{"id":4179,"date":"2018-11-16T10:00:16","date_gmt":"2018-11-16T08:00:16","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=4179"},"modified":"2018-11-14T22:47:32","modified_gmt":"2018-11-14T20:47:32","slug":"a-gensebeszet-mukodese","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=4179","title":{"rendered":"A g\u00e9nseb\u00e9szet m\u0171k\u00f6d\u00e9se"},"content":{"rendered":"

Az orvosl\u00e1s egyik legmodernebb \u00e9s leg\u00e9rdekesebb m\u00f3dja a g\u00e9nseb\u00e9szet. Neve nem hazudik, g\u00e9nekb\u0151l v\u00e1gunk ki \u00e9s rakunk be darabokat. Egyszer\u0171 biol\u00f3giai t\u00e9nyeken alapul, m\u00e9gis az idegseb\u00e9szet komplexit\u00e1s\u00e1val vetekszik. Hat\u00e1ra pedig a csillagos \u00e9g, m\u00e9g csak fejtegetj\u00fck, mikre lehet j\u00f3 a j\u00f6v\u0151ben.<\/p>\n

\u00c9vezredek \u00f3ta \u201eseb\u00e9szked\u00fcnk\u201d minden \u00e9l\u0151n. Szelekt\u00e1l\u00f3 szapor\u00edt\u00e1sokkal kedvez\u0151 tulajdons\u00e1g\u00fa \u00e1llatokat \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyeket hoztunk l\u00e9tre. Egyre jobban \u00e9s jobban ment, de nem \u00e9rtett\u00fck soha, hogy is m\u0171k\u00f6dik val\u00f3j\u00e1ban. Majd felfedezt\u00fcnk egy bonyolult molekul\u00e1t, ami felel\u0151s a n\u00f6veked\u00e9s\u00e9\u00e9rt, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9\u00e9rt, \u00e9s szaporod\u00e1s\u00e1\u00e9rt minden \u00e9l\u0151l\u00e9nynek. Ezt h\u00edvjuk dezoxiribonukleinsavnak, azaz DNS-nek. A rajta l\u00e9v\u0151 b\u00e1zisok n\u00e9gyes\u00e9vel csoportos\u00edtva felel\u0151sek a tulajdons\u00e1gaink\u00e9rt. A felfedez\u00e9se ut\u00e1n a tud\u00f3sok r\u00f6gt\u00f6n neki\u00e1lltak a manipul\u00e1l\u00e1s\u00e1nak. A \u201860-as \u00e9vekben radioakt\u00edv sug\u00e1rz\u00e1snak tettek ki n\u00f6v\u00e9nyeket azt rem\u00e9lve, hogy pozit\u00edv v\u00e1ltoz\u00e1st id\u00e9z el\u0151. Ez ak\u00e1rmilyen abszurdnak is hangzik, igaz, hogy ritk\u00e1n, de m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Ezt k\u00f6vet\u0151en a \u201870-es \u00e9vekben bakt\u00e9riumokba, n\u00f6v\u00e9nyekbe \u00e9s \u00e1llatokba m\u00e1s \u00e9l\u0151l\u00e9nyb\u0151l kivont DNS-t juttattak, hogy tanulm\u00e1nyozz\u00e1k, milyen v\u00e1ltoz\u00e1sokat id\u00e9z el\u0151. 1974-ben meg is sz\u00fcletett az els\u0151 genetikailag m\u00f3dos\u00edtott eg\u00e9r. Ez volt az a pont, amikor az eg\u00e9r a tudom\u00e1nyos k\u00eds\u00e9rletek alapk\u00f6ve lett, ezzel milli\u00f3k \u00e9let\u00e9t megmentve. 1994-ben adt\u00e1k el az els\u0151 GM (genetikailag m\u00f3dos\u00edtott) z\u00f6lds\u00e9get, egy paradicsomot, amibe egy rothad\u00e1st g\u00e1tl\u00f3 enzimet juttattak. A tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sok folynak napjainkig, amikor m\u00e1r teljesen term\u00e9szetes, hogy g\u00e9nseb\u00e9szeti m\u00f3dszerekkel m\u00f3dos\u00edtott \u00e9l\u0151l\u00e9nyekkel termeltet\u00fcnk k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 anyagokat, mint az inzulint, vagy bizonyos n\u00f6veked\u00e9si hormonokat. Ezekre r\u00e9gebben is sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk volt, csak az eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s tud\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1ban \u00e1llati szervekb\u0151l kellett ezeket kinyern\u00fcnk. Vannak \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 b\u00e9k\u00e1ink, tollmentes ty\u00fakjaink, szuperizmos sert\u00e9seink, \u00e9s fluoreszk\u00e1l\u00f3 halaink, amit b\u00e1rki megvehet a d\u00edszhalboltban p\u00e1rsz\u00e1z forint\u00e9rt.<\/p>\n

