{"id":4461,"date":"2020-03-27T23:05:05","date_gmt":"2020-03-27T21:05:05","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=4461"},"modified":"2020-03-27T23:05:08","modified_gmt":"2020-03-27T21:05:08","slug":"peto-paradoxon-miert-nem-lesznek-rakosak-a-balnak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=4461","title":{"rendered":"Peto-paradoxon: mi\u00e9rt nem lesznek r\u00e1kosak a b\u00e1ln\u00e1k?"},"content":{"rendered":"\n<p>A r\u00e1kos megbeteged\u00e9s egy ijeszt\u0151 \u00e9s titokzatos dolog. Mik\u00f6zben a vil\u00e1g igyekezett jobban meg\u00e9rteni, hogy k\u00f6nnyebben megakad\u00e1lyozhassa, felfedezett egy biol\u00f3giai paradoxont, ami a mai napig megoldatlan maradt: a nagytermet\u0171 \u00e1llatok immunisnak t\u0171nnek a daganatos megbeteged\u00e9sekkel szemben. Ez teljesen logik\u00e1tlannak t\u0171nik, hiszen statisztikailag min\u00e9l nagyobb az \u00e9l\u0151l\u00e9ny, ann\u00e1l t\u00f6bb daganata k\u00e9ne, hogy legyen.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Az emberek, ami\u00f3ta ismerik a r\u00e1kot, rettegnek t\u0151le. Erre j\u00f3 okuk is van, mivel az egyik vezet\u0151 hal\u00e1loz\u00e1si ok a vil\u00e1gon. Az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9letek kedvel\u0151it\u0151l a lapos F\u00f6ld, a chemtrailek \u00e9s az Illuminati mellett gyakran hallhatunk arr\u00f3l is, hogy a korm\u00e1nyok vagy a nagyhatalmak sz\u00e1nd\u00e9kosan juttatnak olyan anyagot az \u00e9lelmiszerekbe, amit\u0151l r\u00e1kosak lesz\u00fcnk. Szerint\u00fck erre az a bizony\u00edt\u00e9k, hogy az emberis\u00e9g r\u00e9g\u00f3ta civiliz\u00e1ci\u00f3kba rendez\u0151dve \u00e9l, viszont a 18. sz\u00e1zadig nem halt meg senki daganatos betegs\u00e9gben. \u00c1m ennek az oka val\u00f3j\u00e1ban egyszer\u0171: a r\u00e1k diekt m\u00f3don nem okoz hal\u00e1lt, hanem l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa szervek le\u00e1ll\u00e1s\u00e1hoz vezet. Ebb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy ha r\u00e9gen valaki meghalt t\u00fcd\u0151r\u00e1kban, \u00e9s k\u00e9sz\u00fclt orvosi diagn\u00f3zis a hal\u00e1l ok\u00e1r\u00f3l, akkor az p\u00e9ld\u00e1ul t\u00fcd\u0151el\u00e9gtelens\u00e9gr\u0151l sz\u00e1molt be, hiszen a hal\u00e1lt az okozta,, hogy nem m\u0171k\u00f6d\u00f6tt megfelel\u0151en a t\u00fcd\u0151. Az els\u0151 r\u00e1kr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 le\u00edr\u00e1sok eg\u00e9szen Kr. e. 1600-ig ny\u00falnak vissza, ugyanis az egyiptomi Edwin Smith-papiruszban m\u00e1r esett sz\u00f3 mellr\u00e1kr\u00f3l. <strong>Hippokrat\u00e9sz<\/strong> t\u00f6bb k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 daganatot is le\u00edrt, melyekre a g\u00f6r\u00f6g eredet\u0171 karkinos sz\u00f3t haszn\u00e1lta.. Az elnevez\u00e9s a megv\u00e1gott tumor kin\u00e9zet\u00e9b\u0151l ered, miszerint \u201eaz itt megfigyelhet\u0151 erek ugyan\u00fagy n\u00e9znek ki, mint a r\u00e1k \u00e1llat l\u00e1bai.