{"id":2517,"date":"2017-04-27T13:26:10","date_gmt":"2017-04-27T12:26:10","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=2517"},"modified":"2017-04-27T13:26:20","modified_gmt":"2017-04-27T12:26:20","slug":"mire-kepes-egyetlen-sejt","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=2517","title":{"rendered":"Mire k\u00e9pes egyetlen sejt?"},"content":{"rendered":"

Egy nap az \u0151ssejtbiol\u00f3gia minden szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l<\/p>\n

Id\u00e9n els\u0151 alkalommal ker\u00fclt megrendez\u00e9sre az V. ker\u00fclet sz\u00edv\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pai Egyetemen (CEU) egy igen \u00e9rdekfesz\u00edt\u0151 \u00e9s m\u00e9lyen elgondolkodtat\u00f3 szakmai nap, az Unistem Day 2017. Az ismeretterjeszt\u0151 el\u0151ad\u00e1sok \u00e9s a kutat\u00e1sokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 panelbesz\u00e9lget\u00e9sek sor\u00e1n sz\u00e1mos jogi, etikai aspektus is felmer\u00fclt az el\u0151ad\u00f3k \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g r\u00e9sz\u00e9r\u0151l.<\/p>\n

Egy \u00e1tlag ember tal\u00e1n nem is gondoln\u00e1, hogy egy term\u00e9szet- \u00e9s orvostudom\u00e1nyi alapkutat\u00e1snak sz\u00e1mtalan hum\u00e1n jogi \u00e9s etikai aspektusa lehet. A gy\u00f3gyszer\u00e9szeti kutat\u00e1sokn\u00e1l ez m\u00e1r valahol mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151, ugyanis egyes szereknek a nem rendeltet\u00e9sszer\u0171 haszn\u00e1lata vagy a nagy port kavar\u00f3 m\u00e9dia botr\u00e1nyok a k\u00f6zemberek sz\u00e1m\u00e1ra ismeretesek. 2017. m\u00e1rcius 17-\u00e9n, p\u00e9nteken viszont siker\u00fclt olyan, egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 t\u00e9m\u00e1kat kiv\u00e1logatni \u00e9s a nagy\u00e9rdem\u0171 hallgat\u00f3s\u00e1g el\u00e9 t\u00e1rni, amivel lehet\u0151s\u00e9g szerint kib\u0151v\u00fclt a jelenl\u00e9v\u0151 emberek l\u00e1t\u00f3k\u00f6re a t\u00e9m\u00e1t illet\u0151en. A sz\u00e9les spektrum k\u00f6zponti t\u00e9m\u00e1j\u00e1t a besz\u00e9des c\u00edm nem rejtette v\u00e9ka al\u00e1. A Rem\u00e9nyek \u00e9s k\u00e9ts\u00e9gek az \u0151ssejt-kutat\u00e1sban<\/em> c\u00edmet viselte a K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pai Egyetem els\u0151, alapvet\u0151en k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1soknak \u00e9s egyetemi hallgat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra megrendezett tudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u0151 napja. A rendezv\u00e9nyre el\u0151zetes regisztr\u00e1ci\u00f3 ellen\u00e9ben lehetett hivatalos form\u00e1ban eljutni. S maga a kialak\u00edtott esem\u00e9nyprotokoll is nagyon tudatosan \u00e9s kifinomultan volt \u00f6sszehangolva, amelyet az al\u00e1bbiakban ismertetek is. El\u0151zetesen tudniillik, hogy \u00e9n m\u00e9g sosem j\u00e1rtam a CEU-ban azel\u0151tt, \u00edgy a hely atmoszf\u00e9r\u00e1ja egyb\u0151l mag\u00e1val