{"id":2160,"date":"2016-11-25T14:22:38","date_gmt":"2016-11-25T13:22:38","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=2160"},"modified":"2017-02-23T15:18:00","modified_gmt":"2017-02-23T14:18:00","slug":"vernyomas-a-csendes-gyilkos","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=2160","title":{"rendered":"V\u00e9rnyom\u00e1s \u2013 A csendes gyilkos"},"content":{"rendered":"

F\u00e1j a fejed? Gyakran sz\u00e9d\u00fclsz, f\u00e1rad\u00e9kony vagy, esetleg az orrod v\u00e9re is elered n\u00e9ha? Bizony lehet, hogy magas v\u00e9rnyom\u00e1sod van, annak ellen\u00e9re is, hogy fiatal vagy. Most kider\u00fcl, hogy milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyei, \u00e9s milyen t\u00fcnetei lehetnek a magas v\u00e9rnyom\u00e1snak.<\/p>\n

A v\u00e9rnyom\u00e1s a v\u00e9rnek az erek fal\u00e1ra kifejtett nyom\u00e1sa a kering\u00e9si rendszerben. Ha a v\u00e9rnyom\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, akkor a nagy art\u00e9ri\u00e1kban m\u00e9rhet\u0151 nyom\u00e1sra gondolunk \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban. Mivel az art\u00e9ri\u00e1k kisebb \u00e1gakra (kapill\u00e1risokra) oszlanak, a v\u00e9rnyom\u00e1s cs\u00f6kken. A legjelent\u0151sebb cs\u00f6kken\u00e9s a hajsz\u00e1lerek el\u0151tti kis ver\u0151erekben t\u00f6rt\u00e9nik. A hajsz\u00e1lerek v\u00e9n\u00e1s v\u00e9g\u00e9n a v\u00e9rnyom\u00e1s nagyobb, mint az art\u00e9ri\u00e1s v\u00e9g\u00e9n. Ennek a nyom\u00e1sk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a hajsz\u00e1lerek art\u00e9ri\u00e1s v\u00e9g\u00e9n a v\u00edz \u00e9s a kismolekul\u00e1j\u00fa anyagok \u00e1tsz\u0171r\u0151dnek a sz\u00f6vetk\u00f6z\u00f6tti t\u00e9rbe, majd a v\u00e9n\u00e1s v\u00e9gen visszasz\u00edv\u00f3dnak.<\/p>\n

A sz\u00edv<\/strong><\/p>\n

A sz\u00edv ritmusos \u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00e1saival a v\u00e9rt pump\u00e1lja a ver\u0151erekbe. K\u00e9t v\u00e9rk\u00f6r van, a v\u00e9r mennyis\u00e9ge pedig azonos benn\u00fck, azonban a kisv\u00e9rk\u00f6r nyom\u00e1sa alacsonyabb. Az \u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00e1s (systole<\/em>) sor\u00e1n a kipump\u00e1lt v\u00e9rnek a mennyis\u00e9ge a pulzust\u00e9rfogat. A sz\u00edvritmus pedig a sz\u00edv percenk\u00e9nti \u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00e1sainak a sz\u00e1ma. A fent eml\u00edtett k\u00e9t mennyis\u00e9g szorzata pedig a perct\u00e9rfogat (4,5 liter\/perc). A sz\u00edv \u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00e1sa ut\u00e1n az elernyed\u00e9s (diastole<\/em>) k\u00f6vetkezik.\u00a0 A systole<\/em> \u00e9s diastole<\/em> folyamata egy\u00fctt a sz\u00edvciklus. A kor el\u0151rehaladt\u00e1val az art\u00e9ri\u00e1k rugalmass\u00e1ga cs\u00f6kken, \u00edgy a diastol\u00e9s nyom\u00e1s megn\u0151, valamint a perif\u00e9ri\u00e1s v\u00e9rkering\u00e9s romlik.<\/p>\n

<\/p>\n

Szab\u00e1lyoz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k<\/strong><\/p>\n

A v\u00e9rnyom\u00e1s idegi szab\u00e1lyoz\u00e1s alatt \u00e1ll. A vazomotor k\u00f6zpont az agyt\u00f6rzs formatio reticularis<\/em>-ban tal\u00e1lhat\u00f3. Ez a k\u00f6zpont figyeli a rajta \u00e1t\u00e1raml\u00f3 v\u00e9r sz\u00e9ndioxid \u00e9s oxig\u00e9n tartalm\u00e1t, valamint a h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet is ellen\u0151rzi. K\u00e9t r\u00e9szre oszthat\u00f3 a ter\u00fclet, a k\u00f6zpont n\u00f6veli, a depresszor pedig cs\u00f6kkenti a v\u00e9rnyom\u00e1st. A depresszor k\u00f6zpont legfontosabb idegi afferent\u00e1ci\u00f3ji a sinus caroticus<\/em>-ban \u00e9s az arcus aortae<\/em> fal\u00e1ban l\u00e9v\u0151 baroreceptorok. Ezek a receptorok az art\u00e9ri\u00e1k fal\u00e1nak a megny\u00fal\u00e1s\u00e1t \u00e9rz\u00e9kelik.<\/p>\n