\u201d A r\u00f3mai <strong>Aulus Cornelius Celsus<\/strong> a karkinos sz\u00f3t leford\u00edtotta a latin \u201ecancer\u201d sz\u00f3ra, mely utal az \u00e1llatra \u00e9s a kezel\u00e9sk\u00e9nt aj\u00e1nlott m\u0171t\u00e9tre is. <strong>Claudius Galenus <\/strong>(Kr. u. 2. sz.) nem \u00e9rtett egyet a m\u0171t\u00e9ttel, \u00edgy hashajt\u00f3t aj\u00e1nlott r\u00e1, amely egy teljes \u00e9vezreden \u00e1t elfogadott megold\u00e1s volt. A 15. sz\u00e1zadt\u00f3l kezdett elfogadott\u00e1 v\u00e1lni, hogy az orvosok felboncolj\u00e1k a testet, hogy megtudj\u00e1k a hal\u00e1l ok\u00e1t. A n\u00e9met <strong>Wilhelm Fabry<\/strong> professzor elm\u00e9lete szerint a mellr\u00e1k oka az eml\u0151be lerak\u00f3dott \u00e9s kicsap\u00f3dott tej volt. Ezt k\u00f6vet\u0151en a n\u00e9met <strong>Francois de la Boe Sylvius<\/strong>, <strong>Descartes<\/strong> k\u00f6vet\u0151je \u00edrta le, hogy minden betegs\u00e9g valamilyen k\u00e9miai reakci\u00f3 eredm\u00e9nye, \u00e9s a tumor a nyirokrendszerben l\u00e9v\u0151 savas k\u00f6zeg k\u00f6vetkezm\u00e9nye. Az \u0151 t\u00e1rsa, <strong>Nicolaes Tulp<\/strong> \u00fagy gondolta, hogy egy m\u00e9regr\u0151l van sz\u00f3, amely lassan, emberr\u0151l emberre terjed. Ezt k\u00f6vet\u0151en <strong>John Hill<\/strong> \u00edrt r\u00f3la, miszerint a doh\u00e1ny orrba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felsz\u00edv\u00e1sa okozza az \u201eorr\u00e1kot\u201d. 1775-ben a brit orvos, <strong>Percival Pott <\/strong>a k\u00e9m\u00e9nysepr\u0151 r\u00e1kr\u00f3l \u00edrt, amely a scrotum daganat\u00e1t jelenti (a t\u00e9ma gugliz\u00e1s\u00e1t alaposan fontolja meg mindenki)! A 18. sz\u00e1zadban a mikroszk\u00f3pia elterjed\u00e9s\u00e9vel viszont egyre pontosabb \u00e9s hitelesebb le\u00edr\u00e1sok sz\u00fclettek a r\u00e1kr\u00f3l, pl.: \u201ea r\u00e1km\u00e9reg az els\u0151dleges tumort\u00f3l a nyirokrendszeren kereszt\u00fcl terjed m\u00e1s szervekhez\u201d.<\/p>\n\n\n\n<p>El\u0151sz\u00f6r ismerj\u00fck meg a r\u00e1kos megbeteged\u00e9sek alapvet\u0151 funkci\u00f3it, folyamatait! A sejtjeink technikailag feh\u00e9rjerobotok, amik t\u00f6bb milli\u00f3 r\u00e9szb\u0151l \u00e1llnak. K\u00e9miai reakci\u00f3k \u00e1ltal vez\u00e9relve l\u00e9trehoznak \u00e9s sz\u00e9tszednek strukt\u00far\u00e1kat, metabolizmust tartanak fenn, hogy energi\u00e1t nyerjenek vagy majdnem t\u00f6k\u00e9letes replik\u00e1kat k\u00e9sz\u00edtenek magukr\u00f3l. Ezeket a komplex k\u00e9miai reakci\u00f3kat pathway-eknek nevezz\u00fck; biok\u00e9miai h\u00e1l\u00f3zatok, melyek egym\u00e1sba kapcsol\u00f3dnak, illetve egym\u00e1sra \u00e9p\u00fclve m\u0171k\u00f6dnek. Legt\u00f6bbj\u00fck alig felfoghat\u00f3 emberi elm\u00e9vel, \u00e9s komplexit\u00e1suk ellen\u00e9re is t\u00f6k\u00e9letesen m\u0171k\u00f6dnek\u2026 mindaddig, am\u00edg hirtelen ,,elromlanak\u201d. Ha t\u00f6bb milli\u00e1rd reakci\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3, amik t\u00f6bbezer h\u00e1l\u00f3zaton kereszt\u00fcl sok \u00e9ven \u00e1t m\u0171k\u00f6dnek, nem az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy valami t\u00f6nkre fog-e menni, hanem az, hogy ez mikor k\u00f6vetkezik be. Az apr\u00f3 hib\u00e1k \u00f6sszead\u00f3dnak, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl a grandi\u00f3zus szerkezet korrod\u00e1l\u00f3dik. A szervezet\u00fcnknek