Felfedez\u00e9s\u00fck<\/strong><\/p>\n Az els\u0151 dendrimert 1978-ban Fritz V\u00f6gtle<\/strong> \u00e9s munkat\u00e1rsai \u00e1ll\u00edtott\u00e1k el\u0151 egy \u201ekaszk\u00e1d vagy nem l\u00e1nc szer\u0171\u201d szint\u00e9zissel. Azt\u00e1n felgyorsultak az esem\u00e9nyek \u00e9s sorra szintetiz\u00e1ltak \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb dendrimereket: 1981-ben R.G. Denkewalte<\/strong>, 1983-ban \u00e9s 1985-ben Donald Tomalia<\/strong> \u00e9s ugyancsak 1985-ben George R. Newkome<\/strong>. Az 1990-es \u00e9vek \u00f3ta \u00a0n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00fck csak egyre n\u00f6vekszik, mi sem bizony\u00edtja ezt jobban, hogy m\u00e9g ugyan csak m\u00e1rcius van, de id\u00e9n m\u00e1r 167 orvosi vonatkoz\u00e1s\u00fa publik\u00e1ci\u00f3t lek\u00f6z\u00f6ltek a t\u00e9m\u00e1val kapcsolatban.<\/p>\n Tulajdons\u00e1gaik<\/strong><\/p>\n A dendritikus polimerekre szerkezeti t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g jellemz\u0151. A dendrimerek \u00e9s dendronok monodiszperzek \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban nagyon szimmetrikus, g\u00f6mb alak\u00fa vegy\u00fcletek. A dendritikus molekul\u00e1k nagyj\u00e1b\u00f3l k\u00e9t csoportra oszthat\u00f3k, kis \u00e9s nagy molekulat\u00f6meg\u0171ekre. Az els\u0151 csoportba a dendrimerek \u00e9s a dendronok, ut\u00f3bbiba a dendroniz\u00e1lt polimerek tartoznak. Tulajdons\u00e1gaikat a molekul\u00e1ris felsz\u00edn\u00fck\u00f6n l\u00e9v\u0151 funkcin\u00e1lis csoportjaik hat\u00e1rozz\u00e1k meg. A funkcion\u00e1lis molekul\u00e1k dendritikus polimerekbe val\u00f3 z\u00e1r\u00e1sa lehet\u0151v\u00e9 teszi akt\u00edv hely\u00fck elszigetel\u00e9s\u00e9t, ez\u00e1ltal olyan molekul\u00e1k keletkeznek, amelyek a biomolekul\u00e1k akt\u00edv helyeit ut\u00e1nozz\u00e1k. Hab\u00e1r a polimerek nem v\u00edzold\u00e9konyak, a dendrimeket m\u00e9gis azz\u00e1 lehet tenni \u00fagy, hogy a funkcion\u00e1l\u00f3 k\u00fcls\u0151 h\u00e9jukra t\u00f6lt\u00f6tt r\u00e9szecsk\u00e9ket vagy m\u00e1s hidrofil csoportokat k\u00f6tnek. Tov\u00e1bbi szab\u00e1lyozhat\u00f3 tulajdons\u00e1gaik is vannak, ilyen a toxicit\u00e1s, a krist\u00e1lyoss\u00e1g, a tecto-dendrimer k\u00e9pz\u0151d\u00e9s \u00e9s a kiralit\u00e1s.\u00a0 A dendrimeket gener\u00e1ci\u00f3k szerint is oszt\u00e1lyozhatjuk, amely az el\u00e1gaz\u00f3 ciklusok ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1m\u00e1ra utal, amelyek a szint\u00e9zis alatt k\u00e9pz\u0151dtek. P\u00e9ld\u00e1ul ha egy dendrimer konvergens szint\u00e9zissel k\u00e9sz\u00fclt \u00e9s az el\u00e1gaz\u00e1si reakci\u00f3 a k\u00f6zponti molekul\u00e1nh\u00e1romszor megy v\u00e9gbe, akkor az eredm\u00e9ny egy harmadik gener\u00e1ci\u00f3s dendrimer. Minden egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 gener\u00e1ci\u00f3 eredm\u00e9ny\u00e9nek molekulat\u00f6mege durv\u00e1n a k\u00e9tszerese az el\u0151z\u0151 gener\u00e1ci\u00f3 dendrimer\u00e9nek. Min\u00e9l magasabb gener\u00e1ci\u00f3j\u00fa polimerr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, ann\u00e1l t\u00f6bb k\u00fcls\u0151 funcion\u00e1lis csoporttal rendelkezik, amely k\u00e9s\u0151bb megszabja a molekula felhaszn\u00e1l\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geit. Szint\u00e9zis\u00fck h\u00e1romf\u00e9lek\u00e9pp t\u00f6rt\u00e9nhet. Lehet divergens vagy konvergens met\u00f3dus szerint, de lehet a \u201ec\u00edmk\u00e9z\u0151\u201d (click chemistry) m\u00f3dszerrel.<\/p>\n
![\"imgb0021\"](\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/04\/imgb0021.png\")
<\/a><\/p>\n