{"id":3198,"date":"2018-03-04T16:21:45","date_gmt":"2018-03-04T15:21:45","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=3198"},"modified":"2018-03-04T16:21:45","modified_gmt":"2018-03-04T15:21:45","slug":"a-fenntarthatosagrol-maskepp","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=3198","title":{"rendered":"A fenntarthat\u00f3s\u00e1gr\u00f3l m\u00e1sk\u00e9pp"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a><\/p>\n

Term\u00e9szetv\u00e9delem az etno\u00f6kol\u00f3gia szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151<\/strong>l<\/p>\n

Egy nemr\u00e9giben a Science-ben megjelent cikk kapcs\u00e1n besz\u00e9lgett\u00fcnk Moln\u00e1r Zsolttal, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia \u00d6kol\u00f3giai \u00e9s Botanikai Int\u00e9zet\u00e9nek munkat\u00e1rs\u00e1val, aki a hazai n\u00f6v\u00e9nyzeti \u00f6r\u00f6ks\u00e9g \u00e9s az Alf\u00f6ld n\u00f6v\u00e9nyzet\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1sai mellett imm\u00e1r 10 \u00e9ve foglalkozik az \u00fan. hagyom\u00e1nyos \u00f6kol\u00f3giai tud\u00e1s kutat\u00e1s\u00e1val.<\/strong><\/p>\n

Az \u00d6n szakter\u00fclete, az etno\u00f6kol\u00f3gia sokak sz\u00e1m\u00e1ra ismeretlen lehet. Mit takar ez a megnevez\u00e9s?<\/strong><\/p>\n

M\u00f3dszertani szempontb\u00f3l antropol\u00f3giai, n\u00e9prajztudom\u00e1nyi eszk\u00f6z\u00f6ket haszn\u00e1lunk, teh\u00e1t interj\u00fakat k\u00e9sz\u00edt\u00fcnk, \u00fagynevezett r\u00e9szv\u00e9teli adatgy\u0171jt\u00e9st v\u00e9gz\u00fcnk, amikor bekapcsol\u00f3dunk egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g mindennapi munk\u00e1j\u00e1ba, legyen az legeltet\u00e9s vagy kasz\u00e1l\u00e1s. A feldolgoz\u00e1s m\u00f3dszerei is els\u0151sorban antropol\u00f3giaiak \u00e9s n\u00e9prajziak, ugyanakkor a kutat\u00e1s f\u0151 c\u00e9lja \u00f6kol\u00f3giai, teh\u00e1t az \u00e9rdekel benn\u00fcnket, hogy milyen \u00f6kol\u00f3giai tud\u00e1ssal b\u00edrnak az illet\u0151 gazd\u00e1lkod\u00f3k, p\u00e1sztorok, hal\u00e1szok, vad\u00e1szok vagy term\u00e9szetv\u00e9d\u0151k. Ez teh\u00e1t \u2013 ahogy a neve is mutatja \u2013 interdiszciplin\u00e1ris tudom\u00e1ny, a n\u00e9prajz \u00e9s az \u00f6kol\u00f3gia hat\u00e1rter\u00fclete.<\/p>\n

M\u00f3dszertanilag nem probl\u00e9m\u00e1s k\u00e9t l\u00e1tsz\u00f3lag ilyen t\u00e1vol\u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1ny \u00f6sszeegyeztet\u00e9se?<\/strong><\/p>\n

Itt a probl\u00e9m\u00e1k ink\u00e1bb izgalmakat jelentenek. Amikor az ember botanikusk\u00e9nt kutat a terepen, akkor sz\u00e1mol, m\u00e9r, \u00f6ssze\u00edrja, mely n\u00f6v\u00e9nyek milyen mennyis\u00e9gben \u00e9s \u00e1llapotban fordulnak el\u0151 az adott ter\u00fcleten. Az etno\u00f6kol\u00f3giai kutat\u00e1s sor\u00e1n azonban a kutat\u00f3 m\u00e1sok tud\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl szeretne tanulni ezekr\u0151l a n\u00f6v\u00e9nyekr\u0151l, teh\u00e1t nem k\u00f6zvetlen\u00fcl a n\u00f6v\u00e9nyt vizsg\u00e1lja, hanem azoknak a tapasztalatait, akik foglalkoznak vele, hiszen legeltetnek, kasz\u00e1lnak, m\u0171velik a f\u00f6ldet. \u00cdgy nem csak a n\u00f6v\u00e9ny biol\u00f3giai tulajdons\u00e1gait ismerhetj\u00fck meg, hanem azt is, hogy a t\u00e1jban \u00e9l\u0151 emberek mit gondolnak r\u00f3la, hogyan hasznos\u00edtj\u00e1k, ez az \u00f6kol\u00f3giai tud\u00e1s hogyan befoly\u00e1solja \u0151ket a d\u00f6nt\u00e9seikben.<\/p>\n