ragadott \u00e9s teljesen beszippantott. A becsekkol\u00e1st k\u00f6vet\u0151en volt m\u00e9g egy kis id\u0151 sz\u00e9tn\u00e9zni az \u00e9p\u00fcletben, \u00edgy gyorsan felfedeztem magamnak a rendk\u00edv\u00fcl hangulatos, padokkal ell\u00e1tott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tereket \u00e9s v\u00e9gs\u0151 soron a c\u00e9l helysz\u00ednt is, a Quantum termet, amely el\u0151tt egy m\u00e9retes digit\u00e1lis kijelz\u0151 szolg\u00e1ltatott inform\u00e1ci\u00f3t a teremfoglalts\u00e1gi adatokr\u00f3l \u00e9s a benne zajl\u00f3 esem\u00e9nyekr\u0151l, mint egyfajta digit\u00e1lis \u00f3rarend. A terem bel\u00fclr\u0151l is megtartotta a maga futurisztikus \u00e9s eszt\u00e9tikus mivolt\u00e1t, ugyanis a nagy ablak\u00fcvegen kereszt\u00fcl l\u00e1tni lehetett a t\u00e1volban a Dun\u00e1t. A t\u00e1bl\u00e1t kett\u0151 hatalmas \u00e9rint\u0151k\u00e9perny\u0151 alkotta, amelyen interakt\u00edv ikonok \u00e9s a napi program jelent meg altern\u00e1lva. 09.15-kor, mikor m\u00e1r a hallgat\u00f3s\u00e1g telth\u00e1zig felt\u00f6lt\u00f6tte az akkor m\u00e1r kicsinek l\u00e1tsz\u00f3 termet egy \u00fcnnep\u00e9lyes megnyit\u00f3val kezd\u0151d\u00f6tt el a szakmai nap.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

A megnyit\u00f3t Dr. Varju M\u00e1rton<\/strong> jog\u00e1sz, kutat\u00f3, valamint az egyetemen m\u0171k\u00f6d\u0151 CELAB (Center for Ethics and Law in Biomedicine) tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsa tartotta \u00e9s mes\u00e9lt arr\u00f3l, hogy ennek a napnak a koncepci\u00f3j\u00e1r\u00f3l el\u0151sz\u00f6r 2016 \u0151sz\u00e9n hallottak, amikor egy \u0151ssejt jogi szab\u00e1lyoz\u00e1si konferenci\u00e1n vettek r\u00e9szt. Ezt k\u00f6vet\u0151en r\u00f6viden felv\u00e1zolta a napi programot, majd \u00e1tadta a sz\u00f3t koll\u00e9gan\u0151j\u00e9nek, Dr. S\u00e1ndor Juditnak<\/strong>, aki szint\u00e9n jog\u00e1sz, valamint a CELAB alap\u00edt\u00f3ja \u00e9s igazgat\u00f3ja. A professzorasszony nagyon k\u00f6r\u00fcltekint\u0151en elmondta, hogy hogyan is kapcsol\u00f3dik egy alapvet\u0151en b\u00f6lcs\u00e9szet- \u00e9s t\u00e1rsadalomtudom\u00e1ny-orient\u00e1lt fels\u0151oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9ny a term\u00e9szettudom\u00e1nyos kutat\u00e1sokhoz. A kapcsolatot, a hidat a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 diszcipl\u00edn\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt a CELAB hivatott l\u00e9trehozni \u00e9s meg\u0151rizni, ugyanis a szervezet k\u00fcldet\u00e9se, hogy az adott term\u00e9szet- \u00e9s orvostudom\u00e1nyi kutat\u00e1soknak a jogi \u00e9s etikai aspektusait vizsg\u00e1lja, elemzi \u00e9s t\u00e1mogatja min\u00e9l sz\u00e9lesebb k\u00f6rben. Kihangs\u00falyozta, hogy a legfontosabb szempont egy esetleges p\u00e1rbesz\u00e9d l\u00e9trej\u00f6tte a tud\u00f3st\u00e1rsadalmak k\u00f6z\u00f6tt, ugyanis \u00edgy \u00e9rteni fogj\u00e1k