{"id":3984,"date":"2018-10-19T18:00:55","date_gmt":"2018-10-19T16:00:55","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=3984"},"modified":"2018-10-17T23:27:19","modified_gmt":"2018-10-17T21:27:19","slug":"nobel-dij-2018","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=3984","title":{"rendered":"Nobel-d\u00edj 2018."},"content":{"rendered":"

\u00d6ssztudom\u00e1nyter\u00fcleti k\u00f6rk\u00e9p a term\u00e9szettudom\u00e1ny d\u00edjazottjair\u00f3l<\/p>\n

Minden \u00e9vben izgatottan v\u00e1rjuk, majd elemezz\u00fck, hogy melyik ter\u00fcleten kik, \u00e9s mi\u00e9rt kaptak Nobel-d\u00edjat. Persze minden \u00e9vben vannak, akik k\u00f6r\u00fcl valahogy nagyobb felhajt\u00e1s kerekedik, m\u00edg m\u00e1sok eredm\u00e9nye nem kelt nagy h\u00edrt, ez\u00e9rt id\u00e9n ezzel az \u00f6sszefoglal\u00f3val szeretn\u00e9m minden \u00e9rdekl\u0151d\u0151nek egyszerre bemutatni azokat az embereket, akiket a tudom\u00e1nyos vil\u00e1g \u00fcnnepel. Ha m\u00e1s\u00e9rt nem, legal\u00e1bb, ha valaki a t\u00e1rsas\u00e1gotokban ezt a t\u00e9m\u00e1t veszi el\u0151, ti is v\u00e9lem\u00e9nyt tudjatok alkotni.<\/p>\n

Orvosi-\u00e9lettani Nobel-d\u00edj \u2013 James P. Allison<\/strong> (US) \u00e9s Honjo Tasuku<\/strong> (JP)<\/em><\/p>\n

A legrangosabb orvostudom\u00e1nyi kit\u00fcntet\u00e9st id\u00e9n az amerikai \u00e9s a jap\u00e1n kutat\u00f3 a r\u00e1kkutat\u00e1sban val\u00f3 eredm\u00e9nyeik\u00e9rt kapt\u00e1k. De pontosan mit is kutattak? Hivatalos megfogalmaz\u00e1s szerint a negat\u00edv immunregul\u00e1ci\u00f3 g\u00e1tl\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 tumorter\u00e1pia kifejleszt\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u00edt\u00e9lt\u00e9k nekik az elismer\u00e9st, ami laikusoknak magyar\u00e1zatot ig\u00e9nyelhet.<\/p>\n

Bizony\u00e1ra mindannyian hallottunk m\u00e1r, legal\u00e1bb a k\u00f6z\u00e9piskolai biol\u00f3gia\u00f3r\u00e1n, a T-limfocita nev\u0171 immunsejtekr\u0151l, amelyek a test\u00fcnkbe ker\u00fcl\u0151 bakt\u00e9riumok \u00e9s v\u00edrusok ellen l\u00e9pnek fel, \u00e9s v\u00e9dik a szervezetet. Ezeken a sejteken t\u00f6bbf\u00e9le molekula tal\u00e1lhat\u00f3, k\u00f6zt\u00fck olyanok is, amelyek g\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1st fejtenek ki az immunsejtekre m\u00e1s sejtek molekul\u00e1ival val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1skor. Ez\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nhet meg az, hogy a T-sejtek csak az idegen k\u00f3rokoz\u00f3k sejtjeit t\u00e1madj\u00e1k meg eg\u00e9szs\u00e9ges szervezetben, a test eg\u00e9szs\u00e9ges sejtjeit b\u00e9k\u00e9n hagyj\u00e1k, hiszen ekkor g\u00e1tolva vannak a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fckben. A r\u00e1kos sejtek is igyekeznek olyan molekul\u00e1kat magukra \u00e9p\u00edteni, amelyekkel elrejt\u0151zhetnek a T-sejtek el\u0151l, mert a g\u00e1tl\u00f3 mechanizmust kapcsolj\u00e1k be benn\u00fck, ami \u00e1ltal b\u00e9k\u00e9ben terjedhetnek, kij\u00e1tszva az immunrendszert.<\/p>\n

