{"id":2460,"date":"2017-04-20T11:58:54","date_gmt":"2017-04-20T10:58:54","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=2460"},"modified":"2017-04-20T11:58:54","modified_gmt":"2017-04-20T10:58:54","slug":"darwin-intelligens-gilisztai-a-talaj-rejtelyes-elolenyei","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=2460","title":{"rendered":"Darwin intelligens giliszt\u00e1i &#8211; A talaj rejt\u00e9lyes \u00e9l\u0151l\u00e9nyei"},"content":{"rendered":"<p>Bizony\u00e1ra mindenki sokat hallott m\u00e1r az evol\u00faci\u00f3 elm\u00e9let megteremt\u0151j\u00e9r\u0151l, tal\u00e1n az egyik valaha volt legnagyobb biol\u00f3gusr\u00f3l, <strong>Charles Darwin<\/strong>r\u00f3l \u00e9s <em>A fajok eredete<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9r\u0151l. Rendhagy\u00f3 m\u00f3don most egy kev\u00e9sb\u00e9 ismert k\u00f6nyv\u00e9ben le\u00edrt kutat\u00e1s\u00e1r\u00f3l szeretn\u00e9k besz\u00e1molni nektek, amely sor\u00e1n a giliszt\u00e1k intelligenci\u00e1j\u00e1t vizsg\u00e1lta.<!--more--><\/p>\n<p>Charles Darwin 1809. febru\u00e1r 12-\u00e9n sz\u00fcletett Angli\u00e1ban. Egy szem\u00e9lyben volt kiv\u00e1l\u00f3 geol\u00f3gus, botanikus \u00e9s term\u00e9szetesen biol\u00f3gus is. Ahogy az egy v\u00e9rbeli term\u00e9szettud\u00f3shoz illik m\u00e1r fiatal kor\u00e1t\u00f3l kezdve minden \u00e9rdekelte, ami a term\u00e9szetben t\u00f6rt\u00e9nik. Hossz\u00fa s\u00e9t\u00e1kat tett, hogy behat\u00f3an megfigyelhesse saj\u00e1t k\u00f6rnyezet\u00e9t, ek\u00f6zben n\u00f6v\u00e9nyeket gy\u0171jt\u00f6tt, m\u00e1skor pedig elmer\u00fclt apja <a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/04\/565410c2c52b97e3c0ac3a786309180b.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\" wp-image-2461 alignright\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/04\/565410c2c52b97e3c0ac3a786309180b-815x1024.jpg\" alt=\"565410c2c52b97e3c0ac3a786309180b\" width=\"229\" height=\"569\" \/><\/a>k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak egy-egy k\u00f6tet\u00e9ben. B\u00e1tyja k\u00f6nnyen r\u00e1 tudta besz\u00e9lni Charlest, hogy legyen az asszisztense a csal\u00e1di k\u00fari\u00e1ban berendezend\u0151 saj\u00e1t laborat\u00f3rium\u00e1ban, majd miut\u00e1n az id\u0151sebb testv\u00e9r a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben Cambridge-ben folytatta tanulm\u00e1nyait a fi\u00fa egyed\u00fcl haszn\u00e1lhatta a labort. \u00c9desapja szerette volna, hogy ha a nyomdokaiba l\u00e9p. Edinburgh-be k\u00fcldte \u0151t orvostant hallgatni, amikor Charles m\u00e9g csak 16 \u00e9ves volt. Mivel Darwin nem b\u00edrta elviselni a boncoland\u00f3 tetemek \u00e9s a m\u0171t\u00e9tek l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t, mivel ut\u00f3bbiakat ekkor m\u00e9g \u00e9rz\u00e9stelen\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl v\u00e9gezt\u00e9k, ez\u00e9rt ink\u00e1bb k\u00e9t \u00e9v ut\u00e1n kil\u00e9pett az egyetemr\u0151l. Apja nagyon haragudott r\u00e1 ez\u00e9rt, att\u00f3l f\u00e9lve, hogy \u00edgy nem lesz tisztess\u00e9ges v\u00e9gzetts\u00e9ge. Ett\u0151l a f\u00e9lelemt\u0151l vez\u00e9relve