{"id":2494,"date":"2017-04-20T14:31:30","date_gmt":"2017-04-20T13:31:30","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=2494"},"modified":"2017-04-20T14:31:30","modified_gmt":"2017-04-20T13:31:30","slug":"jeges-kicsi-es-messzi","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=2494","title":{"rendered":"Jeges, kicsi \u00e9s messzi"},"content":{"rendered":"

A 2017-es tavaszi szezon m\u00e1sodik Meetupj\u00e1n h\u00e1rom nagyon izgalmas, \u00e9rdekfesz\u00edt\u0151 \u00e9s szerte\u00e1gaz\u00f3 t\u00e9m\u00e1r\u00f3l hallgathattunk el\u0151ad\u00e1sokat. Minden, amit hallottunk a t\u00f6k\u00e9letes t\u00e1rh\u00e1za volt az ismeretszerz\u00e9snek.<\/p>\n

Az els\u0151 el\u0151ad\u00e1s a (d)Evol\u00faci\u00f3 \u00e9s j\u00e9g<\/em> c\u00edmet viselte, amelyet Dr. S\u00e1gi L\u00e1szl\u00f3<\/strong>, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Agr\u00e1rtudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpont Mez\u0151gazdas\u00e1gi Int\u00e9zet\u00e9nek tudom\u00e1nyos f\u0151munkat\u00e1rsa adott el\u0151. Tudom\u00e1nyter\u00fclete a n\u00f6v\u00e9nyi transzform\u00e1l\u00e1s, \u00edgy el\u0151ad\u00e1s\u00e1nak k\u00f6zponti t\u00e9m\u00e1ja ek\u00f6r\u00e9 szervez\u0151d\u00f6tt, de megfelel\u0151 sz\u00e1mmal voltak kitekint\u00e9sek m\u00e1shova is. Az elej\u00e9n kihangs\u00falyozta, hogy jelen esetben az evol\u00faci\u00f3 \u00e9s j\u00e9g kapcsolat\u00e1t nem matematikai alapokon mes\u00e9ln\u00e9 el. El\u0151ad\u00e1s\u00e1nak premissz\u00e1i a k\u00f6vetkez\u0151ket tartalmazt\u00e1k: v\u00edz n\u00e9lk\u00fcl nincs f\u00f6ldi \u00e9let, az evol\u00faci\u00f3 a v\u00edzen alapul\u00f3 \u00e9let dinamik\u00e1ja, a j\u00e9g egy fagyott v\u00edz. A k\u00f6vetkez\u0151kben az ezek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatrendszereket fedte fel sz\u00e1munkra. A j\u00e9ggel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 \u00e9letjelens\u00e9gek t\u00e1rgyal\u00e1sakor felsz\u00ednre ker\u00fclt egy \u00e9rdekes inform\u00e1ci\u00f3, miszerint az \u00e9let \u00e9s a v\u00edz kapcsolata a F\u00f6ld 4,6 milli\u00e1rd \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9nete sor\u00e1n \u00fagy alakult, hogy a v\u00edzg\u0151z \u00e9s foly\u00e9kony v\u00edz k\u00f6zel 4 milli\u00e1rd \u00e9vvel ezel\u0151tt jelent meg, ezt k\u00f6vet\u0151en az \u00e9let kialakul\u00e1s\u00e1nak m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vei t\u00f6rt\u00e9ntek meg, majd megjelent a v\u00edz szil\u00e1rd halmaz\u00e1llapota, a j\u00e9g is. Persze sz\u00e1mos m\u00e1s egy\u00e9b biotikus \u00e9s abiotikus t\u00e9nyez\u0151k is jelen voltak, de \u00e9rdekes, hogy a halmaz\u00e1llapotok megjelen\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt alakult ki az \u00e9let. Evol\u00faci\u00f3s \u00e9s f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti szempontb\u00f3l a F\u00f6ld \u201e\u00e9letidej\u00e9t\u201d 