13:49","slug":"miert-csereltek-ki-az-orszaghaz-durva-meszko-burkololapjait","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=4860","title":{"rendered":"Mi\u00e9rt cser\u00e9lt\u00e9k ki az Orsz\u00e1gh\u00e1z durva m\u00e9szk\u0151 burkol\u00f3lapjait?"},"content":{"rendered":"\n

A durva m\u00e9szk\u0151 m\u00e1ll\u00e1sa \u00e9s feketed\u00e9se<\/h1>\n

A m\u00e9szk\u00f6veket (ld. 1. \u00e1bra) m\u00e1r az \u00e9p\u00edt\u00e9szet kezdete \u00f3ta felhaszn\u00e1lj\u00e1k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 c\u00e9lokra; a legk\u00e9zenfekv\u0151bb ezek k\u00f6z\u00fcl az \u00e9p\u00edt\u0151anyagk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felhaszn\u00e1l\u00e1s. B\u00e1r manaps\u00e1g leggyakrabban ilyen c\u00e9lra csak burkol\u00f3lapk\u00e9nt haszn\u00e1ljuk, \u00e9rdemes a k\u0151zet tulajdons\u00e1gait megvizsg\u00e1lni, mert tudatos alkalmaz\u00e1suk jelent\u0151sen cs\u00f6kkentheti a 10-100 \u00e9v alatt bek\u00f6vetkez\u0151 term\u00e9szetes pusztul\u00e1sukb\u00f3l ered\u0151 gazdas\u00e1gi k\u00e1rokat.<\/p>\n

\"\"
1. \u00e1bra: K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151f\u00e9le m\u00e9szk\u00f6vek saj\u00e1t gy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l<\/figcaption><\/figure>\n

A m\u00e9szk\u0151ben megtal\u00e1lhat\u00f3 leggyakoribb vegy\u00fclet a CaCO3<\/sub>. (Ennek megjelen\u00e9si ar\u00e1nya a k\u0151zetben jelent\u0151sen elt\u00e9r\u0151 lehet a k\u00e9pz\u0151d\u00e9si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben.) Ez a vegy\u00fclet old\u00f3dik a savas v\u00edz (pl. savas es\u0151) hat\u00e1s\u00e1ra (ld. 2. \u00e1bra), amely folyamat a k\u00f6vetkez\u0151 egyenlettel \u00edrhat\u00f3 le:<\/p>\n

CaCO3<\/sub> + H2<\/sub>CO3<\/sub> \u2194 Ca(HCO3<\/sub>)2<\/sub><\/em><\/p>\n

\"\"
2. \u00e1bra: A m\u00e9szk\u0151 pezsg\u00e9se
Forr\u00e1s: http:\/\/fold1.ftt.uni-miskolc.hu\/~foldnn\/utmut\/eszkoz.htm<\/a><\/figcaption><\/figure>\n

Az old\u00f3d\u00e1s hatv\u00e1nyozottan gyorsabban megy v\u00e9gbe az igen por\u00f3zus, m\u00e9szanyag\u00fa k\u0151zetekben (vagyis alapvet\u0151en durva m\u00e9szk\u0151ben [ld. 1. t\u00e1bl\u00e1zat]), mivel ebben az esetben nagyobb fel\u00fcleten tudja oldani a savas v\u00edz a m\u00e9szk\u0151 f\u0151 komponens\u00e9t. Az oldatba ker\u00fclt kalcium-hidrog\u00e9nkarbon\u00e1t sz\u00e1razabb id\u0151szakban kicsap\u00f3dik a tel\u00edtett oldatb\u00f3l, \u00edgy \u00fajra kalcium-karbon\u00e1t jelenik meg a k\u0151zetben (az oldat \u00e1raml\u00e1sa eset\u00e9n az eredetit\u0151l elt\u00e9r\u0151 helyen) v\u00edz \u00e9s sz\u00e9n-dioxid mellett. Ez a folyamat j\u00e1tszik kulcsszerepet a cseppk\u0151- \u00e9s a barlangk\u00e9pz\u0151d\u00e9s eset\u00e9ben is a karsztvid\u00e9keken.<\/p>\n

\"\"<\/a>
1. t\u00e1bl\u00e1zat: K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151f\u00e9le m\u00e9szk\u00f6vek param\u00e9tereinek \u00f6sszefoglal\u00f3 t\u00e1bl\u00e1zata<\/figcaption><\/figure>\n