Neuroendokrin szab\u00e1lyoz\u00e1sa alatt is \u00e1ll a v\u00e9rnyom\u00e1s. A mell\u00e9kvese vel\u0151\u00e1llom\u00e1nya termeli az adrenalint, ami a leghat\u00e1sosabb v\u00e9rnyom\u00e1s emel\u0151 hormon. A k\u00e9reg\u00e1llom\u00e1nyban termel\u0151d\u0151 aldoszteron pedig a s\u00f3, valamit a v\u00edzh\u00e1ztart\u00e1son kereszt\u00fcl befoly\u00e1solja a v\u00e9rnyom\u00e1st. A pajzsmirigy hormonjai csak k\u00f6zvetetten, az anyagcser\u00e9re kifejezett hat\u00e1sukkal befoly\u00e1solj\u00e1k a v\u00e9rnyom\u00e1st. A vese juxtaglomerul\u00e1ris appar\u00e1tusa \u00e1ltal termelt renin-angiotenzin seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel hat a v\u00e9rnyom\u00e1sra.<\/p>\n

\"28\"<\/p>\n

A csendes gyilkos<\/strong><\/p>\n

A hipert\u00f3nia (magas v\u00e9rnyom\u00e1s) n\u00e9pbetegs\u00e9g. A megn\u00f6vekedett v\u00e9rnyom\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra a sz\u00edvnek sokkal t\u00f6bb munk\u00e1ba ker\u00fcl a v\u00e9r keringet\u00e9se az erekben. A hipert\u00f3nia lehet els\u0151dleges, vagy m\u00e1sodlagos. Az els\u0151dleges hipert\u00f3nia eset\u00e9n a magas v\u00e9rnyom\u00e1s h\u00e1tter\u00e9ben nem tal\u00e1lhat\u00f3 semmilyen els\u0151dleges betegs\u00e9g. A m\u00e1sodlagos hipert\u00f3nia eset\u00e9ben azonban valamely egy\u00e9b szervrendszer (pl.: vese, art\u00e9ri\u00e1k, sz\u00edv, endokrin) megbeteged\u00e9se okozza az emelkedett \u00e9rt\u00e9ket.<\/p>\n

A hosszabb t\u00e1von fenn\u00e1ll\u00f3 magas v\u00e9rnyom\u00e1snak s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lehetnek. A szemben tal\u00e1lhat\u00f3 idegh\u00e1rtya erei \u00f6sszeh\u00faz\u00f3dnak, amely ak\u00e1r vaks\u00e1ghoz is vezethet. A v\u00e9rkering\u00e9s k\u00e1rosod\u00e1sa okozta elv\u00e1ltoz\u00e1sok szemfen\u00e9k-t\u00fckr\u00f6z\u00e9skor l\u00e1that\u00f3ak. A vese k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rz\u00e9keny a hipert\u00f3ni\u00e1ra. Mivel megv\u00e1ltozik az \u00e1tmen\u0151 v\u00e9r mennyis\u00e9ge a ves\u00e9n, a vesem\u0171k\u00f6d\u00e9s igen gyors roml\u00e1sa v\u00e1rhat\u00f3. A m\u00e1sodlagos hipert\u00f3nia egyik form\u00e1ja a renovaszkul\u00e1ris eredet\u0171 magas v\u00e9rnyom\u00e1s. A vese art\u00e9ria sz\u0171k\u00fclete g\u00e1tolja a megfelel\u0151 v\u00e9r\u00e1roml\u00e1st, \u00edgy a vese renint termel, amely \u00e9rsz\u0171k\u00edt\u0151 hat\u00e1s\u00fa a szervezet valamennyi er\u00e9ben. A m\u00e1sodlagos aldoszteronszint n\u00f6veked\u00e9s pedig fokozza majd a ves\u00e9ben a n\u00e1trium visszasz\u00edv\u00f3d\u00e1st, ami hozz\u00e1j\u00e1rul a hipert\u00f3nia fennmarad\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

Hal\u00e1los v\u00e9gkimenetele is lehet a magas v\u00e9rnyom\u00e1snak. A leg\u00e1ltal\u00e1nosabb sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nye a koszor\u00fa\u00e9r-betegs\u00e9g (sz\u00edvinfarktusvesz\u00e9ly), a sz\u00edvel\u00e9gtelens\u00e9gek, agyi sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyek, p\u00e9ld\u00e1ul az agyi \u00e9rkatasztr\u00f3fa (agyv\u00e9rz\u00e9s), amelynek k\u00f6vetkezm\u00e9nye a leb\u00e9nul\u00e1s \u00e9s a besz\u00e9dzavar.<\/p>\n

