{"id":4022,"date":"2018-10-26T10:00:12","date_gmt":"2018-10-26T08:00:12","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=4022"},"modified":"2018-10-25T08:24:31","modified_gmt":"2018-10-25T06:24:31","slug":"az-urlenyek-letezese-a-vegzetunk-lenne","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=4022","title":{"rendered":"Az \u0171rl\u00e9nyek l\u00e9tez\u00e9se a v\u00e9gzet\u00fcnk lenne"},"content":{"rendered":"

K\u00e9pzelj\u00fck el az \u00e9let t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00fagy, mint n\u00e9h\u00e1ny l\u00e9pcs\u0151t. Az els\u0151 l\u00e9pcs\u0151 egyszer\u0171 k\u00e9mia. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 anyagoknak kell egym\u00e1shoz csatlakozni ism\u00e9tl\u0151d\u0151 alakzatokban, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy stabil legyen \u00e9s ellen\u00e1ll\u00f3, de m\u00e9gis k\u00e9pes v\u00e1ltozni \u00e9s fejl\u0151dni. Ezt h\u00edvjuk \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyagnak manaps\u00e1g. A m\u00e1sodik l\u00e9pcs\u0151, hogy a kezdeti \u00e9letform\u00e1nk sokkal komplexebb\u00e9 v\u00e1lik, j\u00f3val bonyolultabb dolgok \u00e9p\u00fclnek fel bel\u0151le, \u00e9s a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 anyagokat sokkal effekt\u00edvebben tudj\u00e1k felhaszn\u00e1lni. L\u00e9trej\u00f6nnek az egysejt\u0171ek. Itt alakulnak ki a kezdetleges bakt\u00e9riumok. A harmadik l\u00e9pcs\u0151n ezek a sejtek egym\u00e1ssal \u00f6sszekapcsol\u00f3dnak, rendszereket alkotnak, \u00e9s t\u00f6bbsejt\u0171 \u00e9l\u0151l\u00e9nyeket hoznak l\u00e9tre, az \u00e9letform\u00e1t tov\u00e1bb komplik\u00e1lva \u00e9s az energi\u00e1t m\u00e9g hat\u00e9konyabban felhaszn\u00e1lva. A k\u00f6vetkez\u0151 szinten egy faj agya egyre nagyobb lesz. Eszk\u00f6z\u00f6ket kezd el haszn\u00e1lni, kult\u00far\u00e1ja kezd kialakulni, \u00e9s egym\u00e1ssal megoszt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tapasztalatokat, amely m\u00e9g tov\u00e1bb fokozza az \u00f6sszetetts\u00e9get. Itt el\u00e9rt\u00fcnk oda, hogy a faj domin\u00e1ns \u00e9letform\u00e1v\u00e1 tud v\u00e1lni bolyg\u00f3j\u00e1n, \u00e9s azt saj\u00e1t c\u00e9ljainak megfelel\u0151en tudja v\u00e1ltoztatni, majd birodalm\u00e1t megpr\u00f3b\u00e1lja tov\u00e1bbterjeszteni sz\u00fcl\u0151bolyg\u00f3j\u00e1n t\u00falra is. Itt tartunk mi, emberek. Az \u00e9let legismertebb \u201etulajdons\u00e1ga\u201d, hogy igyekszik minden sz\u00e1m\u00e1ra lehets\u00e9ges teret kit\u00f6lteni, \u00e9s mivel minden bolyg\u00f3 kapacit\u00e1sa v\u00e9ges \u00e9s a bolyg\u00f3 sem \u00f6r\u00f6k \u00e9let\u0171, ha a faj fenn akar maradni, tov\u00e1bbi ter\u00fcleteket fog keresni, ahol el tud terjedni. Teh\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9pcs\u0151fok teljesen logikus. Koloniz\u00e1lja saj\u00e1t naprendszer\u00e9t, majd m\u00e1s naprendszereket is, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb a lehets\u00e9ges v\u00e9gs\u0151 l\u00e9pcs\u0151ig, amikor egy galaxis m\u00e9ret\u0171 civiliz\u00e1ci\u00f3v\u00e1 n\u00f6vi ki mag\u00e1t. Nagyon val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy ez egy teljesen \u00e1ltal\u00e1nos elk\u00e9pzel\u00e9s minden civiliz\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra, att\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, honnan