A k\u0151zetekben megfigyelhet\u0151 az a folyamat, hogy a k\u0151zet belsej\u00e9ben felold\u00f3dott m\u00e9szanyag legnagyobb es\u00e9llyel a k\u0151zet k\u00fcls\u0151 fel\u00e9n fog megjelenni a k\u0151zetben \u00e1raml\u00f3 oldatok jellemz\u0151 mozg\u00e1sainak megfelel\u0151en. Ez pedig a m\u00e9sztartalm\u00fa k\u0151zetekb\u0151l \u00e9p\u00fclt \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek statikai szempontj\u00e1b\u00f3l kedvez\u0151tlen folyamat, mert a k\u0151zet belsej\u00e9b\u0151l elt\u0171nt m\u00e9szanyag m\u00e1r nem szil\u00e1rd\u00edtja azt (ld. 3. \u00e1bra). Emiatt az \u00e9p\u00edt\u0151k\u0151 terhelhet\u0151s\u00e9ge is kisebb lesz, ami sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges esetben az \u00e9p\u00fclet \u00f6sszeroskad\u00e1s\u00e1hoz is vezethet, illetve hozz\u00e1j\u00e1rulhat a k\u00e9s\u0151bb r\u00e9szletezett m\u00e9szk\u0151feketed\u00e9shez is, illetve ahhoz a folyamathoz is, amely v\u00e9gs\u0151 soron a k\u0151zet pusztul\u00e1s\u00e1t okozza. Amennyiben a term\u00e9szetes folyamatok hat\u00e1s\u00e1ra a bels\u0151, m\u00e1r szivacsos, gyenge szerkezet\u0171 k\u0151anyagr\u00f3l a fizikai \u00e9s k\u00e9miai m\u00e1ll\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben leesik a kem\u00e9ny, k\u00fcls\u0151 m\u00e1ll\u00e1si k\u00e9reg (ld. 4. \u00e1bra), a m\u00e1r m\u00e1llott szerkezet\u0171 k\u0151zet m\u00e9g ink\u00e1bb ki lesz t\u00e9ve a lepuszt\u00edt\u00f3 folyamatoknak.<\/p>\n

\"\"
3. \u00e1bra: El\u0151rehaladott m\u00e1ll\u00e1s m\u00e9szk\u0151ben (\u00f6kl\u00f6mnyi bem\u00e9lyed\u00e9s), a b\u00e9lap\u00e1tfalvi ciszterci ap\u00e1ts\u00e1g fal\u00e1ban. A k\u00e9pen j\u00f3l l\u00e1tszik a lev\u00e1lt m\u00e1ll\u00e1si k\u00e9reg alatt a szivacsos szerkezet\u0171 k\u0151anyag. A k\u0151zet gyeng\u00fcl\u00e9se miatt indokolt az \u00e9p\u00fclet hamarosan elkezd\u0151d\u0151 fel\u00faj\u00edt\u00e1sa.<\/figcaption><\/figure>\n

A m\u00e9szk\u0151 old\u00f3d\u00e1sa csapad\u00e9kv\u00edz hat\u00e1s\u00e1ra egy term\u00e9szetes folyamat, m\u00e1r az ipari forradalom el\u0151tti id\u0151kben esett es\u0151z\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra is bek\u00f6vetkezett. A v\u00e1rosok savas es\u0151i azonban tov\u00e1bb er\u0151s\u00edtik a folyamatot.<\/p>\n

A v\u00e1rosok leveg\u0151roml\u00e1s\u00e1val p\u00e1rhuzamosan megugrott a kibocs\u00e1tott k\u00e9n-dioxid mennyis\u00e9ge is, ami felgyors\u00edtotta a m\u00e9szk\u00f6vek egy m\u00e1sik lepusztul\u00e1si form\u00e1j\u00e1t is. A f\u0171t\u0151berendez\u00e9sekb\u0151l, aut\u00f3k kipufog\u00f3g\u00e1z\u00e1b\u00f3l \u00e9s egy\u00e9b ipari tev\u00e9kenys\u00e9g hat\u00e1s\u00e1ra k\u00e9pz\u0151d\u00f6tt k\u00e9n-dioxid (csapad\u00e9k)v\u00edzzel \u00e9s a leveg\u0151 oxig\u00e9ntartalm\u00e1val egyes\u00fclve a k\u00f6vetkez\u0151 reakci\u00f3val le\u00edrhat\u00f3 m\u00f3don alakul k\u00e9nsavv\u00e1:<\/p>\n

SO2<\/sub> + H2<\/sub>O + 0,5 O2<\/sub> \u2192 H2<\/sub>SO4<\/sub><\/em><\/p>\n

A k\u00e9nsav pedig a k\u00f6vetkez\u0151 folyamatban alak\u00edtja \u00e1t a m\u00e9szk\u0151 kalcium-karbon\u00e1t-tartalm\u00e1t gipssz\u00e9:<\/p>\n

CaCO3<\/sub> + H2<\/sub>SO4<\/sub> \u2192 CaSO4<\/sub> (gipsz) + H2<\/sub>O + CO2<\/sub><\/em><\/p>\n

