Bizony\u00e1ra sokan hallott\u00e1k m\u00e1r azt az anekdot\u00e1t, hogy ha a F\u00f6ld t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t 1 \u00e9vre \u00f6sszes\u0171r\u00edten\u00e9nk, akkor az ember csak az utols\u00f3 15 percben jelenne meg. R\u00e1ad\u00e1sul az ipari forradalom az utols\u00f3 15 perc utols\u00f3 1 perc\u00e9ben indulna meg. Annak ellen\u00e9re, hogy ilyen kis r\u00e9szben vett r\u00e9szt a F\u00f6ld \u00e9let\u00e9ben az ipari fejl\u0151d\u00e9s gyorsabban zajlott a m\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadban, mint valaha az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. B\u00e1r az iparosod\u00e1s sok el\u0151nnyel j\u00e1rt, seg\u00edtett meghosszabb\u00edtani a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lethosszt \u00e9s t\u00fal\u00e9lni sz\u00e1mos betegs\u00e9get, hozad\u00e9ka a k\u00f6rnyezetszennyez\u00e9s \u00e9s a k\u00f6rnyezeti k\u00e1rok n\u00f6veked\u00e9se, amelyek ugyancsak befoly\u00e1solj\u00e1k az emberi \u00e9letmin\u0151s\u00e9get. A megold\u00e1s a forr\u00e1sok hi\u00e1ny\u00e1ra \u00e9s az emberi t\u00fal\u00e9l\u00e9sre nem mindig vil\u00e1gos, de a v\u00e1laszt mindig meglelhetj\u00fck a tem\u00e9szetben. Egy \u00e9rdekes m\u00f3dszer lehet a biomimetika, amely megoldja ezeket a probl\u00e9m\u00e1kat az\u00e1ltal, hogy a term\u00e9szetet h\u00edvja seg\u00edts\u00e9g\u00fcl, mint v\u00e9gs\u0151 megold\u00e1s, standard \u00e9s tan\u00e1csad\u00f3. Az ut\u00f3bbi id\u0151ben egyre t\u00f6bb er\u0151feszt\u00e9s \u00e9s siker van a biomimetikus technol\u00f3gia ter\u00e9n.<\/p>\n M\u00falt, jelen \u00e9s j\u00f6v\u0151<\/strong><\/p>\n Neh\u00e9z defini\u00e1lni ezt a kezdem\u00e9nyez\u00e9st. A biomimetika sz\u00f3 a g\u00f6r\u00f6g \u201ebios\u201d (\u00e9let) \u00e9s \u201emimesis\u201d (ut\u00e1nozni) sz\u00f3b\u00f3l ered, b\u00e1r a meghat\u00e1roz\u00e1sa nem annyira egyszer\u0171, hogy ez a k\u00e9t sz\u00f3 le\u00edrja. Pontosabban a biomimetika egy kreat\u00edv form\u00e1ja a technol\u00f3gi\u00e1nak, amely ut\u00e1nozza a term\u00e9szetet, hogy jav\u00edtsa az emberi \u00e9letet. A koncepci\u00f3 nem egy mai elk\u00e9pzel\u00e9s vagy trend, az elk\u00e9pzel\u00e9s, hogy a term\u00e9szetb\u0151l mer\u00edts\u00fcnk inspir\u00e1ci\u00f3t m\u00e1r el\u00e9g r\u00e9g megfogalmaz\u00f3dott.<\/p>\n A biomimetika t\u00f6rt\u00e9nete m\u00e1r nagyon r\u00e9gre visszany\u00falik. K\u00f6nnyen megtal\u00e1lhat\u00f3k a mindennapi \u00e9letben \u201eterm\u00e9kei\u201d \u00e9s gyakran tudtunkon k\u00edv\u00fcl haszn\u00e1ljuk \u0151ket. A k\u00e9sekt\u0151l \u00e9s a balt\u00e1t\u00f3l kezdve, amiket a m\u00e1ra m\u00e1r kihalt \u00e1llatok fog strukt\u00far\u00e1ja inspir\u00e1lt eg\u00e9szen a leger\u0151sebb v\u00e1g\u00f3 fel\u00fclet\u0171 sz\u00e9n nanoanyagokig, a biom\u00e9rn\u00f6ks\u00e9g mindig egy\u00fctt fejl\u0151d\u00f6tt az emberis\u00e9ggel.