{"id":2619,"date":"2017-05-04T12:33:25","date_gmt":"2017-05-04T11:33:25","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=2619"},"modified":"2017-05-04T12:33:25","modified_gmt":"2017-05-04T11:33:25","slug":"a-spenot-jo-a-szivnek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=2619","title":{"rendered":"A spen\u00f3t j\u00f3 (a) sz\u00edvnek"},"content":{"rendered":"<p>Amire Popeye nem is gondolt<!--more--><\/p>\n<p>B\u00e1r sz\u00e1mos eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9letm\u00f3dot hirdet\u0151 oldalon megtal\u00e1lhatj\u00e1tok, hogy a paraj karbantartja a sz\u00edvet magas lutein, folsav, k\u00e1lium \u00e9s rosttartalma miatt, \u00e9n m\u00e9gsem dietetikai tan\u00e1csokkal l\u00e1tn\u00e1lak el titeket. Ez\u00fattal amerikai tud\u00f3sok szenz\u00e1ci\u00f3s felfedez\u00e9s\u00e9r\u0151l lesz sz\u00f3, mely szerint a spen\u00f3tlev\u00e9l erezetts\u00e9ge hasonl\u00edt legjobban az emberi\u00e9re.<\/p>\n<p>A <em>T\u00e9t\u00e9k\u00e1s Ny\u00faz<\/em> ezt megel\u0151z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban a term\u00e9szetet m\u00e9rn\u00f6ki precizit\u00e1ssal leut\u00e1nz\u00f3 folyamatokr\u00f3l, azaz a biomimetik\u00e1r\u00f3l <a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/biomimetika\/\">olvashattatok<\/a>. S most egy kicsit nagyobb gyakorlati haszn\u00e1t mutatn\u00e1m be nektek egy eg\u00e9szen friss \u00e9s meglep\u0151 tanulm\u00e1nyon. Tal\u00e1n a most k\u00f6vetkez\u0151 kutat\u00e1s eredm\u00e9ny\u00e9nek t\u00fckr\u00e9ben is l\u00e1that\u00f3, hogy nem csak a leveg\u0151be besz\u00e9lnek, amikor azt mondj\u00e1k, hogy ez a tudom\u00e1nyter\u00fclet alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa.<\/p>\n<p>A transzplant\u00e1lhat\u00f3 sz\u00f6vetek \u00e9s szervek el\u00e9rhet\u0151s\u00e9g\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9ge m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta meghaladja a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 \u201ek\u00e9szleteket\u201d. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban jelenleg t\u00f6bb mint 100\u00a0000 beteg van a transzplant\u00e1ci\u00f3s v\u00e1r\u00f3list\u00e1n, s k\u00f6z\u00fcl\u00fck minden nap huszonketten meghalnak a donorra val\u00f3 v\u00e1rakoz\u00e1s sor\u00e1n. Az elm\u00falt \u00e9vtizetedben a sz\u00f6vetm\u00e9rn\u00f6ks\u00e9g (tissue engineering) tudom\u00e1nya <a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/4-11-14-tissue-engineering.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" wp-image-2620 alignright\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/4-11-14-tissue-engineering-1024x681.jpg\" alt=\"\" width=\"404\" height=\"394\" \/><\/a>nagy el\u0151rel\u00e9p\u00e9st tett a sz\u00f6vet graftok fejleszt\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl, ez \u00e1ltal n\u00f6velte a potenci\u00e1lis sz\u00e1m\u00e1t az \u00e9letk\u00e9pes megold\u00e1soknak a potenci\u00e1lis betegek, jel\u00f6ltek sz\u00e1m\u00e1ra. Hab\u00e1r e fejleszt\u00e9sek klinikumba val\u00f3 \u00e1t\u00fcltet\u00e9se m\u00e9g mindig akad\u00e1lyokba \u00fctk\u00f6zik, m\u00e9g