{"id":4184,"date":"2018-11-16T18:00:11","date_gmt":"2018-11-16T16:00:11","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=4184"},"modified":"2018-11-18T22:04:01","modified_gmt":"2018-11-18T20:04:01","slug":"hallani-a-lathatatlant-ujreszecske-kepzodes-a-legkorben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=4184","title":{"rendered":"Hallani a l\u00e1thatatlant \u2013 \u00fajr\u00e9szecske-k\u00e9pz\u0151d\u00e9s a l\u00e9gk\u00f6rben"},"content":{"rendered":"

Az aeroszoltudom\u00e1ny sz\u00fclet\u00e9se John Aitken<\/strong> (1839\u20131919) sk\u00f3t fizikus nev\u00e9hez k\u00f6thet\u0151, aki a koniszk\u00f3p feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1val egy eg\u00e9szen \u00faj tudom\u00e1nyter\u00fclet alapjait fektette le. A l\u00e9gk\u00f6ri aeroszol r\u00e9szecsk\u00e9k vizsg\u00e1lata az az\u00f3ta eltelt k\u00f6zel 150 \u00e9v alatt nagy fejl\u0151d\u00e9sen ment kereszt\u00fcl, melyhez fizikusok, k\u00e9mikusok, meteorol\u00f3gusok \u00e9s m\u00e1s ter\u00fclet szakemberei alapjaiban j\u00e1rultak hozz\u00e1. Ennek a multidiszciplin\u00e1ris ter\u00fcletnek a fontoss\u00e1g\u00e1t az aeroszol r\u00e9szecsk\u00e9k \u00e9ghajlati \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi hat\u00e1sai adj\u00e1k.<\/p>\n

Az \u00e9ghajlati hat\u00e1s alatt a l\u00e9gk\u00f6ri r\u00e9szecsk\u00e9k albed\u00f3 alak\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s felh\u0151k\u00e9pz\u0151d\u00e9sben bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9re gondolhatunk. Ezek a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l kulcsfontoss\u00e1g\u00fa t\u00e9nyez\u0151k, melyek bizonytalans\u00e1ga a legnagyobb a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9ghajlati modellek bemen\u0151 param\u00e9terei k\u00f6z\u00fcl. A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s v\u00e1rhat\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek pontosabb felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se miatt az ENSZ \u00c9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1si Korm\u00e1nyk\u00f6zi Test\u00fclete (IPCC) is kiemelten foglalkozik az aeroszol r\u00e9szecsk\u00e9k tulajdons\u00e1gaival. Ezen r\u00e9szecsk\u00e9k eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi hat\u00e1sai a l\u00e9gz\u0151rendszerben val\u00f3 ki\u00fcleped\u00e9s\u00fckkel kapcsolatos. A legkisebb r\u00e9szecsk\u00e9k r\u00e1ad\u00e1sul t\u00f6bbletkock\u00e1zatot jelentenek a hasonl\u00f3 k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tel\u0171, de nagyobb m\u00e9ret\u0171ekhez k\u00e9pest. Ennek oka t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a kis m\u00e9ret \u00e9s a nagy fajlagos fel\u00fclet, melynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt nagyobb biol\u00f3giai aktivit\u00e1ssal rendelkeznek. A legkisebb r\u00e9szecsk\u00e9k eljutnak a t\u00fcd\u0151 legm\u00e9lyebb r\u00e9gi\u00f3iba is. Az \u00e9rfalat \u00e1tl\u00e9pve bejuthatnak a v\u00e9rkering\u00e9sbe, \u00e9s m\u00f3dos\u00edthatj\u00e1k ak\u00e1r a v\u00e9ralvad\u00e9konys\u00e1got is. M\u00e1sr\u00e9szt ez el\u0151seg\u00edti a r\u00e9szecsk\u00e9k eljut\u00e1s\u00e1t m\u00e1s szervekbe, amik tisztul\u00e1si k\u00e9pess\u00e9ge igen csek\u00e9ly. \u00dajabb kapcsolatot v\u00e9lnek felfedezni a l\u00e9gk\u00f6ri r\u00e9szecsk\u00e9k sz\u00e1mkoncentr\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s bizonyos k\u00f3rh\u00e1zi ell\u00e1t\u00e1sok sz\u00e1ma k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1rosi lakoss\u00e1g eset\u00e9n.<\/p>\n