egym\u00e1s (szakmai) nyelv\u00e9t az emberek \u00e9s kicsit tal\u00e1n siker\u00fcl is egym\u00e1s fej\u00e9vel gondolkodni. Ez nem csak egy \u00e9rdekes intellektu\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s lenne, hanem ak\u00e1r trag\u00e9di\u00e1k megel\u0151z\u00e9s\u00e9hez is vezetne. Ennek a gondolatnak hatalmas relevanci\u00e1ja van \u00e9s a nap sor\u00e1n gyakorta visszat\u00e9r\u0151 elem volt. A t\u00f6rt\u00e9neti visszatekint\u00e9sek sor\u00e1n rendk\u00edv\u00fcl fontos volt megjegyezni \u00e9s kihangs\u00falyozni azt, hogy az adott kor(ok)ban nagyon s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rt az, ha az \u00e9pp elfogadott (\u00e9s meg nem k\u00e9rd\u0151jelezett) tudom\u00e1nyos ir\u00e1nyzat szempontj\u00e1b\u00f3l nem volt semmilyen kritikai reflexi\u00f3. Ebben lehet szellemi haszon is, de t\u00e9vutakra is vezethet \u2013 mindkett\u0151re akadtak p\u00e9ld\u00e1k b\u0151s\u00e9gesen. Err\u0151l b\u0151vebben az \u00fagynevezett eugen(et)ika tudom\u00e1nya \u00e9rtekezik. Ez alapvet\u0151en egy olyan t\u00e1rsadalomfiloz\u00f3fiai ir\u00e1nyzat, amely az \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edthet\u0151 testi \u00e9s szellemi tulajdons\u00e1gok jav\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben v\u00e9gzett beavatkoz\u00e1sokat prefer\u00e1lja. Az el\u0151ad\u00f3 \u00e1r esettanulm\u00e1nyon kereszt\u00fcl demonstr\u00e1lta sz\u00e1munkra, hogy ez mennyire jelent\u0151s tud lenni. A sok fontos \u00fczenet (take home message) k\u00f6z\u00fcl szerintem, ami a legt\u00f6bbek sz\u00e1m\u00e1ra megmaradt az, hogy ha a legnagyobb tud\u00f3s, a legnagyobb szaktekint\u00e9ly mond valamit, akkor is kell k\u00e9rd\u00e9seket feltenn\u00fcnk. Az nagyon j\u00f3 \u00e9s gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151 tud lenni, ha van egy tudom\u00e1nyos vita \u00e9s ne gondolja azt senki sem, hogy \u0151 maga ahhoz a t\u00e9m\u00e1hoz nem \u00e9rt semmilyen m\u00f3don \u00e9s ez\u00e1ltal nem teheti fel a k\u00e9rd\u00e9seit, mert nem azzal a sz\u0171k szakter\u00fclettel foglalkozik. Emellett egy fontos pro \u00e9rv, hogy az\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nhetnek tudom\u00e1nyos t\u00e9ved\u00e9sek \u00e9s ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3 etikai probl\u00e9m\u00e1k, mert a sz\u0171k szakter\u00fcleten m\u0171k\u00f6d\u0151k nem fogadj\u00e1k el egy m\u00e1sik szakter\u00fcletnek a kritik\u00e1j\u00e1t. A rossz felfog\u00e1s alapja, hogy csak az alkothat ilyen jelleg\u0171 v\u00e9lem\u00e9nyt, aki a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben a szakter\u00fclethez tartozik. Ha ezt az eszmefuttat\u00e1st kicsit kiterjesztj\u00fck \u00e9s egy \u00fagynevezett multidiszciplin\u00e1lis k\u00f6zegben vitatjuk meg ugyanezen k\u00e9rd\u00e9seket, akkor azonnal \u00e1tfog\u00f3bb k\u00e9pet kapn\u00e1nk. Ezeknek a m\u00e9lyensz\u00e1nt\u00f3 gondolatoknak az alapjai t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt egy, a XIX. \u00e9s a XX. sz\u00e1zad v\u00e1lt\u00f3pontj\u00e1n \u00e9l\u0151 Egyes\u00fclt \u00c1llamokbeli b\u00edr\u00f3 (Oliver Wendell Holmes Jr.