<\/p>\n Leonardo da Vinci<\/strong> (1452\u20131519) munk\u00e1ja alapvet\u0151 p\u00e9lda a biomimikrire. K\u00e9sz\u00edtett egy \u201erepked\u0151 g\u00e9pet\u201d, amelyet a madarak ihlettek. A T\u00e1vol Keleten Yi Sun-Sin<\/strong> \u00e9p\u00edtett egy \u201etekn\u0151shaj\u00f3t\u201d, egy hadihaj\u00f3t, ami egy tekn\u0151sre hasonl\u00edtott, hogy harcolni tudjanak a jap\u00e1n fosztogat\u00f3kkal az inv\u00e1zi\u00f3k sor\u00e1n. A Wright<\/strong> fiv\u00e9rek (1867\u20131948) megfigyelt\u00e9k a sasok sz\u00e1rnyait \u00e9s olyan motoros rep\u00fcl\u0151g\u00e9pet \u00e9p\u00edtettek, amellyel az ember el\u0151sz\u00f6r k\u00e9pes volt rep\u00fclni 1903-ban. A k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1zadban a rep\u00fcl\u0151g\u00e9p sokkal gyorsabb\u00e1, sokkal stabilabb\u00e1 \u00e9s aerodinamikusabb\u00e1 v\u00e1lt. Schmitt volt, aki a biomimetika kifejez\u00e9st l\u00e9trehozta 1957-ben \u00e9s kijelentette, hogy ez fordul\u00f3pontja a biol\u00f3gi\u00e1nak \u00e9s a technol\u00f3gi\u00e1nak. A NASA-n\u00e1l dolgoz\u00f3 Jack E. Steele<\/strong>, aki megalkotta a bionika kifejez\u00e9st 1960-ban, volt az els\u0151, aki haszn\u00e1lta a biomimetika kifejez\u00e9st 1969-ban egy tudom\u00e1nyos tanulm\u00e1nyban, amivel hozz\u00e1j\u00e1rult, hogy 1974-ben a sz\u00f3 beker\u00fclj\u00f6n a sz\u00f3t\u00e1rba. 1997-ben Janine M. Benyus<\/strong> Biomimikri<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t publik\u00e1lta, amiben hangs\u00falyozta, hogy a biomimetika a vezet\u0151 ir\u00e1ny, ami a technikai fejl\u0151d\u00e9s \u00faj kor\u00e1hoz vezethet. Ahelyett, hogy nyersanyagk\u00e9nt tekint\u00fcnk r\u00e1, \u00f3r\u00e1kat kell venn\u00fcnk a term\u00e9szett\u0151l, hogy a term\u00e9keket megalapozzuk. Benyus \u00e9s m\u00e1sok tov\u00e1bbl\u00e9ptek \u00e9s egy t\u00e1rsadalmi v\u00e1llalkoz\u00e1st szerveztek, amelyet Biomimikri 3.8-nak neveztek el \u00e9s ezen kereszt\u00fcl osztj\u00e1k meg elk\u00e9pzel\u00e9seiket \u00e9s koncepci\u00f3ikat a Biomimetika \u00e9s a Biomimikri ter\u00fclt\u00e9n, valamint kapcsolatot tudnak l\u00e9tes\u00edteni interdiszciplin\u00e1ris kutat\u00f3kkal, tud\u00f3sokkal, m\u0171v\u00e9szekkel, m\u00e9rn\u00f6k\u00f6kkel, \u00fczleti vezet\u0151kkel \u00e9s az \u00e9rintettekkel.<\/p>\n A biomimetikai alapkutat\u00e1si met\u00f3dus hat l\u00e9p\u00e9sb\u0151l \u00e1ll, amit alkalmazni lehet a biomimetikai tervez\u00e9shez, term\u00e9kekhez, szolg\u00e1ltat\u00e1sokhoz \u00e9s a mez\u0151gazdas\u00e1ghoz.