8-10 milli\u00e1rd \u00e9vre becs\u00fclik, bizony ez az \u00e9let t\u00fal van a delel\u0151j\u00e9n. \u00cdgy van m\u00e9g egy \u201ekev\u00e9s\u201d id\u0151nk a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9shez \u00e9s\/vagy a bolyg\u00f3t elhagy\u00f3 ki\u00e1raml\u00e1shoz. Ha megfigyel\u00fcnk egy 1 milli\u00f3 \u00e9vre visszamen\u0151 sk\u00e1l\u00e1t, akkor azt l\u00e1thatjuk, hogy a glaci\u00e1lis \u00e9s az interglaci\u00e1lis peri\u00f3dusok ciklikusan v\u00e1ltakoztak. Jelenleg egy felmeleged\u00e9si f\u00e1zisban vagyunk, ami 10-15 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt jelent meg. Az antropog\u00e9n t\u00e9nyez\u0151k csak felgyors\u00edtj\u00e1k ezt a folyamatot, de nem id\u00e9zt\u00e9k el\u0151. A legt\u00f6bb id\u0151szaknak vannak nyomai, amelyek k\u00f6z\u00fcl az \u00e1llatok mark\u00e1nsabb \u00e9s jobban elemezhet\u0151 maradv\u00e1nyokat hagynak maguk ut\u00e1n, mint a n\u00f6v\u00e9nyek. Gondoljunk csak a dinoszauruszokra vagy ak\u00e1r a 20-40 ezer \u00e9ves tundrai\/gyapjas mamutokra (Mammuthus primigenus<\/em>). Ez ut\u00f3bbi \u00e1llat egyre gyakrabban ker\u00fcl el\u0151 \u00e9s egyre jobb \u00e1llapotban. M\u00e9ghozz\u00e1 annyira j\u00f3 \u00e1llapot\u00fa is felsz\u00ednre ker\u00fclt, amelyen siker\u00fclt v\u00e9grehajtani egy teljes genomszekven\u00e1l\u00e1st. A sci-fi rajong\u00f3knak, megfelel\u0151 genetikai h\u00e1tt\u00e9rtud\u00e1ssal jogosan csillanhat fel a szeme, ugyanis az \u00fajj\u00e1\u00e9leszt\u00e9s k\u00e9rd\u00e9se aktu\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lhat. Min\u00e9l ink\u00e1bb fejl\u0151dik a tudom\u00e1ny, ann\u00e1l val\u00f3sz\u00edn\u0171bb lesz, hogy ez siker\u00fclhet is. A mamutfelt\u00e1maszt\u00e1s p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n\u00e1l maradva, a legk\u00f6zelebbi rokont\u00f3l, az afrikai elef\u00e1ntt\u00f3l (Loxodonta africana<\/em>) mind\u00f6ssze 2000 g\u00e9nben van jelent\u0151s elt\u00e9r\u00e9s. Innent\u0151l kezdve k\u00e9t megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s is alkalmazhat\u00f3. Az egyik sor\u00e1n az afrikai elef\u00e1nt genomj\u00e1ban mut\u00e1ci\u00f3kat el\u0151id\u00e9zni, hogy mamutosodjon vagy a mamut genomot kell bejuttatni (hibridiz\u00e1ltatni) az elef\u00e1ntba. A n\u00f6v\u00e9nyi vonatkoz\u00e1sokat tekintve ilyen j\u00e9gbe z\u00e1rt nyom a szib\u00e9riai (Kolima, \u00c9szak-Jakutia) permafrosztban (\u00f6r\u00f6k fagy birodalma) megtal\u00e1lt mag. Annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy felt\u00e1masszuk a n\u00f6v\u00e9nyt bel\u0151le in vitro cs\u00edr\u00e1ztatni kell. Az ok, ami\u00e9rt a n\u00f6v\u00e9ny nem tudott kics\u00edr\u00e1zni, mert a sarki \u00fcrge (Urocitellus parryii<\/em>) \u00e9l\u00e9skamr\u00e1j\u00e1ban volt. Az \u00fcrge az elrakt\u00e1rozand\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyeket hajt\u00e1sukkor egy \u00e1tharap\u00e1ssal cs\u00edr\u00e1tlan\u00edtja, \u00edgy a folyamat megszakad. Az in vitro regener\u00e1ci\u00f3t a n\u00f6v\u00e9ny magl\u00e9c\u00e9b\u0151l (magtanya vagy placenta) sz\u00f6vetteny\u00e9szt\u00e9ssel lehet el\u00e9rni. A siker akkor garant\u00e1lt, ha \u00e9letk\u00e9pes ut\u00f3dokat lehet l\u00e9trehozni. \u00c9rdekes t\u00e9ny, hogy a mamuttal ellent\u00e9tben a sz\u00f3ban forg\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyekn\u00e9l (habszegf\u0171) m\u00e1ig nem t\u00f6rt\u00e9nt genomszekven\u00e1l\u00e1s a legk\u00f6zelebbi rokon alapfaj \u00e9s a felt\u00e1masztott k\u00f6z\u00f6tt. Az el\u0151ad\u00e1s k\u00f6vetkez\u0151 koncepci\u00f3ja az volt, hogy ha a m\u00faltb\u00f3l vissza tudunk fejteni k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u201e\u00fczeneteket\u201d, akkor hagyhatunk is valamit az ut\u00f3daink sz\u00e1m\u00e1ra. Hasonl\u00f3 megfontol\u00e1sb\u00f3l hozt\u00e1k l\u00e9tre a Spitzberg\u00e1k Nemzetk\u00f6zi Magbunker\u00e9t, amely a n\u00f6v\u00e9nyek modernkori No\u00e9 b\u00e1rk\u00e1jak\u00e9nt is felfoghat\u00f3. L\u00e9nyeg\u00e9ben ez egy b\u00e1ny\u00e1ba be\u00e9p\u00edtett: 125 m m\u00e9ly, 40 m hossz\u00fa, szigor\u00faan \u0151rz\u00f6tt cs\u0151szer\u0171 bunker amely 1984-t\u0151l m\u0171k\u00f6d\u00f6tt \u00e9s 2008-ban lett fel\u00faj\u00edtva. Kapacit\u00e1sa 5 milli\u00f3 f\u00e9le mint\u00e1ra elegend\u0151. F\u0151 c\u00e9lja a biodiverzit\u00e1s meg\u0151rz\u00e9se az \u00e1ltal, hogy a term\u00e9seket fagyasztva sz\u00e1r\u00edtj\u00e1k \u00e9s t\u00e1rolj\u00e1k. Ezzel az elj\u00e1r\u00e1ssal \u2013 a j\u00e9g \u00e1ltal konzerv\u00e1lt \u00e1llatokb\u00f3l \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyekb\u0151l kiindulva \u2013 ak\u00e1r 30.000 \u00e9vig is lehet t\u00e1rolni. Ehhez viszont sz\u00f6vetteny\u00e9szt\u00e9si technik\u00e1k alkalmaz\u00e1sa sz\u00fcks\u00e9ges. A t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n a k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kegyetlennek bizonyult \u00e9s ut\u00f3lag is sz\u00e1mos orvosetikai vit\u00e1t kavar\u00f3 n\u00e1ci hipotermia k\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n a hasonl\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1t embereken (hadifoglyokon) is alkalmazt\u00e1k. Az alap\u00f6tlet is az volt, hogy vajon a lel\u0151tt vad\u00e1szpil\u00f3t\u00e1k (luftwaffe) t\u00fal\u00e9l\u00e9se a hideg tengerben milyen ar\u00e1nyban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Ennek relevanci\u00e1j\u00e1t orosz hadifoglyokon k\u00eds\u00e9rletezve jegyz\u0151k\u00f6nyvezt\u00e9k le. \u00d6sszesen t\u00f6bb sz\u00e1z k\u00eds\u00e9rletet hajtottak v\u00e9gre. A k\u00eds\u00e9rletek vezet\u0151je egyben a h\u00edres neves ci\u00e1nkapszula felfedez\u0151je, Dr. Sigmund Rascher<\/strong> volt. Ezek a k\u00eds\u00e9rletek szolg\u00e1ltak a krionika tudom\u00e1ny\u00e1g alapjainak, azaz