A zs\u0171rib\u0151l el\u0151sz\u00f6r Dr. \u0150si Attila<\/strong>, paleontol\u00f3gus sz\u00f3lalt fel, aki \u00f6r\u00f6mmel vette, hogy az \u0150sl\u00e9nytani \u00e9s F\u00f6ldtani Tansz\u00e9k is k\u00e9pviselteti mag\u00e1t a rendezv\u00e9nyen. Az \u0151sl\u00e9nytani kutat\u00e1sok, \u00e1sat\u00e1sok alapja a leletek min\u00e9l biztons\u00e1gosabb izol\u00e1l\u00e1sa, majd az azt k\u00f6vet\u0151 elemz\u00e9sek elv\u00e9gz\u00e9se. A c\u00e9l, hogy megtudjuk, hogy kihez vagy mihez tartozik a lelet, illetve milyen k\u00f6rnyezeti param\u00e9terek k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ltak r\u00e1. Fontos a taxon\u00f3miai hovatartoz\u00e1s meghat\u00e1roz\u00e1sa is, ez alapj\u00e1n fel lehet \u00e1ll\u00edtani rokons\u00e1gi becsl\u00e9seket. A sok adatot felhaszn\u00e1lva v\u00e9g\u00fcl meg lehet hat\u00e1rozni egy paleobiol\u00f3giai \u00e9letmenet strat\u00e9gi\u00e1t.<\/p>\n M\u00e1sodikk\u00e9nt Dr. Varga M\u00e1t\u00e9<\/strong>, genetikus mondta el, hogy kutat\u00e1si c\u00e9ljai k\u00f6zt szerepel, hogy az intracellul\u00e1ris inform\u00e1ci\u00f3\u00e1raml\u00e1s meg\u00e9rtse. A centr\u00e1lis dogm\u00e1t alapul v\u00e9ve r\u00f6viden ismertette a ribosz\u00f3m\u00e1k norm\u00e1lis m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, illetve a kutat\u00e1s\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00f3ros szerep\u00fcket (riboszomopathi\u00e1k).<\/p>\n V\u00e9g\u00fcl Zsiros L\u00e1szl\u00f3 R\u00f3bert<\/strong>, kommunik\u00e1ci\u00f3val foglalkoz\u00f3 szakember osztotta meg vel\u00fcnk egyik, a n\u00f6v\u00e9nybiol\u00f3gi\u00e1val kapcsolatos megtapasztal\u00e1s\u00e1t, miszerint a fotoszint\u00e9zis egyetemes alap-tanuls\u00e1ga, hogy a folyamat sor\u00e1n a n\u00f6v\u00e9ny szervetlen anyagb\u00f3l szerves anyagot \u00e1ll\u00edt el\u0151.<\/p>\n A tov\u00e1bbiakban szeretn\u00e9m r\u00f6viden bemutatni a versenyz\u0151ket \u00e9s az \u00e1ltaluk elmondott megannyi hasznos inform\u00e1ci\u00f3t, amit ha \u00f6sszegz\u00fcnk, akkor egy hatalmas d\u00f3zis \u00faj inform\u00e1ci\u00f3t kapunk. A hallgat\u00f3k k\u00f6z\u00fcl el\u0151sz\u00f6r Erd\u00e9lyi D\u00e1niel<\/strong>, a Genetikai Tansz\u00e9k szakdolgoz\u00f3ja mes\u00e9lte el nek\u00fcnk, hogy hogyan tanulm\u00e1nyozza a BMP jel\u00e1tviteli \u00fatvonalat \u00e9s az \u0151ssejtek differenci\u00e1ci\u00f3s mechanizmus\u00e1t h\u00edm ecetmuslica cs\u00edravonalban.<\/p>\n A m\u00e1sodik el\u0151ad\u00e1sban Sarl\u00f3s D\u00e1vid<\/strong> r\u00f6viden elmes\u00e9lte, hogy mit\u0151l f\u00fcgg a szalak\u00f3t\u00e1k k\u00f6lt\u00e9si sikere \u00e9s mekkora az \u00e9ves ter\u00fcleti h\u0171s\u00e9g\u00fck. A k\u00eds\u00e9rletet meggy\u0171r\u00fcz\u00f6tt madarakon v\u00e9gezt\u00e9k el a borsodi mez\u0151s\u00e9gben.<\/p>\n Budai Anna<\/strong> egy bakt\u00e9riummentes vil\u00e1g koncepci\u00f3j\u00e1t v\u00e1zolta fel, aminek \u00e9rdek\u00e9ben a bakteri\u00e1lis (prokari\u00f3ta) genomban l\u00e9v\u0151 SSB feh\u00e9rj\u00e9ket k\u00f3dol\u00f3 szakaszokat kellene kiiktatni. Ennek egy lehets\u00e9ges megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se a C9 peptid, amely hat\u00e9kony antibiotikum \u00e9s kompetit\u00edv inhibitor.<\/p>\n Farkas Zsuzsanna<\/strong> \u00fajfejleszt\u00e9s\u0171 nanoanyagok mez\u0151gazdas\u00e1gi alkalmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lt. Ennek gyakorlati megval\u00f3s\u00edthat\u00f3s\u00e1ga a t\u00e1panyaghi\u00e1ny (Mn, Zn, Fe) k\u00f6vetkezt\u00e9ben kialakult helyzet regener\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban van. A bemutatott kezelt \u00e9s kontroll n\u00f6v\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt l\u00e1tv\u00e1nyos fenot\u00edpusos k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g volt.<\/p>\n Becz Barnab\u00e1s \u00c1lmos<\/strong> hat\u00e1rozott megjelen\u00e9s\u00e9vel \u00e9s humoros st\u00edlus\u00e1val, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get is bevonva mes\u00e9lte el, hogy egy fajlista \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n dolgozik, amelynek alapj\u00e1t a R\u00e1ckevei \u00e9s a Soroks\u00e1ri Duna \u00e1g vizeiben l\u00e9v\u0151 ny\u00fczsg\u0151 \u00e9letk\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge adja.