<\/strong>) \u00e9s egy brit k\u00f6zgazd\u00e1sz (Harold Joseph Laski<\/strong>) levelez\u00e9s\u00e9b\u0151l sz\u00fclettek meg. A megnyit\u00f3 z\u00e1rszava \u00e9s szint\u00e9n fontos \u00fczenete, hogy az ember a kedvenc tudom\u00e1nyos ter\u00fclete, p\u00e1ly\u00e1ja mellett tov\u00e1bbra is tartsa fent a p\u00e1rbesz\u00e9det m\u00e1s foglalkoz\u00e1s\u00fa \u00e9s h\u00e1tter\u0171 emberekkel, mert abb\u00f3l nagyon j\u00f6vedelmez\u0151 kapcsolatok \u00e9s tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyek sz\u00fclethetnek, arr\u00f3l nem is besz\u00e9lve, hogy kib\u0151v\u00fcl a kutat\u00f3k l\u00e1t\u00f3k\u00f6re. Ez egy k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s tanul\u00e1st tesz lehet\u0151v\u00e9. Az elgondolkodtat\u00f3 szavak ut\u00e1n kezd\u0151dtek a t\u00e9m\u00e1ba v\u00e1g\u00f3 el\u0151ad\u00e1sok.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Szakmai el\u0151ad\u00e1sok<\/strong><\/p>\n

Az els\u0151 el\u0151ad\u00f3 Kir\u00e1ly Szilvia<\/strong> volt, a V\u00e1rosmajori Gimn\u00e1zium v\u00e9gz\u0151s di\u00e1kja, a 2015-\u00f6s Orsz\u00e1gos Ifj\u00fas\u00e1gi Tudom\u00e1nyos \u00e9s Innov\u00e1ci\u00f3s Verseny 1. helyezettje, a N\u0151k a Tudom\u00e1nyban Egyes\u00fclet nagyk\u00f6vete (2016) \u00e9s sz\u00e1mos d\u00edj b\u00fcszke birtokosa. \u00c9rdekl\u0151d\u00e9si \u00e9s kutat\u00e1si ter\u00fclete az \u0151ssejt-alap\u00fa erek \u00e9p\u00edt\u00e9se. Bevezet\u0151 el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban az \u0151ssejtek vil\u00e1g\u00e1ba kalauzolt minket, s tett\u00fcnk egy r\u00f6vid s\u00e9t\u00e1t a kezdetekt\u0151l a legfontosabb m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6veken \u00e1t a ter\u00e1pi\u00e1s alkalmaz\u00e1sokig. Szilvi\u00e1t gyerekkora \u00f3ta foglalkoztatja, hogy a szervezet alapegys\u00e9geit jelent\u0151 sejtek sokas\u00e1ga, maga a szervezet hogyan k\u00e9pes kialakulni egyetlen sejtb\u0151l, a megterm\u00e9keny\u00edtett petesejtb\u0151l (zygota). \u0150ssejtbiol\u00f3giai szempontb\u00f3l ez a sejt egy \u00fagynevezett totipotens sejt, amely b\u00e1rmiv\u00e9 k\u00e9pes differenci\u00e1l\u00f3dni. A fejl\u0151d\u00e9s ezen h\u00e1tt\u00e9rfolyamatainak a kutat\u00e1sa m\u00e1r b\u0151 100 \u00e9vre is visszaterjed, s m\u00e9g a mai napig vannak megv\u00e1laszolatlan k\u00e9rd\u00e9sek. 1963-ban siker\u00fclt el\u0151sz\u00f6r a Torontoi Egyetemen k\u00e9t kanadai kutat\u00f3nak, Ernest Armstrong McCulloch<\/strong> sejtbiol\u00f3gusnak \u00e9s James Edgar Till<\/strong> biofizikusnak bebizony\u00edtani az \u0151ssejtek l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t. K\u00eds\u00e9rlet\u00fck sor\u00e1n eg\u00e9r