mindig az egyik f\u0151 akad\u00e1lyoz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151je a sz\u00f6vetm\u00e9rn\u00f6ks\u00e9g klinikai alkalmaz\u00e1s\u00e1nak az, hogy hi\u00e1nyzik a funkcion\u00e1lisan m\u0171k\u00f6d\u0151 erezetts\u00e9g (vascularisatio) kialak\u00edt\u00e1sa. M\u0171k\u00f6d\u0151 \u00e9rrendszer n\u00e9lk\u00fcl 100-200 \u00b5m-ig tud csak diffund\u00e1lni az oxig\u00e9n, amit a sz\u00f6vetek nem tudnak lek\u00fczdeni, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen a graftok m\u00e9rete korl\u00e1tozva van, annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy \u00e9letk\u00e9pess\u00e9g\u00fcket megtarts\u00e1k. A jelenlegi biom\u00e9rn\u00f6ks\u00e9gi technik\u00e1k nem k\u00e9pesek arra, hogy a betegek sz\u00e1m\u00e1ra perf\u00fazi\u00f3s ereket biztos\u00edtsanak. A technik\u00e1k, mint az \u201e\u00e1llv\u00e1nyok\u201d (scaffold) pro-angiogenetikus faktorokkal val\u00f3 felt\u00f6lt\u00e9se, sejtek \u00e1ltal vezetett \u00e9rh\u00e1l\u00f3zat kialak\u00edt\u00e1sa \u00e9s a mikroelj\u00e1r\u00e1sokkal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 tervez\u00e9s, azt mutatj\u00e1k, hogy csak limit\u00e1ltan lehet teljesen rekonstru\u00e1lni a nat\u00edv vaszkulariz\u00e1ci\u00f3t. Tov\u00e1bb\u00e1 a funkcion\u00e1lis mikrovaszkulariz\u00e1ci\u00f3 (10 \u00b5m alatti \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 erek) nem \u00e9rhet\u0151 el a jelenlegi biofabrik\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1k, mint p\u00e9ld\u00e1ul 3D nyomatat\u00e1s, seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.<\/p>\n<p>Az \u00e9rh\u00e1l\u00f3zat kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak m\u00e9rn\u00f6ki pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sai ellen\u00e9re a bio-inspir\u00e1lt, organikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s fel\u00e9 tol\u00f3dott a hangs\u00faly, amely k\u00e9s\u0151bb elvezetett a perf\u00fazi\u00f3s technik\u00e1kt\u00f3l a decellulariz\u00e1ci\u00f3s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sig. A decellulariz\u00e1ci\u00f3 folyamata sor\u00e1n a sejtes elemeket \u00f6sszetett k\u00e9miai kezel\u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ir\u00e1ny\u00edtottan elt\u00e1vol\u00edtj\u00e1k a sz\u00f6vetb\u0151l vagy szervb\u0151l, h\u00e1thahagyva az exracellul\u00e1ris m\u00e1trix (sejtk\u00f6z\u00f6tti t\u00e9r, ECM) sejtmentes \u00e1llom\u00e1ny\u00e1t, amely egyfajta rigid tart\u00f3elemk\u00e9nt (v\u00e1z) funkcion\u00e1l. Az ECM \u00f6sszet\u00e9tele persze nagyban f\u00fcgg att\u00f3l, hogy pontosan milyen szervb\u0151l vagy sz\u00f6vetb\u0151l sz\u00e1rmazik, mialatt meg\u0151riz egy intakt \u00e9rh\u00e1l\u00f3zatot. A donor sz\u00f6vet sejtmentes\u00edt\u00e9se \u00e1ltal a decellulariz\u00e1lt graft nem v\u00e1lik immunog\u00e9nn\u00e9, mik\u00f6zben megtartja a sz\u00f6vet teljes strukt\u00far\u00e1j\u00e1t. Ez egy rendk\u00edv\u00fcl fontos szempont, ugyanis nem kell immunszupresszi\u00f3t alkalmazni, azaz az immunrendszer aktivit\u00e1s\u00e1t nem kell gy\u00f3gyszeresen leszab\u00e1lyozni. A