Az ELTE Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar\u00e1n a BpART Aeroszol Kutat\u00f3 \u00e9s Oktat\u00f3 Platformon folynak kutat\u00e1sok a l\u00e9gk\u00f6ri aeroszol t\u00e9mak\u00f6r\u00e9ben. A csoportban a kutat\u00e1s online \u00e9s offline m\u00e9r\u00e9seket \u00e9s modellez\u00e9si munk\u00e1kat is fel\u00f6lel. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve a kutat\u00e1s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az ultrafinom aeroszol r\u00e9szecsk\u00e9k vannak, melyeknek az \u00e1tm\u00e9r\u0151je kisebb, mint sz\u00e1z nm. A r\u00e9szecsk\u00e9k lehetnek antropog\u00e9n eredet\u0171ek, ezek t\u00fczel\u00e9shez, f\u0171t\u00e9shez, \u00e9get\u00e9shez \u00e9s g\u00e9pj\u00e1rm\u0171-emisszi\u00f3hoz kapcsol\u00f3dnak. M\u00e1sik lehets\u00e9ges keletkez\u00e9si m\u00f3d a l\u00e9gk\u00f6ri nukle\u00e1ci\u00f3, mikor a l\u00e9gk\u00f6rben l\u00e9v\u0151 l\u00e9gnem\u0171 el\u0151vegy\u00fcletek fotok\u00e9miai reakci\u00f3kban f\u00e1zist v\u00e1ltanak, \u00e9s \u00faj r\u00e9szecsk\u00e9k sz\u00fcletnek. A folyamat vizsg\u00e1lat\u00e1nak egyik m\u00f3dja, hogy a r\u00e9szecsk\u00e9k m\u00e9reteloszl\u00e1s\u00e1t folyamatosan regisztr\u00e1ljuk. A m\u00e9reteloszl\u00e1sok id\u0151beli v\u00e1ltoz\u00e1sa mutatja meg, hogy milyen l\u00e9gk\u00f6ri folyamatok j\u00e1tsz\u00f3dnak le, \u00e9s \u00fajr\u00e9szecske-k\u00e9pz\u0151d\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt-e. Egy nap kb. 180 m\u00e9reteloszl\u00e1s felv\u00e9tele t\u00f6rt\u00e9nik meg, \u00e9s napi alapon t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t kont\u00farg\u00f6rb\u00e9knek nevezz\u00fck (1. \u00e1bra). A kont\u00farg\u00f6rb\u00e9k vizsg\u00e1lata vizu\u00e1lis m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9nik, \u00e9s nukle\u00e1ci\u00f3s vagy nem-nukle\u00e1ci\u00f3s napokk\u00e9nt kategoriz\u00e1lhatjuk \u0151ket aszerint, hogy a piros sz\u00edn\u0171 alakzat az \u00e1br\u00e1n l\u00e1that\u00f3 vagy sem. Ezt a sz\u00e9les k\u00f6rben alkalmazott m\u00f3dszert klasszifik\u00e1ci\u00f3nak nevezik, \u00e9s ez az els\u0151 alapvet\u0151 l\u00e9p\u00e9s a m\u00e9r\u00e9si adatok ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n

1. \u00e1bra: \u00dajr\u00e9szecske-k\u00e9pz\u0151d\u00e9s 2017.06.05-\u00e9n Budapesten<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