A Science-ben megjelent cikk\u00fcknek is ez az egyik alapgondolata, hogy ezt a hagyom\u00e1nyos tud\u00e1st kellene hasznos\u00edtani a fenntarthat\u00f3 gazd\u00e1lkod\u00e1s kialak\u00edt\u00e1sakor. Hogyan val\u00f3sul ez meg?<\/strong><\/p>\n

A tudom\u00e1ny mindig is foglalkozott azoknak az embereknek a tud\u00e1s\u00e1val, akik nem k\u00f6nyvekb\u0151l, nem egyetemeken szerezt\u00e9k az ismereteiket. Teh\u00e1t a k\u00e9t tud\u00e1srendszer \u2013 a tudom\u00e1nyos \u00e9s a helyi \u2013 kommunik\u00e1l egym\u00e1ssal. Nagyon sok\u00e1ig azonban az volt a szok\u00e1s, hogy a hagyom\u00e1nyos \u00f6kol\u00f3giai tud\u00e1st a tudom\u00e1ny logik\u00e1j\u00e1ba transzport\u00e1ltuk, kiemelve azokat a darabk\u00e1kat, amelyek a tud\u00f3sok sz\u00e1m\u00e1ra fontosnak bizonyultak. A Science-cikk arra h\u00edvja f\u00f6l a figyelmet, hogy ez az elj\u00e1r\u00e1s egyr\u00e9szt nem biztos, hogy el\u00e9g hat\u00e9kony, m\u00e1sr\u00e9szt semmik\u00e9ppen nem etikus. A hagyom\u00e1nyos tud\u00e1snak is megvan a maga logik\u00e1ja: ez a cikk arra pr\u00f3b\u00e1lja motiv\u00e1lni az embereket, hogy fogadj\u00e1k el, m\u00e1s tud\u00e1srendszer m\u00e1s logik\u00e1val m\u0171k\u00f6dik. Ha felmer\u00fcl egy konkr\u00e9t k\u00e9rd\u00e9s a fenntarthat\u00f3s\u00e1gr\u00f3l, t\u00e1jhaszn\u00e1latr\u00f3l, k\u00f6rnyezetv\u00e9delemr\u0151l, akkor el\u0151bb a tudom\u00e1ny \u00e9s a hagyom\u00e1nyos tud\u00e1s is szintetiz\u00e1lja az ismereteit a maga logik\u00e1ja szerint, csak ezut\u00e1n tegy\u00fck k\u00f6z\u00f6s asztalra a k\u00e9tf\u00e9le tud\u00e1st, \u00e9s vizsg\u00e1ljuk meg, melyik tud\u00e1srendszer hogyan seg\u00edti a gyakorlati k\u00e9rd\u00e9s megold\u00e1s\u00e1t. Azaz ne csak t\u00f6red\u00e9keket vegy\u00fcnk \u00e1t a hagyom\u00e1nyos tud\u00e1sb\u00f3l, hanem engedj\u00fck partnerk\u00e9nt sz\u00f3hoz jutni.<\/p>\n

A hagyom\u00e1nyos tud\u00e1srendszerek vizsg\u00e1lata teh\u00e1t r\u00e9gebben sem volt idegen a tudom\u00e1nyt\u00f3l, de a szeml\u00e9letben nagyon nagy v\u00e1ltoz\u00e1s k\u00f6vetkezett be. Miben l\u00e1tja ennek a motiv\u00e1ci\u00f3it?<\/strong><\/p>\n