decellulariz\u00e1lt sz\u00f6vet vagy szerv megfelel\u0151 m\u00f3dszerekkel recellulariz\u00e1lhat\u00f3 (\u00fajb\u00f3l sejtes\u00edthet\u0151) a p\u00e1ciens saj\u00e1t sejtjeivel, \u00edgy k\u00e9pezve az \u00fagynevezett allograftot. A potenci\u00e1lis decellulariz\u00e1l graft nat\u00edv biok\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tele \u00e9s hierarchikus sz\u00f6vetstrukt\u00far\u00e1ja a donor sz\u00f6vetb\u0151l vagy szervb\u0151l sz\u00e1rmazik. Ez eredend\u0151en k\u00f6vetkezetlens\u00e9ghez vezet, hiszen a szervek \u00e9s sz\u00f6vetek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 p\u00e1ciensekt\u0151l szr\u00e1maznak vagy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 decellulariz\u00e1ci\u00f3s met\u00f3dusokat alkalmaznak rajtuk. Ez olyan zavar\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket okoz, mint a szerv \u00f6reged\u00e9se (kora), az egy\u00e9b k\u00f3ros (pathologi\u00e1s) folyamamatok jelenl\u00e9te \u00e9s a decellulariz\u00e1ci\u00f3s protokoll specificit\u00e1sai. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen t\u00f6megspektrometriai (MS) m\u00e9r\u00e9seken kereszt\u00fcl, feh\u00e9rje\u00f6sszet\u00e9tel anal\u00edzissel mutattak ki drasztikus k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 betegek decellulariz\u00e1lt sz\u00f6vetei k\u00f6z\u00f6tt. A sejtmentes\u00edtett eml\u0151s sz\u00f6vetek hi\u00e1nycikknek sz\u00e1m\u00edtanak, \u00e1m ha rendelkez\u00e9sre \u00e1llnak, akkor is nagyon magas az \u00e1ruk. Tov\u00e1bb\u00e1 jelent\u0151s mennyis\u00e9g\u0171 kutat\u00e1st kell m\u00e9g elv\u00e9gezni, miel\u0151tt egy szervet vagy sz\u00f6vetet teljes m\u00e9rt\u00e9kben decellulariz\u00e1ltnak lehet tekinteni \u00e9s klinikailag lehets\u00e9ges az alkalmaz\u00e1sa. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen egy sokkal konzekvensebb, k\u00f6nnyed\u00e9n hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151, decellulariz\u00e1lhat\u00f3 sz\u00f6vetforr\u00e1s jobb kil\u00e1t\u00e1sokat hozna a betegek sz\u00e1m\u00e1ra, az\u00e1ltal, hogy az \u00e9letk\u00e9pes graftok sz\u00e1m\u00e1t n\u00f6veln\u00e9k l\u00e9nyegesen alacsonyabbak lenn\u00e9nek a k\u00f6lts\u00e9gek is.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/Five_Hearts-copy_0.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-large wp-image-2621\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/Five_Hearts-copy_0-1024x384.jpg\" alt=\"\" width=\"1024\" height=\"384\" srcset=\"https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/Five_Hearts-copy_0-1024x384.jpg 1024w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/Five_Hearts-copy_0-300x113.jpg 300w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/Five_Hearts-copy_0-768x288.jpg 768w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/Five_Hearts-copy_0-624x234.jpg 624w\" sizes=\"(max-width: 1024px) 100vw, 1024px\" \/><\/a><\/p>\n<p>A legt\u00f6bb jelenlegi biom\u00e9rn\u00f6ki megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s az alapkutat\u00e1sokt\u00f3l val\u00f3 fizikai \u00e9s szellemi izol\u00e1lts\u00e1ga miatt