sz\u00e1rmaznak. V\u00e9g\u00fclis, ha egy faj k\u00e9pes egy bolyg\u00f3 felett uralmat szerezni, \u00e9s erre van annyi motiv\u00e1ci\u00f3ja, hogy meg is teszi, akkor val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem fogja itt abbahagyni. Tudjuk, hogy nagys\u00e1grendileg 500 milli\u00e1rd bolyg\u00f3 van a naprendszer\u00fcnkben. Legal\u00e1bb 10 milli\u00e1rd ezek k\u00f6z\u00fcl hasonl\u00edt a F\u00f6ldre. Sokuk \u00e9vmilli\u00e1rdokkal r\u00e9gebb \u00f3ta l\u00e9tezik, mint a F\u00f6ld, m\u00e9gsem figyelt\u00fcnk meg semmi galaktikus civiliz\u00e1ci\u00f3ra utal\u00f3 jelet. Az \u0171r \u00fcresnek \u00e9s halottnak t\u0171nik. Ez azt kell, hogy jelentse, hogy kell hogy legyen valami hat\u00e1s, er\u0151, vagy ok a mi l\u00e9pcs\u0151nk alatt, ami miatt egy galaktikus civiliz\u00e1ci\u00f3 l\u00e9trej\u00f6tte iszonyatosan neh\u00e9z, s\u0151t, tal\u00e1n lehetetlen. Ezt emlegetik filoz\u00f3fusok nagy sz\u0171r\u0151 n\u00e9ven.<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00e9t lehet\u0151s\u00e9g van. Az egyik azt jelenti, hogy nagyon szerencs\u00e9sek \u00e9s speci\u00e1lisak vagyunk, a m\u00e1sik pedig, hogy kihal\u00e1sra vagyunk \u00edt\u00e9lve. Att\u00f3l f\u00fcgg, hogy a mi l\u00e9pcs\u0151nk\u00f6n hol van a sz\u0171r\u0151. M\u00f6g\u00f6tt\u00fcnk vagy el\u0151tt\u00fcnk. N\u00e9zz\u00fck el\u0151sz\u00f6r az els\u0151 lehet\u0151s\u00e9get, miszerint a sz\u0171r\u0151 m\u00f6g\u00f6tt\u00fcnk van! Ez azt jelenti, hogy az egyik l\u00e9pcs\u0151re feljutni, amire mi m\u00e1r feljutottunk, majdnem lehetetlen. De m\u00e9gis melyik l\u00e9pcs\u0151 lehet ez? Lehet, hogy maga az \u00e9let elk\u00e9peszt\u0151en ritka. Nagyon neh\u00e9z megtippelni, hogy milyen es\u00e9lye van annak, hogy \u00e9l\u0151 dolog j\u00f6jj\u00f6n l\u00e9tre \u00e9lettelenekb\u0151l. Vannak tud\u00f3sok, akik azt mondj\u00e1k, hogy a F\u00f6ld az egyetlen \u00e9lettel rendelkez\u0151 hely az univerzumban, m\u00e1sok pedig, hogy ahol a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek megfelel\u0151ek, ott el\u0151bb, vagy ut\u00f3bb garant\u00e1ltan kialakul. Egy m\u00e1sik jel\u00f6lt az \u00e1tjuthatatlan sz\u0171r\u0151re a bonyolult \u00e1llati sejtek kialakul\u00e1sa. Ezen a l\u00e9pcs\u0151n egy nagyon specifikus dolog t\u00f6rt\u00e9nt, \u00e9s a jelenlegi tud\u00e1sunk szerint pontosan egyszer t\u00f6rt\u00e9nt ilyen. Egy primit\u00edv heterotr\u00f3f sejt bekebelezett egy m\u00e1sik, kisebb sejtet, de valami\u00e9rt nem lebontotta, hanem egy egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 rendszerr\u00e9 v\u00e1ltak. A nagyobb sejt \u00e9l\u0151helyet biztos\u00edtott, interakt\u00e1lt a k\u00f6rnyezet\u00e9vel, t\u00e1panyagot biztos\u00edtott, m\u00edg a kisebb sejt, kihaszn\u00e1lva \u00faj otthon\u00e1t, arra koncentr\u00e1lt, hogy sok extra energi\u00e1t termeljen a gazd\u00e1j\u00e1nak. A sok plusz energi\u00e1t hasznos\u00edtva a gazdasejt sokkal gyorsabban tudott n\u0151ni, mint valaha, \u00e9s sokkal \u201edr\u00e1g\u00e1bb\u201d dolgokat tudott fel\u00e9p\u00edteni, m\u00edg a vend\u00e9g a sejt t\u0171zhely\u00e9v\u00e9 (mitokondrium) v\u00e1lt. Ezt nevezz\u00fck \u00fagy, hogy endoszimbionta-elm\u00e9let. Ezek a sejtek \u00e9p\u00edtenek fel minden egyes \u00e1llatot a