a hossz\u00fat\u00e1v\u00fa h\u0171tve t\u00e1rol\u00e1s technik\u00e1j\u00e1nak. Sok \u00e9vvel \u00e9s rengeteg jogi vit\u00e1val a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Dr. James Bedford<\/strong> volt az els\u0151, 1967-ben, aki \u00f6nsz\u00e1nt\u00e1b\u00f3l els\u0151k\u00e9nt fagyasztatta le mag\u00e1t. A trend az\u00f3ta is \u00e9l s az \u00e1ra jelenleg olyan 200.000 USD k\u00f6r\u00fcl van. A \u201eszolg\u00e1ltat\u00e1s\u201d olcs\u00f3bb v\u00e1ltozata a neuro, amikor csak a fejet (pontosabban az agyat) fagyasztj\u00e1k le. A folyamat 0. felt\u00e9tele a p\u00e1ciens klinikai hal\u00e1la. Ezt k\u00f6vet\u0151en gyorsan a testet fel kell t\u00f6lteni krioprotekt\u00edv anyagokkal (p\u00e9ld\u00e1ul etil\u00e9n-glikollal), majd le kell h\u0171teni v\u00e1kuumban \u00e9s a t\u00e1rol\u00e1s foly\u00e9kony nitrog\u00e9nben vagy annak g\u0151z\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nik. Ennek a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u201e\u00f6r\u00f6k \u00e9letnek\u201d a feltal\u00e1l\u00f3ja \u00e9s szabadalmaz\u00f3ja Robert Ettinger<\/strong> (1918-2011). \u0150 alap\u00edtotta meg 1967-ben a Halhatalanok T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1t, illetve a Cryonics Institute-ot, mint v\u00e1llalkoz\u00e1st. Az eg\u00e9sz meg\u00edt\u00e9l\u00e9se nagyon ellentmond\u00e1sos a mai napig, ugyanis mint kor\u00e1bban eml\u00edtve volt az emberek de facto halottak. S hogy hogyan is j\u00f6n ehhez az evol\u00faci\u00f3 \u00e9s a devol\u00faci\u00f3? Ha egy olyan megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st alkalmazunk, ahol az adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekre adott pillanatnyi v\u00e1laszt tekintj\u00fck az evol\u00faci\u00f3nak, akkor ebben a meg\u00edt\u00e9l\u00e9sben, ha rosszak a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, akkor besz\u00e9lhet\u00fcnk devol\u00faci\u00f3r\u00f3l is. S hogy a krionika \u00e9s egy\u00e9b futurisztikus \u00f6tletek hova tartoznak az a jelen \u00e1ll\u00e1s szerint er\u0151sen vitatott, de ki tudja, hogy p\u00e1r sz\u00e1z \u00e9v m\u00falva milyen is lesz?<\/p>\n

\"mammut\"<\/a><\/p>\n

A m\u00e1sodik el\u0151ad\u00e1s az Integr\u00e1lt mikro- \u00e9s nanofluidikai rendszerek molekula \u00e9s sejtanalaitikai lab-on-chip eszk\u00f6z\u00f6kben<\/em> c\u00edmmel ker\u00fclt ter\u00edt\u00e9kre Dr. F\u00fcrjes P\u00e9ter<\/strong>, az MTA K\u00f6zponti Fizikai Kutat\u00f3int\u00e9zet Energiatudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpont tudom\u00e1nyos f\u0151munkat\u00e1rs\u00e1nak tolm\u00e1csol\u00e1s\u00e1ban. Az el\u0151ad\u00e1s elej\u00e9n meghat\u00e1roztuk a kulcsmot\u00edvumot, a MEMS-t. Ez egy olyan akron\u00edma, amely a Micro-Electro Mechanical Systems-t rejti, amely a 100 nanom\u00e9ter \u00e9s az 1000 mikrom\u00e9ter k\u00f6z\u00f6tti sk\u00e1l\u00e1n oper\u00e1l\u00f3 rendszerek \u00f6sszess\u00e9ge. Ha jobban el szeretn\u00e9nk helyezni, akkor olyan rendszer, amely a nanotechnol\u00f3gia \u00e9s a mezosk\u00e1la k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3. El\u0151nye a nagy \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g, az alacsony fogyaszt\u00e1s \u00e9s az integr\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g. T\u00f6bbnyire egy szil\u00edcium-alap\u00fa mikromechanik\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. A gy\u00e1rt\u00e1si folyamatok sor\u00e1n alkalmazz\u00e1k a litogr\u00e1fi\u00e1t (a processzor eset\u00e9ben ilyen az, amikor a szil\u00edciumszeletre r\u00e1vil\u00e1g\u00edtj\u00e1k a kapcsol\u00e1si \u00e1br\u00e1t), a fizikai \u00e9s a k\u00e9miai r\u00e9teglev\u00e1l\u00e1si elj\u00e1r\u00e1sokat. Az int\u00e9zetben egy 450 n\u00e9gyzetm\u00e9teres tisztaszob\u00e1ban (clear room), 1 mikrom\u00e9ter felbont\u00e1ssal lehet \u00e1br\u00e1kat r\u00e1vil\u00e1g\u00edtani szil\u00edciumra, \u00fcvegre \u00e9s m\u00e1r polimerekre is. A MEMS az aut\u00f3iparban jelent meg el\u0151sz\u00f6r, de ma m\u00e1r a kommunik\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1ig \u00e9r el. 2003-ban a mikrofonok szintj\u00e9n, de 2007-ben m\u00e1r Steve Jobs mutatta be az iPhone-on. Egyik c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se az emberi \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s leut\u00e1nz\u00e1sa (mim\u00e9zise) mind az eszk\u00f6z\u00f6k fejleszt\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l mind az esetleges klinikai alkalmaz\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. Ezt a c\u00e9lt szolg\u00e1lja a BioMEMS, aminek megvan a saj\u00e1tos fizikai, k\u00e9miai \u00e9s orvosi (biomedical) aspektusa. A mikromechanikai technol\u00f3gi\u00e1kat sz\u00e9les k\u00f6rben alkalmazz\u00e1k a piacon. Az orvosdiagnosztikai jelent\u0151s\u00e9ge nagyon nagy a vezet\u0151 hal\u00e1lokok miatt is. A leggyakoribb indoka a sz\u00edv \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek (Cardiovascular Diseases, CVD), de indokoltt\u00e1 teszi az agy \u00e9s az idegrendszer ereinek (Cerebrovascular Diseases) is a megbeteged\u00e9se. Magyarorsz\u00e1gon els\u0151 helyen \u00e1ll a CVD, majd a r\u00e1k \u00e9s a stroke. Az orvosdiagnosztikai fejleszt\u00e9sek sor\u00e1n igyekeznek k\u00f6vetni egy \u00fagynevezett Point-of-Care (POC) trendet. Erre lab-on-chip rendszereket lehet tervezni, amelynek integr\u00e1lt funkci\u00f3i vannak. Ilyen a folyad\u00e9kkezel\u00e9s (injekt\u00e1l\u00e1s, t\u00e1rol\u00e1s, transzport, kever\u00e9s, sz\u0171r\u00e9s, reakci\u00f3, inkub\u00e1ci\u00f3) \u00e9s az integr\u00e1lt szenzorok (optikai, elektromos, elektrok\u00e9miai, nanomechanikai). A technol\u00f3gi\u00e1k lehetnek szil\u00edcium alap\u00faak (ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a polidimetilszilox\u00e1n, PDMS) vagy \u00f6nt\u00e9sesek (gyors protot\u00edpusgy\u00e1rt\u00e1s). El\u0151bbire p\u00e9lda az UV LIGA (Ultraviolet Lithographie, Galvanoformung und Abformung). El\u0151nye a nagyfok\u00fa biokompatibilit\u00e1s, de h\u00e1tr\u00e1nya is akad, ami a hidrof\u00f3b jelleg. A mikrofluidik\u00e1ban folyad\u00e9kok, g\u00e1zok manipul\u00e1ci\u00f3ja t\u00f6rt\u00e9nik mikrom\u00e9teres sk\u00e1l\u00e1n. Lehet folytonos mikrofluidika (p\u00e9ld\u00e1ul Newtoni folyad\u00e9kkal) vagy k\u00e9t vagy t\u00f6bbf\u00e1zis\u00fa mikrofluidika (nem elegyed\u0151 folyad\u00e9kok kever\u00e9se). A digit\u00e1lis mikrofluidika sor\u00e1n egy csepp polarit\u00e1s\u00e1t megv\u00e1ltoztatva lehet azt perme\u00e1biliss\u00e1 tenni. N\u00f6v\u00e9nyekn\u00e9l a xil\u00e9m m\u00e1sodlagos sejtfalvastagod\u00e1sai m\u0171k\u00f6dnek hasonl\u00f3k\u00e9pp. \u00c1llatok eset\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul a texasi szarvas gy\u00edk vagy k\u00f6zismertebb nev\u00e9n a t\u00fcsk\u00e9s b\u00e9kagy\u00edk (Phrynosoma cornutum<\/em>) pikkelyei m\u0171k\u00f6dnek hasonl\u00f3 elven \u00e9s sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k az \u00e1llat h\u00e1t\u00e1t \u00e9r\u0151 es\u0151vizet pikkelyek bar\u00e1zd\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt eg\u00e9szen a sz\u00e1j\u00e1ig. Az auton\u00f3m mikrofluidika egyik gyakorlati haszna egy ELTE-s k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9ssel egy\u00fctt val\u00f3sult meg m\u00e9ghozz\u00e1 a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le v\u00e9rcsoportok vizsg\u00e1lat\u00e1hoz. Egy nagys\u00e1grenddel kisebb szinten, a nanofluidikai rendszerekn\u00e9l defini\u00e1lhatjuk a molekulafelismer\u00e9st nanocsatorn\u00e1kban\/p\u00f3rusokban. Ez egyfajta sztochasztikus \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s, amely sor\u00e1n egy felt\u00f6lt\u0151 csatorn\u00e1n \u00e1thalad\u00f3 molekula \u00e1ramcs\u00facscs\u00f6kken\u00e9st okoz, ami kvantitat\u00edv m\u00f3don megsz\u00e1molhat\u00f3 az egyedi csatorn\u00e1kban. Eszk\u00f6zei az \u00fcvegnanopipett\u00e1k. Elt\u00e9r\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s lehet tov\u00e1bb\u00e1 az elektrok\u00e9miai impedancia spektroszk\u00f3pia (EIS). A j\u00f6v\u0151 szempontj\u00e1b\u00f3l fontos m\u00e9g tudni, hogy az okos rendszerek beker\u00fclnek az orvosi gyakorlatba ezzel is k\u00f6nny\u00edtve az adatfeldolgoz\u00e1st \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3t. A biokompatibilis eszk\u00f6z\u00f6k, az agy-g\u00e9p interf\u00e9sz, az idegrendszerre integr\u00e1lhat\u00f3 implant\u00e1lt eszk\u00f6z\u00f6k elterjed\u00e9se is el\u00e9gg\u00e9 k\u00f6zeleg. Az adatbiztons\u00e1gi k\u00e9rd\u00e9sek viszont m\u00e9g \u00e9rdekesek, ugyanis k\u00e9pzelj\u00fck csak el, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nne, ha ez mind \u00f6ssze lenne k\u00f6tve az internettel?<\/p>\n