A kutat\u00f3k \u00e1tt\u00f6r\u0151 felfedez\u00e9se az volt, amikor felfedezt\u00e9k, hogy pontosan melyik molekul\u00e1k felel\u0151sek a T-sejteket g\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1s\u00e9rt: Allison a CTLA-4 (citotoxikus T-limfocita-asszoci\u00e1lt protein 4) Tasuku pedig a PD-1 (programozott hal\u00e1l-1) nev\u0171t \u00edrta le, ezzel pedig megindult olyan ellenanyagok kifejleszt\u00e9se, amelyek ezen molekul\u00e1k g\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t iktatja ki, \u00edgy a T-sejtek felismerik a r\u00e1kos sejteket \u00e9s elpuszt\u00edtj\u00e1k azokat.<\/p>\n

A felismer\u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t az mutatja, hogy m\u00e1r 2011 \u00f3ta alkalmazz\u00e1k ezt a m\u00f3dszert a r\u00e1kos betegek gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ban, amihez k\u00e9pest viszonylag kor\u00e1n oda is \u00edt\u00e9lt\u00e9k a kutat\u00f3knak a Nobelt. B\u00e1r a ter\u00e1pia mell\u00e9khat\u00e1sokkal j\u00e1r, m\u00e9g meglehet\u0151sen dr\u00e1ga, \u00e9s nem is mindenkin\u00e9l hat\u00e1sos, legnagyobb el\u0151nye, hogy teljesnek vehet\u0151 a gy\u00f3gyul\u00e1s, \u00e9s nem alakul ki rezisztencia a hat\u00f3anyagra.<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00e9miai Nobel-d\u00edj \u2013 Frances H. Arnold<\/strong> (US), George P. Smith<\/strong> (US), Sir Gregory P. Winter<\/strong> (UK)<\/em><\/p>\n

A k\u00e9miai Nobel-d\u00edjazottak a feh\u00e9rje-kutat\u00e1sban el\u00e9rt eredm\u00e9nyeik\u00e9rt kapt\u00e1k a kit\u00fcntet\u00e9st. B\u00e1r kutat\u00e1saikat egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl v\u00e9gezt\u00e9k, azok m\u00e9gis \u00f6sszekapcsol\u00f3dnak, \u00e9s egy nagy eg\u00e9szet alkotva hoztak \u00e1tt\u00f6r\u0151 eredm\u00e9nyt.<\/p>\n

Arnold volt az els\u0151 kutat\u00f3, akinek ir\u00e1ny\u00edtott evol\u00faci\u00f3val siker\u00fclt enzimeket el\u0151\u00e1ll\u00edtania. Az enzimek olyan feh\u00e9rj\u00e9k a szervezet\u00fcnkben, amelyek a benn\u00fcnk lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 k\u00e9miai folyamatokat kataliz\u00e1lj\u00e1k, teh\u00e1t az \u0151 jelenl\u00e9t\u00fckkel a reakci\u00f3k a lehet\u0151 leggyorsabban mennek v\u00e9gbe az aktiv\u00e1l\u00e1si energia cs\u00f6kkent\u00e9se r\u00e9v\u00e9n. Enzimek seg\u00edtik p\u00e9ld\u00e1ul a szervezetben a zs\u00edrok \u00e9s sz\u00e9nhidr\u00e1tok lebont\u00e1s\u00e1t az em\u00e9szt\u00e9s sor\u00e1n. Arnold ir\u00e1ny\u00edtott evol\u00faci\u00f3s m\u00f3dszer\u00e9vel olyan \u00faj enzimeket tudnak l\u00e9trehozni, mellyel gy\u00f3gyszerek gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1t lehet k\u00f6rnyezetbar\u00e1tt\u00e1 tenni, illetve a meg\u00fajul\u00f3 \u00fczemanyagok gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1n\u00e1l is szerepe van.<\/p>\n

