{"id":2059,"date":"2016-11-14T17:01:30","date_gmt":"2016-11-14T16:01:30","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=2059"},"modified":"2016-11-16T13:51:58","modified_gmt":"2016-11-16T12:51:58","slug":"kolcsonkerjuk-a-termeszet-tervrajzat-i","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=2059","title":{"rendered":"K\u00f6lcs\u00f6nk\u00e9rj\u00fck a term\u00e9szet tervrajz\u00e1t I."},"content":{"rendered":"<p>Hogyan \u201etanulhat tanulni\u201d a term\u00e9szetes intelligenci\u00e1t\u00f3l a mesters\u00e9ges intelligencia?<!--more--><\/p>\n<p>Sok h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 h\u00e9tk\u00f6znapi probl\u00e9m\u00e1nkat a g\u00e9pekre b\u00edzzuk. S\u0151t, ma m\u00e1r azt is, hogy kider\u00edts\u00e9k, egy\u00e1ltal\u00e1n mi a probl\u00e9ma. A g\u00e9pek a tanul\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1ikat r\u00e9szben t\u0151l\u00fcnk, a term\u00e9szetes intelligencia hordoz\u00f3it\u00f3l kapt\u00e1k. A fejleszt\u00e9st ugyanis gyakran az inspir\u00e1lja, hogy megfigyelj\u00fck, hogy az emberek hogyan oldanak meg egy probl\u00e9m\u00e1t vagy hogyan tanulnak. Ha a strat\u00e9gia sz\u00e1mukra bev\u00e1lik, akkor bizony\u00e1ra a g\u00e9pek sz\u00e1m\u00e1ra is haszn\u00e1lhat\u00f3. \u00cdgy tulajdonk\u00e9ppen \u00e1tadjuk saj\u00e1t elm\u00e9nk tervrajz\u00e1t a g\u00e9peknek. Nem vesz\u00e9lyes ez? Hol vannak a hat\u00e1rok? Rengeteg besz\u00e9lget\u00e9s \u00e9s sci-fi t\u00e9m\u00e1ja a technol\u00f3giai szingularit\u00e1s: t\u00falhaladhatj\u00e1k-e az emberis\u00e9get fejletts\u00e9gben az \u00e1ltalunk l\u00e9trehozott g\u00e9pek?<\/p>\n<p>Eur\u00f3pa legnagyobb tudom\u00e1nyos f\u00f3rum\u00e1n, a k\u00e9t\u00e9vente megrendezett Euroscience Open Forumon (ESOF) a vil\u00e1g vezet\u0151 tud\u00f3sai, politikusai, d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3i t\u00e1rgyalj\u00e1k meg az ilyen jelleg\u0171 k\u00e9rd\u00e9seket. Ugyanakkor fiatal kutat\u00f3k is eljuthatnak az ESOF-ra. J\u00f3magam az ELTE Tehets\u00e9ggondoz\u00e1si Tan\u00e1csa \u00e9s a Euroscience j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l l\u00e9trej\u00f6tt Science Plane program keret\u00e9ben vehettem r\u00e9szt. Az ESOF-on olyan izgalmas t\u00e9m\u00e1k ker\u00fclnek ter\u00edt\u00e9kre, mint a robotok \u00e9s emberek egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se, a mesters\u00e9ges intelligencia (AI) kreativit\u00e1sa, \u00e9s az, hogy vajon tudat\u00e1ra \u00e9bredhet-e egy AI. Vajon m\u00e9gis hogyan tanulnak a g\u00e9pek? Miben hasonl\u00edtanak r\u00e1nk \u00e9s miben nem?<\/p>\n<p>A mesters\u00e9ges intelligencia nem m\u00e1s, mint a g\u00e9pek intelligens viselked\u00e9se. Akkor besz\u00e9l\u00fcnk mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1r\u00f3l, amikor egy g\u00e9p az ember (vagy fejlett eml\u0151s) ment\u00e1lis m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t tudja ut\u00e1nozni vagyis \u201eprobl\u00e9m\u00e1t old meg\u201d, \u201etanul\u201d \u00e9s hasonl\u00f3k. N\u00e9h\u00e1ny fontos szempontb\u00f3l nagy h\u00e1tr\u00e1nyban vagyunk mi, a term\u00e9szetes intelligencia tulajdonosai a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1val m\u0171k\u00f6d\u0151 rendszerekkel szemben. Ugyanis a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t tudatosan tervezik, \u00e9s a tervek \u2013 legyenek azok ak\u00e1r nagyon \u00fajszer\u0171ek \u2013 azonnal gyakorlatba \u00fcltethet\u0151ek, ha az anyagi felt\u00e9telek megvannak hozz\u00e1. A term\u00e9szetes evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n nem t\u00f6rt\u00e9nhetnek ilyen gyors, ugr\u00e1sszer\u0171 innov\u00e1ci\u00f3k.