\"DARPA-HI-MEMS-021\"<\/a><\/p>\n

Az utols\u00f3 el\u0151ad\u00e1sban Dr. Vida Kriszti\u00e1n<\/strong> az MTA Csillag\u00e1szati \u00e9s F\u00f6ldtudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpont Konkoly-Thege Mikl\u00f3s Csillag\u00e1szati Int\u00e9zet tudom\u00e1nyos f\u0151munkat\u00e1rsa besz\u00e9lt az \u00e9let-hal\u00e1l k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l a hideg csillagok k\u00f6r\u00fcl.<\/p>\n

A mikroszkopikus vil\u00e1g eszk\u00f6zeit\u0151l egy nagy ugr\u00e1ssal belevetett\u00fck magunkat a galaxis v\u00e9gtelen nagys\u00e1g\u00e1ba. A csillag\u00e1szok a csillagokat h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet szerinti sz\u00ednk\u00e9poszt\u00e1lyokba sorolj\u00e1k (O-B-A-F-G-K-M\/L-T-Y). Ut\u00f3bbi 3 kateg\u00f3ria m\u00e1r az \u00fagynevezett barna t\u00f6rp\u00e9k k\u00f6z\u00e9 tartozik, ugyanis ezekben a hidrog\u00e9n f\u00fazi\u00f3ja nem tud beindulni. Ezeket ultrahideg objektumoknak is tekintj\u00fck. A tov\u00e1bbi oszt\u00e1lyoz\u00e1sok m\u00e1r M0-M8-ig is megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetnek csillagokat, ugyanis M-csillagb\u00f3l van a legt\u00f6bb a galaxisban. Ilyen rendszerben a legk\u00f6nnyebb kimutatni egy bolyg\u00f3t, tudniillik jobb a kontraszt \u00e9s nagyobb a radi\u00e1lis sebess\u00e9gv\u00e1ltoz\u00e1s. A TRAPPIST-1 rendszerben tal\u00e1ltak 7 F\u00f6ld-szer\u0171 bolyg\u00f3b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 rendszert, amelyeknek 1-20 napos kering\u00e9si peri\u00f3dusuk van. A 7-b\u0151l 3 a lakhat\u00f3 z\u00f3n\u00e1n bel\u00fcl tal\u00e1lhat\u00f3. A lakhat\u00f3 z\u00f3na az a r\u00e9gi\u00f3 a csillag k\u00f6r\u00fcl, ahol foly\u00e9kony form\u00e1ban tart\u00f3san megmaradhat a v\u00edz \u00e9s felt\u00e9telezhet\u0151en fennmaradna rajta az \u00e9let. A rendszert egy speci\u00e1lis csillag\u00e1szati (tranzit) m\u00f3dszerrel tal\u00e1lt\u00e1k meg \u00e9s a csillag k\u00f6r\u00fcl kering\u0151 bolyg\u00f3k fed\u00e9s\u00e9b\u0151l k\u00f6vetkeztettek. Az els\u0151 F\u00f6ldszer\u0171 exobolyg\u00f3t (Kepler-186f) 2014-ben jelentett\u00e9k be s az\u00f3ta k\u00f6zel egy tucatot fedeztek fel. T\u00f6bbek r\u00e9sz\u00e9r\u0151l jogosan mer\u00fcl fel a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mikor indulunk? Az \u0151szinte \u00e9s realista v\u00e1lasz, hogy nem indulunk, mert ugyan szomsz\u00e9dos a fentebb eml\u00edtett rendszer, de 39 f\u00e9ny\u00e9v (legnagyobb el\u00e9rt sebess\u00e9ggel is 159.000 \u00e9v) \u00edgy is messze van. Emellett a szakemberek val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edtenek egy k\u00f6t\u00f6tt kering\u00e9st is, ami p\u00e9ld\u00e1ul a F\u00f6ld-Hold eset\u00e9n is megval\u00f3sul, azaz a Hold ugyanazt az oldal\u00e1t mutatja mindig. Egy bolyg\u00f3 eset\u00e9ben csak f\u00e9loldali megvil\u00e1g\u00edtotts\u00e1gn\u00e1l az \u00e9let szempontj\u00e1b\u00f3l nem felt\u00e9tlen\u00fcl