{"id":3328,"date":"2018-04-09T13:03:22","date_gmt":"2018-04-09T12:03:22","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=3328"},"modified":"2018-04-09T13:03:22","modified_gmt":"2018-04-09T12:03:22","slug":"a-hawking-hatas-es-az-urkannibalok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=3328","title":{"rendered":"A Hawking-hat\u00e1s \u00e9s az \u0171rkannib\u00e1lok"},"content":{"rendered":"

Mint m\u00e1ra tal\u00e1n m\u00e1r mindenki \u00e9rtes\u00fclt r\u00f3la, az elm\u00falt id\u0151szakban hunyt el Stephen Hawking, a vil\u00e1g tal\u00e1n legismertebb fizikusa. De mit\u0151l is volt pont \u0150 a legismertebb? Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a betegs\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00e9s az azzal val\u00f3 k\u00fczdelemt\u0151l, mivel valljuk be, ha valamiben nincs szenz\u00e1ci\u00f3, az az \u00e1tlagember figyelm\u00e9t ritk\u00e1n kelti fel, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha p\u00e9ld\u00e1ul a fekete lyukakr\u00f3l van sz\u00f3.<\/strong><\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\u00c9n szem\u00e9ly szerint azt szerettem Hawking-ban, hogy sosem hagyta, hogy a betegs\u00e9ge defini\u00e1lja, felem\u00e9ssze \u0151t. Igyekezett teljes \u00e9letet \u00e9lni \u00e9s egy olyan eszk\u00f6zz\u00e9 tudta alak\u00edtani a neh\u00e9zs\u00e9geit, mely \u00e1ltal emberek milli\u00f3ival ismertette \u00e9s szerettette meg a fizik\u00e1t. A term\u00e9szettudom\u00e1nyos vil\u00e1gnak nagy felel\u0151ss\u00e9ge van az emberis\u00e9gre n\u00e9zve. Az, hogy a tud\u00f3sok hogyan viszonyulnak a laikusokhoz, a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez, gener\u00e1ci\u00f3k term\u00e9szettudom\u00e1nyos l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t hat\u00e1rozhatja meg. Az, hogy az emberek egyre gyakrabban v\u00e1s\u00e1rolnak olyan k\u00f6nyveket, mint az \u201eId\u0151 r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete\u201d, vagy Neil DeGrasse Tyson \u201eAsztrofizika rohan\u00f3 embereknek\u201d c. alkot\u00e1s\u00e1t, az \u00fagynevezett Hawking-hat\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. \u0150 volt ugyanis az els\u0151 Science communicator, <\/em>aki megalapozta ezen tartalmak l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t a mindennapokban \u00e9s a m\u00e9di\u00e1ban. Ha \u00fagy tetszik, Stephen Hawking egy \u201eScience celeb\u201d.  <\/em>Sokan \u00fagy gondolj\u00e1k, hogy \u00e9ppen a sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge miatt nem kapta meg a fizikai Nobel-d\u00edjat.<\/p>\n

Hawking hivatalos honlapj\u00e1n (amire \u00e9rdemes egy\u00e9bk\u00e9nt ell\u00e1togatni, mivel rengeteg \u00e9rdekess\u00e9g tal\u00e1lhat\u00f3 rajta) \u00edrt arr\u00f3l is, hogy hogyan volt k\u00e9pes betegs\u00e9ge ellen\u00e9re is folytatni munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t. Az ikonikuss\u00e1 v\u00e1lt sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p\u00e9t 1997 \u00f3ta haszn\u00e1lta, ami egyben besz\u00e9dszintetiz\u00e1tork\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Egy k\u00e9perny\u0151n megjelentek a karakterek \u00e9s az orc\u00e1ja mozgat\u00e1s\u00e1val tudta kiv\u00e1lasztani a k\u00edv\u00e1nt bet\u0171ket. Ezt a mozg\u00e1st egy infrav\u00f6r\u00f6s eszk\u00f6z \u00e9rz\u00e9kelte. Egy algoritmus seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel bet\u00e1pl\u00e1lt\u00e1k Hawking r\u00e9gebbi k\u00f6nyveit \u00e9s publik\u00e1ci\u00f3it a g\u00e9p sz\u00f3k\u00e9szlet\u00e9be, \u00edgy el\u00e9g volt az els\u0151 p\u00e1r karaktert kiv\u00e1lasztania \u00e9s a k\u00edv\u00e1nt sz\u00f3 vagy kifejez\u00e9s automatikusan megjelent. Miut\u00e1n \u00f6sszerakott egy eg\u00e9sz mondatot, elk\u00fcldhette a besz\u00e9dseg\u00edt\u0151 berendez\u00e9snek, ami felolvasta azt. Hawking saj\u00e1t v\u00e9lem\u00e9nye szerint is a lehet\u0151 legjobb besz\u00e9dszoftvert haszn\u00e1lta \u00e9s el\u00e9gedett is volt vele, azt az egy apr\u00f3cska dolgot kiv\u00e9ve, hogy sk\u00f3t-skandin\u00e1v akcentust k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt neki a g\u00e9pi hang, az eredeti brit kiejt\u00e9se helyett.<\/p>\n