kiss\u00e9 be van korl\u00e1tozva, mely kutat\u00e1sok sor\u00e1n a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 organizmusok m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s biol\u00f3giai orsz\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmaznak. Ezt a kritikus kih\u00edv\u00e1st le lehet k\u00fczdeni az\u00e1ltal, hogy kihaszn\u00e1ljuk az orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9st ugyanazon biom\u00e9rn\u00f6ki platformon bel\u00fcl. A n\u00f6v\u00e9nyek \u00e9s az \u00e1llatok alapvet\u0151en m\u00e1s technik\u00e1t alkalmaznak a folyad\u00e9kok, k\u00e9miai anyagok \u00e9s makromolekul\u00e1k sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, m\u00e9gis meglep\u0151 hasonl\u00f3s\u00e1gokat tal\u00e1lunk az \u00e9rh\u00e1l\u00f3zati strukt\u00far\u00e1jukban. Nem meglep\u0151, hogy a nagyobb \u00e1llat- \u00e9s n\u00f6v\u00e9nycsoportokra jellemz\u0151 alapszab\u00e1sokat, mint \u00f6nk\u00e9nyes s\u00e9m\u00e1kat alkottak. A n\u00f6v\u00e9nyek vaszkul\u00e1ris rendszere a Murray-t\u00f6rv\u00e9nyt k\u00f6veti, amely \u00e9lettani t\u00f6rv\u00e9ny le\u00edrja az emberi kardivaszkul\u00e1ris rendszer elv\u00e9konyod\u00f3 \u00e9s el\u00e1gaz\u00f3 h\u00e1l\u00f3zat\u00e1t is. Az erek \u00e1tm\u00e9r\u0151je a perif\u00e9ria fel\u00e9 cs\u00f6kken, de az effekt\u00edv nagys\u00e1guk n\u0151, ugyanis a mennyis\u00e9g\u00fck is sokszoros\u00e1ra n\u0151. A n\u00f6v\u00e9nyek sz\u00f6veteinek strukt\u00far\u00e1ja, csak\u00fagy, mint az emberi sz\u00f6vetek\u00e9, v\u00e1ltozatos mechanikai tulajdons\u00e1gain kereszt\u00fcl lehet\u0151v\u00e9 teszi a v\u00e1ltozatos funkci\u00f3k kialakul\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/p9271589.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" wp-image-2622\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/p9271589-1024x576.jpg\" alt=\"\" width=\"359\" height=\"357\" \/><\/a><\/p>\n<p>A n\u00f6v\u00e9nyi sejtfal k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 poliszacharidokb\u00f3l \u00e1ll, k\u00f6z\u00fcl\u00fck a legjelent\u0151sebbek a cellul\u00f3z, pektin \u00e9s a hemicellul\u00f3z. A celllul\u00f3z, ami a n\u00f6v\u00e9nyi sejtfal legnagyobb t\u00f6meg\u00e9t adja, a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le klinikai alkalmaz\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e1r igen j\u00f3l ismert biol\u00f3giai anyag. Ez a poliszacharid biokompatibilis \u00e9s kimutatt\u00e1k, hogy el\u0151seg\u00edti a sebgy\u00f3gyul\u00e1st. Tov\u00e1bb\u00e1 a cellul\u00f3z sz\u00f6vetm\u00e9rn\u00f6ks\u00e9gben a decellulariz\u00e1lt almaszeleteket \u00e1llv\u00e1nyk\u00e9nt haszn\u00e1lva az eml\u0151s sejtek letapad\u00e1sa \u00e9s prolifer\u00e1ci\u00f3ja (oszt\u00f3d\u00e1sa) volt megfigyelhet\u0151 \u00e9s azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy biokompatibilis m\u00e9g akkor is, hogy ha in vivo szubkut\u00e1n (b\u0151r alatt) alkalmazz\u00e1k. A pektin \u00e9s a hemicellul\u00f3z szint\u00e9n er\u0151sen tanulm\u00e1nyozott biopolimerek, amelyeket a csontsz\u00f6vet \u00e9s a sebgy\u00f3gyul\u00e1s tekintet\u00e9ben