A legt\u00f6bb embernek nem okoz panaszokat a magas v\u00e9rnyom\u00e1s, \u00edgy a rutin vizsg\u00e1latok sor\u00e1n der\u00fcl r\u00e1 f\u00e9ny. Az esetleges t\u00fcnetek a hipert\u00f3nia okozta szervk\u00e1rosod\u00e1sok miatt jelentkeznek. Ilyen a tark\u00f3t\u00e1ji fejf\u00e1j\u00e1s, a sz\u00e9d\u00fcl\u00e9s, a f\u00e1rad\u00e9konys\u00e1g, a hom\u00e1lyos l\u00e1t\u00e1s, a mellkasi f\u00e1jdalom \u00e9s persze az orrv\u00e9rz\u00e9s.<\/p>\n

\"effect-of-high-blood-pressure\"<\/a><\/p>\n

Diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\"large\"<\/a><\/strong><\/p>\n

Legfontosabb eleme a diagn\u00f3zis fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak a v\u00e9rnyom\u00e1sm\u00e9r\u00e9s. Magas a v\u00e9rnyom\u00e1s, ha nyugalmi \u00e1llapotban, norm\u00e1l h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti viszonyok k\u00f6z\u00f6tt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 napokon v\u00e9gzett, legal\u00e1bb k\u00e9t, ink\u00e1bb h\u00e1rom m\u00e9r\u00e9s \u00e1tlaga nagyobb mint 140\/90 Hgmm. Az orvos ekkor vizsg\u00e1latokkal tiszt\u00e1zza, hogy els\u0151dleges, vagy m\u00e1sodlagos hipert\u00f3ni\u00e1val \u00e1ll szemben a beteg. Fontos, hogy a m\u00e1sodlagos hipert\u00f3nia eset\u00e9ben a kiv\u00e1lt\u00f3 betegs\u00e9g kezel\u00e9s\u00e9re is sz\u00fcks\u00e9g van. A vizsg\u00e1lat sor\u00e1n alaposan kik\u00e9rdezik a beteget az \u00e9letm\u00f3dj\u00e1r\u00f3l, \u00e9s egy\u00e9b betegs\u00e9geir\u0151l.<\/p>\n

Egyszer\u0171bb megel\u0151zni a bajt, mint kezelni. Pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1tok tartani a norm\u00e1l tests\u00falyt, cs\u00f6kkents\u00e9tek a n\u00e1triumbevitelt, sportoljatok, ne igyatok (t\u00fal) sok alkoholt \u00e9s egyetek v\u00e1ltozatosan. Ha pedig valamilyen panaszotok van, azonnal menjetek orvoshoz, miel\u0151tt m\u00e1r k\u00e9s\u0151 lesz. Tarj\u00e1nyi Vera orvostanhallgat\u00f3 tan\u00e1csa szerint: Akik f\u00e9lnek a kivizsg\u00e1l\u00e1st\u00f3l azoknak azt javaslom, hogy pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k ezt legy\u0151zni. A vizsg\u00e1latok csak els\u0151 hall\u00e1sra t\u0171nnek ijeszt\u0151nek, val\u00f3j\u00e1ban minim\u00e1lis kellemetlens\u00e9ggel j\u00e1rnak, viszont ann\u00e1l nagyobb a hasznuk. A kr\u00f3nikus magas v\u00e9rnyom\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, \u00e9s meglehet\u0151sen s\u00falyos t\u00e1rsbetegs\u00e9geket okozhat, ez\u00e9rt fontos, hogy min\u00e9l hamarabb felismer\u00e9sre ker\u00fclj\u00f6n, hogy a beteg a megfelel\u0151 kezel\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclhessen, \u00edgyl gyakorlatilag null\u00e1ra cs\u00f6kkentve a sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1t.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

F\u00e1j a fejed? Gyakran sz\u00e9d\u00fclsz, f\u00e1rad\u00e9kony vagy, esetleg az orrod v\u00e9re is elered n\u00e9ha? Bizony lehet, hogy magas v\u00e9rnyom\u00e1sod van, annak ellen\u00e9re is, hogy fiatal vagy. Most kider\u00fcl, hogy milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyei, \u00e9s milyen t\u00fcnetei lehetnek a magas v\u00e9rnyom\u00e1snak.<\/p>\n","protected":false},"author":54,"featured_media":2165,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,56],"tags":[294,425,606,77,73,605],"class_list":["post-2160","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-ttt","tag-10-szam","tag-53-felevfolyam","tag-magas","tag-tetekas-nyuz","tag-ttt","tag-vernyomas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2160"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/54"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2160"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2160\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2166,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2160\/revisions\/2166"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/2165"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2160"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2160"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2160"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}