{"id":2314,"date":"2017-02-28T14:52:16","date_gmt":"2017-02-28T13:52:16","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=2314"},"modified":"2017-02-28T14:52:16","modified_gmt":"2017-02-28T13:52:16","slug":"az-oregedes","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=2314","title":{"rendered":"Az \u00f6reged\u00e9s"},"content":{"rendered":"<p>Az emberis\u00e9g m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta keresi az \u00f6r\u00f6k \u00e9let titk\u00e1t. Ugyan a halhatatlans\u00e1g m\u00e9g t\u00e1vol \u00e1ll t\u0151l\u00fcnk \u2013 nem \u00fagy, mint a hidr\u00e1kt\u00f3l \u2013, de a hossz\u00fa \u00e9let m\u00e1r egyre ink\u00e1bb jellemz\u0151 r\u00e1nk. Ennek velej\u00e1r\u00f3ja az \u00f6reged\u00e9s. Ez\u00fattal megtudhatj\u00e1tok, hogy mi is ez a folyamat, mi\u00e9rt \u00e9s hogyan megy v\u00e9gbe, tov\u00e1bb\u00e1 mit tehet\u00fcnk az\u00e9rt, hogy az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00fcnk ne romoljon.<!--more--><\/p>\n<p>Az \u00f6reged\u00e9s egy olyan fejl\u0151d\u00e9si folyamat, amely az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e1llapot leroml\u00e1s\u00e1val \u00e9s az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val funkci\u00f3veszt\u00e9ssel j\u00e1r. Mag\u00e1ban foglalja olyan funkci\u00f3k elveszt\u00e9s\u00e9t, mint a betegs\u00e9gekkel szembeni ellen\u00e1ll\u00f3k\u00e9pess\u00e9g, a homeoszt\u00e1zis \u00e9s a term\u00e9kenys\u00e9g. Ez a kifejez\u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az emberre igaz, hiszen sz\u00e1mos \u00e9l\u0151l\u00e9ny potenci\u00e1lisan halhatatlan, ilyenek a bakt\u00e9riumok, sz\u00e1mos n\u00f6v\u00e9ny, gomba \u00e9s \u00e1llat. T\u00e1gabb \u00e9rtelemben v\u00e9ve az \u00f6reged\u00e9s utalhat egy szervezeten bel\u00fcli sejtre, aminek megsz\u0171nik az oszt\u00f3d\u00e1sa (cellul\u00e1ris \u00f6reged\u00e9s) vagy egy faj eg\u00e9sz popul\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra (popul\u00e1ci\u00f3s \u00f6reged\u00e9s).<\/p>\n<p>A kiv\u00e1lt\u00f3 okok bizonytalanok, a jelenlegi elm\u00e9letek egy k\u00e1rosod\u00e1si koncepci\u00f3t val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edtenek, amely szerint a s\u00e9r\u00fcl\u00e9sek felhalmoz\u00e1sa (p\u00e9ld\u00e1ul DNS oxid\u00e1ci\u00f3) a biol\u00f3giai rendszerek le\u00e1ll\u00e1s\u00e1hoz vezethetnek. A programozott \u00f6reged\u00e9si koncepci\u00f3 szerint bels\u0151 folyamatok (p\u00e9ld\u00e1ul DNS metil\u00e1ci\u00f3) okozhatja az \u00f6reged\u00e9st. \u00c1m ez ut\u00f3bbit nem szabad \u00f6sszekeverni a programozott sejthal\u00e1llal (apopt\u00f3zis).<\/p>\n<p>Az az 1934-es felfedez\u00e9s, amely szerint a kal\u00f3ria megvon\u00e1st\u00f3l a patk\u00e1nyok 50%-al tov\u00e1bb \u00e9lnek sarkallta a tud\u00f3sokat arra, hogy elkezdj\u00e9k kutatni, hogy mi is \u00e1ll az elagg\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><strong>Biol\u00f3giai h\u00e1tt\u00e9r<\/strong><\/p>\n<p>Mindezen bevezet\u0151 ut\u00e1n, akkor n\u00e9zz\u00fck meg mik a biol\u00f3giai alapjai. Jelenleg a kutat\u00f3k csak most kezdik meg\u00e9rteni a biol\u00f3giai h\u00e1tter\u00e9t az \u00f6reged\u00e9snek, olyan viszonylag egyszer\u0171 \u00e9s r\u00f6vid \u00e9letidej\u0171 \u00e9l\u0151l\u00e9nyeken kereszt\u00fcl, mint az \u00e9leszt\u0151 (<em>Saccharomyces cerevisiae<\/em>). M\u00e9g sokkal kevesebbet tudunk