Konferenci\u00e1kon, egyetemeken, sz\u00e1mos el\u0151ad\u00e1st is tartott. Ezeket el\u0151re meg\u00edrta, s bekezd\u00e9senk\u00e9nt olvastatta fel a besz\u00e9dszintetiz\u00e1torral, a k\u00e9rd\u00e9seket pedig mindig a v\u00e9g\u00e9re hagyta. Az ut\u00f3bbi id\u0151szakban m\u00e1r skype-ot is telep\u00edtettek fel a g\u00e9p\u00e9re, amit szint\u00e9n az arcmozdulataival tudott szab\u00e1lyozni, \u00edgy kapcsolatot tarthatott t\u00e1vol \u00e9l\u0151 bar\u00e1taival is. Elmond\u00e1sa alapj\u00e1n a hozz\u00e1 k\u00f6zel\u00e1ll\u00f3k nagyon sok \u00e9rzelmet le tudtak olvasni az arc\u00e1r\u00f3l, m\u00e9g akkor is, ha egy ismeretlen mozdulatlannak l\u00e1tta \u0151t, \u00edgy nagyon \u00f6r\u00fclt a video chat megjelen\u00e9s\u00e9nek.<\/p>\n

Olyan szint\u0171 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s \u00f6vezi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, hogy az angol nyelv\u0171 Google k\u00fcl\u00f6n leg\u00f6rd\u00edthet\u0151 k\u00e9rdezz-felelek (People also ask) funkci\u00f3t dob ki a nev\u00e9re. Ezekb\u0151l az itt tal\u00e1lt \u00e9rdekess\u00e9gekb\u0151l szemezgetn\u00e9k n\u00e9h\u00e1nyat.<\/p>\n

Stephen Hawking IQ-ja 160 volt, ami pontosan annyi, mint Albert Einstein\u00e9. M\u00e9gsem \u0151k a cs\u00facstart\u00f3k, hanem egy 12 \u00e9ves Lydia nev\u0171 l\u00e1ny, aki a maxim\u00e1lis, 162 pontot \u00e9rte el a Mensa tesztj\u00e9n. Lydia m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta szeretett volna egy komoly IQ tesztet kit\u00f6lteni, de az interneten sok\u00e1ig nem tal\u00e1lt\u00e1k a megfelel\u0151t, m\u00edgnem r\u00e1akadtak a Mensa tesztj\u00e9re. K\u00e9s\u0151bb szem\u00e9lyre szabott k\u00e9rd\u00e9ssort \u00e1ll\u00edtottak \u00f6ssze neki, ami meger\u0151s\u00edtette a kisl\u00e1ny elk\u00e9peszt\u0151 k\u00e9pess\u00e9geit.<\/p>\n

Arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik az emberrel, ha beleesik egy fekete lyukba, egy Niagara-hasonlattal v\u00e1laszolt, mely szerint olyan, mintha egy kenuval lezuhann\u00e1l a v\u00edzes\u00e9s sz\u00e9l\u00e9r\u0151l, csak j\u00f3val nagyobb sk\u00e1l\u00e1n elk\u00e9pzelve. A Niagara sz\u00e9le egy \u00fagynevezett gravit\u00e1ci\u00f3s perem, ahol m\u00e1r olyan er\u0151s kezd lenni a gravit\u00e1ci\u00f3, hogy a f\u00e9nyt sem engedi ki.<\/p>\n