v\u00f6r\u00f6s csontvel\u0151ben izol\u00e1lt\u00e1k a multipotens oszt\u00f3d\u00e1si k\u00e9pess\u00e9ggel rendelkez\u0151 v\u00e9rk\u00e9pz\u0151 \u0151ssejteket (hematopoietic stem cell, HSC). A sejttel val\u00f3 k\u00eds\u00e9rletez\u00e9sek sor\u00e1n \u00edrt\u00e1k le annak nagyfok\u00fa differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t. Id\u0151ben k\u00e9sleltetve, de p\u00e1rhuzamosan megkezd\u0151dtek a ter\u00e1pi\u00e1s alkalmaz\u00e1sok is, ami az 1960-as \u00e9vekben a kemoter\u00e1pi\u00e1val kezeltek eset\u00e9ben a csontvel\u0151 \u00e1t\u00fcltet\u00e9st (transzplant\u00e1ci\u00f3) jelentette. Az \u0151ssejtek k\u00e9t alapvet\u0151 tulajdons\u00e1g\u00e1hoz tartozik az \u00fagynevezett aszimmetrikus oszt\u00f3d\u00e1s, illetve a differenci\u00e1ci\u00f3s potenci\u00e1l, a jelens\u00e9g, amikor elk\u00f6telez\u0151dik egy adott sejtvonal ir\u00e1ny\u00e1ba a sejt \u00e9s sz\u00f6vetet hoz l\u00e9tre. A Kanad\u00e1ban sz\u00fcletett, v\u00e9rk\u00e9pz\u0151 \u0151ssejteket le\u00edr\u00f3, k\u00eds\u00e9rletben felismert\u00e9k a kutat\u00f3k a korl\u00e1tozott oszt\u00f3d\u00e1si (multipotens) karaktereket, ugyanis a HSC csak a v\u00e9r alakos elemeiv\u00e9 tudott differenci\u00e1l\u00f3dni. 1983-ban siker\u00fclt el\u0151sz\u00f6r k\u00f6ld\u00f6kzsin\u00f3r v\u00e9rt alkalmazni a ter\u00e1pi\u00e1s kezel\u00e9sek sor\u00e1n. A HSC-n\u00e9l nagyobb oszt\u00f3d\u00e1si potenci\u00e1llal rendelkez\u0151 pluripotens \u0151ssejtekr\u0151l (PSC) a k\u00e9s\u0151bbiekben esett sz\u00f3. Ami viszont m\u00e9g eml\u00edt\u00e9sre ker\u00fclt, azok az unipotens sejtek, amelyek a kifejlett, \u00e9rett sejtek el\u0151alakjai (prekurzorai). A fejl\u0151d\u00e9si sorban ez a sejtk\u00e9szlet (pool) rendelkezik a legkisebb oszt\u00f3d\u00e1si potenci\u00e1llal, \u00edgy m\u00e1r csak az adott sz\u00f6vett\u00edpus sejtjeiv\u00e9 k\u00e9pesek differenci\u00e1l\u00f3dni. Ismeretes m\u00e9g az \u00fagynevezett oligopotens (progenitor) \u0151ssejt is, amely az el\u0151bb eml\u00edtett t\u00edpusn\u00e1l nagyobb potenci\u00e1llal k\u00e9pes kialak\u00edtani az el\u0151dsejteket (szerk.). Az \u0151ssejtkutat\u00e1s k\u00f6vetkez\u0151 m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6ve 1981-ben k\u00f6vetkezett be az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban, amikor is Sir Martin John Evans biol\u00f3gus \u00e9s Matthew H. Kaufman<\/strong> embriol\u00f3gus eg\u00e9r embrion\u00e1lis \u0151ssejteket (ESC) izol\u00e1ltak \u00e9s k\u00e9sz\u00edtettek bel\u0151l\u00fck sejtkult\u00far\u00e1t. Tov\u00e1bbi k\u00eds\u00e9rleteik pedig r\u00e1mutattak arra, hogy ezeket a sejteket in vitro<\/em> lehet m\u00f3dos\u00edtani \u00e9s az 5-6 napos h\u00f3lyagcs\u00edr\u00e1ba (blastocysta) vissza lehet \u00fcltetni. Ily m\u00f3don j\u00f6ttek l\u00e9tre az els\u0151 genetikailag m\u00f3dos\u00edtott (Knock Out, K.O.) egerek. Ezeket az \u00e1llatokat