\"\"
4. \u00e1bra: V\u00f6r\u00f6ses m\u00e1ll\u00e1si k\u00e9reg h\u00e1rshegyi homokk\u00f6v\u00f6n, a r\u00e1koskereszt\u00fari evang\u00e9likus templom fal\u00e1ban. A k\u0151anyag vil\u00e1gosabb r\u00e9szein m\u00e1r lev\u00e1lt ez a m\u00e1ll\u00e1si k\u00e9reg<\/figcaption><\/figure>\n

A gipsz a k\u0151zet kisz\u00e1rad\u00e1sakor, a feloldott m\u00e9sz anyag\u00e1hoz hasonl\u00f3an, a k\u0151zetek p\u00f3rusaiban mozg\u00f3 oldatok hat\u00e1s\u00e1ra a k\u0151anyag k\u00fcls\u0151 r\u00e9sz\u00e9n csap\u00f3dik ki, \u00edgy ez a folyamat is hozz\u00e1j\u00e1rul a bels\u0151 r\u00e9szek felpuhul\u00e1s\u00e1hoz, egy\u00fattal a k\u0151zet szil\u00e1rds\u00e1g\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9hez is. Ez a folyamat is legink\u00e1bb a por\u00f3zusabb, \u00edgy az oldatok sz\u00e1m\u00e1ra \u00e1tj\u00e1rhat\u00f3bb durva m\u00e9szk\u0151re jellemz\u0151. A k\u0151anyag fel\u00fclet\u00e9re kiv\u00e1lt, kem\u00e9ny, sok esetben s\u00f6t\u00e9tsz\u00fcrke r\u00e9teg lev\u00e1l\u00e1s\u00e1val m\u00e9g intenz\u00edvebb k\u0151anyagpusztul\u00e1s kezd\u0151dhet el, amennyiben az ehhez sz\u00fcks\u00e9ges k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek a tov\u00e1bbiakban is fenn\u00e1llnak.<\/p>\n

\"\"
5. \u00e1bra: A j\u00e1ki templom is durva m\u00e9szk\u0151b\u0151l \u00e9p\u00fclt, amin enyh\u00e9n megfigyelhet\u0151 a k\u0151zet feketed\u00e9se<\/figcaption><\/figure>\n

Tov\u00e1bb\u00e1 jelent\u0151s eszt\u00e9tikai probl\u00e9m\u00e1t okozhat, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a magas sz\u00e1ll\u00f3por-koncentr\u00e1ci\u00f3val jellemezhet\u0151 ter\u00fcleteken, mivel a kicsap\u00f3d\u00e1s sor\u00e1n jelent\u0151s mennyis\u00e9g\u0171 por, korom stb. \u00e9p\u00fclhet be a k\u0151zet k\u00fcls\u0151 fel\u00fclet\u00e9nek szerkezet\u00e9be, ami a h\u00f3feh\u00e9r m\u00e9szfel\u00fcleteket ak\u00e1r koromfeket\u00e9v\u00e9 is v\u00e1ltoztathatja n\u00e9h\u00e1ny t\u00edz \u00e9v alatt (ld. 5. \u00e1bra). Ez sz\u00e1mos budapesti \u00e9p\u00fclet eset\u00e9ben megfigyelhet\u0151, \u00edgy feltehet\u0151leg mindenki tal\u00e1lkozhatott m\u00e1r a jelens\u00e9ggel.<\/p>\n