<\/p>\n P\u00e9ld\u00e1ul a \u201eragacsos anyag\u201d a gekk\u00f3k l\u00e1b\u00e1n, a biol\u00f3gia \u00e1ltal inspir\u00e1lt tervez\u00e9s \u00e1ltal biztos\u00edtott funkcion\u00e1lis lehet\u0151s\u00e9get kell kutatni, minthogy csak szimpl\u00e1n felhaszn\u00e1lni arra a dologra, amire az \u00e9l\u0151l\u00e9ny is hasznos\u00edtja. B\u00e1r a felfedez\u00e9s vagy az innovat\u00edv technol\u00f3gia elengedhetetlen a magas profithoz az egyszer\u0171 kreat\u00edv \u00f6tlet nagyobb k\u00e9nyelmet biztos\u00edthat az emberek \u00e9let\u00e9ben. Az \u00e9l\u0151l\u00e9ny tulajdons\u00e1g\u00e1nak funkci\u00f3j\u00e1nak, az alapelvnek, amellyel ezt a m\u0171k\u00f6d\u00e9st el\u00e9rj\u00fck \u00e9s a kett\u0151j\u00fck k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9v\u0151 kapcsolatnak megalapozottnak kell lennie. A kutat\u00e1sok \u00e1ltal felhalmoz\u00f3dott tud\u00e1st \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 anyagok felhaszn\u00e1l\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geit adatb\u00e1zisokban t\u00e1rolj\u00e1k. A kapcsolatot a funkci\u00f3 \u00e9s a strukt\u00fara k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ltal\u00e1ban a fel\u00fcleti szerkezet hat\u00e1rozza meg, amit p\u00e1szt\u00e1z\u00f3 elektronmikroszk\u00f3pos technik\u00e1val (scanning electron microscopy; SEM) lehet megfigyelni. Ez a finomstrukt\u00fara fontos szerepet j\u00e1tszik az \u00e9l\u0151l\u00e9nyben \u00e9s ahogy mondani szokt\u00e1k, ez az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s a biomimetik\u00e1ban. Az amerikai kutat\u00f3k pratikus adatb\u00e1zisk\u00e9nt a Biomimikri taxon\u00f3mi\u00e1t haszn\u00e1lj\u00e1k. A legnagyobb kih\u00edv\u00e1s, amivel a biomimetika szembe n\u00e9z, hogy meghat\u00e1rozza a nano- \u00e9s mikrostrukt\u00far\u00e1k fukci\u00f3j\u00e1t az \u00e9l\u0151l\u00e9ny \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00e9nek kapcsolat\u00e1ban, de ezek m\u00e9g nem telesen felt\u00e1rt r\u00e9szletek. A val\u00f3di p\u00e9ld\u00e1k tal\u00e1l\u00e1sa a biol\u00f3gia, term\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s az anyagtudom\u00e1ny integr\u00e1l\u00e1s\u00e1val a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9s a biomimetikai kutat\u00e1sban. A k\u00f6vetkez\u0151 m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151, hogy azonos\u00edts\u00e1k az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 funkcion\u00e1lis \u00e9s k\u00f6rnyezeti adapt\u00e1ci\u00f3s mechanizmusait \u00e9s az energiaminimaliz\u00e1l\u00f3 berendezked\u00e9s\u00fcket. Erre sikeres p\u00e9lda a f\u00e9nyvisszaver\u0151 bevonat, amit az \u00e9jjeli lepke szeme inspir\u00e1lt, amelyben 200 nm-es strukt\u00far\u00e1k t\u00fckr\u00f6zik vissza a l\u00e1that\u00f3 f\u00e9nysugarakat. A j\u00f6v\u0151 a hierarchikus strukt\u00far\u00e1kban van. A m\u00e1r ismert anyagok strukt\u00far\u00e1ja \u00e9s funkci\u00f3ja teszteken \u00e9s \u00e9rt\u00e9kel\u00e9seken megy kereszt\u00fcl az\u00e9rt, hogy az \u00edgy nyert adatok seg\u00edtsenek az \u00faj anyagok morfol\u00f3giai kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben. Azzal, hogy kombin\u00e1lj\u00e1k ezt a tud\u00e1st a jelenlegi fejleszt\u00e9sekkel az orvosl\u00e1sban, a k\u00e9mi\u00e1ban\u00a0 \u00e9s a nanotechnol\u00f3gi\u00e1ban, valamilyen \u00faj hasznos dologgal \u00e1llhatnak el\u0151, melyek el\u0151ny\u00f6sek lehetnek az ember sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n Biomimetikai az iparban<\/strong><\/p>\n Cipz\u00e1r<\/span><\/p>\n Az 1940-es \u00e9vekben egy sv\u00e1jci m\u00e9rn\u00f6k, George de Mastral<\/strong> vette \u00e9szre \u00e9s jegyezte fel, hogy a F\u00e9szkesvir\u00e1gzat\u00faak rendj\u00e9be tartoz\u00f3 Xanthium strumarium<\/em> n\u00f6v\u00e9ny sz\u00e1raz \u00e9s t\u00fcsk\u00e9s term\u00e9se milyen Rep\u00fcl\u0151g\u00e9pek<\/span><\/p>\n A rep\u00fcl\u00e9s ut\u00e1ni v\u00e1gy az emberis\u00e9gben m\u00e1r nagyon kor\u00e1n kialakult, ez\u00e9rt mindig is egyfajta k\u00f6zponti szereppel b\u00edrt ez a fogalom. A sz\u00e1rnyak alapszerkezet\u00fcket tekintve aszimmetrikusak, ugyanis a fels\u0151 felsz\u00ednnek a g\u00f6rb\u00fclete dombor\u00fa, m\u00edg az als\u00f3 felsz\u00edn homor\u00fa. Ezzel a szerkezettel a sz\u00e1rny a Bernoulli-t\u00f6rv\u00e9nyen alapulva koncentr\u00e1lja az er\u0151ket \u00e9s a sebess\u00e9g n\u00f6vel\u00e9s\u00e9vel a nyom\u00e1st cs\u00f6kkenti. Ez \u00e1ltal a l\u00e9g\u00e1ramlat sebess\u00e9ge magasabb lesz a sz\u00e1rny f\u00f6l\u00f6tt, m\u00edg alacsonyabb lesz a sz\u00e1rny alatt. A t\u00f6rv\u00e9nyb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an a nyom\u00e1sviszonyok pont ford\u00edtva alakulnak. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt ez a fizikai t\u00f6rv\u00e9ny teszi lehet\u0151v\u00e9, hogy ma ak\u00e1r 100 tonn\u00e1s rep\u00fcl\u0151g\u00e9pek rep\u00fclhessenek. S ez tette lehet\u0151v\u00e9 a Wright fiv\u00e9reknek a sikeres rep\u00fcl\u00e9st. Term\u00e9szetesen az els\u0151 modellekhez k\u00e9pest a rengeteg v\u00e1ltoz\u00e1st a hossz\u00fa \u00e9vek alatt kutatott k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mad\u00e1rsz\u00e1rnyak \u00e9s tollak szerkezete finomhangolta szinte t\u00f6k\u00e9letesre. S nem csak individuumk\u00e9nt vizsg\u00e1lt\u00e1k a madarakat, hanem azok t\u00f6meges viselked\u00e9s\u00e9t is megfigyelt\u00e9k. Gondoljunk itt a lib\u00e1k jellegzetes V-alak\u00fa vonul\u00e1s\u00e1ra. Ennek a form\u00e1ci\u00f3nak az indoka \u00e9s a fizikai h\u00e1ttere az, hogy az \u00e1llatok kevesebb er\u0151fesz\u00edt\u00e9ssel tudnak rep\u00fclni a kialakul\u00f3 felsz\u00e1ll\u00f3 l\u00e9g\u00e1ramlat felhajt\u00f3ereje miatt. A francia Airbus l\u00e9git\u00e1rsas\u00e1g ezeket az alapokat haszn\u00e1lta fel a rep\u00fcl\u0151g\u00e9pek tervez\u00e9s\u00e9hez. Tov\u00e1bb\u00e1 kimutatt\u00e1k, hogy azokn\u00e1l a madarakn\u00e1l, akik nagyobb t\u00e1vols\u00e1got tesznek meg egyszerre, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a tollazatuk alakja a kisebb migr\u00e1ci\u00f3t v\u00e9gz\u0151 t\u00e1rsaik\u00e9t\u00f3l. Ezek a le\u00edr\u00e1sok is meghat\u00e1roz\u00f3ak voltak a r\u00f6videbb \u00e9s a hosszabb t\u00e1v\u00fa l\u00e9gi utaz\u00e1sok kialak\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n.