<\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/01.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-2060 aligncenter\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/01.jpg\" alt=\"01\" width=\"500\" height=\"286\" srcset=\"https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/01.jpg 500w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/01-300x172.jpg 300w\" sizes=\"(max-width: 500px) 100vw, 500px\" \/><br \/>\n<\/a><em>A mesters\u00e9ges intelligencia az ember ment\u00e1lis m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t tudja ut\u00e1nozni<\/em><\/p>\n<p>Az IBM els\u0151 szem\u00e9lyi sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p\u00e9t 1981-ben dobt\u00e1k piacra. Ebben a g\u00e9pben 5-10 MHz-es processzor m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, vagyis 5-10 milli\u00f3 alapm\u0171veletet volt k\u00e9pes elv\u00e9gezni m\u00e1sodpercenk\u00e9nt. Leny\u0171g\u00f6z\u0151. Ehhez k\u00e9pest azonban a laptop, amelyr\u0151l ezt a sz\u00f6veget \u00edrom, 2,6 GHz-es processzorral m\u0171k\u00f6dik, teh\u00e1t 2,6 milli\u00e1rd (!) m\u0171veletet k\u00e9pes elv\u00e9gezni egyetlen m\u00e1sodperc alatt. K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl ezerszeres teljes\u00edtm\u00e9nyn\u00f6veked\u00e9s 35 \u00e9v alatt! Mi a helyzet az idegrendszer\u00fcnk sebess\u00e9g\u00e9vel? Az idegsejtjeim tipikus frekvenci\u00e1ja mind\u00f6ssze 1-5 Hz, hiszen minden kis\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n \u201emeg kell pihenni\u00fck\u201d, m\u00edg a k\u00e9miai egyens\u00falyuk vissza\u00e1ll. A keletkezett elektromos potenci\u00e1l vezet\u00e9se is sokkal lassabb az agyban, mint p\u00e9ld\u00e1ul egy f\u00e9mvezet\u00e9kben: a tipikus vezet\u00e9si sebess\u00e9g 1-10 m\u00e9ter m\u00e1sodpercenk\u00e9nt. Noha sok milli\u00e1rd idegsejt\u00fcnk van, az idegsejtek m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dja \u00e1ltal vetett g\u00e1takon t\u00fal az agyunk nem gyors\u00edthat\u00f3.<\/p>\n<p>Az, ahogyan az inform\u00e1ci\u00f3 \u00e1ramlik m\u00e9g a sebess\u00e9gn\u00e9l is fontosabb, a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek \u00e9s az agyunk szempontj\u00e1b\u00f3l egyar\u00e1nt. Az inform\u00e1ci\u00f3\u00e1raml\u00e1s m\u00f3dj\u00e1t az hat\u00e1rozza meg, hogy vagyunk \u201ebedr\u00f3tozva\u201d, milyen szerkezet\u0171 a processzorunk. A sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pekhez siker\u00fcl egyre optim\u00e1lisabb szerkezet\u0171 processzorokat tervezni, idegrendszer\u00fcnk strukt\u00far\u00e1j\u00e1t azonban nem tudjuk \u00e1t\u00e9p\u00edteni. Ez\u00e9rt a mesters\u00e9ges intelligencia feldolgoz\u00e1si hat\u00e9konys\u00e1ga sokkal magasabb lehet, mint a term\u00e9szetes\u00e9. A sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek mem\u00f3ri\u00e1ja pedig szinte ig\u00e9ny szerint b\u0151v\u00edthet\u0151, \u00edgy nagys\u00e1grendekkel nagyobb t\u00e1rhelyet haszn\u00e1lhat, mint az ember. Arr\u00f3l nem is besz\u00e9lve, hogy az emberi eml\u00e9knyomok min\u00e9l nagyobb ig\u00e9nybev\u00e9telnek vannak kit\u00e9ve, ann\u00e1l t\u00f6r\u00e9kenyebbek \u2013 vagyis egy eml\u00e9ket min\u00e9l t\u00f6bbsz\u00f6r h\u00edvunk el\u0151, ann\u00e1l nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben fogjuk torz\u00edtani azt.<\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/02.