<\/p>\n Zsidei Gyula<\/strong> kutat\u00e1s\u00e1b\u00f3l megtudtuk, hogy a keny\u00e9r alkot\u00f3i k\u00f6z\u00fcl legink\u00e1bb az azt alkot\u00f3 l\u00e9v\u0151 feh\u00e9rj\u00e9k hat\u00e1rozz\u00e1k meg a szerkezetet, a min\u0151s\u00e9get \u00e9s a v\u00e1ltozatoss\u00e1got. A b\u00fazaliszt feh\u00e9rje g\u00e9njei k\u00f6z\u00fcl kett\u0151t \u00e1thelyeznek egy egyszer\u0171bb rendszerbe, a rizsbe. Ennek a transzgenikus k\u00eds\u00e9rletnek sz\u00e1mos \u00e9lelmiszeripari el\u0151nye van.<\/p>\n Kr\u00e1l Adrienn<\/strong> az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s evol\u00faci\u00f3j\u00e1r\u00f3l mes\u00e9lt az egy\u00e9n \u00e9s egy nagyobb csoport szintj\u00e9n. Egy csoport szintj\u00e9n a legjobb strat\u00e9gia, ha mindenki egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dik, ellenben az egyed szintj\u00e9n az \u00f6nz\u00e9s (csal\u00e1s) a nyer\u0151. Ennek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1ra a h\u00f3torlasz j\u00e1t\u00e9kot haszn\u00e1lja, amin kereszt\u00fcl dinamikus gr\u00e1fokat elemez sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes modellez\u00e9ssel.<\/p>\n Egy r\u00f6vid sz\u00fcnetet k\u00f6vet\u0151en T\u00e1trai Kitti<\/strong> felv\u00e1zolta, hogy mi lehet a freezing jelens\u00e9g\u00e9nek genetikai h\u00e1ttere a kuty\u00e1kban. Hangs\u00falyos a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g egy laborat\u00f3riumi k\u00f6zegben nevelt \u00e9s egy csal\u00e1di k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt felnevelt eb k\u00f6z\u00f6tt. Ha el\u0151bbit a k\u00f6rnyezetb\u0151l kiemelj\u00fck, akkor lefagynak. Ezt a jelens\u00e9get viszont csak a kuty\u00e1k 1\/3-a mutatta. A magyar\u00e1zat lehets\u00e9ges h\u00e1ttere a genetikai elemek \u00e9s a k\u00f6rnyezeti interakci\u00f3kban, motiv\u00e1ci\u00f3kban (\u00e9lelem, j\u00e1t\u00e9k) keresend\u0151.<\/p>\n Radv\u00e1nyi \u00c1d\u00e1m<\/strong> \u00e9rdekfesz\u00edt\u0151 evol\u00faci\u00f3biol\u00f3giai kutat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az RNS vil\u00e1g \u00e1ll. Egy szellemes hasonlattal demonstr\u00e1lta, hogy a nukleinsavak kotta szerep\u00e9re hogyan hat az id\u0151ben megv\u00e1ltozott hangszerel\u00e9s \u00e9s dallam. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben a kialakult feh\u00e9rj\u00e9k sokoldal\u00fa tulajdons\u00e1gait kutatja.<\/p>\n N\u00e9meth Zolt\u00e1n B\u00e1lint<\/strong>, a Biok\u00e9mia Tansz\u00e9k dolgoz\u00f3ja egy egyszer\u0171 k\u00f6z\u00e9piskolai p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl prezent\u00e1lta, hogy hogyan tanulm\u00e1nyozza az enzimek \u00e9s enzimreakci\u00f3k m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n Benk\u0151 P\u00e9ter<\/strong> az autof\u00e1gi\u00e1r\u00f3l \u00e9s endocit\u00f3zisr\u00f3l besz\u00e9lt. Mindkett\u0151 vezikulak\u00e9pz\u0151d\u00e9ssel \u00e9s -f\u00fazi\u00f3val j\u00e1r\u00f3 folyamat, amelyeket ecetmuslica modellen vizsg\u00e1l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fluoreszcens \u00e9s elektronmikroszk\u00f3pos m\u00f3dszerekkel. Ennek a kutat\u00e1snak a relevanci\u00e1j\u00e1t mi sem bizony\u00edtja jobban, mint a 2016-os Orvos-\u00c9lettani Nobel-d\u00edj.<\/p>\n Karl Vivien<\/strong> felvetett sz\u00e1munkra egy \u00faj \u00f6reged\u00e9selm\u00e9letet, amelyben az autof\u00e1gia, mint \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1si folyamat \u00e9s a mobilis genetikai elemek, a transzpozonok aktiv\u00e1ci\u00f3ja szerepel. Ut\u00f3bbiak \u00f6nz\u0151 elemk\u00e9nt is felfoghat\u00f3ak, amelyek egyre reakt\u00edvabbak lesznek. Kutat\u00e1s\u00e1ban ezt a hipot\u00e9zis igyekszik al\u00e1t\u00e1masztani.<\/p>\n![\"12_13_tudositas_1\"](\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/03\/12_13_tudositas_1.png\")
<\/a><\/p>\n<\/a><\/p>\n