<\/p>\n \u00c9p\u00edt\u00e9szet<\/span><\/p>\n A biomimetika felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak legr\u00e9gebbre visszany\u00fal\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nete az \u00e9p\u00edt\u00e9szetben van. A r\u00e9gi alkalmaz\u00e1sokat \u00fajra \u00e9s \u00fajra fejleszteni kell. A legfigyelemrem\u00e9lt\u00f3bb p\u00e9lda a biomimetikus \u00e9p\u00edt\u00e9szetre az afrikai f\u00fcves puszt\u00e1n l\u00e9v\u0151 6 m\u00e9ter magas termeszv\u00e1r. Ezek a k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek talajb\u00f3l, fak\u00e9regb\u0151l, homokb\u00f3l \u00e9s a termeszek ny\u00e1l\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclnek, m\u00e9gis kem\u00e9nybbek, mint a beton.\u00a0 A termeszek nagyon \u00e9rz\u00e9kenyek a h\u0151s\u00e9gre, mivel t\u00f6bb mint 2 milli\u00f3 f\u0151s csoportokban \u00e9lnek. M\u00e9gha a k\u00fcls\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet el is \u00e9ri a 40\u00b0C-ot a v\u00e1r belseje fenntartja a 30\u00b0C-ot. B\u00e1r \u00fagy t\u0171nik, hogy a termeszek csak a k\u00fcls\u0151 ingerekre val\u00f3 \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00fck miatt \u00e9p\u00edtik fel ezt a rendszert, de ez a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet megtart\u00f3 szerkezet sokkal hat\u00e9konyabb, mint b\u00e1rmelyik ember \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett szell\u0151ztet\u00e9si, f\u0171t\u00e9si \u00e9s h\u0171t\u00e9si rendszer. A zimbabwei Mike Pearce<\/strong> figyelembe vette ezeknek a termeszv\u00e1raknak tulajdons\u00e1gait \u00e9s meg\u00e9p\u00edtette a Eastgate K\u00f6zpontot, a vil\u00e1g els\u0151 teljesen term\u00e9szetes h\u0171t\u00e9s\u0171 szerkezet\u00e9t, Zimbabwe f\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, Harare-ban. Az \u00e9p\u00fclet teteje \u00e9s az als\u00f3bb emeletek lyukacsos szerkezet\u0171ek, hogy engedj\u00e9k a leveg\u0151 term\u00e9szetes \u00e1raml\u00e1s\u00e1t csak\u00fagy, mint ahogy az a termeszv\u00e1rakban van. A forr\u00f3 leveg\u0151 t\u00e1vozik a tet\u0151n kereszt\u00fcl \u00e9s a bej\u00f6v\u0151 hideg leveg\u0151 szell\u0151zteti az \u00e9p\u00fcletet alulr\u00f3l. Enn\u00e9l fogva az \u00e9p\u00fclet energiafogyaszt\u00e1sa kevesebb mint 10%, a bels\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet 24\u00b0C marad, m\u00e9g akkor is, amikor kint t\u00f6bb, mint 38\u00b0C