L\u00e9teznek \u0171rkannib\u00e1lok? Azaz megehet-e egy fekete lyuk egy m\u00e1sikat? A v\u00e1lasz igen, \u00e9s nem csak elm\u00e9letben. M\u00e1r tal\u00e1ltak is ilyen esetet, 2011-ben a 160 milli\u00f3 f\u00e9ny\u00e9vre tal\u00e1lhat\u00f3 NGC3393 galaxisban. Ez a jelens\u00e9g abb\u00f3l ad\u00f3dik, hogy a fent eml\u00edtett galaxis \u00f6sszeolvadt egy m\u00e1sik, n\u00e1la j\u00f3val kisebbel. A nagyobb fekete lyuk t\u00f6mege k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 30 milli\u00f3szorosa a Nap\u00e9nak, a kicsi \u201emind\u00f6ssze\u201d 1 milli\u00f3szor nagyobb t\u00f6meg\u0171 a Napunkn\u00e1l. A k\u00e9t fekete lyukat \u00f6sszesen 490 f\u00e9ny\u00e9v v\u00e1lasztja el egym\u00e1st\u00f3l, \u00edgy komoly k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s alakult ki k\u00f6zt\u00fck, a nagyobb t\u00f6meg\u0171 elkezdte bekebelezni a m\u00e1sikat.<\/p>\n

Az erre vonatkoz\u00f3 elm\u00e9let m\u00e1r viszonylag r\u00e9g\u00f3ta l\u00e9tezett, mivel a galaxisok \u00fagy n\u0151nek, hogy az egym\u00e1shoz k\u00f6zel es\u0151 fekete lyukak, amik a galaxisok k\u00f6zep\u00e9n helyezkednek el, \u00f6sszeolvadnak. S\u0151t, ez az \u00f6sszeolvad\u00e1s \u00e1ltal\u00e1ban nemcsak a k\u00e9t r\u00e9sztvev\u0151 galaxist \u00e9rinti, hanem a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck lev\u0151 rendszerekre is befoly\u00e1ssal van. Sokuknak deform\u00e1l\u00f3dik az alakja, valamint rengeteg \u00faj csillag k\u00e9pz\u0151dik a k\u00f6z\u00e9ppontjuk k\u00f6zel\u00e9ben. Ez az eset, ami az NGC3393 galaxisban t\u00f6rt\u00e9nik, az\u00e9rt is k\u00fcl\u00f6nleges, mivel egy j\u00f3val kisebb t\u00f6meg\u0171 fekete lyuk az egyik r\u00e9sztvev\u0151. Szint\u00e9n k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, hogy nem nagyon tal\u00e1ltak a fent eml\u00edtett csillagk\u00e9pz\u0151d\u00e9sre \u00e9s \u00e1trendez\u0151d\u00e9sre utal\u00f3 jeleket. A galaxis k\u00e9pe meglep\u0151en hasonl\u00edt a mi Tej\u00fatunk\u00e9ra, pedig rendezetlens\u00e9gre utal\u00f3 jeleket v\u00e1rn\u00e1nk. Ez magyar\u00e1zatot adhat arra, hogy mi\u00e9rt nem detekt\u00e1ltak eddig ilyen jelleg\u0171 \u00f6sszeolvad\u00e1st egy kis \u00e9s egy nagy fekete lyuk k\u00f6z\u00f6tt, holott a fizika t\u00f6rv\u00e9nyei alapj\u00e1n, ezeknek gyakoribbaknak kellene lenni\u00fck, mint az azonos t\u00f6meg\u0171 lyukak egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek. Ez a felfedez\u00e9s a Nature-ben is megjelent, akit komolyabban \u00e9rdekel a jelens\u00e9g h\u00e1ttere, ott ut\u00e1na tud n\u00e9zni.<\/p>\n