el\u0151ny\u00f6s id\u0151j\u00e1r\u00e1si viszonyokat tartalmazhat ez a jelens\u00e9g. Az \u00e1rap\u00e1ly er\u0151k is m\u00e1sk\u00e9pp hatnak. A csillag h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete 2500 K \u00e9s a gyors forg\u00e1sa miatt (a mi Napunkhoz viszony\u00edtva 28-szor gyorsabb) er\u0151s m\u00e1gneses t\u00e9r alakul ki k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte. Ezek az anom\u00e1li\u00e1k, \u00e1tk\u00f6t\u0151d\u0151 er\u0151vonalak flerekhez (er\u0151s kif\u00e9nyesed\u00e9s) \u00e9s korona-anyagkidob\u00f3d\u00e1sokhoz vezetnek. Az el\u0151ad\u00e1s igaz\u00e1n up-to-date aktualit\u00e1sa az volt, hogy 2017. m\u00e1rcius 8-ig az adatokb\u00f3l arra lehetett k\u00f6vetkeztetni, hogy a TRAPPIST-1 tal\u00e1n az \u00e9let szempontj\u00e1b\u00f3l biztons\u00e1gos rendszernek min\u0151s\u00fclhet, de egy olyan m\u00e9rt\u00e9k\u0171 flert regisztr\u00e1ltak, ami a k\u00f6rnyez\u0151 exobolyg\u00f3n \u2013 ha ugyan volt is rajta \u00e9let \u2013 teljes m\u00e9rt\u00e9k\u0171 puszt\u00edt\u00e1st v\u00e9gzett.<\/p>\n

\"PIA21422_-_TRAPPIST-1_Planet_Lineup,_Figure_1\"<\/a><\/p>\n

Ne cs\u00fcggedjen senki sem, rem\u00e9ny mindig van \u00e9s egyre nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben ker\u00fclnek el\u0151 olyan F\u00f6ldszer\u0171 bolyg\u00f3k, amelyek ide\u00e1lis ut\u00f3pi\u00e1nak felelnek meg. Viszont addig is, m\u00edg nem tal\u00e1lnak egy t\u00f6k\u00e9letesen biztosat sem, \u0151rizz\u00fck meg bolyg\u00f3nkat a lehet\u0151 legjobb \u00e1llapotban magunk \u00e9s az ut\u00f3daink sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A 2017-es tavaszi szezon m\u00e1sodik Meetupj\u00e1n h\u00e1rom nagyon izgalmas, \u00e9rdekfesz\u00edt\u0151 \u00e9s szerte\u00e1gaz\u00f3 t\u00e9m\u00e1r\u00f3l hallgathattunk el\u0151ad\u00e1sokat. Minden, amit hallottunk a t\u00f6k\u00e9letes t\u00e1rh\u00e1za volt az ismeretszerz\u00e9snek.<\/p>\n","protected":false},"author":59,"featured_media":2495,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,57],"tags":[680,365,561,560,77,117],"class_list":["post-2494","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-tudositas","tag-bsm","tag-budapest","tag-meetup","tag-science","tag-tetekas-nyuz","tag-tudositas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2494"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/59"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2494"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2494\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2498,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2494\/revisions\/2498"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/2495"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2494"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2494"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2494"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}