az eml\u0151s\u00f6k \u00f6reged\u00e9s\u00e9r\u0151l, r\u00e9szben az\u00e9rt, mert m\u00e9g az olyan kiseml\u0151s\u00f6k, mint az eg\u00e9r is sok\u00e1ig \u00e9l (h\u00e1rom \u00e9v). A legels\u0151 modell organizmus, amelyn\u00e9l vizsg\u00e1lt\u00e1k ezt a folyamatot az a <em>Caenorhabditis elegans<\/em> nev\u0171 fonalf\u00e9reg volt, h\u00e1la a 2-3 hetes \u00e9letidej\u00e9nek \u00e9s a k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek, hogy k\u00f6nnyen lehet genetikailag manipul\u00e1lni vagy g\u00e9nek aktivit\u00e1s\u00e1t szuppressz\u00e1lni az RNS interferencia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9s m\u00e9g sz\u00e1mos faktor miatt. Az \u00e9lethosszal kapcsolatos legt\u00f6bb mut\u00e1ci\u00f3t \u00e9s RNS interferencia c\u00e9lpontot el\u0151sz\u00f6r ebben az apr\u00f3 \u00e9l\u0151l\u00e9nyben fedezt\u00e9k fel. A javasolt befoly\u00e1sol\u00f3 faktoroknak k\u00e9t kateg\u00f3ri\u00e1ja van: a programozottak \u00e9s a s\u00e9r\u00fcl\u00e9ssel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151k. A programozott t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6vetnek egyfajta biol\u00f3giai menetrendet, tal\u00e1n azoknak a folyamatoknak a folytat\u00e1sa, amelyek szab\u00e1lyozz\u00e1k a gyermekkori n\u00f6veked\u00e9st \u00e9s fejl\u0151d\u00e9st. Ez a szab\u00e1lyoz\u00e1s olyan g\u00e9nexpresszi\u00f3s v\u00e1ltoz\u00e1sokt\u00f3l f\u00fcgg, amelyek befoly\u00e1solj\u00e1k fenntart\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151s rendszert, a jav\u00edt\u00e1si \u00e9s a v\u00e9delmi v\u00e1laszokat. A s\u00e9r\u00fcl\u00e9ssel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 faktorok k\u00f6z\u00e9 tartoznak a bels\u0151 \u00e9s a k\u00f6rnyezeti t\u00e1mad\u00e1sok az \u00e9l\u0151 szervezet ellen, amelyek feler\u0151s\u00edtett k\u00e1rosod\u00e1st induk\u00e1lnak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szinteken. H\u00e1rom \u00fatvonal van, amely befoly\u00e1solja az \u00f6reged\u00e9si r\u00e1t\u00e1t, ezek a k\u00f6vetkez\u0151k: a FOXO3\/Sirtuin \u00fatvonal, amely val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a kal\u00f3ria megvon\u00e1sra \u00e9rz\u00e9keny, a N\u00f6veked\u00e9si hormon\/Inzulin-szer\u0171 n\u00f6veked\u00e9si faktor 1 jel\u00e1tviteli \u00fatvonal \u00e9s a mitokondrium \u2013 \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyekben a kloroplasztisz \u2013 elektrontranszport l\u00e1nc\u00e1nak az aktivit\u00e1si szintje. Feltehet\u0151en ezek az \u00fatvonalak egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlenek, mert amikor egyidej\u0171leg haszn\u00e1lt\u00e1k \u0151ket c\u00e9lpontk\u00e9nt, akkor nem lett addit\u00edv a hat\u00e1s.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/02\/F4.large_.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-large wp-image-2316\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/02\/F4.large_-1024x711.jpg\" alt=\"F4.large\" width=\"1024\" height=\"711\" srcset=\"https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/02\/F4.large_-1024x711.jpg 1024w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/02\/F4.large_-300x208.jpg 300w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/02\/F4.large_-768x533.jpg 768w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/02\/F4.large_-624x433.jpg 624w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/02\/F4.large_.jpg 1280w\" sizes=\"(max-width: 1024px) 100vw, 1024px\" \/><\/a><\/p>\n<p><strong>Programozott faktorok<\/strong><\/p>\n<p>El\u0151sz\u00f6r n\u00e9zz\u00fck a programozott faktorokat r\u00e9szletesebben. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajokn\u00e1l az \u00f6reged\u00e9si r\u00e1ta elt\u00e9r\u0151 \u00e9s ez a heterogenit\u00e1s genetikailag meghat\u00e1rozott. P\u00e9ld\u00e1ul sz\u00e1mos \u00e9vel\u0151 n\u00f6v\u00e9ny \u2013 kezdve a f\u00f6ldi epert\u0151l \u00e9s burgony\u00e1t\u00f3l eg\u00e9szen a f\u0171zf\u00e1ig \u2013 vegetat\u00edv szaporod\u00e1ssal hoz l\u00e9tre kl\u00f3nokat mag\u00e1b\u00f3l, ami \u00e1ltal potenci\u00e1lisan halhatatlan. M\u00edg az egyny\u00e1ri n\u00f6v\u00e9nyek, mint a b\u00faza \u00e9s a g\u00f6r\u00f6gdinnye, minden \u00e9vben meghalnak \u00e9s ivarosan szaporodnak. 2008-ban felfedezt\u00e9k, hogy az egyny\u00e1ri l\u00fadf\u0171ben (<em>Arabidopsis thaliana<\/em>) csak k\u00e9t g\u00e9n inaktiv\u00e1ci\u00f3ja sz\u00fcks\u00e9ges ahhoz, hogy v\u00e1rhat\u00f3an immort\u00e1lis legyen a n\u00f6v\u00e9ny.<\/p>\n<p>A laborat\u00f3riumi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a kutat\u00f3k kimutatt\u00e1k, hogy specifikus g\u00e9nekben a szelekt\u00e1lt v\u00e1ltoz\u00e1sok l\u00e9nyegesen meghosszabb\u00edtj\u00e1k az \u00e9lettartamot az \u00e9leszt\u0151ben \u00e9s a fon\u00e1lf\u00e9regben, kev\u00e9sb\u00e9 az ecetmuslinc\u00e1ban (<em>Drosophila melanogaster<\/em>) \u00e9s m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 az eg\u00e9rben. Sz\u00e1mos c\u00e9lg\u00e9n homol\u00f3gi\u00e1t mutat az egyes fajok k\u00f6z\u00f6tt, s vannak olyanok is, amelyekn\u00e9l )m\u00e9g az embern\u00e9l is) kimutatt\u00e1k, hogy \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben van a hossz\u00fa \u00e9lettel.<\/p>\n<p>M\u00e1r az 1960-as \u00e9vek \u00f3ta tudjuk, hogy DNS metil\u00e1ci\u00f3 szintj\u00e9nek mark\u00e1ns szerepe van. A Horv\u00e1th hipot\u00e9zis szerint a DNS metil\u00e1ci\u00f3s kor m\u00e9ri az epigenetikus fenntart\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151s rendszer feler\u0151s\u00edt\u0151 hat\u00e1s\u00e1t, de a r\u00e9szletek m\u00e9g nem ismertek. A v\u00e9r DNS metil\u00e1ci\u00f3 kora megj\u00f3solja az \u00f6sszes mortalit\u00e1si okot az \u00e9let k\u00e9s\u0151bbi szakasz\u00e1ra n\u00e9zve. Tov\u00e1bb\u00e1 kimutatt\u00e1k, hogy fiatal egerekben a metil\u00e1ci\u00f3s mint\u00e1zat r\u00e9szleges elt\u00f6rl\u00e9se 30%-os \u00e9lethossz n\u00f6veked\u00e9st okoz (a teljes metil\u00e1ci\u00f3 elt\u00f6rl\u00e9se halhatatlan r\u00e1kos sejteket eredm\u00e9nyez). Ezzel a \u201et\u00f6rl\u00e9ssel\u201d bizony\u00edtottan el\u00e9rt\u00e9k, hogy aktiv\u00e1l\u00f3djon a n\u00e9gy Yamanaka DNS transzkripci\u00f3s faktor (Sox2, Oct4, Klf4 \u00e9s c-Myc), amelyeket m\u00e1r r\u00e9gebben rutinszer\u0171en haszn\u00e1lnak fiatal \u00e1llatok feln\u0151tt b\u0151rsejtekb\u0151l val\u00f3 el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/02\/F6.large_.