Mivel az interj\u00fa, amib\u0151l a \u201efun fact\u201d-ek j\u00f3 r\u00e9sze sz\u00e1rmazik, nem sokkal a legut\u00f3bbi amerikai eln\u00f6kv\u00e1laszt\u00e1s ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, megk\u00e9rdezt\u00e9k t\u0151le azt is, hogy mit mondana Donald Trumpnak, ha kik\u00e9rn\u00e9 a v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t. Szerinte j\u00f3 lenne, ha komolyan venn\u00e9 a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9st \u00e9s annak vesz\u00e9lyeit \u00e9s nem gondolkozna olyan terveken, mint p\u00e9ld\u00e1ul a travel ban<\/em>, ami \u00e9rdekes m\u00f3don csak olyan muszlim orsz\u00e1gokat \u00e9rintett, amivel nincs az USA-nak kereskedelmi kapcsolata. B\u00e1r szerinte ezek k\u00f6z\u00fcl egyik sem re\u00e1lis k\u00e9r\u00e9s, mivel Trump mindig is a megv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1val \u00e9s az a k\u00f6r\u00fcli (nem l\u00e9tez\u0151) rekordokkal lesz elfoglalva, \u00e9s nem \u00e9rdeklik az orsz\u00e1g \u00e9s a F\u00f6ld val\u00f3s probl\u00e9m\u00e1i. (Egy\u00e9bk\u00e9nt ez t\u00e9nylegesen \u00edgy van most is, hi\u00e1ba telt el t\u00f6bb, mint egy \u00e9v.)<\/p>\n

A tudom\u00e1ny fejleszt\u00e9s\u00e9vel kapcsolatban megjegyezte, hogy szerinte a leg\u00e9get\u0151bb sz\u00fcks\u00e9g az \u0171rprogram kiterjeszt\u00e9s\u00e9re lenne, valamint az azzal kapcsolatos olyan kutat\u00e1sokra, amik r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl lehet\u0151v\u00e9 tehetn\u00e9k olyan idegen bolyg\u00f3k koloniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, ami alkalmas az emberi \u00e9letre, \u00edgy el\u0151seg\u00edtve az emberis\u00e9g terjeszked\u00e9s\u00e9t. Hawking el\u00e9g kis es\u00e9lyt l\u00e1tott arra, hogy siker\u00fcl megmenteni a F\u00f6ldet a glob\u00e1lis kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1st\u00f3l \u00e9s annak k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit\u0151l. \u00c1ll\u00edt\u00e1sa szerint, ha az emberis\u00e9g \u00e1tk\u00f6lt\u00f6zne egy \u00faj bolyg\u00f3ra, m\u00e9g nagyj\u00e1b\u00f3l ezer \u00e9vig maradhatna ott fenn, miel\u0151tt \u00e1t kellene k\u00f6lt\u00f6zn\u00fcnk egy m\u00e1sikra.<\/p>\n

\"\"<\/a>
Evidence for a pair of supermassive black holes in a spiral
galaxy has been found in data from NASA’s Chandra X-ray Observatory.
This main image is a composite of X-rays from Chandra (blue) and optical data from the Hubble Space Telescope (orange and yellow) of the spiral galaxy NGC 3393. Meanwhile, the inset box shows the central region of NGC 3993 as observed just by Chandra. Two separate peaks of X-ray emission (roughly at 11 o’clock and 4 o’clock) can clearly be seen in the inset box. These two sources are black holes that are actively growing, generating X-ray emission as gas falls towards the black holes and becomes hotter.<\/figcaption><\/figure>\n

Hawkingot sokan k\u00e9rdezt\u00e9k Isten l\u00e9tez\u00e9s\u00e9r\u0151l, mivel a tudom\u00e1ny \u00e9s a hit szemben\u00e1ll\u00e1sa mindig egy aktu\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9s. A Time magazinnak azt nyilatkozta, hogy \u0151 nem tagadja Isten l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t. Az emberek Istennel magyar\u00e1zz\u00e1k a l\u00e9tez\u00e9s\u00fcnk ok\u00e1t \u00e9s ezzel semmi baj nincsen. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az, hogy az \u0151 sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e9tez\u00e9s\u00fcnk oka a fizika t\u00f6rv\u00e9nyeiben keresend\u0151, de ez nem felt\u00e9tlen jelent m\u00e1st, mint az \u00e1tlagember Istenhite, csak azt, hogy Isten a fizika t\u00f6rv\u00e9nyeivel le\u00edrhat\u00f3.<\/p>\n