<\/p>\n

A kor\u00e1bban eml\u00edtett \u00e1tt\u00f6r\u00e9sek mind hasznosak voltak, viszont hihetetlen\u00fcl dr\u00e1g\u00e1k is, eg\u00e9szen a 2010-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9ig, amikor egy korszak\u00faj\u00edt\u00f3 m\u00f3dszert fedeztek fel, amit CRISPR-k\u00e9nt ismerhet\u00fcnk. A mozaiksz\u00f3 a Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats kifejez\u00e9st takarja, ami magyarul nagyj\u00e1b\u00f3l \u00fagy hangzik, hogy halmozottan el\u0151fordul\u00f3 szab\u00e1lyos k\u00f6z\u00f6kkel elv\u00e1lasztott palindromikus ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s. A palindromikus sz\u00f3 jelent\u00e9se, hogy visszafel\u00e9 is \u00e9rtelmezhet\u0151, azaz \u00e9rtelmes. Egy nap alatt a kutat\u00e1sok \u00e1ra 99%-kal, a kutat\u00e1s \u00e1tlagos ideje t\u00f6bb mint egy \u00e9vr\u0151l k\u00e9t h\u00f3napra cs\u00f6kkent, \u00e9s akinek van egy erre alkalmas laborja, meg tudja csin\u00e1lni. Neh\u00e9z hangs\u00falyozni, hogy milyen korszakalkot\u00f3 eszk\u00f6zr\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk, hiszen teljes potenci\u00e1lj\u00e1t m\u00e9g nem \u00e9rte el, de \u00edgy is elk\u00e9peszt\u0151en megn\u00f6vekedett a kutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra a g\u00e9nseb\u00e9szetben rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9gek t\u00e1ra.<\/p>\n

El\u0151sz\u00f6r is n\u00e9zz\u00fck meg, hogyan m\u0171k\u00f6dik a m\u00f3dszer. A vil\u00e1g leghosszabb h\u00e1bor\u00faj\u00e1b\u00f3l kell kiindulnunk. A bakt\u00e9riumok \u00e9s f\u00e1gok hossz\u00fa id\u0151k \u00f3ta harcban \u00e1llnak egym\u00e1ssal. A f\u00e1gok meg\u00f6lik az \u00f3ce\u00e1nok bakt\u00e9riumpopul\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak k\u00f6zel 40%-\u00e1t minden egyes nap. A bakt\u00e9riumokba juttatj\u00e1k saj\u00e1t \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyagukat, \u00e9s ezzel gyakorlatilag \u00e1tveszik az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st felett\u00fck. A bakt\u00e9riumok \u00e1ltal\u00e1ban elvesztik a harcot, viszont n\u00e9ha siker\u00fcl aktiv\u00e1lniuk a \u201ev\u00edrusirt\u00f3\u201d rendszer\u00fcket. Amennyiben egy bakt\u00e9rium legy\u0151zi a bakteriof\u00e1got, annak \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag\u00e1nak egy r\u00e9sz\u00e9t elteszi saj\u00e1t \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag\u00e1nak egy speci\u00e1lis arch\u00edvum\u00e1ba. Ezt az arch\u00edvumot nevezz\u00fck CRISPR-nek. Amikor a f\u00e1g \u00fajabb t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edt, a bakt\u00e9rium innen gyorsan \u00e1t\u00edregy RNS-t \u00e9s az RNS alapj\u00e1n elk\u00e9sz\u00edti csodafegyver\u00e9t, egy CAS-9 nev\u0171 feh\u00e9rj\u00e9t. Az \u0151 feladata, hogy minden DNS-t, amit tal\u00e1l, hozz\u00e1 hasonl\u00edtja ahhoz, amit a bakt\u00e9rium a f\u00e1gb\u00f3l eltett. Ha tal\u00e1l egy 100%-os egyez\u00e9st, akkor pedig kiv\u00e1gja az egyez\u0151 szakaszt a f\u00e1g DNS-\u00e9b\u0151l, ezzel azt t\u00f6k\u00e9letesen lefegyverezve \u00e9s hat\u00e1stalan\u00edtva. A k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge, hogy a CRISPR-rendszer nagyon j\u00f3l \u00e9s k\u00f6nnyen m\u00f3dos\u00edthat\u00f3. Adunk neki egy m\u00e1solatot a DNS-r\u0151l, amit meg akarunk v\u00e1ltoztatni \u00e9s beletehetj\u00fck egy \u00e9l\u0151 sejtbe. Nem sz\u00e1m\u00edt, hogy egy bakt\u00e9riumba, n\u00f6v\u00e9nyi sejtbe, vagy \u00e1llati sejtbe (sz\u00f3val ak\u00e1r az emberi sejtbe is) jut, mindig m\u0171k\u00f6dni fog.<\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