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter  wp-image-2317\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/02\/F6.large_-1024x619.jpg\" alt=\"F6.large\" width=\"745\" height=\"446\" \/><\/a><\/p>\n<p>Bizony\u00e1ra sokan hallottatok m\u00e1r a telomerekr\u0151l. Ez a kromosz\u00f3m\u00e1k v\u00e9g\u00e9n l\u00e9v\u0151 r\u00f6videbb-hosszabb szakasz, amely a sejt minden oszt\u00f3d\u00e1s\u00e1val r\u00f6vid\u00fcl egy kicsit. Ez egyfajta \u201epuffer z\u00f3na\u201d, vagyis v\u00e9di a kromosz\u00f3m\u00e1t, hogy a fontos g\u00e9nek a sejtoszt\u00f3d\u00e1ssal ne s\u00e9r\u00fcljenek. Ez megtal\u00e1lhat\u00f3 az emberi \u00e9s az \u00e1llati genetikai \u00e1llom\u00e1nyban egyar\u00e1nt. Amikor t\u00fal r\u00f6vidd\u00e9 v\u00e1lnak, akkor a sejt meg\u00f6regszik \u00e9s meghal vagy meg\u00e1ll az oszt\u00f3d\u00e1s. Ha van a sejtben egy enzim (telomer\u00e1z), akkor ez a r\u00f6vid\u00fcl\u00e9s irreverzibilis \u00e9s visszap\u00f3tl\u00f3dik az elvesztett szakasz. Ilyen feh\u00e9rje csak a cs\u00edravonalbeli sejtekben (ivarsejtek) \u00e9s a r\u00e1kos sejtekben akt\u00edv. <strong>Hayflick<\/strong> \u00e9s munkat\u00e1rsai szerint ez a telomer r\u00e9gi\u00f3 hossza \u00fagy m\u0171k\u00f6dik, mintegy \u201emolekul\u00e1ris \u00f3ra\u201d. Hab\u00e1r a vad t\u00edpus\u00fa egerekben a telomer hossza nincs \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben az \u00e9lethosszal, \u00e9s ha hi\u00e1nyzik a telomer\u00e1z nem cs\u00f6kken dr\u00e1maian az \u00e9lethossz. A laborat\u00f3riumi egerek telomer hossza sokkal hosszabb, mint az ember\u00e9, m\u00e9gsem \u00e9lnek tov\u00e1bb. Tov\u00e1bbi ellentmond\u00e1st mutatott az a tanulm\u00e1ny is, amelyben ezer embert figyeltek meg t\u00edz \u00e9ven kereszt\u00fcl, k\u00f6z\u00fcl\u00fck voltak olyanok, akiknek ez id\u0151 alatt r\u00f6vid\u00fclt a telomer r\u00e9gi\u00f3juk, de a jelentkez\u0151k harmad\u00e1nak nem.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/02\/chromosome_telomere_TTAGGG_yourgenome.png\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter  wp-image-2318\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/02\/chromosome_telomere_TTAGGG_yourgenome-1024x672.png\" alt=\"chromosome_telomere_TTAGGG_yourgenome\" width=\"617\" height=\"504\" \/><\/a><\/p>\n<p>A FOXO3A g\u00e9n vari\u00e1ci\u00f3ja pozit\u00edv hat\u00e1ssal van az ember v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam\u00e1ra \u00e9s \u00fagy tal\u00e1lt\u00e1k, hogy sokkal gyakrabban \u00e9lik meg a sz\u00e1z \u00e9ves vagy ann\u00e1l is magasabb kort, akik rendelkeznek vele, tov\u00e1bb\u00e1 ez \u00fagy t\u0171nik, hogy vil\u00e1gszerte igaz az emberis\u00e9gre. A FOXO3A hat a sirtuin csal\u00e1d g\u00e9njeire, amelyek ugyancsak befoly\u00e1ssal vannak az \u00e9lethosszra az \u00e9leszt\u0151kben \u00e9s a fon\u00e1lf\u00e9rgekben. A sirtuinok g\u00e1tolj\u00e1k az mTOR-t (mammalian target of rapamicin), amely sz\u00e1mos hat\u00e1sa mellett g\u00e1tolja a sejtek oszt\u00f3d\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n<p>mTOR egy olyan feh\u00e9rje, amely g\u00e1tolja az autof\u00e1gi\u00e1t \u00e9s az inzulin jel\u00e1tviteli \u00fatvonalon kereszt\u00fcl sz\u00f3l bele az \u00f6reged\u00e9sbe.