Egy interj\u00faban megk\u00e9rdezt\u00e9k t\u0151le, hogy mit mondott volna Einsteinnek, ha lehet\u0151s\u00e9ge lett volna tal\u00e1lkozni vele. Mivel Hawking szakter\u00fclete a fekete lyukak \u00e9s az \u00e1ltaluk okozott jelens\u00e9gek, els\u0151sorban az \u00e9rdekelte volna, hogy mi\u00e9rt nem hitt Einstein a fekete lyukak l\u00e9tez\u00e9s\u00e9ben, ugyanis pont az \u0151 elm\u00e9letei tett\u00e9k lehet\u0151v\u00e9 Hawking kutat\u00e1sait. Einstein ugyanis a fekete lyukak helyett egy robban\u00e1st felt\u00e9telezett, ami pont, hogy nem az anyagok elnyel\u00e9s\u00e9t, hanem \u00fajb\u00f3li sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3d\u00e1s\u00e1t okozta volna. Ma m\u00e1r tudjuk, hogy minden galaxis k\u00f6zep\u00e9n t\u00e9nylegesen egy fekete lyuk tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n

Egyik legh\u00edresebb felfedez\u00e9s\u00e9t a szint\u00e9n fizikus Hartle-lel k\u00f6z\u00f6sen publik\u00e1lta, mely szerint az univerzumnak nincsenek hat\u00e1rai, hanem a v\u00e9gtelens\u00e9gig t\u00e1gul \u00e9s egyre \u00fcresebb lesz. Az univerzum v\u00e9gtelens\u00e9g\u00e9t \u00fagy kell elk\u00e9pzelni, hogy ha a F\u00f6ld felsz\u00edn\u00e9n s\u00e9t\u00e1lunk, mivel egy g\u00f6mb, sosem fogjuk el\u00e9rni a sz\u00e9l\u00e9t. Az egyetlen k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az univerzum \u00e9s a F\u00f6ld felsz\u00edne k\u00f6z\u00f6tt, hogy a f\u00f6ldfelsz\u00edn k\u00e9tdimenzi\u00f3s, m\u00edg az univerzum n\u00e9gydimenzi\u00f3s. A negyedik dimenzi\u00f3 az id\u0151, ami ezen a k\u00e9pzeletbeli f\u00f6ldg\u00f6mb\u00f6n a hossz\u00fas\u00e1gi fokokk\u00e9nt k\u00e9pzelhet\u0151 el. A sarkokon a gy\u0171r\u0171k sz\u0171kebbek, az egyenl\u00edt\u0151n\u00e9l a legt\u00e1gabbak, s az univerzum is valahogy \u00edgy m\u0171k\u00f6dik. Ebb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy az \u0171rid\u0151 dimenzi\u00f3j\u00e1ra n\u00e9zve az univerzumnak m\u00e9gis van egyfajta v\u00e9ge, de az nem \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151. Viszont ez a v\u00e9gess\u00e9g azt is eredm\u00e9nyezi, hogy az univerzum egyszer vissza fog omlani \u00f6nmag\u00e1ba, de ez m\u00e9g legal\u00e1bb h\u00fasz milli\u00e1rd \u00e9vig nem fog megt\u00f6rt\u00e9nni. Ugyanezen az anal\u00f3gi\u00e1n haladva, arra a gyakran fejtegetett probl\u00e9m\u00e1ra, hogy mi volt az \u0151srobban\u00e1s el\u0151tt, v\u00e1lasza az, hogy maga a semmi, mint ahogy a d\u00e9li sark ut\u00e1n sincsen semmi.<\/p>\n