A CRISPR-m\u00f3dszer 2015-ben lett el\u0151sz\u00f6r bemutatva, amikor a tud\u00f3sok HIV-v\u00edrussal fert\u0151z\u00f6tt betegek sejtjeib\u0151l elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k a v\u00edrust. Egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, szimpl\u00e1n a k\u00eds\u00e9rleti patk\u00e1ny fark\u00e1ba fecskendezve a CRISPR-t, 99%-r\u00f3l 40%-ra cs\u00f6kkentett\u00e9k a HIV-vel fert\u0151z\u00f6tt sejtek sz\u00e1m\u00e1t. P\u00e1r \u00e9vtized m\u00falva egy hasonl\u00f3 injekci\u00f3 lehet, hogy gy\u00f3gy\u00edtani fogja a AIDS-et, vagy m\u00e1s v\u00edrus okozta fert\u0151z\u00e9st, mint p\u00e9ld\u00e1ul a herpeszt. De mi\u00e9rt \u00e1lln\u00e1nk meg itt? Az emberis\u00e9g egyik legnagyobb ellens\u00e9g\u00e9t, a r\u00e1kot is lehet, hogy gy\u00f3gy\u00edtani fogj\u00e1kunok\u00e1ink kor\u00e1ban egy rutinolt\u00e1ssal. Alapvet\u0151en akkor besz\u00e9l\u00fcnk r\u00e1kr\u00f3l, amikor sejtjeink megbetegednek, \u201eelrejtik\u201d magukat az immunrendszer el\u0151l \u00e9s tov\u00e1bb szaporodnak. A CRISPR-rel immunsejtjeinket jobb r\u00e1kvad\u00e1ssz\u00e1 tehetj\u00fck. Ez nem science fiction, s\u0151t, k\u00e9t \u00e9ve enged\u00e9lyezt\u00e9k az els\u0151 ilyen jelleg\u0171 elj\u00e1r\u00e1st, majd havonta t\u00f6rt\u00e9ntek a vil\u00e1g legnevesebb eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi int\u00e9zm\u00e9nyeiben hasonl\u00f3 beavatkoz\u00e1sok, melyek \u00e1ltal\u00e1ban sikerrel is j\u00e1rtak. V\u00edrus okozta betegs\u00e9geken k\u00edv\u00fcl haszn\u00e1lhat\u00f3 genetikus alap\u00faakra is, mint a sz\u00ednvaks\u00e1g, vagy a hemof\u00edlia. T\u00f6bb, mint h\u00e1romezer ilyen betegs\u00e9g oka csup\u00e1n annyi, hogy a DNS-\u00fcnkben egy b\u00e1zis nem olyan, amilyennek kellene lennie. Napjainkban is dolgoznak egy olyan CAS-9-on, ami speci\u00e1lisan erre a probl\u00e9m\u00e1ra haszn\u00e1lhat\u00f3 \u00e9s kicser\u00e9li a hib\u00e1s b\u00e1zist.<\/p>\n

Ezeket a felhaszn\u00e1l\u00e1sokat figyelembe v\u00e9ve l\u00e1thatjuk, hogy a m\u00f3dszer milyen elj\u00e1r\u00e1sokra ad lehet\u0151s\u00e9get. K\u00e9pzelj\u00fck csak el, milyen abszurd lehet, mikor a kisgyerek az orvosi rendel\u0151ben s\u00edr, mert nem akar szurit kapni, hiszen \u201ecsak egy daganatr\u00f3l van sz\u00f3, semmi komoly\u201d. Vagy esetleg mikor az iskol\u00e1ban \u00fagy tan\u00edtj\u00e1k a HIV-j\u00e1rv\u00e1nyokat, mint egy teljesen lez\u00e1rult t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyt.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az orvosl\u00e1s egyik legmodernebb \u00e9s leg\u00e9rdekesebb m\u00f3dja a g\u00e9nseb\u00e9szet. Neve nem hazudik, g\u00e9nekb\u0151l v\u00e1gunk ki \u00e9s rakunk be darabokat. Egyszer\u0171 biol\u00f3giai t\u00e9nyeken alapul, m\u00e9gis az idegseb\u00e9szet komplexit\u00e1s\u00e1val vetekszik. Hat\u00e1ra pedig a csillagos \u00e9g, m\u00e9g csak fejtegetj\u00fck, mikre lehet j\u00f3 a j\u00f6v\u0151ben.<\/p>\n","protected":false},"author":91,"featured_media":4180,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,56],"tags":[476,835,837,836],"class_list":["post-4179","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-ttt","tag-dns","tag-gensebeszet","tag-orvoslas","tag-rns"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4179"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/91"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4179"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4179\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4181,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4179\/revisions\/4181"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4180"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4179"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4179"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4179"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}