<\/p>\n<p>A kal\u00f3ria megvon\u00e1s sokf\u00e9le fajban \u00e9lethossz n\u00f6veked\u00e9ssel j\u00e1r, b\u00e1r a hat\u00e1sa nem tiszt\u00e1zott, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ugyancsak az mTOR \u00fatvonalban van szerepe. Amikor egy organizmus szigor\u00fa di\u00e9t\u00e1n van, akkor az mTOR aktivit\u00e1s reduk\u00e1l\u00f3dik, ami az autof\u00e1gia szintj\u00e9nek megn\u00f6veked\u00e9s\u00e9hez vezet. Ez az id\u0151s vagy s\u00e9r\u00fclt sejtalkot\u00f3k \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezi, amely n\u00f6veli az \u00e9lettartamot \u00e9s cs\u00f6kkenti az elh\u00edz\u00e1s es\u00e9ly\u00e9t. \u00dagy gondolt\u00e1k, hogy megakad\u00e1lyozza a gyors gl\u00fck\u00f3zszint emelked\u00e9s\u00e9t a v\u00e9rben, amely az inzulin jel\u00e1tvitel cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9hez vezet. Tov\u00e1bb\u00e1 az mTOR \u00fatvonal cs\u00f6kkenti a reakt\u00edv oxig\u00e9n gy\u00f6k\u00f6k (ROS) k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9t, \u00edgy a DNS k\u00e1rosod\u00e1s es\u00e9ly\u00e9t is m\u00e9rs\u00e9keli.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/02\/KelemenAndrea_TTT_1.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-full wp-image-2319\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/02\/KelemenAndrea_TTT_1.jpg\" alt=\"KelemenAndrea_TTT_1\" width=\"450\" height=\"276\" srcset=\"https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/02\/KelemenAndrea_TTT_1.jpg 450w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/02\/KelemenAndrea_TTT_1-300x184.jpg 300w\" sizes=\"(max-width: 450px) 100vw, 450px\" \/><\/a><\/p>\n<p><strong>S\u00e9r\u00fcl\u00e9ssel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 faktorok<\/strong><\/p>\n<p>A DNS k\u00e1rosod\u00e1s te\u00f3ria alapj\u00e1n \u00fagy gondolj\u00e1k, hogy a DNS k\u00e1rosod\u00e1s mind az \u00f6reged\u00e9s, mind a r\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak alapja. A genetikai k\u00e1rosod\u00e1s (aberr\u00e1ns DNS v\u00e1ltoz\u00e1sok), a mut\u00e1ci\u00f3k (DNS szekvenciabeli v\u00e1ltoz\u00e1sai) \u00e9s az epimut\u00e1ci\u00f3k (a g\u00e9n prom\u00f3ter r\u00e9gi\u00f3j\u00e1nak metil\u00e1ci\u00f3ja vagy DNS strukt\u00far\u00e1lis r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1sa, amely szab\u00e1lyozza a g\u00e9nexpresszi\u00f3t) okozhat abnorm\u00e1lis g\u00e9n kifejez\u0151d\u00e9st. A DNS k\u00e1rosod\u00e1s meg\u00e1ll\u00edtja a sejtek oszt\u00f3d\u00e1s\u00e1t vagy beind\u00edthatja a programozott sejthal\u00e1lt (apopt\u00f3zis).<\/p>\n<p>A szabad gy\u00f6k\u00f6k k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9nek hipot\u00e9zise szerint a szabad gy\u00f6k\u00f6k vagy m\u00e9g \u00e1ltal\u00e1nosabban a reakt\u00edv oxig\u00e9n gy\u00f6k\u00f6k, vagy oxidat\u00edv stressz olyan k\u00e1rosod\u00e1sokat okoz, amelynek t\u00fcneteit mi az \u00f6reged\u00e9snek azonos\u00edtjuk.<\/p>\n<p><strong>T\u00e1rsadalmi vonatkoz\u00e1sok<\/strong><\/p>\n<p>Manaps\u00e1g, a t\u00f6rt\u00e9nelemben el\u0151sz\u00f6r a legt\u00f6bb ember el\u00e9ri a hatvan \u00e9ves vagy ann\u00e1l is id\u0151sebb kort. A hosszabb \u00e9let fontos lehet\u0151s\u00e9ggel szolg\u00e1l, nem csak az id\u0151s emberek \u00e9s csal\u00e1djaik, hanem a t\u00e1rsadalom sz\u00e1m\u00e1ra is. Ezek a plusz \u00e9vek lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edtanak \u00faj tev\u00e9kenys\u00e9gekre, mint p\u00e9ld\u00e1ul a tov\u00e1bbtanul\u00e1sra vagy egy r\u00e9g\u00f3ta elhanyagolt szenved\u00e9lyre, emellett \u00e9rt\u00e9kes hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1st ny\u00fajt a csal\u00e1d \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. Term\u00e9szetesen ezek a lehet\u0151s\u00e9gek nagyban f\u00fcggnek az id\u0151s ember eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/02\/KelemenAndrea_TTT_2.