f\u00f6ld\u00f6n. Lehets\u00e9ges, hogy az univerzumban t\u00f6bb milli\u00f3 bolyg\u00f3 van, melyeket bakt\u00e9riumok sokas\u00e1ga bor\u00edt, csak egyszer\u0171en nem \u00e9rt\u00e9k el a mi \u00f6sszetetts\u00e9gi szint\u00fcnket, vagy intelligenci\u00e1nkat. Az is lehet, hogy a nagy m\u00e9ret\u0171 agy az, amit nem fejlesztettek ki m\u00e1s bolyg\u00f3n az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek. Egy nagyon dr\u00e1ga evol\u00faci\u00f3s befektet\u00e9sr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk. Nem seg\u00edt, mikor harcolunk egy mamuttal, t\u00f6r\u00e9keny, \u00e9s rengeteg energi\u00e1t em\u00e9szt fel. \u00c9s m\u00e9gis, agyunk m\u00e9ret\u00e9nek ellen\u00e9re is 200 ezer \u00e9vbe telt, mire a hegyes botokt\u00f3l a mai civiliz\u00e1ci\u00f3ig jutottunk. Az intelligencia nem jelent egy\u00e9rtelm\u0171 evol\u00faci\u00f3s el\u0151nyt. Lehet, hogy csak szerencs\u00e9nk van, m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.<\/p>\n

<\/p>\n

A m\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9g, hogy a sz\u0171r\u0151 el\u0151tt\u00fcnk van. Ez egy sokkal s\u00f6t\u00e9tebb lehet\u0151s\u00e9g. A m\u00e1r t\u00fal\u00e9lt megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokn\u00e1l is egy sokkal nehezebb v\u00e1r r\u00e1nk. Ha egy hatalmas katasztr\u00f3fa kipuszt\u00edtan\u00e1 legt\u00f6bb\u00fcnket vagy \u00e9vezredekkel visszadobna az id\u0151ben, t\u00fal\u00e9ln\u00e9nk, \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edten\u00e9nk az elvesztett \u00e9rt\u00e9keinket. Ha pedig t\u00fal\u00e9lj\u00fck, m\u00e9g akkor is, ha \u00e9vmilli\u00f3kba telik, akkor nem egy nagy sz\u0171r\u0151r\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, csak egy kis akad\u00e1lyr\u00f3l a galaktikus civiliz\u00e1ci\u00f3nk \u00fatj\u00e1n. Univerzumbeli id\u0151sk\u00e1l\u00e1n t\u00f6bbmilli\u00f3 \u00e9v is egy szempillant\u00e1snak t\u0171nik.\u00a0 Ha val\u00f3ban el\u0151tt\u00fcnk van a nagy sz\u0171r\u0151, akkor olyan er\u0151s, olyan puszt\u00edt\u00f3, hogy a legt\u00f6bb (ha nem az \u00f6sszes) civiliz\u00e1ci\u00f3t kipuszt\u00edtotta.. Egy kifejezetten depressz\u00edv hipot\u00e9zis szerint, amint egy faj megszerzi az uralmat a bolyg\u00f3ja felett, elindul az \u00f6npuszt\u00edt\u00e1s lejt\u0151j\u00e9n. A technol\u00f3gia j\u00f3 \u00fatja annak, hogy ezt el\u00e9rj\u00fck. M\u00e9gis egy olyan dologr\u00f3l kell, hogy legyen sz\u00f3, amit minden civiliz\u00e1ci\u00f3 felfedez, \u00e9s majdnem 100%-ban kipusztul\u00e1shoz vezet. Ilyen mai p\u00e9ld\u00e1kkal lehet ezt demonstr\u00e1lni: egy nagy nukle\u00e1ris h\u00e1bor\u00fa, valamilyen nanotechnol\u00f3gia, ami kiszabadul az ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 kezek al\u00f3l, egy g\u00e9nseb\u00e9szeti m\u00f3dszerekkel l\u00e9trehozott szuperfert\u0151z\u00e9s, egy k\u00eds\u00e9rlet, ami az eg\u00e9sz atmoszf\u00e9r\u00e1t l\u00e1ngra lobbantja vagy egy szuperintelligens AI (Artificial Intelligence\/Mesters\u00e9ges Intelligencia), ami v\u00e9letlen\u00fcl vagy ak\u00e1r direkt kipuszt\u00edtja saj\u00e1t k\u00e9sz\u00edt\u0151j\u00e9t. Lehet, hogy olyan dolog, amit el sem tudunk m\u00e9g k\u00e9pzelni vagy lehet, hogy sokkal egyszer\u0171bb. Lehet, hogy ha egy faj van annyira kompetit\u00edv, hogy \u00e1tvegye