erre is van megold\u00e1sa, m\u00e9gpedig az, hogy egyszer\u0171en r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edti a sejtet, hogy puszt\u00edtsa el \u00f6nmag\u00e1t. \u00c1m fontos tudni, hogy ez\u00e9rt az \u00f6npuszt\u00edt\u00f3 folyamat\u00e9rt felel\u0151s strukt\u00fara sem v\u00e9dett a meghib\u00e1sod\u00e1s al\u00f3l! Szerencs\u00e9re az ilyen esetekre is van megold\u00e1sunk: az immunrendszer j\u00f3 es\u00e9llyel elpuszt\u00edtja a hib\u00e1s sejtet. A probl\u00e9ma az, hogy nem t\u00f6k\u00e9letes ez sem. Ha a hib\u00e1s sejtet nem veszi \u00e9szre id\u0151ben az immunrendszer, akkor elkezd oszt\u00f3dni, szint\u00e9n hib\u00e1s ut\u00f3dsejteket l\u00e9trehozva.\u00a0<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-gallery columns-1 is-cropped wp-block-gallery-1 is-layout-flex wp-block-gallery-is-layout-flex\"><ul class=\"blocks-gallery-grid\"><li class=\"blocks-gallery-item\"><figure><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"1308\" height=\"849\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2020\/03\/17748236_1074478_f2607ef608832d8ebf424843a787b368_wm.jpg\" alt=\"\" data-id=\"4463\" data-full-url=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2020\/03\/17748236_1074478_f2607ef608832d8ebf424843a787b368_wm.jpg\" data-link=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?attachment_id=4463\" class=\"wp-image-4463\" srcset=\"https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2020\/03\/17748236_1074478_f2607ef608832d8ebf424843a787b368_wm.jpg 1308w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2020\/03\/17748236_1074478_f2607ef608832d8ebf424843a787b368_wm-217x141.jpg 217w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2020\/03\/17748236_1074478_f2607ef608832d8ebf424843a787b368_wm-768x498.jpg 768w\" sizes=\"(max-width: 1308px) 100vw, 1308px\" \/><\/figure><\/li><\/ul><\/figure>\n\n\n\n<p>Ezzel a probl\u00e9m\u00e1val minden \u00e1llatnak szembe kell n\u00e9znie. Alapvet\u0151en az is elmondhat\u00f3, hogy az \u00e1llatok sejtjei k\u00f6zel azonos m\u00e9ret\u0171ek. Egy eg\u00e9r sejtjei sem kisebbek, mint a mieink, csak kevesebb van bel\u0151l\u00fck, r\u00f6videbb \u00e9lettartammal. Kevesebb sejt, r\u00f6videbb \u00e9let: teh\u00e1t az eg\u00e9rben sokkal kisebb es\u00e9llyel romlik el valamilyen mechanizmus? Az igazs\u00e1g az, hogy nem. Az emberek nagyj\u00e1b\u00f3l 50-szer addig \u00e9lnek, mint az egerek \u00e9s 1 000-szer t\u00f6bb sejtj\u00fck van, sz\u00f3val az el\u0151z\u0151 logika alapj\u00e1n 50 000-szer nagyobb es\u00e9llyel alakulna ki daganat az emberben. Ennek ellen\u00e9re a r\u00e1k gyakoris\u00e1ga nagyj\u00e1b\u00f3l egyenl\u0151 ember \u00e9s eg\u00e9r k\u00f6zt. Ehhez hasonl\u00f3an a k\u00e9k b\u00e1ln\u00e1knak az embern\u00e9l 3 000-szer t\u00f6bb sejtj\u00fck van, m\u00e9gis \u00fagy t\u0171nik, hogy nem lesznek soha r\u00e1kosak! Ez a Peto-paradoxon, annak a realiz\u00e1l\u00e1sa, hogy \u00e9rthetetlen m\u00f3don a nagytest\u0171 \u00e1llatoknak sokkal kevesebb daganata van, mint statisztikailag k\u00e9ne. A kutat\u00f3k szerint k\u00e9t m\u00f3don lehet magyar\u00e1zni a furcsa fenomenont: evol\u00faci\u00f3val \u00e9s egy bizonyos hipertumorral.