            Hawkingot ifj\u00fakori bar\u00e1tai Einsteinnek bec\u00e9zt\u00e9k, mivel mindig is \u00e1tlagos, vagy sok esetben az alatti tanul\u00f3 volt, de mind tan\u00e1rai, mind iskolat\u00e1rsai tiszt\u00e1ban voltak zsenialit\u00e1s\u00e1val, de most m\u00e1r nemcsak ez k\u00f6ti a nev\u00e9t h\u00edres el\u0151dj\u00e9hez, hanem hal\u00e1la napja is, hiszen M\u00e1rcius 14-e pont Einstein sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1ra esik. M\u00e9g egy \u00e9rdekes egybees\u00e9s, hogy Hawking Galileo Galilei hal\u00e1l\u00e1nak h\u00e1romsz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n sz\u00fcletett. Hogy m\u00e9g egy h\u00edres tud\u00f3shoz, Newtonhoz is k\u00f6ss\u00fck, mind Hawking, mind pedig Newton viselt\u00e9k a Cambridge-i egyetem Lucas-professzori c\u00edm\u00e9t. K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy ezen elm\u00e9k mind a t\u00f6rt\u00e9nelem legnagyobb \u00e9s legismertebb tud\u00f3sai k\u00f6z\u00e9 tartoznak, \u00edgy tal\u00e1n nem annyira meglep\u0151 a sok v\u00e9letlen egybees\u00e9s, ami \u0151ket \u00f6vezi. Hawking mindezen emberek munk\u00e1j\u00e1t m\u00e9lyen tisztelte, s m\u00e1ra \u0151 is hasonl\u00f3an meghat\u00e1roz\u00f3 alakj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt a tudom\u00e1nynak.<\/p>\n

 Gyerekkora \u00f3ta \u00e9rdekelte a dolgok m\u0171k\u00f6d\u00e9se, ez\u00e9rt mindig sz\u00e9tszedte a keze \u00fcgy\u00e9be ker\u00fcl\u0151 szerkezeteket, \u00f3r\u00e1kat, r\u00e1di\u00f3kat. \u00c1ll\u00edt\u00e1sa szerint az \u00f6sszerak\u00e1sukban m\u00e1r nem jeleskedett ennyire. A lusta di\u00e1k\u00e9veknek az egyetemi felv\u00e9teli vetett v\u00e9get, mivel \u00e9desapja mindenk\u00e9ppen szerette volna j\u00f3 egyetemre k\u00fcldeni, de nem lett volna r\u00e1 el\u00e9g p\u00e9nze, \u00edgy csak akkor mehetett az ifj\u00fa Hawking egyetemre, ha kiv\u00e1l\u00f3 eredm\u00e9nyt \u00e9r el a felv\u00e9teli vizsg\u00e1kon. V\u00e9g\u00fcl Hawking majdnem maxim\u00e1lis pontsz\u00e1mot \u00e9rt el a fizika felv\u00e9telin \u00e9s \u00edgy indult el az \u00faton, hogy azz\u00e1 a kiv\u00e1l\u00f3 szakemberr\u00e9 v\u00e1ljon, akit mindannyian ismert\u00fcnk.<\/p>\n

\u201eM\u00e9g mindig csak egy gyermek vagyok, aki soha sem n\u0151 fel \u00e9s t\u00fal sokat k\u00e9rdezi, hogy mi\u00e9rt \u00e9s hogyan, s n\u00e9ha megtal\u00e1lja ezekre a k\u00e9rd\u00e9sekre a v\u00e1laszt.\u201d<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Mint m\u00e1ra tal\u00e1n m\u00e1r mindenki \u00e9rtes\u00fclt r\u00f3la, az elm\u00falt id\u0151szakban hunyt el Stephen Hawking, a vil\u00e1g tal\u00e1n legismertebb fizikusa. De mit\u0151l is volt pont \u0150 a legismertebb? Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a betegs\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00e9s az azzal val\u00f3 k\u00fczdelemt\u0151l, mivel valljuk be, ha valamiben nincs szenz\u00e1ci\u00f3, az az \u00e1tlagember figyelm\u00e9t ritk\u00e1n kelti fel, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha p\u00e9ld\u00e1ul a fekete lyukakr\u00f3l van sz\u00f3. \u00c9n szem\u00e9ly szerint azt szerettem Hawking-ban, hogy sosem hagyta, hogy a betegs\u00e9ge defini\u00e1lja, felem\u00e9ssze \u0151t. Igyekezett teljes \u00e9letet \u00e9lni \u00e9s egy olyan eszk\u00f6zz\u00e9 tudta alak\u00edtani a neh\u00e9zs\u00e9geit, mely \u00e1ltal emberek milli\u00f3ival ismertette \u00e9s…<\/p>\n","protected":false},"author":74,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,56],"tags":[],"class_list":["post-3328","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-foldal","category-ttt"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3328"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/74"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3328"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3328\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3331,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3328\/revisions\/3331"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3328"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3328"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3328"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}