Legink\u00e1bb abban, hogy a hagyom\u00e1nyos tud\u00e1s hordoz\u00f3i (t\u00f6bbnyire bennsz\u00fcl\u00f6tt n\u00e9pek, illetve hagyom\u00e1nyos foglalkoz\u00e1sokat \u0171z\u0151 csoportok, mint a p\u00e1sztorok Hortob\u00e1gyon vagy a sz\u00e1mik Skandin\u00e1vi\u00e1ban) felismert\u00e9k \u00e9s sz\u00f3v\u00e1 tett\u00e9k, hogy az \u0151 tud\u00e1sukat nem etikusan haszn\u00e1lja f\u00f6l a tudom\u00e1ny, a vel\u00fck, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck dolgoz\u00f3 kutat\u00f3k \u00fagyszint\u00e9n. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen sokhely\u00fctt m\u00e1r k\u00f6z\u00f6s tud\u00e1salkot\u00e1s val\u00f3sul meg, a helyi \u201eszakember\u201d \u00e9s a kutat\u00f3 k\u00f6z\u00f6sen dolgozik egy probl\u00e9ma megold\u00e1s\u00e1n. P\u00e9ld\u00e1ul egy ausztr\u00e1liai gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9ny eset\u00e9ben, ahelyett, hogy a kutat\u00f3 elvenn\u00e9 a helyi ember tud\u00e1s\u00e1t, hogy hasznos\u00edtsa a gy\u00f3gyszerkutat\u00e1sban, majd a profittermel\u00e9sben, a helyiek \u201ev\u00e9dik le\u201d a maguk tud\u00e1s\u00e1t, s\u0151t, megb\u00edznak kutat\u00f3kat, hogy az \u0151 tud\u00e1sukb\u00f3l hi\u00e1nyz\u00f3 elemeket p\u00f3tolj\u00e1k. \u00cdgy a kutat\u00e1s megrendel\u0151jek\u00e9nt a bennsz\u00fcl\u00f6tt n\u00e9p d\u00f6ntheti el, hogy mit kezd a kutat\u00e1s eredm\u00e9nyeivel. Gondoljunk bele, hogy a legt\u00f6bb szaklap cikkei nem hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151k ingyen. Mi\u00e9rt lenne a hagyom\u00e1nyos tud\u00e1srendszerben sz\u00fcletett tud\u00e1s ingyen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 \u00e9s szabadon felhaszn\u00e1lhat\u00f3? Ez egy nagyon komoly etikai \u00e9s emberjogi k\u00e9rd\u00e9s, amibe sok kutat\u00f3 bele sem gondol.<\/p>\n

Az \u00d6n tudom\u00e1nyos munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t \u00e1ttekintve nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy rendk\u00edv\u00fcl nagy tapasztalata van a terepmunk\u00e1ban. Van-e olyan meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9lm\u00e9nye, amely d\u00f6nt\u0151en befoly\u00e1solta a szeml\u00e9letm\u00f3dj\u00e1t?<\/strong><\/p>\n