\u00dajabban vannak k\u00eds\u00e9rletek mesters\u00e9ges intelligencia haszn\u00e1lat\u00e1n \u00e9s mint\u00e1zatfelismer\u00e9sen alapul\u00f3 m\u00f3dszerek fejleszt\u00e9s\u00e9re is a klasszifik\u00e1ci\u00f3 el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9re. Ennek oka, hogy \u00e1ltal\u00e1ban nagysz\u00e1m\u00fa kont\u00farg\u00f6rb\u00e9t kell oszt\u00e1lyozni. A kutat\u00f3csoportban egy \u00faj megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben a kont\u00farg\u00f6rbe adatait feldolgozva hallgathat\u00f3v\u00e1 tessz\u00fck a m\u00e9r\u00e9si adatokat. Ennek az alapja az, hogy a kont\u00farg\u00f6rb\u00e9t transzform\u00e1ljuk \u00fagy, hogy a r\u00e9szecsk\u00e9k \u00e1tm\u00e9r\u0151je helyett emberi f\u00fcl sz\u00e1m\u00e1ra hallhat\u00f3, praktikusan egym\u00e1ssal \u00f6sszhangban l\u00e9v\u0151 frekvenci\u00e1kat v\u00e1lasztunk ki. A sz\u00ednsk\u00e1l\u00e1val jel\u00f6lt normaliz\u00e1lt r\u00e9szecskekoncentr\u00e1ci\u00f3t hanger\u0151v\u00e9 alak\u00edtjuk, m\u00edg az id\u0151tengelyen nem v\u00e1ltoztatunk. Ennek az az eredm\u00e9nye, hogy nukle\u00e1ci\u00f3s napokon hangos, \u00e9les hangot hallunk adott frekvenci\u00e1n\u00e1l, \u00e9s a r\u00e9szecsk\u00e9k n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel a frekvencia v\u00e1ltozik. Ez\u00e1ltal egy karakterisztikus hangminta j\u00f6n l\u00e9tre, mely kiz\u00e1r\u00f3lag az \u00fajr\u00e9szecske-k\u00e9pz\u0151d\u00e9sre jellemz\u0151. Az egy napot bemutat\u00f3 hangf\u00e1jlban esetenk\u00e9nt megjelenhetnek a g\u00e9pj\u00e1rm\u0171-emisszi\u00f3t vagy m\u00e1s antropog\u00e9n eredet\u0171 r\u00e9szecsk\u00e9ket reprezent\u00e1l\u00f3 hangok is, melyek torz\u00edthatj\u00e1k a hangmint\u00e1t. J\u00f6v\u0151beli tervek k\u00f6z\u00f6tt szerepel egy mobilapplik\u00e1ci\u00f3 fejleszt\u00e9se, mellyel egy tetsz\u0151leges nap m\u00e9r\u00e9si adatait alak\u00edthatjuk \u00e1t hangform\u00e1tumm\u00e1. Ez\u00e1ltal az egyetemi hallgat\u00f3k els\u0151 k\u00e9zb\u0151l ismerhetik meg a l\u00e9gk\u00f6rk\u00e9miai folyamatokat \u00e9s k\u00f6zelebb ker\u00fclhetnek a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1shoz is.<\/p>\n

Dr. N\u00e9meth Zolt\u00e1n, tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rs, a BpART laborat\u00f3rium tagja<\/p>\n

Az Emberi Er\u0151forr\u00e1sok Miniszt\u00e9riuma \u00daNKP-18-4 k\u00f3dsz\u00e1m\u00fa \u00daj Nemzeti Kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1g Programj\u00e1nak t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt<\/em><\/strong><\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az aeroszoltudom\u00e1ny sz\u00fclet\u00e9se John Aitken (1839\u20131919) sk\u00f3t fizikus nev\u00e9hez k\u00f6thet\u0151, aki a koniszk\u00f3p feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1val egy eg\u00e9szen \u00faj tudom\u00e1nyter\u00fclet alapjait fektette le. A l\u00e9gk\u00f6ri aeroszol r\u00e9szecsk\u00e9k vizsg\u00e1lata az az\u00f3ta eltelt k\u00f6zel 150 \u00e9v alatt nagy fejl\u0151d\u00e9sen ment kereszt\u00fcl, melyhez fizikusok, k\u00e9mikusok, meteorol\u00f3gusok \u00e9s m\u00e1s ter\u00fclet szakemberei alapjaiban j\u00e1rultak hozz\u00e1.<\/p>\n","protected":false},"author":53,"featured_media":4185,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,56],"tags":[],"class_list":["post-4184","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-ttt"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4184"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/53"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4184"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4184\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4192,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4184\/revisions\/4192"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4185"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4184"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4184"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4184"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}