A m\u00e9szk\u0151 elfeketed\u00e9se volt megfigyelhet\u0151 a magyar Orsz\u00e1gh\u00e1z eset\u00e9ben is (ld. 6. \u00e1bra). Eredetileg a k\u00fcls\u0151 falburkolathoz a kitettebbnek \u00edt\u00e9lt falfel\u00fcleteken (pl. l\u00e1bazat) haszn\u00e1ltak csup\u00e1n forr\u00e1sv\u00edzi m\u00e9szk\u00f6vet, a t\u00f6bbi helyen a j\u00f3val olcs\u00f3bb, de gyeng\u00e9bb min\u0151s\u00e9g\u0171 durva m\u00e9szk\u00f6vet \u00e9p\u00edtett\u00e9k be , melyet a s\u00f3sk\u00fati \u00e9s a biatorb\u00e1gyi b\u00e1ny\u00e1kb\u00f3l sz\u00e1ll\u00edtottak a Parlamenthez. A s\u00f3sk\u00fati m\u00e9szk\u0151 min\u0151s\u00e9g\u00e9nek roml\u00e1sa a nagy porozit\u00e1sa miatt (ak\u00e1r a 37%-ot is el\u00e9rheti) m\u00e1r 25 \u00e9v eltelt\u00e9vel is l\u00e1tszott, \u00edgy az Orsz\u00e1gh\u00e1z felmen\u0151 falainak 1894-es befejez\u00e9se \u00f3ta sz\u00e1mos alkalommal kellett az \u00e9p\u00fclet feh\u00e9r sz\u00edn\u0171, durva m\u00e9szk\u0151 burkolat\u00e1t tisztogatni, hogy eszt\u00e9tikai szempontb\u00f3l ne romoljon az \u00e9p\u00fclet min\u0151s\u00e9ge. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en 1925-t\u0151l 2014-ig szinte folyamatosan fel volt \u00e1llv\u00e1nyozva valamelyik sz\u00e1rnya, ahol n\u00e9ha csak tisztogat\u00e1s, n\u00e9ha k\u0151csere is t\u00f6rt\u00e9nt. A \u201970-es \u00e9vekt\u0151l kezdve a kicser\u00e9lt burkol\u00f3elemek p\u00f3tl\u00e1s\u00e1ra m\u00e1r csak j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171, kis porozit\u00e1s\u00fa, \u00edgy feketed\u00e9sre kev\u00e9sb\u00e9 hajlamos forr\u00e1sv\u00edzi m\u00e9szk\u00f6vet (travertin\u00f3t) haszn\u00e1ltak fel. A renov\u00e1l\u00e1s kisebb-nagyobb megszak\u00edt\u00e1sokkal eg\u00e9szen 2014-ig tartott, az\u00f3ta nincs fel\u00e1llv\u00e1nyozva az Orsz\u00e1gh\u00e1z.<\/p>\n

\"\"
6. \u00e1bra: A Parlament homlokzata 2005-ben. J\u00f3l l\u00e1that\u00f3, hogy a d\u00e9li sz\u00e1rnyon hogy megfeketedett a m\u00e9szk\u0151 fel\u00fclete
Forr\u00e1s: https:\/\/index.hu\/belfold\/budapest\/2009\/09\/16\/megtisztulva_nez_a_dunara_az_orszaghaz\/<\/a><\/figcaption><\/figure>\n

\u00d6sszefoglalva, a m\u00e9szk\u00f6vek CaCO3<\/sub>-tartalmuk miatt fokozottan kitettek a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1soknak, amelyek a k\u0151zet m\u00e1llaszt\u00e1s\u00e1val j\u00e1rulnak hozz\u00e1 a degrad\u00e1ci\u00f3hoz. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen jellemz\u0151 ez a nagy porozit\u00e1s\u00fa fajt\u00e1k eset\u00e9ben (durva m\u00e9szk\u0151), ahol nagyobb fel\u00fcleten mehetnek v\u00e9gbe ezek a folyamatok. A k\u0151zet m\u00e1ll\u00e1sa a karsztvid\u00e9keken cseppk\u0151barlangok kialakul\u00e1s\u00e1hoz vezethet, \u00e9p\u00fcletek burkolatainak eset\u00e9ben viszont a k\u0151zet t\u00f6nkremenetel\u00e9t (feketed\u00e9s, \u00e9p\u00fclet \u00f6sszeoml\u00e1sa) okozhatja, ami a Parlament eset\u00e9ben maga ut\u00e1n vonzotta azt is, hogy majdnem egy \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t volt valamelyik egys\u00e9ge fel\u00e1llv\u00e1nyozva.<\/p>\n

Hogy mi\u00e9rt haszn\u00e1ljuk ennek ellen\u00e9re m\u00e9gis a durva m\u00e9szk\u00f6veket \u00e9p\u00edt\u00e9si c\u00e9lra? Mert sz\u00e9pek, kem\u00e9nyek, nagy mennyis\u00e9gben b\u00e1ny\u00e1szhat\u00f3ak Budapest k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n, \u00e9s mert alacsony \u00e1ron hozz\u00e1juk lehet jutni. A fentiekben le\u00edrtak miatt viszont alapvet\u0151en belt\u00e9rre javasolt a haszn\u00e1latuk (ld. 7. \u00e1bra), de r\u00f6videbb t\u00e1von szinte b\u00e1rmilyen c\u00e9lra alkalmas \u00e9p\u00edt\u0151anyagok.<\/p>\n

\"\"
7. \u00e1bra: A m\u00e9szk\u0151 egy lehets\u00e9ges felhaszn\u00e1l\u00e1sa
Forr\u00e1s: https:\/\/lakbermagazin.hu\/kepgaleria\/lakbermagazin-termekajanlo-fototar\/mediterran-epitohaz\/jura-meszko-falburkolat\/jura-meszko-beige-falburkolat-es-padloburkolat-3459.html<\/a><\/figcaption><\/figure>\n

Gereczi Botond<\/p>\n

Forr\u00e1sok:<\/p>\n