van. Ezen fel\u00fcl Szingap\u00farban a Esplanade Sz\u00ednh\u00e1z (Michael Wilford & Partners, DP Architects) igaz\u00e1n k\u00fcl\u00f6n\u00f6s megjelen\u00e9st k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z mag\u00e1nak azzal, hogy hasonl\u00edt egy l\u00e9gy szem\u00e9re vagy egy duri\u00e1n gy\u00fcm\u00f6lcsre. A t\u00f6bb, mint 2 000 alum\u00ednum f\u00fcggel\u00e9k kiterjed az eg\u00e9sz k\u00fcls\u0151 \u00fcvegfalra, mindegy egyes alum\u00edniumdarab gondoskodik az \u00fcvegfal \u00e1ltal el\u0151id\u00e9zett \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9r\u0151l a sz\u00ednh\u00e1zban. Ennek eredm\u00e9nye, hogy az \u00e9p\u00fclet k\u00fcl\u00f6nleges exteri\u0151rje igen praktikus funkci\u00f3t is rejt.<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/04\/3205-1.jpg\")
<\/a><\/p>\n<\/a><\/p>\n<\/a><\/p>\n<\/a>k\u00f6nnyen ragad bele a kuty\u00e1j\u00e1nak a bund\u00e1j\u00e1ba \u00e9s mennyire nehezen lehet onnan elt\u00e1vol\u00edtani. K\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g\u00e1nak eleget t\u00e9ve mikroszk\u00f3p alatt kezdte el vizsg\u00e1lni a term\u00e9s kamp\u00f3s mikroszerkezet\u00e9t, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi a r\u00f6gz\u00edt\u00e9st. \u0150 \u00edrta le el\u0151sz\u00f6r, hogy ezeknek a kamp\u00f3knak a mennyis\u00e9ge (denzit\u00e1sa) egyenes ar\u00e1nyban \u00e1ll a stabil r\u00f6gz\u00edt\u00e9s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9vel. Ez a szerkezet inspir\u00e1lta a m\u00e9rn\u00f6k\u00f6t arra, hogy hasonl\u00f3 kapcsokat hozzon l\u00e9tre, amik valahogy szab\u00e1lyozhat\u00f3ak a nyit\u00e1s-z\u00e1r\u00e1s (ragaszkod\u00e1s) szempontj\u00e1b\u00f3l. El\u0151sz\u00f6r m\u0171anyag (nylon) alap\u00fa szerkezetet hozott l\u00e9tre, ami m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes volt. Annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy fokozni tudja az adh\u00e9zi\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t a tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1nak olyan kapcsol\u00f3d\u00f3 v\u00e9geket alak\u00edtott ki, aminek csak az egyik oldal\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 a m\u00e1r j\u00f3l ismert horog-szerkezet, m\u00edg a m\u00e1sik oldal egy szalagon elhelyezett kerekebb hurok tal\u00e1lhat\u00f3. Ez a fajta aszimmetria lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy egy megfelel\u0151 nyit\u00f3-z\u00e1r\u00f3 szerkezettel \u00e9s kisebb er\u0151fesz\u00edt\u00e9ssel lehessen sz\u00e9th\u00fazni (kinyitni) \u00e9s \u00f6sszeh\u00fazni (bez\u00e1rni) a kapcsokat. Ennek a felismer\u00e9se, le\u00edr\u00e1sa \u00e9s a legink\u00e1bb a textiliparban val\u00f3 alkalmaz\u00e1sa forradalmas\u00edtotta \u00e9s megk\u00f6nny\u00edtette a ruh\u00e1k viselet\u00e9t \u00e9s alakj\u00e1t.<\/p>\n<\/a><\/p>\n