vizsg\u00e1ltak. Mindezen tud\u00e1s birtok\u00e1ban j\u00f6tt <strong>Gershlak<\/strong>, aki munkat\u00e1rsaival a n\u00f6v\u00e9nyek orsz\u00e1g\u00e1ban a rendszertani csoportok k\u00f6z\u00f6tt keresg\u00e9lni kezdett \u00e9s egy olyan n\u00f6v\u00e9nyre bukkant, amelynek az \u00e9rh\u00e1l\u00f3zata perf\u00fazi\u00f3s \u00e1llv\u00e1nyk\u00e9nt j\u00f3l haszn\u00e1lhat\u00f3 az emberi sz\u00f6vetm\u00e9rn\u00f6ks\u00e9gben. Decellulariz\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1kat alkalmaztak sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00f6v\u00e9nyfajra \u00e9s sz\u00f6vetre, sejtmentess\u00e9 tett\u00e9k \u0151ket \u00e9s pre-vaszkulariz\u00e1lt sz\u00f6vet \u00e1llv\u00e1nyokat hoztak l\u00e9tre. A n\u00f6v\u00e9nyek t\u00f6megess\u00e9ge \u00e9s gyors n\u00f6veked\u00e9se nagyon lecs\u00f6kkentette a k\u00f6lts\u00e9geket, b\u0151s\u00e9ges \u00e9s fenntarthat\u00f3 \u00e1llv\u00e1ny anyagokat alkotva ezzel.<\/p>\n<p><strong>Spen\u00f3t<\/strong><\/p>\n<p>M\u00e1r a c\u00edmben lel\u0151ttem a po\u00e9nt vagyis a spen\u00f3tot tal\u00e1lt\u00e1k legalkalmasabbnak. Miel\u0151tt megn\u00e9zn\u00e9nk, hogy hogyan jutottak el erre a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre, ismerkedj\u00fcnk meg k\u00f6zelebbr\u0151l gyerekkorunk rettegett n\u00f6v\u00e9ny\u00e9vel a parajjal.<\/p>\n<p>Tudom\u00e1nyos nev\u00e9n <em>Spinacia oleracea<\/em>, ehet\u0151, vir\u00e1gos n\u00f6v\u00e9ny, amely a Diszn\u00f3par\u00e9j-f\u00e9l\u00e9k csal\u00e1dba (Familia <em>Amaranthaceae<\/em>) tartozik. Eredetileg K\u00f6z\u00e9p- \u00e9s Nyugat-\u00c1zsi\u00e1ban \u0151shonos. Ez az egyny\u00e1ri n\u00f6v\u00e9ny (ritk\u00e1n k\u00e9t\u00e9ves) 30 cm magasra k\u00e9pes megn\u0151ni. A m\u00e9rs\u00e9kelt \u00f6vben m\u00e9g a t\u00e9li \u201ehideget\u201d is t\u00fal\u00e9lheti. A levelei v\u00e1ltoz\u00f3 form\u00e1j\u00faak az egyszer\u0171, ov\u00e1list\u00f3l a h\u00e1romsz\u00f6gig b\u00e1rmilyenek lehetnek. A m\u00e9ret\u00fck is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zhet, 2-30 cm hossz\u00faak \u00e9s 1-15 cm sz\u00e9lesek lehetnek. A nagyobb levelek a n\u00f6v\u00e9ny alj\u00e1n, m\u00edg a kisebbek a vir\u00e1ggal egy\u00fctt a cs\u00facs\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3k. A n\u00f6v\u00e9ny rengeteg mindenre j\u00f3, tele van vitaminokkal (A-, C- \u00e9s K-vitamin), magn\u00e9ziummal, mang\u00e1nnal, vassal \u00e9s folsavval. J\u00f3 riboflavin, B6- \u00e9s E-vitamin, kalcium, k\u00e1liumforr\u00e1s, tov\u00e1bb\u00e1 b\u0151velkedik \u00e9tkez\u00e9si rostokban is. Ha rendszeresen fogyasztjuk ugyan olyan muszklit nem n\u00f6veszt\u00fcnk, mint Popeye, de igaz\u00e1n j\u00f3t tesz\u00fcnk vele a szervezet\u00fcnknek. Nem v\u00e9letlen\u00fcl er\u0151ltett\u00e9k bel\u00e9nk sz\u00fcleink gyerekkorunkban \u00e9s pr\u00f3b\u00e1lta megkedveltetni vel\u00fcnk ez a kedves mese sem. Persze az\u00e9rt itt is szem el\u0151tt kell tartani m\u00e9rt\u00e9kletess\u00e9get, hiszen a vasat a n\u00f6v\u00e9nyben l\u00e9v\u0151 oxal\u00e1t k\u00f6ti meg, amelynek t\u00falzott fogyaszt\u00e1sa ak\u00e1r vesek\u00f6vet is okozhat.