Amikor egy botanikus megvizsg\u00e1lja az egyes t\u00e1jhaszn\u00e1lati m\u00f3dok hat\u00e1s\u00e1t a n\u00f6v\u00e9nyzetre, van valah\u00e1ny parcell\u00e1ja, ahol legeltet, van ahol kasz\u00e1l, van ahol mindkett\u0151t vagy egyiket sem. Ez egy tudom\u00e1nyos k\u00eds\u00e9rlet. Amikor viszont egy\u00fctt kasz\u00e1l valaki a gyimesiekkel, vagy egy\u00fctt legeltet az alf\u00f6ldi p\u00e1sztorokkal, kider\u00fcl, hogy nagyon-nagyon sokf\u00e9lek\u00e9ppen lehet legeltetni, a kasz\u00e1l\u00f3 m\u0171vel\u00e9s\u00e9nek is nagyon sok eleme van, \u00e9s ezek sokkal \u00f6sszetettebb rendszerek, mint ahogy egy k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 gondolja. Alapvet\u0151 \u00e9lm\u00e9nyem az, hogy igenis van p\u00e1sztortudom\u00e1ny, ami hihetetlen\u00fcl nagy tud\u00e1sra \u00e9p\u00fcl, \u00e9s hogy a p\u00e1sztor nagyon sok olyan d\u00f6nt\u00e9st hoz, amit\u0151l jobb lesz a legel\u0151 \u00e1llat eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota, vagy a tejtermel\u0151 k\u00e9pess\u00e9ge, derengeteg olyan d\u00f6nt\u00e9st is hoz, ami a legel\u0151j\u00e9nek az \u00e1llapot\u00e1t v\u00e1ltoztatja meg. A p\u00e1sztor ugyanis \u00fagy kezeli a legel\u0151j\u00e9t, hogy j\u00f6v\u0151re is, \u00e9s azut\u00e1n is tudjon ott legeltetni. \u00c9s itt van valami \u00e9rdekes: ez a legeltet\u00e9si m\u00f3d nem mindig megfelel\u0151 term\u00e9szetv\u00e9delmi szempontb\u00f3l. Nekem az volt hatalmas \u00e9lm\u00e9ny, amikor annyit besz\u00e9lgett\u00fcnk m\u00e1r p\u00e1sztorokkal, hogy kezdt\u00fcnk r\u00e1j\u00f6nni arra, hogy miben is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a mi szeml\u00e9let\u00fcnk, \u00e9s hogyan lehet \u00fagy legeltetni, hogy az j\u00f3 legyen a j\u00f3sz\u00e1gnak, a legel\u0151nek, \u00e9s term\u00e9szetv\u00e9delmi szempontb\u00f3l is megfeleljen. Ezek \u00f3ri\u00e1si intellektu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyek.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Ilyen k\u00f6rben tal\u00e1n k\u00f6nnyebben bel\u00e1that\u00f3, hogyan m\u0171k\u00f6dik az el\u0151bb kifejtett felfog\u00e1s a gyakorlatban. De vajon a vil\u00e1ggazdas\u00e1gba \u00e1t lehet-e \u00fcltetni?<\/strong><\/p>\n

Ha nem \u00fcltetj\u00fck \u00e1t, akkor kihalunk. Azt mindenki tudja, hogy fenntarthatatlanul m\u0171k\u00f6d\u00fcnk, mindenki tudja, hogy nagy baj lesz, ezek a r\u00e9gi tud\u00e1sform\u00e1k pedig elavultnak t\u0171nhetnek. K\u00e9t oka van annak, hogy ez m\u00e9gsem igaz. Az egyik ok az, hogy ezek a hagyom\u00e1nyos t\u00e1jhaszn\u00e1lati form\u00e1k is fejl\u0151dnek: ma minden p\u00e1sztornak van mobiltelefonja, m\u0171holdfot\u00f3r\u00f3l is tudja n\u00e9zni a legel\u0151j\u00e9t, kutat\u00f3kkal tal\u00e1lkozik \u00e9s besz\u00e9lget, teh\u00e1t a mai p\u00e1sztor \u2013 m\u00e9g a hagyom\u00e1nyos p\u00e1sztor is \u2013 moderniz\u00e1l\u00f3dik, v\u00e1ltozik a tud\u00e1sa, \u00edgy a r\u00e9gi tud\u00e1s nem elavul, hanem adapt\u00e1l\u00f3dik. M\u00e1sr\u00e9szt a legt\u00f6bb modern technol\u00f3gia nem ehet\u0151 \u00e9lelmiszert termel. Ha bemenn\u00e9nk egy olyan sert\u00e9stelepre, ami intenz\u00edv sert\u00e9st hoz l\u00e9tre, nem biztos, hogy ezek ut\u00e1n szeretn\u00e9nk ebb\u0151l a sert\u00e9sb\u0151l enni. Ilyen szempontb\u00f3l nem avult el ez a tud\u00e1s. Meg szoktam k\u00e9rdezni, mi\u00e9rt azt mondjuk, hogy bioalma \u00e9s bioh\u00fas? Mi\u00e9rt nem azt mondjuk, hogy kemoalma \u00e9s kemoh\u00fas? Hiszen val\u00f3j\u00e1ban a bioalma az alma, \u00e9s amelyik agyon van vegyszerezve, az kemoalma. Ha innen n\u00e9zz\u00fck, akkor nem a bioterm\u00e9k dr\u00e1ga, hanem a kemoterm\u00e9k olcs\u00f3, csak a nyelv\u00fcnk itt f\u00e9lrevezet minket.<\/p>\n