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-full wp-image-2320\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/02\/KelemenAndrea_TTT_2.jpg\" alt=\"KelemenAndrea_TTT_2\" width=\"559\" height=\"303\" srcset=\"https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/02\/KelemenAndrea_TTT_2.jpg 559w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2017\/02\/KelemenAndrea_TTT_2-300x163.jpg 300w\" sizes=\"(max-width: 559px) 100vw, 559px\" \/><\/a><\/p>\n<p><strong>A WHO (World Health Organization) \u00e1ltal \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott t\u00edz t\u00e9ny az \u00f6reged\u00e9sr\u0151l:<\/strong><\/p>\n<ol>\n<li>A vil\u00e1g n\u00e9pess\u00e9ge rohamosan \u00f6regszik.<br \/>\nA hatvan \u00e9ves vagy ann\u00e1l id\u0151sebb emberek sz\u00e1ma 900 milli\u00f3r\u00f3l 2 milli\u00e1rdra fog n\u00f6vekedni 2015 \u00e9s 2050 k\u00f6z\u00f6tt (12%-r\u00f3l 22%-ra fog n\u0151ni ar\u00e1nyuk a teljes popul\u00e1ci\u00f3ban). Ez a popul\u00e1ci\u00f3 \u00f6reged\u00e9s sokkal gyorsabb, mint a m\u00faltban. P\u00e9ld\u00e1ul m\u00edg Franciaorsz\u00e1gnak 150 \u00e9ve volt, hogy alkalmazkodjon a kialakult helyzethez, addig olyan orsz\u00e1goknak, mint Braz\u00edli\u00e1nak, K\u00edn\u00e1nak vagy Indi\u00e1nak csak 20 \u00e9ve lesz erre az adapt\u00e1ci\u00f3ra.<\/li>\n<li>Az id\u0151sebb emberek jobb eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapotban vannak, mint a sz\u00fcleik voltak.<br \/>\nA magasabb j\u00f6vedelm\u0171 orsz\u00e1gokban az id\u0151sebb emberek ar\u00e1nya, akik egy m\u00e1sik szem\u00e9ly seg\u00edts\u00e9g\u00e9re szorulnak, hogy az alapvet\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9geket, mint p\u00e9ld\u00e1ul az ev\u00e9s \u00e9s a mos\u00e1s, n\u00e9mileg cs\u00f6kkent az elm\u00falt 30 \u00e9vben.<\/li>\n<li>Id\u0151s korban a leggyakoribb eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1kat a nem fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek okozz\u00e1k.<br \/>\nAz id\u0151sebb emberek az alacsony \u00e9s k\u00f6zepes j\u00f6vedelm\u0171 orsz\u00e1gok sz\u00e1m\u00e1ra nagyobb betegs\u00e9gterhet jelentenek, mint a gazdag orsz\u00e1gokban. F\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy hol \u00e9lnek az id\u0151sebb emberek a legnagyobb \u201egyilkosai\u201d a sz\u00edvbetegs\u00e9g, a stroke \u00e9s a kr\u00f3nikus t\u00fcd\u0151betegs\u00e9g. A fogyat\u00e9koss\u00e1gok legnagyobb okai az \u00e9rz\u00e9kszervi k\u00e1rosod\u00e1s (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kis- \u00e9s als\u00f3-k\u00f6zepes j\u00f6vedelm\u0171 orsz\u00e1gokban), h\u00e1t- \u00e9s nyakf\u00e1j\u00e1s, a kr\u00f3nikus obstrukt\u00edv t\u00fcd\u0151betegs\u00e9g (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kis- \u00e9s als\u00f3-k\u00f6zepes j\u00f6vedelm\u0171 orsz\u00e1gokban), depressz\u00edv k\u00f3rk\u00e9pek, es\u00e9sek, a cukorbetegs\u00e9g, a demencia \u00e9s az osteoarthritis.<\/li>\n<li>Amikor eg\u00e9szs\u00e9gr\u0151l van sz\u00f3, nincs tipikus \u201eid\u0151s\u201d ember.<br \/>\nA biol\u00f3giai \u00f6reged\u00e9s csak laz\u00e1n kapcsol\u00f3dik a szem\u00e9ly \u00e9letkor\u00e1hoz. Sz\u00e1mos nyolcvan \u00e9ves ember fizikai \u00e9s ment\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9ge megegyezik sok h\u00fasz\u00e9ves\u00e9vel. M\u00e1s emberekn\u00e9l pedig tapasztalhat\u00f3 fizikai \u00e9s szellemi hanyatl\u00e1s m\u00e1r sokkal fiatalabb korban is.