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/3027928-poster-p-spinach.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-large wp-image-2624\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/3027928-poster-p-spinach-1024x576.jpg\" alt=\"\" width=\"1024\" height=\"576\" srcset=\"https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/3027928-poster-p-spinach-1024x576.jpg 1024w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/3027928-poster-p-spinach-300x169.jpg 300w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/3027928-poster-p-spinach-768x432.jpg 768w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/3027928-poster-p-spinach-624x351.jpg 624w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/3027928-poster-p-spinach.jpg 1920w\" sizes=\"(max-width: 1024px) 100vw, 1024px\" \/><\/a><\/p>\n<p><strong>A vizsg\u00e1lati m\u00f3dszer<\/strong><\/p>\n<p>Ritk\u00e1n kezd\u0151dik \u00edgy egy kutat\u00e1s, de Gershlak \u00e9s elsz\u00e1nt munkacsoportja lement a helyi piacra \u00e9s vett spen\u00f3tot \u00e9s petrezselymet, m\u00e1shol gy\u0171jt\u00f6tt fekete \u00fcrm\u00f6t, orgon\u00e1t \u00e9s m\u00e9g p\u00e1r n\u00f6v\u00e9nyt \u00e9s azok level\u00e9t. <a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/C80hHw1XgAAQmtk.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" wp-image-2623 alignright\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/C80hHw1XgAAQmtk-768x1024.jpg\" alt=\"\" width=\"163\" height=\"237\" \/><\/a>Eztu\u00e1n egy <em>Agrobacterium rhizogene<\/em> nev\u0171 bakt\u00e9riummal g\u00e9ntechnol\u00f3giai \u00e9s feh\u00e9rjem\u00e9rn\u00f6ks\u00e9gi elj\u00e1r\u00e1sokkal genetikailag m\u00f3dos\u00edtott\u00e1k \u0151ket. Perf\u00fazi\u00f3s decellulariz\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1t alkalmazva sejtmentes\u00edtett\u00e9k a kiv\u00e1lasztott leveleket, amelyet egy a lev\u00e9l nyel\u00e9be vezetett kan\u00fcl seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tudt\u00e1k megval\u00f3stani. Hex\u00e1n \u00e9s foszf\u00e1t puffer (PBS) kezel\u00e9ssel a lev\u00e9l kutikula r\u00e9teg\u00e9t elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k. K\u00e9t napon kereszt\u00fcl v\u00e9gezt\u00e9k a sejtmentes\u00edt\u0151 perf\u00fazi\u00f3t, majd szint\u00e9n k\u00e9t napig steril, ioncser\u00e9lt v\u00edzzel is most\u00e1k \u00e1t a leveleket. Majd k\u00e9t h\u00e9tig h\u0171t\u0151ben t\u00e1rolt\u00e1k \u0151ket. Ezut\u00e1n sz\u00e1mos vizsg\u00e1latot v\u00e9geztek rajtuk (sz\u00f6veti anal\u00edzist, elektronmikroszk\u00f3pos k\u00e9peket k\u00e9sz\u00edtettek, megm\u00e9rt\u00e9k a DNS \u00e9s feh\u00e9rje tartalmukat a nat\u00edv levelekhez k\u00e9pest \u00e9s mechanikai teszteknek is al\u00e1vetett\u00e9k \u0151ket) az\u00e9rt, hogy megbizonyosodjanak afel\u0151l, hogy a k\u00edv\u00e1nt eredm\u00e9nyt kapt\u00e1k-e.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/leaf-2_zoomout_no-dye2.adapt_.885.