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter  wp-image-2061\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/02.jpg\" alt=\"02\" width=\"589\" height=\"585\" \/><\/a><em>A szupersz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek m\u00e1r r\u00e9gen megel\u0151zt\u00e9k az emberi agyat sebess\u00e9gben \u00e9s mem\u00f3ri\u00e1ban is<\/em><\/p>\n<p>M\u00e9rn\u00f6knek sem kell hozz\u00e1 lenni, hogy a fentiek alapj\u00e1n bel\u00e1ssuk: l\u00e9nyeges h\u00e1tr\u00e1nnyal indul az ember \u2013 vagy m\u00e1s \u00e9l\u0151l\u00e9nyek \u2013 a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1hoz k\u00e9pest. Vannak versenyek, ahol veres\u00e9get szenved\u00fcnk: nem \u00e9rdemes gy\u0151zelemben rem\u00e9nykedni, ha a sakk vagy go-partin az ellenfeled mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t vet be. Olyan p\u00e1ly\u00e1k is vannak, ahol t\u00f6bbnyire d\u00f6ntetlenre \u00e1llunk \u2013 ilyen a k\u00e9z\u00edr\u00e1s-olvas\u00e1s.<\/p>\n<p>A versenyek t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9n azonban j\u00e1tszi k\u00f6nnyeds\u00e9ggel megverj\u00fck a g\u00e9peket \u2013 m\u00e1r ahol egy\u00e1ltal\u00e1n siker\u00fclt az adott feladatra mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t fejleszteni. Olyan h\u00e9tk\u00f6znapi feladatokra kell itt gondolni, amelyeket senki nem \u00e9rez nagy er\u0151fesz\u00edt\u00e9snek: felismerni a t\u00e1rgyakat a minket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 k\u00f6rnyezetben vagy meg\u00e9rteni a vicceket. Ezeket a feladatokat \u2013 noha rettent\u0151 bonyolultak \u2013 az\u00e9rt \u00e9rezz\u00fck k\u00f6nny\u0171nek, mert az idegrendszer\u00fcnk ezekre lett optimaliz\u00e1lva: nem m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k, hanem az evol\u00faci\u00f3 \u00e1ltal.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/03.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-full wp-image-2066\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/03.jpg\" alt=\"03\" width=\"640\" height=\"325\" srcset=\"https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/03.jpg 640w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/03-300x152.jpg 300w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/03-624x317.jpg 624w\" sizes=\"(max-width: 640px) 100vw, 640px\" \/><\/a><em>Siri, az Apple virtu\u00e1lis asszisztens\u00e9nek a j\u00f3 humora egy \u201ebe\u00e9p\u00edtett\u201d humor, ha visszaviccel\u00fcnk, nem fogja \u201e\u00e9rteni\u201d<\/em><\/p>\n<p>A tud\u00f3sok arra gondoltak, hogy egyes esetekben az evol\u00faci\u00f3 seg\u00edthet a m\u00e9rn\u00f6ki probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ban. Ha belegondolunk, a term\u00e9szetes evol\u00faci\u00f3t nem neh\u00e9z \u201elekoppintani\u201d, hiszen a legf\u0151bb \u00f6sszetev\u0151i mesters\u00e9ges form\u00e1ban is l\u00e9trehozhat\u00f3ak. Sz\u00fcks\u00e9g van egyedekre, amelyek k\u00e9pesek szaporodni, \u00e9s saj\u00e1t \u201egenetikai k\u00f3djukr\u00f3l\u201d egy m\u00e1solatot \u00e1tadni az ut\u00f3d(ok)nak. Sz\u00fcks\u00e9g van mut\u00e1ci\u00f3ra, azaz arra, hogy az \u00faj egyedek inform\u00e1ci\u00f3 \u00e1llom\u00e1ny\u00e1ban v\u00e9letlenszer\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6vetkezzenek be. V\u00e9g\u00fcl sz\u00fcks\u00e9g van a kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1sra, ami eld\u00f6nti, mely egyedek tudj\u00e1k majd a legt\u00f6bb versenyk\u00e9pes ut\u00f3dot maguk ut\u00e1n hagyni. Az evol\u00faci\u00f3 l\u00e9nyege ilyen \u201eegyszer\u0171\u201d, a benne r\u00e9sztvev\u0151 egyedek pedig lehetnek egysejt\u0171ek, emberek, de ak\u00e1r sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes programok is: mi\u00e9rt is ne hozhatn\u00e1nk teh\u00e1t l\u00e9tre a \u201emesters\u00e9ges evol\u00faci\u00f3t\u201d?