<\/li>\n<li>Az eg\u00e9szs\u00e9g id\u0151s korban nem random.<br \/>\nHab\u00e1r vannak elt\u00e9r\u00e9sek, az id\u0151s emberek eg\u00e9szs\u00e9ge genetikai \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9st mutat, de befoly\u00e1solja a fizikai \u00e9s szoci\u00e1lis k\u00f6rnyezet is azt. Fontos megjegyezni, hogy ezek a t\u00e9nyez\u0151k a kezdetekt\u0151l, a gyermekkort\u00f3l befoly\u00e1solj\u00e1k az \u00f6reged\u00e9st. Ez azt is jelenti, hogy a h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 id\u0151s emberek nagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel rendelkeznek rossz eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapottal, mivel nehezebben f\u00e9rnek hozz\u00e1 az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szolg\u00e1ltat\u00e1sokhoz.<\/li>\n<li>Az id\u0151sek h\u00e1tr\u00e1nyos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se lehet, hogy manaps\u00e1g sokkal elterjedtebb, mint a szexizmus vagy a rasszizmus.<br \/>\n\u201eAgeism\u201d \u2013 az ember kora miatti diszkrimin\u00e1ci\u00f3ja \u2013 s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r az id\u0151s emberek \u00e9s a t\u00e1rsadalom eg\u00e9sz\u00e9re.<br \/>\nEz sz\u00e1mos form\u00e1t \u00f6lthet, amikor a k\u00e1ros szok\u00e1sok, a diszkriminat\u00edv gyakorlatok, illetve a rossz politika \u00e1lland\u00f3s\u00edtja a hiedelmeit. Ez akad\u00e1lyoztathatja a j\u00f3zan politika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, \u00e9s jelent\u0151sen al\u00e1\u00e1ssa azt, hogy az a id\u0151sek min\u0151s\u00e9gi eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9s szoci\u00e1lis ell\u00e1t\u00e1sban r\u00e9szes\u00fcljenek.<\/li>\n<li>\u00c1tfog\u00f3 k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi fell\u00e9p\u00e9sre lesz sz\u00fcks\u00e9g, hogy megv\u00e1ltoztassuk a gondolkod\u00e1sunkat az \u00f6reged\u00e9s \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9g tekintet\u00e9ben.<br \/>\nAz id\u0151skori eg\u00e9szs\u00e9get nem \u00fagy k\u00e9ne tekinten\u00fcnk, mint a betegs\u00e9g hi\u00e1ny\u00e1t. A \u201eHealthy Ageing\u201d vagyis az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00f6reged\u00e9s el\u00e9rhet\u0151 minden id\u0151s ember sz\u00e1m\u00e1ra. Ez egy olyan folyamat, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1mukra, hogy tov\u00e1bb csin\u00e1ljanak olyan dolgokat, amelyek fontosak sz\u00e1mukra.<\/li>\n<li>Az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi rendszereket ki kell igaz\u00edtani, hogy az id\u0151sebb emberek sz\u00fcks\u00e9gleteire is tekintettel legyenek.<br \/>\nA legt\u00f6bb eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi rendszer vil\u00e1gszerte nincs felk\u00e9sz\u00fclve, hogy az id\u0151sek ig\u00e9nyeit kiel\u00e9g\u00edts\u00e9k, akik gyakran t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s kr\u00f3nikus megbeteged\u00e9sekkel vagy geri\u00e1triai szindr\u00f3m\u00e1kkal rendelkeznek.<\/li>\n<li>A XXI. sz\u00e1zadban minden orsz\u00e1gnak sz\u00fcks\u00e9ge van egy integr\u00e1lt hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa gy\u00f3gy\u00edt\u00e1si rendszerre.