a Cambridge-i Egyetemre k\u00fcldte a fi\u00fat teol\u00f3gi\u00e1t tanulni. Itt, a Christ&#8217;s College tagjak\u00e9nt ker\u00fclt el\u0151sz\u00f6r kapcsolatba a term\u00e9szetrajz t\u00f6bb tekint\u00e9ly\u00e9vel. Darwin term\u00e9szetesen megc\u00e1folta apja r\u00e1galmaz\u00f3 kijelent\u00e9s\u00e9t \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem egyik legh\u00edresebb tud\u00f3s\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n<p>Mikor 1831. augusztus 29-\u00e9n visszat\u00e9rt Shrewsbury-be egy <strong>Adam Sedgwick<\/strong> geol\u00f3gus \u00e1ltal vezetett tudom\u00e1nyos t\u00far\u00e1r\u00f3l, egy levelet tal\u00e1lt az asztal\u00e1n, melyben egyik cambridge-i tan\u00e1ra,<strong> George Peacock<\/strong> felaj\u00e1nlott neki egy lehet\u0151s\u00e9get egy vil\u00e1gk\u00f6r\u00fcli tudom\u00e1nyos \u00faton val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telre. A megh\u00edv\u00e1s a h\u00edres HMS Beagle (Brit Kir\u00e1lyi Flotta egy t\u00edz\u00e1gy\u00fas, Cherokee-oszt\u00e1ly\u00fa, brigg-szl\u00fap t\u00edpus\u00fa haj\u00f3ja) A figyelme haj\u00f3n t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 ut\u00e1n terel\u0151d\u00f6tt a giliszt\u00e1k fel\u00e9. A nagyb\u00e1tyja, Josiah mutatott neki egy helyet a kertj\u00e9ben, ahol \u00e9vekkel ezel\u0151tt hamu \u00e9s m\u00e9sz volt, de m\u00e1ra m\u00e1r nem volt ott bel\u0151l\u00fck semmi. Darwin meg volt lepve, hogy a talajban l\u00e9v\u0151 f\u00f6ldigiliszt\u00e1k mennyire eltemett\u00e9k azokat. Ez inspir\u00e1lta \u0151t \u201e\u00faj \u00e9s fontos elm\u00e9let\u00e9nek\u201d, a f\u00f6ldigiliszt\u00e1k talajk\u00e9pz\u0151d\u00e9sben bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9nek \u00a0megalkot\u00e1s\u00e1ban. A l\u00e1tottak ut\u00e1n hazament \u00e9s belekezdett egy sor k\u00eds\u00e9rletbe a f\u00f6ldigiliszt\u00e1kkal, amit a k\u00f6vetkez\u0151 negyven \u00e9vben abba sem hagyott. V\u00e9gzett laborat\u00f3riumi k\u00eds\u00e9rleteket a vizsg\u00e1lati \u00e9s bili\u00e1rd term\u00e9ben, valamint helysz\u00edni vizsg\u00e1latokat nagy, kiterjedt kertj\u00e9ben. Eredm\u00e9nyeit 1881-ben a <em>The Formation of Vegetable Mould through the Action of Worms, with Observations of their Habits<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben \u2013 amely magyar nyelven az\u00f3ta sem jelent meg \u2013 publik\u00e1lta. A m\u0171vet 6000 p\u00e9ld\u00e1nyban adt\u00e1k el az els\u0151 \u00e9vben, gyorsabban fogyott, mint <em>A fajok eredet\u00e9nek<\/em>\u00a0els\u0151 kiad\u00e1sa.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/04\/bcs202771.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-large wp-image-2462\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/04\/bcs202771-1024x452.jpg\" alt=\"bcs202771\" width=\"1024\" height=\"452\" srcset=\"https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/04\/bcs202771-1024x452.jpg 1024w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/04\/bcs202771-300x132.jpg 300w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/04\/bcs202771-768x339.jpg 768w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/04\/bcs202771-624x275.jpg 624w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/04\/bcs202771.jpg 1400w\" sizes=\"(max-width: 1024px) 100vw, 1024px\" \/><\/a><\/p>\n<p>Darwint elb\u0171v\u00f6lte a f\u00f6ldigiliszt\u00e1k viselked\u00e9se. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kokkal k\u00eds\u00e9rletezett, kis \u00e9teldarabot helyezett aluf\u00f3li\u00e1ra, hogy meggy\u0151z\u0151dj\u00f6n arr\u00f3l, hogy nem v\u00e9letlenszer\u0171en, hanem az \u00e9tel\u00e9rt b\u00fajnak el\u0151 a giliszt\u00e1k a f\u00f6ld al\u00f3l. \u00dagy tal\u00e1lta, hogy el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edtik a vadcsereszny\u00e9t \u00e9s a s\u00e1rgar\u00e9p\u00e1t, jobban kedvelik a nyers zs\u00edrt, mint a nyers h\u00fast. Arra k\u00f6vetkeztetett, hogy az \u00e9telpreferenci\u00e1juk arra utal, hogy biztosan \u00e9lvezik az ev\u00e9st.<\/p>\n<p>Tesztelte az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00fcket \u00fagy, hogy kitette \u0151ket l\u00e1mpa- \u00e9s gyertyaf\u00e9nynek, \u00e9s az \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket is. A f\u00f6ldigiliszt\u00e1knak nincs f\u00fcl\u00fck, de Darwin vizsg\u00e1lta a hall\u00e1sukat. Igazi csal\u00e1di programot szervezett ennek kider\u00edt\u00e9s\u00e9re. Haszn\u00e1lt f\u00e9ms\u00edpot, de megk\u00e9rte fi\u00e1t is, hogy j\u00e1tsszon hangosan fagotton. Kiab\u00e1lt is vel\u00fck, de \u00fagy tal\u00e1lta, hogy ha a lehelete nem \u00e9ri \u0151ket, akkor azok indifferensek a zajokra. A f\u00e9rgek arra sem reag\u00e1ltak, amikor egy asztalra rakta \u0151ket a zongor\u00e1hoz k\u00f6zel \u00e9s olyan hangosan j\u00e1tszott a hangszeren, amennyire csak tudott. Hab\u00e1r, minden megv\u00e1ltozott, amikor a giliszt\u00e1kkal teli cser\u00e9p f\u00f6ldet a zongora tetej\u00e9re tette. Azt tapasztalta, hogy e cs\u00f6ppnyi \u00e1llatok rendk\u00edv\u00fcli m\u00f3don \u00e9rz\u00e9kenyek a rezg\u00e9sekre.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/04\/The-earthworm-way-blind-014.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter  wp-image-2463\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/04\/The-earthworm-way-blind-014-1024x614.jpg\" alt=\"The earthworm way \u0085 blind.\" width=\"827\" height=\"398\" \/><\/a><\/p>\n<p>K\u00edv\u00e1ncsi volt arra, hogy ezek az alacsonyrend\u0171 teremtm\u00e9nyek mennyire intelligensek. Jelent\u0151s id\u0151t t\u00f6lt\u00f6tt azzal, hogy figyelte ezen \u00e1llatokat, hogy hogyan h\u00fazz\u00e1k be od\u00fajukba a leveleket. Ezekkel z\u00e1rj\u00e1k le b\u00fav\u00f3hely\u00fck ny\u00edl\u00e1s\u00e1t, Darwin v\u00e9lem\u00e9nye szerint a h\u0171v\u00f6s leveg\u0151 ellen. A kutat\u00f3 \u00fagy tal\u00e1lta, hogy legt\u00f6bbsz\u00f6r a levelek sz\u00e1r\u00e1n\u00e1l \u201efogj\u00e1k meg\u201d \u00e9s h\u00fazz\u00e1k \u0151ket, ami a leghat\u00e9konyabb m\u00f3dszer. Amikor a levelek hely\u00e9re pap\u00edr h\u00e1romsz\u00f6geket tett el\u0151z\u0151 megfigyel\u00e9s\u00e9t meger\u0151s\u00edtve azt l\u00e1tta, hogy a kis fecniket a cs\u00facsukn\u00e1l \u201efogva\u201d ragadj\u00e1k meg. Ez a megfigyel\u00e9s arra engedte k\u00f6vetkeztetni, hogy ezen cs\u00fasz\u00f3m\u00e1sz\u00f3knak van valamilyen fok\u00fa intelligenci\u00e1ja. B\u00e1r nem volt meggy\u0151z\u0151dve r\u00f3la, hogy az \u00f6sszesnek egyforma m\u00e9rt\u00e9k\u0171.