<\/p>\n<p>A mesters\u00e9ges evol\u00faci\u00f3 azonban egy fontos szempontb\u00f3l elt\u00e9r a term\u00e9szetes evol\u00faci\u00f3t\u00f3l: ezt a folyamatot ugyanis az ember tervezi meg. M\u00e9gpedig \u00fagy, hogy a jobb probl\u00e9mamegold\u00f3 programok kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t prefer\u00e1lja. A term\u00e9szetes evol\u00faci\u00f3ban ezzel szemben nincs egy tudatos tervez\u0151, \u00e9s egy egyed sikeress\u00e9g\u00e9t nem csup\u00e1n egy-k\u00e9t j\u00f3l meghat\u00e1rozott k\u00fcls\u0151 felt\u00e9tel d\u00f6nti el. A mesters\u00e9ges evol\u00faci\u00f3 forradalmas\u00edtotta a m\u00e9rn\u00f6ki munk\u00e1t, hiszen ma m\u00e1r olyan bonyolult rendszerek tervez\u00e9s\u00e9t mint az \u00e1ramk\u00f6r\u00f6k \u00e9s cs\u0151rendszerek, ilyen mesters\u00e9ges evol\u00faci\u00f3s algoritmusokra b\u00edzz\u00e1k.<\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/04.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-full wp-image-2063\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/04.jpg\" alt=\"04\" width=\"377\" height=\"223\" srcset=\"https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/04.jpg 377w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/04-300x177.jpg 300w\" sizes=\"(max-width: 377px) 100vw, 377px\" \/><\/a><em>A mesters\u00e9ges evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n a legjobb programok (sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes k\u00f3dok) \u201e\u00e1tadj\u00e1k\u201d inform\u00e1ci\u00f3jukat \u201egyerekeiknek\u201d<\/em><\/p>\n<p>Egyfajta evol\u00faci\u00f3 a tanul\u00e1s is, amikor a viselked\u00e9s\u00fcnket a k\u00f6rnyezeti visszajelz\u00e9sek alapj\u00e1n m\u00f3dos\u00edtjuk. Ezt h\u00edvjuk meger\u0151s\u00edt\u00e9ses tanul\u00e1snak: ha valamire jutalmat kapunk, akkor azt a viselked\u00e9st nagyobb es\u00e9llyel fogjuk megism\u00e9telni a j\u00f6v\u0151ben \u2013 vagyis az adott viselked\u00e9s \u201et\u00fal\u00e9l\u00e9si es\u00e9lyei\u201d n\u0151nek. Mi\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nik ez? Azok az idegp\u00e1ly\u00e1k, amelyek egy viselked\u00e9s sor\u00e1n aktiv\u00e1l\u00f3dnak, p\u00e9ld\u00e1ul amikor beleharapunk egy szendvicsbe, er\u0151sebb \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sbe ker\u00fclnek az agy jutalmaz\u00f3 k\u00f6zpontj\u00e1val, ha a viselked\u00e9s kellemes \u00e9rz\u00e9ssel j\u00e1r. Ha ez gyakran megism\u00e9tl\u0151dik, akkor egy id\u0151 ut\u00e1n m\u00e1r nincs is sz\u00fcks\u00e9g jutalomra, ugyanis az agy \u201eel\u0151revet\u00edti\u201d a jutalmaz\u00e1st, \u00edgy a viselked\u00e9st vez\u00e9rl\u0151 idegp\u00e1lya automatikusan aktiv\u00e1l\u00f3dik \u2013 azaz szinte automatikusan ny\u00falunk a szendvics\u00e9rt \u00e9s harapunk bele. \u00c1m ugyan\u00edgy a rendszeres testedz\u00e9sre vagy a f\u00f3kusz\u00e1lt munk\u00e1ra is \u201er\u00e1 tudjuk nevelni\u201d az agyat, ez\u00e9rt olyan sikeres pedag\u00f3giai m\u00f3dszer. A meger\u0151s\u00edt\u00e9ses tanul\u00e1s nem csak a j\u00f3 gyereknevel\u00e9s titka: ezt szint\u00e9n haszn\u00e1lhatjuk a \u201eg\u00e9pek tan\u00edt\u00e1s\u00e1ra\u201d, a mesters\u00e9ges intelligencia fejleszt\u00e9s\u00e9re is.