<br \/>\nSok orsz\u00e1gban ez azt jelenteni, hogy egy rendszert a null\u00e1r\u00f3l kell fel\u00e9p\u00edteni. A t\u00f6bbiben pedig a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi megold\u00e1sokat kell \u00fajragondolni a betegbiztons\u00e1gt\u00f3l kezdve a rendszer legsebezhet\u0151bb pontjaiig. Egy sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 rendszerben az id\u0151sebb emberek funkcion\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9geit \u00e9s auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t lehet maximaliz\u00e1lni. A mindennapi \u00e9letben seg\u00edts\u00e9gre szorul\u00f3 id\u0151s emberek sz\u00e1ma 2050-re v\u00e1rhat\u00f3an megn\u00e9gyszerez\u0151dik.<\/li>\n<li>Az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00f6reged\u00e9s a korm\u00e1nyzat minden szintj\u00e9t \u00e9rinti.<br \/>\nA megfelel\u0151 politik\u00e1t \u00e9s programot tartalmaz\u00f3 \u00e1gazatk\u00f6zi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sek p\u00e9ld\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartoznak a lakhat\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek b\u0151v\u00edt\u00e9se, \u00faj \u00e9p\u00fcletek felh\u00faz\u00e1sa, a k\u00f6zleked\u00e9s fejleszt\u00e9se \u00e9s a vegyes \u00e9letkor\u00fa munkahelyi k\u00f6rnyezet megteremt\u00e9se. Az Eg\u00e9szs\u00e9ges \u00d6reged\u00e9sben az el\u0151rel\u00e9p\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges a megfelel\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek feltev\u00e9se, azok megold\u00e1sa \u00e9s a trendek jobb, \u00e1tfog\u00f3bb ismerete.<\/li>\n<\/ol>\n<p style=\"text-align: right;\">\u00a0Forr\u00e1s: <a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\">http:\/\/en.wikipedia.org<\/a>, <a href=\"http:\/\/www.who.int\">http:\/\/www.who.int<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az emberis\u00e9g m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta keresi az \u00f6r\u00f6k \u00e9let titk\u00e1t. Ugyan a halhatatlans\u00e1g m\u00e9g t\u00e1vol \u00e1ll t\u0151l\u00fcnk \u2013 nem \u00fagy, mint a hidr\u00e1kt\u00f3l \u2013, de a hossz\u00fa \u00e9let m\u00e1r egyre ink\u00e1bb jellemz\u0151 r\u00e1nk. Ennek velej\u00e1r\u00f3ja az \u00f6reged\u00e9s. Ez\u00fattal megtudhatj\u00e1tok, hogy mi is ez a folyamat, mi\u00e9rt \u00e9s hogyan megy v\u00e9gbe, tov\u00e1bb\u00e1 mit tehet\u00fcnk az\u00e9rt, hogy az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00fcnk ne romoljon.<\/p>\n","protected":false},"author":69,"featured_media":2315,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,56],"tags":[638,637,76,74,73,75],"class_list":["post-2314","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-ttt","tag-ageism","tag-oregedes","tag-technika","tag-termeszet","tag-ttt","tag-tudomany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2314"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/69"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2314"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2314\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2321,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2314\/revisions\/2321"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/2315"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2314"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2314"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2314"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}