\u00a0 Egy meleg szob\u00e1ban leveleket helyezett egy f\u00f6lddel teli vir\u00e1gcser\u00e9p felsz\u00edn\u00e9re. Ekkor \u00fagy l\u00e1tta, hogy az \u00e1llatok gondatlan \u00e9s hanyag m\u00f3don nem fedt\u00e9k el a mened\u00e9khely\u00fck bej\u00e1rat\u00e1t. Az ed\u00e9nyeket lefedte h\u00e1l\u00f3val \u00e9s t\u00f6bb \u00e9jszak\u00e1ra a szabadban hagyta \u0151ket, ennek hat\u00e1s\u00e1ra minden levelet beh\u00faztak a kis f\u00f6ldi \u00e9l\u0151l\u00e9nyek.<\/p>\n<p>K\u00f6nyv\u00e9ben meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett korai \u00faj-z\u00e9landi k\u00eds\u00e9rleteket is a t\u00e9m\u00e1ban. \u00dagy tal\u00e1lta, hogy ugyan \u00fagy viselkednek az \u00e1llatok ott is, mint Eur\u00f3p\u00e1ban, utalva arra, hogy lassan haladnak a f\u00f6ld\u00f6n.<\/p>\n<p>Ez k\u00f6nyve volt az utols\u00f3 tudom\u00e1nyos m\u0171ve \u00e9s r\u00f6viddel hal\u00e1la el\u0151tt jelent meg. Charles Darwin 1882. \u00e1prilis 19-\u00e9n hunyt el.<\/p>\n<p>Ugyan giliszt\u00e1kkal v\u00e9gezett k\u00eds\u00e9rletei kis s\u00faly\u00fanak t\u0171nhetnek, de ez volt az els\u0151 jelent\u0151s munka a talaj biol\u00f3giai zavar\u00e1sa (bioturbation) t\u00e9mak\u00f6rben.<\/p>\n<p style=\"text-align: right;\">Forr\u00e1s:<br \/>\n<em>www.sciencelearn.org.nz<br \/>\n<\/em><em>www.en.wikipedia.org<\/em><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Bizony\u00e1ra mindenki sokat hallott m\u00e1r az evol\u00faci\u00f3 elm\u00e9let megteremt\u0151j\u00e9r\u0151l, tal\u00e1n az egyik valaha volt legnagyobb biol\u00f3gusr\u00f3l, Charles Darwinr\u00f3l \u00e9s A fajok eredete c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9r\u0151l. Rendhagy\u00f3 m\u00f3don most egy kev\u00e9sb\u00e9 ismert k\u00f6nyv\u00e9ben le\u00edrt kutat\u00e1s\u00e1r\u00f3l szeretn\u00e9k besz\u00e1molni nektek, amely sor\u00e1n a giliszt\u00e1k intelligenci\u00e1j\u00e1t vizsg\u00e1lta.<\/p>\n","protected":false},"author":69,"featured_media":2462,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,56],"tags":[670,669,77,73],"class_list":["post-2460","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-ttt","tag-darwin","tag-giliszta","tag-tetekas-nyuz","tag-ttt"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2460"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/69"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2460"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2460\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2464,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2460\/revisions\/2464"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/2462"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2460"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2460"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2460"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}