<\/p>\n\n\n\n<p>Az els\u0151 megold\u00e1s az evol\u00faci\u00f3, azaz evolve\u00e1l\u00f3dj vagy v\u00e1lj egy daganatpac\u00e1v\u00e1. Ahogy l\u00e9trej\u00f6ttek 600 milli\u00f3 \u00e9ve a t\u00f6bbsejt\u0171 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek, az \u00e1llatok egyre nagyobbak \u00e9s nagyobbak lettek. Ennek velej\u00e1r\u00f3ja, hogy egyre t\u00f6bb sejtb\u0151l \u00e1lltak, ezek k\u00f6z\u00fcl pedig egyre nagyobb es\u00e9llyel romlott el egy. Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyeknek egyre jobb r\u00e1kmegel\u0151z\u0151 mechanizmusokba kellett befektetni az energi\u00e1ikat, k\u00fcl\u00f6nben kihaltak. A r\u00e1k nem egy szimpla hib\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik, sok k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 hiba \u00e9s mut\u00e1ci\u00f3 kell, hogy bek\u00f6vetkezzen megadott g\u00e9neken ugyanazon a sejten bel\u00fcl. Ezeket a g\u00e9neket nevezz\u00fck proto-onkog\u00e9neknek. Amikor \u0151k mut\u00e1l\u00f3dnak, az rossz h\u00edr a szervezetnek. P\u00e9ld\u00e1ul: a megfelel\u0151 mut\u00e1ci\u00f3val a sejt elveszti a k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, hogy meg\u00f6lje mag\u00e1t m\u00e1sik mut\u00e1ci\u00f3val k\u00e9pes lesz elrejt\u0151zni az immunrendszer el\u0151l, esetleg rengeteg t\u00e1panyagot ig\u00e9nyel a szervezett\u0151l, vagy nagyon gyors szaporod\u00e1sba kezd. A proto-onkog\u00e9neknek viszont l\u00e9tezik antagonist\u00e1ja, a tumor szupresszor g\u00e9nek. Ezek a g\u00e9nek megakad\u00e1lyozz\u00e1k a sejtet a kritikus mut\u00e1ci\u00f3kban, vagy ha megjav\u00edthatatlan \u00e1llapotba ker\u00fcl, elrendelik, hogy \u00f6lje meg mag\u00e1t. A m\u00e9ret n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel ezeknek a g\u00e9neknek a sz\u00e1ma is n\u0151. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben az elef\u00e1nt sejtjeinek t\u00f6bb mut\u00e1ci\u00f3ra van sz\u00fcks\u00e9ge, hogy r\u00e1koss\u00e1 v\u00e1ljanak, mint az eg\u00e9r sejtjeinek. Nem immunisak, de sokkal ellen\u00e1ll\u00f3bbak. Cser\u00e9be ez az adapt\u00e1ci\u00f3 val\u00f3sz\u00edn\u0171leg valamilyen bajjal is j\u00e1r, viszont a kutat\u00f3k m\u00e9g nem fejtett\u00e9k meg, hogy pontosan mivel. Tal\u00e1n id\u0151s korban gyorsabban \u00f6regednek vagy s\u00e9r\u00fcl\u00e9seik lassabban gy\u00f3gyulnak; csak tal\u00e1lgatni tudunk.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-gallery columns-1 is-cropped wp-block-gallery-2 is-layout-flex wp-block-gallery-is-layout-flex\"><ul class=\"blocks-gallery-grid\"><li class=\"blocks-gallery-item\"><figure><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"1024\" height=\"574\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2020\/03\/ll.jpg\" alt=\"\" data-id=\"4464\" data-full-url=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2020\/03\/ll.jpg\" data-link=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?attachment_id=4464\" class=\"wp-image-4464\" srcset=\"https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2020\/03\/ll.jpg 