Smith a f\u00e1g-bemutat\u00e1s m\u00f3dszer\u00e9nek kutat\u00f3ja. A f\u00e1g bakt\u00e9riumot fert\u0151z\u0151 v\u00edrus, melyet \u00faj feh\u00e9rj\u00e9k el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1ltak fel. \u00cdgy hoztak l\u00e9tre \u00faj antitesteket, amelyek semleges\u00edthetnek toxinokat, szembesz\u00e1llhatnak autoimmun betegs\u00e9gekkel, \u00e9s gy\u00f3gy\u00edthatj\u00e1k az \u00e1tt\u00e9tes r\u00e1kot. Az antitestek, vagy ellenanyagok olyan feh\u00e9rj\u00e9k, melyeket az immunrendszer termel, hogy megk\u00fczdj\u00f6n v\u00edrusokkal \u00e9s bakt\u00e9riumokkal. Az ellenanyagok a k\u00f3rokoz\u00f3k egy adott molekul\u00e1j\u00e1nak adott \u201eantig\u00e9n\u201d r\u00e9sz\u00e9hez kapcsol\u00f3dnak, \u00e9s \u00edgy indul be az immunv\u00e1lasz.<\/p>\n

Winter az ir\u00e1ny\u00edtott evol\u00faci\u00f3t \u00e9s a f\u00e1g-bemutat\u00e1st egy tet\u0151 al\u00e1 hozva fejlesztett ki \u00fajabb antitesteket, amivel egy \u00faj gy\u00f3gyszerhat\u00f3anyagot, az adalimumabot fejlesztett\u00e9k ki, mely 2002 \u00f3ta seg\u00edt lek\u00fczdeni a reumatoid artritiszt, a pikkelys\u00f6m\u00f6rt, \u00e9s b\u00e9lgyullad\u00e1sos betegs\u00e9geket.<\/p>\n

<\/p>\n

Fizikai Nobel-d\u00edj \u2013 Arthur Ashkin<\/strong> (US), G\u00e9rard Mourou<\/strong> (FR), Donna Strickland<\/strong> (CA)<\/em><\/p>\n

Az idei Nobelt a fizika ter\u00fclet\u00e9n a l\u00e9zerfizika kutat\u00f3i kapt\u00e1k, legnagyobb h\u00edr\u00e9rt\u00e9ke azonban annak volt, hogy ebben a f\u00e9rfiasnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 tudom\u00e1nyter\u00fcleten most, harmadszor d\u00edjaztak n\u0151i kutat\u00f3t a t\u00f6rt\u00e9nelemben.<\/p>\n

Arthur Ashkin az optikai csipesz feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1\u00e9rt kapja az elismer\u00e9st, mely kifejez\u00e9s olyan prec\u00edz eszk\u00f6zt, pontosabban l\u00e9zernyal\u00e1b-ujjakat takar, amellyel \u00fagy lehet megfogni (csapd\u00e1ba ejteni) sejteket, v\u00edrusokat \u00e9s bakt\u00e9riumokat, \u00e9s mozgatni \u0151ket,\u00a0 hogy k\u00f6zben nem tesz\u00fcnk k\u00e1rt benn\u00fck. Ez a felfedez\u00e9s az \u00e9l\u0151vil\u00e1g tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ban \u00e9s az orvostudom\u00e1nyban is hatalmas \u00e1tt\u00f6r\u00e9st hozott.<\/p>\n