az\u00f3ta is sz\u00e1mos betegs\u00e9g kutat\u00e1s\u00e1ban haszn\u00e1lt\u00e1k fel modell\u00e1llatk\u00e9nt. Sir Martin John Evans k\u00e9t koll\u00e9g\u00e1j\u00e1val, Mario Ramberg Capecch<\/strong> olasz sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa molekul\u00e1ris genetikussal \u00e9s a nemr\u00e9giben elhunyt Oliver Smithies<\/strong> brit-amerikai genetikussal 2007-ben megosztva kapta meg az orvosi Nobel-d\u00edjat a specifikus g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1sok bemutat\u00e1s\u00e1nak felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt az eg\u00e9r embrion\u00e1lis \u0151ssejteken. M\u00e9g az 1960-as \u00e9vekben Sir John B. Gurdon<\/strong> k\u00eds\u00e9rletes eredm\u00e9nyei megd\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k azt az elk\u00e9pzel\u00e9st, miszerint differenci\u00e1lt sejtek megrekednek a differenci\u00e1lts\u00e1gi fokukon. Ezt a c\u00e1folatot \u00fagy siker\u00fclt el\u00e9rnie, hogy b\u00e9k\u00e1k petesejtj\u00e9nek (oocyta) sejtmagj\u00e1t elt\u00e1vol\u00edtotta (ablatio), majd egy feln\u0151tt b\u00e9ka szomatikus (testi) sejtj\u00e9nek magj\u00e1t \u00fcltette be (implant\u00e1lta) az \u00fcres plazm\u00e1ba, amib\u0151l v\u00e9gs\u0151 soron egy teljesen \u00e9p b\u00e9ka tudott kifejl\u0151dni. Ezt a kl\u00f3noz\u00e1si technol\u00f3gi\u00e1t alkalmazt\u00e1k k\u00e9s\u0151bb Dolly b\u00e1r\u00e1nyn\u00e1l is. Ennek a k\u00eds\u00e9rletnek \u00e9s bizony\u00edt\u00e1snak az alapgondolata jelentette az \u0151ssejtbiol\u00f3gia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben a k\u00f6vetkez\u0151 rendk\u00edv\u00fcl fontos m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vet. Az eredm\u00e9nyek hat\u00e1s\u00e1ra Shinya Yamanaka<\/strong> \u00e9s egy MSc hallgat\u00f3ja \u00e1ltal le\u00edrt (lesz\u0171k\u00edtett) 4 transzkripci\u00f3s faktort (Klf4, Sox2, Oct4 \u00e9s c-myc), amelyekkel b\u00e1rmilyen magvas sejtet vissza lehet programozni az embrion\u00e1lis \u00e1llapotig. Ezek eredm\u00e9nyezt\u00e9k az \u00fagynevezett induk\u00e1lt Pluripotens \u0151ssejteket (iPSC). Ez\u00e9rt a felfedez\u00e9s\u00e9rt a laborat\u00f3riumot vezet\u0151 kutat\u00f3t \u00e9s Sir John B. Gurdont 2012-ben orvosi Nobel-d\u00edjjal jutalmazt\u00e1k. Ezzel a kutat\u00e1ssal egy \u00fat \u00e9s perspekt\u00edva ny\u00edlt a sejtek visszaprogramozhat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak, azaz a redifferenci\u00e1ci\u00f3s folyamatok szab\u00e1lyoz\u00e1sa fel\u00e9. Ez egy rendk\u00edv\u00fcl neh\u00e9z \u00e9s komplex folyamat, ugyanis sz\u00e1mos k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151 k\u00e9pes hatalmas befoly\u00e1st gyakorolni a sejt fejl\u0151d\u00e9si dinamik\u00e1j\u00e1ra. Az \u0151ssejtek intracellul\u00e1ris karaktereik alapj\u00e1n nagyon sokban hasonl\u00edtanak a testi sejtekhez, ez\u00e9rt sz\u00e1mos gy\u00f3gyszergy\u00e1r tud in