![\"\"](\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2018\/10\/nobelprize_org.jpg\")
<\/a><\/p>\nA t\u00f6bb, mint sz\u00e1z \u00e9ve l\u00e9tez\u0151 kit\u00fcntet\u00e9s a m\u00falt p\u00e1r legnevesebb alakj\u00e1nak lett kiosztva. Ilyen Albert Einstein, aki a relativit\u00e1s elm\u00e9let\u00e9nek megteremt\u00e9s\u00e9vel a modern fizika alapjait is megteremtette egyben. Vagy Ivan Petrovics Pavlov, akinek a felt\u00e9teles reflex felfedez\u00e9s\u00e9t k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck. Igen, \u0151 volt az, aki a kuty\u00e1j\u00e1nak citromot mutogatott, \u00e9s figyelte, hogy hogy viselkedik ennek hat\u00e1s\u00e1ra a kutya. A d\u00edj akkor v\u00e1lt h\u00edress\u00e9, amikor Marie Curie \u00e9s f\u00e9rje megkapta 1903-ban elnyert\u00e9k a fizikai Nobel-d\u00edjat Henri Becquerellel egy\u00fctt. Curie t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re felfigyelt a n\u00e9p, \u00e9s figyelemfelkelt\u0151 c\u00edmek sz\u00fclettek a t\u00f6rt\u00e9net\u00fckb\u0151l, miszerint szeg\u00e9ny Curie meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9t is alig tudta biztos\u00edtani, a laborban \u00e9lt, mik\u00f6zben teljesen megform\u00e1lt\u00e1k a n\u00e9p atomokr\u00f3l alkotott k\u00e9p\u00e9t \u00e9s a mai atommodell alapjait megteremtett\u00e9k. T\u00f6rt\u00e9net\u00fck miatt nagy h\u00edress\u00e9gg\u00e9 v\u00e1ltak \u00e9s nekik k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en kezdett el figyelem terel\u0151dni a Nobel-d\u00edjra is. Nobel tett egy k\u00fcl\u00f6nleges kik\u00f6t\u00e9st is a d\u00edjjal kapcsolatban, miszerint maximum 3 ember oszthatja meg ugyanazt a d\u00edjat \u00e9s a vele egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3 p\u00e9nz\u00f6sszeget is. Ez a mai vil\u00e1gban el\u00e9g nagy probl\u00e9m\u00e1kat okoz, hiszen a tudom\u00e1ny olyan komplexsz\u00e9 v\u00e1lt, hogy 3 ember nagyon ritk\u00e1n k\u00e9pes egy \u00e1tt\u00f6r\u0151 felfedez\u00e9sre szert tenni, amivel nevezhetn\u00e9nek a Nobel-d\u00edjra. Napjaink tud\u00f3sainak rengeteg egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9shez van k\u00f6tve minden kutat\u00e1suk, hiszen csak a sz\u00fcks\u00e9ges eszk\u00f6z\u00f6k megv\u00e9tele egy \u00e1tlagos csal\u00e1d p\u00e1r \u00e9ves bev\u00e9tel\u00e9t jelenti, nem is besz\u00e9lve az alkalmazottak fizet\u00e9s\u00e9r\u0151l, az esetleges utaz\u00e1si k\u00f6lts\u00e9gekr\u0151l \u00e9s sok munka k\u00f6zben felj\u00f6v\u0151 k\u00f6lts\u00e9gr\u0151l. Ez sokszor azt okozza, hogy emberek, akik elhanyagolhatatlan kutat\u00e1sokat v\u00e9geztek, \u00e9s fontos konkl\u00fazi\u00f3kra jutottak, is kimaradnak a d\u00edjb\u00f3l. Olyan is el\u0151fordul, hogy az \u00e1tt\u00f6r\u0151 felfedez\u00e9s kivitelez\u0151je teljesen kimarad. Ilyen volt p\u00e9ld\u00e1ul Jocelyn Bell Burnell t\u00f6rt\u00e9nete, aki el\u0151sz\u00f6r figyelt meg r\u00e1di\u00f3 pulz\u00e1rokat, \u00e9s a tan\u00e1csad\u00f3ja kapta meg a kit\u00fcntet\u00e9st, mert az \u0151 szervezete alatt dolgozott. Fontos, hogy minden \u00e9vben a szakmai szervezet vezet\u0151i, akad\u00e9mikusok \u00e9s tud\u00f3sok felk\u00e9r\u00e9se alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik a jel\u00f6l\u00e9s. Ez a korrupci\u00f3 kiker\u00fcl\u00e9s\u00e9re ad lehet\u0151s\u00e9get, ugyanis olyan titoktart\u00e1si k\u00f6telezetts\u00e9geik vannak, hogy p\u00e9ld\u00e1ul azt sem \u00e1rulhatj\u00e1k el senkinek, hogy felkereste \u0151ket a d\u00edj oda\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9r\u0151l d\u00f6nt\u0151 bizotts\u00e1g.<\/p>\n
A Nobel-d\u00edj jelenleg a legnagyobb olyan nemzetk\u00f6zi elismerv\u00e9ny, ami vil\u00e1grasz\u00f3l\u00f3 tudom\u00e1nyos elismerv\u00e9nyt jelent, \u00edgy nem csak a d\u00edjazottnak, de annak haz\u00e1j\u00e1nak is hatalmas megtiszteltet\u00e9st jelent. Haz\u00e1nk kis m\u00e9ret\u00e9hez k\u00e9pest kiemelked\u0151 helyen van a d\u00edjat elnyert tud\u00f3sainak sz\u00e1m\u00e1t tekintve, b\u00e1r \u00e9rdemes megeml\u00edteni, hogy k\u00f6z\u00fcl\u00fck legt\u00f6bben k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n folytatt\u00e1k kutat\u00e1saikat. Ennek oka n\u00e9ha politikai volt, \u00e1m a legf\u0151bb motiv\u00e1ci\u00f3 a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1snak megfelel\u0151 felt\u00e9telek hi\u00e1nya. Vannak olyan tud\u00f3saink is, akiknek m\u00e1r sz\u00fcleik is k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n \u00e9ltek, mikor megsz\u00fclettek, azonban t\u00f6bb felsz\u00f3lal\u00e1sukkor is hangoztatt\u00e1k magyars\u00e1gukat. Ilyen Carleton D. Gajdusek, vagy Milton Friedman is. A d\u00edj t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben k\u00e9t tud\u00f3s volt, aki Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l utazott ki az \u00e1tad\u00e1si cerem\u00f3ni\u00e1ra. \u0150k az orsz\u00e1g legismertebb alakjai k\u00f6z\u00e9 tartoznak. Szent-Gy\u00f6rgyi Albert \u00e9s Kert\u00e9sz Imre a k\u00e9t sz\u00f3ban forg\u00f3 szem\u00e9ly, de mit is csin\u00e1ltak \u0151k pontosan?<\/p>\n