bolyg\u00f3ja felett az uralmat, akkor azt garant\u00e1ltan el is puszt\u00edtja, am\u00edg fajt\u00e1rsaival versenyzik nyersanyagok\u00e9rt. Lehet, hogy minden \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1ban van egy l\u00e1ncreakci\u00f3, ami ha egyszer beindul, m\u00e1r nem megjav\u00edthat\u00f3. Tal\u00e1n, ha egy civiliz\u00e1ci\u00f3 el\u00e9g er\u0151s, hogy megv\u00e1ltoztassa a l\u00e9gk\u00f6r\u00e9nek \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t, akkor bolyg\u00f3jukat lakhatatlann\u00e1 teszi minden egyes kimenetelben. Rem\u00e9lj\u00fck, hogy nem ez a lehet\u0151s\u00e9g az, ami el\u00e9 n\u00e9z\u00fcnk.<\/p>\n

<\/p>\n

A cikk elej\u00e9n l\u00e9v\u0151 k\u00e9rd\u00e9sre a v\u00e1lasz ezek ut\u00e1n egyszer\u0171. A F\u00f6ld\u00f6n t\u00fali \u00e9let gyakoris\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel \u00e9s annak \u00f6sszetetts\u00e9g\u00e9nek m\u00e9rt\u00e9k\u00e9vel exponenci\u00e1lisan romlanak es\u00e9lyeink, miszerint a sz\u0171r\u0151 m\u00f6g\u00f6tt\u00fcnk van. Bakt\u00e9riumokat tal\u00e1lni a F\u00f6ld\u00f6n k\u00edv\u00fcl rossz lenne, kis \u00e1llatokat rosszabb, intelligenci\u00e1t aggaszt\u00f3 \u00e9s r\u00e9gi civiliz\u00e1ci\u00f3k nyomait borzaszt\u00f3. A legjobb kimenetel az, hogy az Europa hold \u00f3ce\u00e1njai \u00fcresek, a Mars steril, \u00e9s sehol nincs \u00e9let a F\u00f6ld\u00f6n k\u00edv\u00fcl. Ha \u00edgy van, bolyg\u00f3k milli\u00e1rdjai v\u00e1rnak arra, hogy felfedezz\u00fck, \u00e9s felt\u00f6lts\u00fck \u00e9lettel.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

K\u00e9pzelj\u00fck csak el, milyen \u00e9rdekes lenne, ha bejelenten\u00e9 a NASA, hogy val\u00f3s F\u00f6ld\u00f6n k\u00edv\u00fcli \u00e9l\u0151l\u00e9nyeket tal\u00e1ltak. Bakt\u00e9riumokat a Marson, \u0151sr\u00e9gi \u0171rl\u00e9ny romokat a Tit\u00e1non, vagy fura \u0171rl\u00e9nyhalakat az Europa nev\u0171 hold \u00f3ce\u00e1njaiban. Az emberis\u00e9g \u0171rl\u00e9nyl\u00e1zban \u00e9gne, mindenki \u00fcnnepelne. Azonban j\u00f3 es\u00e9llyel jelenthetn\u00e9, hogy az emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra szinte garant\u00e1ltan befellegzett, \u00e9s nincs is olyan messze av\u00e9g. De mi\u00e9rt lenne a l\u00e9tez\u00e9s\u00fcnk legnagyobb \u00e9s leg\u00e9rdekesebb felfedez\u00e9se ilyen rossz?<\/p>\n","protected":false},"author":91,"featured_media":4023,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,56],"tags":[775,777,776,778,774],"class_list":["post-4022","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-ttt","tag-civilizacio","tag-evolucio","tag-szuperintelligencia","tag-univerzum","tag-urlenyek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4022"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/91"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4022"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4022\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4025,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4022\/revisions\/4025"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4023"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4022"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4022"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4022"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}