vitro<\/em> farmakol\u00f3giai \u00e9s toxikol\u00f3giai vizsg\u00e1latokat v\u00e9gezni a teny\u00e9szetekkel. Ez persze nem v\u00e1ltja fel (ki) az in vivo<\/em> \u00e1llatk\u00eds\u00e9rleteket, de megfelel\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben kieg\u00e9sz\u00edti a kutat\u00e1s emberrel anal\u00f3g komponenseit. Az \u0151ssejtekn\u00e9l m\u00e9g nagyon fontos molekul\u00e1ris sejtbiol\u00f3giai t\u00e9nyez\u0151 a sejtfelsz\u00edni mint\u00e1zatuk, azaz a plazmamembr\u00e1nban elhelyezked\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 feh\u00e9rj\u00e9k szerkezete, eredete, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 mennyis\u00e9ge \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 feh\u00e9rj\u00e9k egym\u00e1shoz viszony\u00edtott ar\u00e1nya. Az emberi p\u00e9ld\u00e1kn\u00e1l maradva egy kifejlett, feln\u0151tt szervezetben is tal\u00e1lhatok m\u00e9g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 (legink\u00e1bb) alacsony oszt\u00f3d\u00e1si potenci\u00e1llal rendelkez\u0151 \u0151ssejtek. Ezeknek a sz\u00e1ma adott, hely\u00fck pedig legink\u00e1bb a sz\u00f6vet azon r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3, ami nagyobb fok\u00fa v\u00e9detts\u00e9ggel rendelkezik a k\u00f3rokoz\u00f3 mikrob\u00e1k, v\u00edrusok \u00e9s a mutag\u00e9n \u00e1gensekkel szemben. Azt a sejtcsoportot, amely jelen van valamennyi sz\u00f6vetben \u00e9s egy meghat\u00e1rozott jel hat\u00e1s\u00e1ra k\u00e9pes differenci\u00e1l\u00f3dni, mesenchymalis \u0151ssejteknek (MSC) nevezik. Magyarorsz\u00e1gon (is) a kardiol\u00f3giai jelleg\u0171 kutat\u00e1sokban m\u00e1r alkalmaznak ilyen MSC-alap\u00fa ter\u00e1pi\u00e1kat, ahol p\u00e9ld\u00e1ul sz\u00edvinfarktus hat\u00e1s\u00e1ra elhalt sejteket p\u00f3tolnak differenci\u00e1ltatott sejtekkel.<\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Egy nap az \u0151ssejtbiol\u00f3gia minden szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l<\/p>\n","protected":false},"author":59,"featured_media":2518,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,57],"tags":[689,77,117,688],"class_list":["post-2517","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-tudositas","tag-689","tag-tetekas-nyuz","tag-tudositas","tag-unistem-day"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2517"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/59"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2517"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2517\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2521,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2517\/revisions\/2521"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/2518"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2517"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2517"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2517"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}