Itt most m\u00e1r az egyes ember \u00e9let\u00e9re is vonatkoz\u00f3 p\u00e9ld\u00e1kat eml\u00edtett, de vajon v\u00e1rosi emberk\u00e9nt mi mit tehet\u00fcnk, mi lenne sz\u00e1munkra a fenntarthat\u00f3 \u00e9letforma?<\/strong><\/p>\n

Nem biztos, hogy v\u00e1rosik\u00e9nt tudunk fenntarthat\u00f3 \u00e9letm\u00f3dot folytatni. Az, hogy fogmos\u00e1s k\u00f6zben elz\u00e1rom a vizet, vagy hogy nem haszn\u00e1lok aut\u00f3t, hanem t\u00f6megk\u00f6zlekedem, biztosan cs\u00f6kkenti a k\u00f6rnyezetterhel\u00e9st, de hogy ett\u0151l az eg\u00e9sz \u00e9letm\u00f3dom fenntarthat\u00f3 lenne, az k\u00e9rd\u00e9ses. A szelekt\u00edv hullad\u00e9k kifejezetten j\u00f3 p\u00e9lda: egyre t\u00f6bb szemetet gy\u00e1rtunk, aminek egyre nagyobb r\u00e9sz\u00e9t gy\u0171jtj\u00fck szelekt\u00edven, ahelyett, hogy egyre kevesebb szemetet termeln\u00e9nk. \u00c9n nem gondolom, hogy a v\u00e1rosi \u00e9letforma \u00f6kol\u00f3giai szempontb\u00f3l fenntarthat\u00f3 lenne.<\/p>\n

Akkor mi lenne a megfelel\u0151 \u00e9s fenntarthat\u00f3 \u00e9letforma?<\/strong><\/p>\n

\u00c9n a fiatals\u00e1gban b\u00edzom. Az emberis\u00e9g jelen berendezked\u00e9s\u00e9ben szerintem nem alkalmaz kell\u0151en gyors tanul\u00e1si folyamatokat ahhoz, hogy nagyobb megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl ki tudjunk l\u00e9pni a mai vil\u00e1gk\u00e9pb\u0151l. Egy term\u00e9szeti er\u0151forr\u00e1sokkal val\u00f3 fenntarthat\u00f3 gazd\u00e1lkod\u00e1st akkor tud egy emberk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g kifejleszteni, ha megtapasztalja annak az er\u0151forr\u00e1snak a hi\u00e1ny\u00e1t, mert akkor r\u00e1d\u00f6bben, hogy sz\u00fcks\u00e9ge van r\u00e1. Eur\u00f3p\u00e1ban nem tapasztaljuk meg ezt. Amit mi esz\u00fcnk, azt m\u00e1r igen gyakran nem Eur\u00f3p\u00e1ban termelj\u00fck, mert pl. az eur\u00f3pai term\u00e9szet v\u00e9delme \u00e9rdek\u00e9ben kihelyezt\u00fck a gy\u00e1rt\u00f3kapacit\u00e1sainkat a vil\u00e1g t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9re. Lehet, hogy valaki biciklivel megy a munkahelyre, \u00e9s veget\u00e1ri\u00e1nus \u00e9letet \u00e9l, de val\u00f3j\u00e1ban az \u0151 \u00e9let\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges rengeteg alapanyag is puszt\u00edtja a term\u00e9szetet ott, ahonnan \u00e9rkezik. Ezt viszont nem tudjuk, mert nincs r\u00e1\u00edrva a term\u00e9kre. (Persze a k\u00e1v\u00e9n\u00e1l, ban\u00e1nn\u00e1l, kaka\u00f3n\u00e1l k\u00f6nny\u0171 kital\u00e1lni, de egy csirkeh\u00fast tartalmaz\u00f3 menzai \u00e9teln\u00e9l m\u00e1r nem egy\u00e9rtelm\u0171, hogy az a csirke honnan j\u00f6tt, \u00e9s hogy amit evett, az honnan j\u00f6tt.) A mai eur\u00f3pai v\u00e1rosi embernek nincs es\u00e9lye r\u00e1d\u00f6bbenni arra, hogy hol j\u00e1rul hozz\u00e1 \u0151 maga a term\u00e9szet rombol\u00e1s\u00e1hoz. Am\u00edg kis falvakban \u00e9ltek az emberek, l\u00e1tt\u00e1k, hogy ha lev\u00e1gt\u00e1k valahol az erd\u0151t, az es\u0151 azt\u00e1n elmosta az egyik h\u00e1zat, \u00e9s tanultak bel\u0151le \u2013 teh\u00e1t nagyon j\u00f3 volt a visszacsatol\u00e1s. Ezek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek nem csak az\u00e9rt voltak fenntarthat\u00f3bbak, mert kisebbek voltak, hanem a gyors visszacsatol\u00e1s miatt is.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Mit \u00fczenne a tan\u00e1rszakos hallgat\u00f3knak, mit tud ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l az iskola k\u00f6zvet\u00edteni?<\/strong><\/p>\n