1024w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2020\/03\/ll-250x141.jpg 250w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2020\/03\/ll-768x431.jpg 768w\" sizes=\"(max-width: 1024px) 100vw, 1024px\" \/><\/figure><\/li><\/ul><\/figure>\n\n\n\n<p>A paradoxon m\u00e1sik megold\u00e1sa a hipertumor. Az elnevez\u00e9s a hiperparazit\u00e1k ut\u00e1n kapta a nev\u00e9t, akik parazit\u00e1k parazit\u00e1jak\u00e9nt \u00e9lik \u00e9let\u00fcket. A hipertumor egy olyan k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny, ami a tumor tumorja. Norm\u00e1l esetben a sejtek egy\u00fctt dolgoznak, hogy sz\u00f6veteket, szerveket hozzanak l\u00e9tre, de a r\u00e1kos sejtek \u00f6nz\u0151ek, \u00e9s csak saj\u00e1t, r\u00f6vidt\u00e1v\u00fa hasznuk\u00e9rt dolgoznak. Ha sikeresek, az egy\u00fctt dolgoz\u00f3 sejteket \u201ekihaszn\u00e1lva\u201d tumort hoznak l\u00e9tre, nagy r\u00e1kos sejt-csom\u00f3kat, amiket nagyon neh\u00e9z elpuszt\u00edtani. Egy daganatot l\u00e9trehozni viszont neh\u00e9z munka. T\u00f6bb milli\u00e1rd sejt oszt\u00f3dik nagyon gyorsan, ami sok nyersanyagot \u00e9s energi\u00e1t ig\u00e9nyel. A rendelkez\u00e9s\u00fckre \u00e1ll\u00f3 t\u00e1panyag id\u0151vel limit\u00e1l\u00f3 faktorr\u00e1 v\u00e1lik a n\u00f6veked\u00e9sben. Hogy ezen a probl\u00e9m\u00e1n t\u00faljusson, r\u00e1veszi a szervezetet, hogy \u00faj ereket \u00e9p\u00edtsen kifejezetten a tumorba, \u00edgy tov\u00e1bbi t\u00e1panyagell\u00e1t\u00e1sban r\u00e9szes\u00fcl. A r\u00e1kos sejtek meglehet\u0151sen instabilak \u00e9s relat\u00edve k\u00f6nnyen k\u00e9pesek tov\u00e1bbmut\u00e1l\u00f3dni. Ha ez a folyamat el\u00e9g ideig fenn\u00e1ll, az eredeti daganatos sejt m\u00e1solat\u00e1nak m\u00e1solata annyira k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zni fog az eredetit\u0151l, hogy tov\u00e1bb nem m\u0171k\u00f6dik egy\u00fctt a t\u00f6bbi r\u00e1kos sejttel, hanem k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 sejtk\u00e9nt kezd m\u0171k\u00f6dni. Ennek az eredm\u00e9nye, hogy az eredeti tumorral szemben versenyhelyzet alakul ki a t\u00e1panyagok\u00e9rt, csak \u00fagy, mint a szervezettel, \u00edgy az \u00fajonnan mut\u00e1l\u00f3dott sejt l\u00e9trehozhat egy hipertumort. Ez elv\u00e1gja az eredeti tumorhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 ereket, ez\u00e1ltal az elpusztul. Ezut\u00e1n saj\u00e1t mag\u00e1hoz hozn l\u00e9tre ereket. Ez a folyamat \u00fajra \u00e9s \u00fajra ism\u00e9tl\u0151dhet, ami azt jelenti, hogy a daganat nem v\u00e1lik val\u00f3s probl\u00e9m\u00e1v\u00e1 az organizmus sz\u00e1m\u00e1ra. Lehets\u00e9ges, hogy a nagytest\u0171 \u00e1llatoknak sokkal t\u00f6bb hipertumorja van, mint gondoln\u00e1nk, viszont nem n\u0151nek meg el\u00e9g nagyra ahhoz, hogy \u00e9szrevegy\u00fck \u0151ket. V\u00e9g\u00fclis egy 2 g-os tumor egy eg\u00e9r t\u00f6meg\u00e9nek 10%-a, egy ember\u00e9nek 0,002%-a, \u00e9s 0,000002%-a a k\u00e9k b\u00e1ln\u00e1\u00e9nak. Mindh\u00e1rom esetben ugyanannyi oszt\u00f3d\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g, \u00e9s ugyan annyi tumorsejtre. Teh\u00e1t lehet, hogy a k\u00e9k b\u00e1ln\u00e1k teste tele van apr\u00f3 tumorokkal, viszont ezek folyamatosan pusztulnak el \u00e9s j\u00f6nnek l\u00e9tre, \u00edgy nem okoznak semmi komolyabb probl\u00e9m\u00e1t.