Mourou \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nya, Strickland pedig a legr\u00f6videbb \u00e9s legnagyobb intenzit\u00e1s\u00fa l\u00e9zerimpulzusok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t kutatt\u00e1k, amely az \u00e1ltaluk kidolgozott f\u00e1zismodul\u00e1lt impulzus-er\u0151s\u00edt\u00e9sen (Chirped Pulse Amplification, CPA) alapul. Az impulzusokat el\u0151sz\u00f6r id\u0151ben megny\u00fajtj\u00e1k, ezzel lecs\u00f6kkentik a cs\u00facsintenzit\u00e1sukat, majd er\u0151s\u00edtik, v\u00e9g\u00fcl pedig k\u00f6zel eredeti hosszukra nyomj\u00e1k \u00f6ssze \u0151ket. Az elj\u00e1r\u00e1s r\u00e9v\u00e9n a l\u00e9zerek teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t n\u00f6velik, aminek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen sokkal prec\u00edzebben lehet lyukat v\u00e1gni valamibe, vagy egy adott helyr\u0151l kiv\u00e1gni valamit l\u00e9zeres technik\u00e1val. Nem meglep\u0151 m\u00f3don ezt az elj\u00e1r\u00e1st is az orvostudom\u00e1nyban, a l\u00e9zeres szemm\u0171t\u00e9tekn\u00e9l haszn\u00e1lj\u00e1k sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171en.<\/p>\n

\u00dagy \u00e9rzem elmondhatjuk, hogy ha mi, term\u00e9szettud\u00f3s-hallgat\u00f3k valaha Nobel-d\u00edjat szeretn\u00e9nk a polcunkra helyezni, figyelm\u00fcnket az orvostudom\u00e1ny fel\u00e9 kell ford\u00edtani, hiszen a nem orvostudom\u00e1nyi d\u00edjakat is az ezen a ter\u00fcleten val\u00f3 eredm\u00e9nyes felhaszn\u00e1l\u00e1s ok\u00e1n \u00edt\u00e9lt\u00e9k oda. Ha k\u00edv\u00e1ncsiak vagytok az \u00fcnnep\u00e9lyes d\u00edj\u00e1tad\u00f3ra, december 10-\u00e9n rendezik meg, az el\u0151z\u0151 \u00e9vekhez hasonl\u00f3an nagyszab\u00e1s\u00fa rendezv\u00e9ny keret\u00e9ben.<\/p>\n

<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00d6ssztudom\u00e1nyter\u00fcleti k\u00f6rk\u00e9p a term\u00e9szettudom\u00e1ny d\u00edjazottjair\u00f3l Minden \u00e9vben izgatottan v\u00e1rjuk, majd elemezz\u00fck, hogy melyik ter\u00fcleten kik, \u00e9s mi\u00e9rt kaptak Nobel-d\u00edjat. Persze minden \u00e9vben vannak, akik k\u00f6r\u00fcl valahogy nagyobb felhajt\u00e1s kerekedik, m\u00edg m\u00e1sok eredm\u00e9nye nem kelt nagy h\u00edrt, ez\u00e9rt id\u00e9n ezzel az \u00f6sszefoglal\u00f3val szeretn\u00e9m minden \u00e9rdekl\u0151d\u0151nek egyszerre bemutatni azokat az embereket, akiket a tudom\u00e1nyos vil\u00e1g \u00fcnnepel. Ha m\u00e1s\u00e9rt nem, legal\u00e1bb, ha valaki a t\u00e1rsas\u00e1gotokban ezt a t\u00e9m\u00e1t veszi el\u0151, ti is v\u00e9lem\u00e9nyt tudjatok alkotni. Orvosi-\u00e9lettani Nobel-d\u00edj \u2013 James P. Allison (US) \u00e9s Honjo Tasuku (JP) A legrangosabb orvostudom\u00e1nyi kit\u00fcntet\u00e9st id\u00e9n az amerikai…<\/p>\n","protected":false},"author":80,"featured_media":3919,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,56],"tags":[],"class_list":["post-3984","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-ttt"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3984"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/80"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3984"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3984\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3986,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3984\/revisions\/3986"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/3919"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3984"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3984"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3984"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}