Az iskola kivette a gyereket a saj\u00e1t k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l, elszak\u00edtotta a t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 fenntarthat\u00f3 falumodellb\u0151l. Ez a folyamat n\u00e1lunk m\u00e1r nagyon r\u00e9g \u2013 a 19. sz\u00e1zad folyam\u00e1n \u2013 lej\u00e1tsz\u00f3dott, \u00edgy m\u00e1r nem l\u00e1tjuk, nem eml\u00e9ksz\u00fcnk r\u00e1. (De p\u00e9ld\u00e1ul Mong\u00f3li\u00e1ban az\u00e9rt nem \u00e9l egy\u00fctt az apa a gyerek\u00e9vel, mert az apa valahol a hegyekben legeltet, a gyerek pedig a v\u00e1rosban j\u00e1r iskol\u00e1ba. Szib\u00e9ri\u00e1ban a nom\u00e1d r\u00e9nszarvasp\u00e1sztorokn\u00e1l pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k bevezetni a nom\u00e1d iskol\u00e1t, ahol a tan\u00e1rok utaznak a nyenyecekkel \u00e9s evenkikkel, hogy az iskola menjen a gyerek ut\u00e1n, \u00e9s ne a gyerek az iskola ut\u00e1n.) A felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00f3ta kivessz\u00fck a gyereket egy fenntarthat\u00f3 k\u00f6zegb\u0151l, \u00e9s betessz\u00fck egy nem fenntarthat\u00f3 k\u00f6zegbe. Ha egy gyerek iskol\u00e1ba j\u00e1r, \u00e9s emiatt nem tal\u00e1lkozik a val\u00f3di \u00e9lettel, akkor m\u00e1r cs\u00f6kken az es\u00e9lye annak, hogy megtapasztalja, hogyan hat \u0151 maga \u00e9s a tev\u00e9kenys\u00e9ge a k\u00f6rnyezet\u00e9re. Ezt absztrakt m\u00f3don nem lehet megtanulni: am\u00edg a gyerek nem a saj\u00e1t b\u0151r\u00e9n tapasztal valamit, addig nem v\u00e1rhatjuk el, hogy a mag\u00e1\u00e9v\u00e1 tudja tenni.  Azt gondolom, hogy a mai iskolarendszer alkalmatlan arra, hogy a fenntarthat\u00f3s\u00e1g fel\u00e9 \u00e1tvezesse a fiatals\u00e1got. Ez a gondolat egy\u00e9bk\u00e9nt csak annyiban radik\u00e1lis, hogy ritk\u00e1n mondjuk ki. Ha gyakrabban besz\u00e9ln\u00e9nk err\u0151l, egy id\u0151 ut\u00e1n m\u00e1r nem lenne radik\u00e1lis.<\/p>\n