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A Peto-paradoxon megold\u00e1s\u00e1ra t\u00f6bb felt\u00e9telez\u00e9s is l\u00e9tezik, mint p\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e1s metabolikus r\u00e1ta hat\u00e1sa vagy a sejtek fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge is szerepet j\u00e1tszhat a k\u00e9pletben. Az igazs\u00e1g az, hogy jelenleg egyszer\u0171en nem tudjuk a v\u00e1laszt, de a tud\u00f3sok dolgoznak a megold\u00e1son. Ha siker\u00fclne r\u00e1j\u00f6nni az emberis\u00e9gnek, hogy a nagytest\u0171 \u00e1llatok milyen mechanizmus \u00e1ltal lehetnek ennyire ellen\u00e1ll\u00f3ak az egyik legnagyobb hal\u00e1loz\u00e1si r\u00e1t\u00e1j\u00fa megbeteged\u00e9ssel szemben, akkor teljesen \u00faj ter\u00e1pi\u00e1k \u00e9s kezel\u00e9sek kidolgoz\u00e1s\u00e1ra lenne lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk. A r\u00e1k mindig is nagy kih\u00edv\u00e1s volt, napjainkban azonban egyre ink\u00e1bb megismerj\u00fck, ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en j\u00f3 es\u00e9llyel k\u00e9pesek lesz\u00fcnk gy\u00f3gy\u00edtani a j\u00f6v\u0151ben.\u00a0<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A r\u00e1kos megbeteged\u00e9s egy ijeszt\u0151 \u00e9s titokzatos dolog. Mik\u00f6zben a vil\u00e1g igyekezett jobban meg\u00e9rteni, hogy k\u00f6nnyebben megakad\u00e1lyozhassa, felfedezett egy biol\u00f3giai paradoxont, ami a mai napig megoldatlan maradt: a nagytermet\u0171 \u00e1llatok immunisnak t\u0171nnek a daganatos megbeteged\u00e9sekkel szemben. Ez teljesen logik\u00e1tlannak t\u0171nik, hiszen statisztikailag min\u00e9l nagyobb az \u00e9l\u0151l\u00e9ny, ann\u00e1l t\u00f6bb daganata k\u00e9ne, hogy legyen.&nbsp; Az emberek, ami\u00f3ta ismerik a r\u00e1kot, rettegnek t\u0151le. Erre j\u00f3 okuk is van, mivel az egyik vezet\u0151 hal\u00e1loz\u00e1si ok a vil\u00e1gon. Az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9letek kedvel\u0151it\u0151l a lapos F\u00f6ld, a chemtrailek \u00e9s az Illuminati mellett gyakran hallhatunk arr\u00f3l is, hogy&hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":91,"featured_media":4462,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,56],"tags":[960,959,73],"class_list":["post-4461","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-ttt","tag-rakosmegbetegedes","tag-rakossejtek","tag-ttt"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4461"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/91"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4461"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4461\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4465,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4461\/revisions\/4465"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4462"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4461"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4461"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4461"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}