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-large wp-image-2626\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/leaf-2_zoomout_no-dye2.adapt_.885-1024x482.jpg\" alt=\"\" width=\"1024\" height=\"482\" srcset=\"https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/leaf-2_zoomout_no-dye2.adapt_.885-1024x482.jpg 1024w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/leaf-2_zoomout_no-dye2.adapt_.885-300x141.jpg 300w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/leaf-2_zoomout_no-dye2.adapt_.885-768x362.jpg 768w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/leaf-2_zoomout_no-dye2.adapt_.885-624x294.jpg 624w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/leaf-2_zoomout_no-dye2.adapt_.885.jpg 1408w\" sizes=\"(max-width: 1024px) 100vw, 1024px\" \/><\/a><\/p>\n<p>Ezt k\u00f6vet\u0151en j\u00f6hetett a feketeleves, azaz a recellulariz\u00e1ci\u00f3 vagyis emberi endothel (az erek belsej\u00e9t bor\u00edt\u00f3) \u0151ssejteket, mesenhimalis \u0151ssejteket (MSC) \u00e9s embrion\u00e1lis \u0151ssejt (ESC) eredet\u0171 sz\u00edvizomsejteket (cardiomyocyta) fecskendeztek a levelek ereibe. Persze mell\u00e9j\u00fck mindenf\u00e9le plusz n\u00f6veked\u00e9si faktort \u00e9s t\u00e1panyagot is tettek, hogy a sejtek j\u00f3l \u00e9rezz\u00e9k magukat \u00e9s elkezdjenek oszt\u00f3dni. A folyamatot konfok\u00e1lis mikroszk\u00f3ppal is nyomonk\u00f6vett\u00e9k, \u00edgy b\u00e1mulatosabbn\u00e1l b\u00e1mulatosabb timelapse vide\u00f3kat tudtak k\u00e9sz\u00edteni.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/Growing-spinach-leaves-into-heart-tissue-researchers-solve-major-bioengineering-problem.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-large wp-image-2625\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/Growing-spinach-leaves-into-heart-tissue-researchers-solve-major-bioengineering-problem-1024x640.jpg\" alt=\"\" width=\"1024\" height=\"640\" srcset=\"https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/Growing-spinach-leaves-into-heart-tissue-researchers-solve-major-bioengineering-problem-1024x640.jpg 1024w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/Growing-spinach-leaves-into-heart-tissue-researchers-solve-major-bioengineering-problem-300x187.jpg 300w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/Growing-spinach-leaves-into-heart-tissue-researchers-solve-major-bioengineering-problem-768x480.jpg 768w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/Growing-spinach-leaves-into-heart-tissue-researchers-solve-major-bioengineering-problem-624x390.jpg 624w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/05\/Growing-spinach-leaves-into-heart-tissue-researchers-solve-major-bioengineering-problem.jpg 1140w\" sizes=\"(max-width: 1024px) 100vw, 1024px\" \/><\/a><\/p>\n<p><strong>Az \u00e1tt\u00f6r\u00e9s<\/strong><\/p>\n<p>A decellulariz\u00e1ci\u00f3 sikeres volt, b\u00e1r ezen nem lep\u0151dtek meg a kutat\u00f3k, hiszen ezt m\u00e1r egy j\u00f3l ismert met\u00f3dus alapj\u00e1n v\u00e9gezt\u00e9k. Az igazi \u00e1tt\u00f6r\u00e9st az jelentette, hogy a recellulariz\u00e1ci\u00f3, vagyis a hum\u00e1n \u0151ssejtek beinjekt\u00e1l\u00e1sa \u00e9s azok \u00e9letben tart\u00e1sa is sikeres volt. A sikert tov\u00e1bb n\u00f6velte, hogy az embrion\u00e1lis \u0151ssejt eredet\u0171 sz\u00edvizomsejtek elkezdtek norm\u00e1lis m\u00e9rt\u00e9kben m\u0171k\u00f6dni. A cikk online verzi\u00f3ja mellett megtal\u00e1lhat\u00f3 az a bizonyos vide\u00f3 is, amelyen l\u00e1tszik, hogy a sz\u00edvizomsejtek a lev\u00e9l sejtk\u00f6z\u00f6tti \u00e1llom\u00e1ny\u00e1ban szab\u00e1lyosan \u00f6sszeh\u00faz\u00f3dnak (contractio), pont \u00fagy, ahogyan azt a sz\u00edv teszi. Ez rendk\u00edv\u00fcli jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr, ugyanis sz\u00e1mos sz\u00edvizomsejttel \u00e9s \u0151ssejttel v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rlet r\u00e9szben volt eredm\u00e9nyes annak tekintet\u00e9ben, hogy a k\u00e9sz testi (szomatikus) sejtek kontrakci\u00f3ja detekt\u00e1lhat\u00f3 volt, de azok ritmikuss\u00e1ga el\u00e9gtelen volt. Mivel a k\u00eds\u00e9rletben vizsg\u00e1lt sejteket fluoreszcensen megjel\u00f6lt\u00e9k, \u00edgy k\u00f6vethet\u0151 volt azok mozg\u00e1sa \u00e9s \u00e9letk\u00e9pess\u00e9ge a lev\u00e9lben. Ez a sikeres k\u00eds\u00e9rlet egy m\u00e9lt\u00e1n nagyszer\u0171 alapot ny\u00fajthat az esetleges j\u00f6v\u0151beni transzl\u00e1ci\u00f3s kutat\u00e1sok fejleszt\u00e9s\u00e9hez. A transzl\u00e1ci\u00f3s medicin\u00e1n t\u00fal a transzplant\u00e1ci\u00f3k sor\u00e1n \u00e9s a toxikol\u00f3giai-farmakokinetikai (gy\u00f3gyszerek metabolizmus\u00e1nak \u00e9s hat\u00e1smechanizmusainak vizsg\u00e1lata) kutat\u00e1sokban is d\u00f6nt\u0151 szerepe lehet ennek a kimagasl\u00f3 eredm\u00e9nynek.<\/p>\n<p><iframe loading=\"lazy\" title=\"Spinach leaves can carry blood to grow human tissues\" width=\"640\" height=\"360\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/6iUrxGo9gZs?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe><\/p>\n<p style=\"text-align: right;\">Forr\u00e1s:<br \/>\n<em>en.wikipedia.org\/wiki\/Spinach<\/em><br \/>\n<em>Gershlak, J. R. et al. (2017). Crossing kingdoms: Using decellularized plants as perfusable tissue engineering scaffolds.\u00a0Biomaterials,\u00a0125, 13-22.<\/em><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Amire Popeye nem is gondolt<\/p>\n","protected":false},"author":69,"featured_media":2626,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,56],"tags":[713,312,711,712,76,74,73,75],"class_list":["post-2619","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-ttt","tag-attores","tag-biologia","tag-spenoz","tag-sziv","tag-technika","tag-termeszet","tag-ttt","tag-tudomany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2619"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/69"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2619"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2619\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2627,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2619\/revisions\/2627"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/2626"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2619"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2619"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2619"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}