Mi lenne teh\u00e1t a k\u00f6vetend\u0151 \u00fat?<\/strong><\/p>\n

El\u0151deink tapasztalatai alapj\u00e1n \u00fagy l\u00e1tom, hogy megold\u00e1st jelenthet, ha mindenki figyel arra, hogy \u0151rizze meg a saj\u00e1t kult\u00far\u00e1j\u00e1t, a globaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s sor\u00e1n is maradjanak meg a csal\u00e1di \u00e9s kisk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi l\u00e9pt\u00e9k\u0171, nemzeti, k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai \u00e9s eur\u00f3pai l\u00e9pt\u00e9k\u0171 kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyaink, hogy ne homogeniz\u00e1l\u00f3djunk  teljesen. Aki pedig teheti, tapasztalja meg, hogyan folyik a t\u00e1jban val\u00f3 gazd\u00e1lkod\u00e1s; nagyon j\u00f3 p\u00e9lda erre a T\u00fcskev\u00e1r. K\u00e9t h\u00e9t, k\u00e9t h\u00f3nap T\u00fcskev\u00e1r, \u00e9s m\u00e1shogy megy haza a gyerek. Az \u00e9n gyerekeim is voltak \u201cMatula b\u00e1csikn\u00e1l\u201d, \u00e9s az\u00f3ta m\u00e1sk\u00e9pp gondolkodnak a vil\u00e1gr\u00f3l. Meg kell adnunk a gyerekeinknek a lehet\u0151s\u00e9get, hogy a term\u00e9szetben j\u00e1tszhassanak \u00fagy, hogy nem a sz\u00fcl\u0151 ir\u00e1ny\u00edtja a j\u00e1t\u00e9kot. Nagyon sok gyereknek szinte nincs olyan szabadideje, amit nem feln\u0151ttek ir\u00e1ny\u00edtanak. Olvastam err\u0151l egy tanulm\u00e1nyt: kimutatt\u00e1k, hogy gyerekeknek az \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9ben, kreativit\u00e1s\u00e1ban nagy szerepe van annak, hogy gyerek gyerekkel j\u00e1tszik, \u00f6n\u00e1ll\u00f3an, term\u00e9szeti k\u00f6rnyezetben. Nemcsak a j\u00e1t\u00e9kaik lettek kreat\u00edvabbak, hanem toler\u00e1nsabbak is lettek egym\u00e1ssal szemben, s\u0151t az iskolai teljes\u00edtm\u00e9ny\u00fck is n\u0151tt a term\u00e9szetben j\u00e1t\u00e9kkal t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 ut\u00e1n. Azt gondolom, hogy az iskol\u00e1t ilyen m\u00f3don lehetne j\u00f3 ir\u00e1nyba mozd\u00edtani.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Term\u00e9szetv\u00e9delem az etno\u00f6kol\u00f3gia szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l Egy nemr\u00e9giben a Science-ben megjelent cikk kapcs\u00e1n besz\u00e9lgett\u00fcnk Moln\u00e1r Zsolttal, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia \u00d6kol\u00f3giai \u00e9s Botanikai Int\u00e9zet\u00e9nek munkat\u00e1rs\u00e1val, aki a hazai n\u00f6v\u00e9nyzeti \u00f6r\u00f6ks\u00e9g \u00e9s az Alf\u00f6ld n\u00f6v\u00e9nyzet\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1sai mellett imm\u00e1r 10 \u00e9ve foglalkozik az \u00fan. hagyom\u00e1nyos \u00f6kol\u00f3giai tud\u00e1s kutat\u00e1s\u00e1val. Az \u00d6n szakter\u00fclete, az etno\u00f6kol\u00f3gia sokak sz\u00e1m\u00e1ra ismeretlen lehet. Mit takar ez a megnevez\u00e9s? M\u00f3dszertani szempontb\u00f3l antropol\u00f3giai, n\u00e9prajztudom\u00e1nyi eszk\u00f6z\u00f6ket haszn\u00e1lunk, teh\u00e1t interj\u00fakat k\u00e9sz\u00edt\u00fcnk, \u00fagynevezett r\u00e9szv\u00e9teli adatgy\u0171jt\u00e9st v\u00e9gz\u00fcnk, amikor bekapcsol\u00f3dunk egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g mindennapi munk\u00e1j\u00e1ba, legyen az legeltet\u00e9s vagy kasz\u00e1l\u00e1s. A feldolgoz\u00e1s m\u00f3dszerei is els\u0151sorban antropol\u00f3giaiak \u00e9s n\u00e9prajziak,…<\/p>\n","protected":false},"author":61,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,58],"tags":[],"class_list":["post-3198","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-foldal","category-interju"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3198"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/61"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3198"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3198\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3202,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3198\/revisions\/3202"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3198"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3198"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3198"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}