<\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/05.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter  wp-image-2064\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/05.jpg\" alt=\"05\" width=\"331\" height=\"397\" \/><\/a><em>A meger\u0151s\u00edt\u00e9ses tanul\u00e1s nagyon hat\u00e9kony. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban rak\u00e9tabomb\u00e1k ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ra tan\u00edtottak galambokat \u2013 noha sosem ker\u00fcltek bevet\u00e9sre<\/em><\/p>\n<p>Hogyan lehet a term\u00e9szetes minta alapj\u00e1n gondolkod\u00e1sra tan\u00edtani egy g\u00e9pet? Sz\u00fcks\u00e9g van hozz\u00e1 egy mesters\u00e9ges idegh\u00e1l\u00f3zatra, ahol az egym\u00e1ssal er\u0151sebben vagy laz\u00e1bban \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tt \u201eidegsejtek\u201d az alapegys\u00e9gek. Ezek egy dolgot tudnak: aktiv\u00e1l\u00f3dnak vagy nem. Mit kell tenni, ha p\u00e9ld\u00e1ul egy ilyen szintr\u0151l indul\u00f3 mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1nak szeretn\u00e9nk megtan\u00edtani, hogy egy adott vir\u00e1gfajt\u00e1t felismerjen? El\u0151sz\u00f6r viszony\u00edt\u00e1sk\u00e9nt adni kell neki egy ingert (meg kell \u201emutatni\u201d neki a vir\u00e1g k\u00e9p\u00e9t) \u00e9s kezd\u0151dhet a tanul\u00e1s! Kezdetben a rendszer tal\u00e1lgatni fog, ez\u00e9rt val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sokat t\u00e9ved. Minden t\u00e9ved\u00e9s\u00e9rt \u201eb\u00fcntet\u00e9st\u201d kap, ilyenkor cs\u00f6kkentj\u00fck azoknak az \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9seknek az erej\u00e9t, amelyek ment\u00e9n a hib\u00e1s v\u00e1lasz \u00e9rkezett. A j\u00f3 tal\u00e1latot viszont jutalmazzuk, az \u00f6sszek\u00f6tet\u00e9sek er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9vel. \u00cdgy a mesters\u00e9ges \u201eidegh\u00e1l\u00f3zat\u201d elkezd tanulni, \u00e9s a v\u00e9g\u00e9n val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u201ef\u00f6l tudja ismerni\u201d az egyes vir\u00e1gfajt\u00e1kat. Ez az \u00fagynevezett g\u00e9pi tanul\u00e1s egyik t\u00edpusa. Ezzel a term\u00e9szett\u0151l \u201elopott\u201d mechanizmussal a mesters\u00e9ges intelligencia megtan\u00edthat\u00f3 a k\u00e9z\u00edr\u00e1s olvas\u00e1s\u00e1ra, besz\u00e9dfelismer\u00e9sre, tetrisez\u00e9sre, p\u00f3kerez\u00e9sre, robotok eset\u00e9ben a fizikai akad\u00e1lyok kiker\u00fcl\u00e9s\u00e9re. S\u0151t, ma m\u00e1r arra is tan\u00edtanak mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t, hogy r\u00f6ntgenk\u00e9p alapj\u00e1n meg\u00e1llap\u00edtsa egy r\u00e1kos daganat kialakul\u00e1s\u00e1nak val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t, vagy egy m\u00e1r kialakult daganat vesz\u00e9lyess\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/06.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-full wp-image-2065\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/06.jpg\" alt=\"06\" width=\"1000\" height=\"212\" srcset=\"https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/06.jpg 1000w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/06-300x64.jpg 300w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/06-768x163.jpg 768w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/11\/06-624x132.jpg 624w\" sizes=\"(max-width: 1000px) 100vw, 1000px\" \/><\/a><em>A mesters\u00e9ges intelligencia a m\u0171v\u00e9szi st\u00edlusokra is \u201emegtan\u00edthat\u00f3\u201d. M\u00e9ghozz\u00e1 \u00fagy, hogy k\u00e9pes legyen az Eiffel-tornyot van Gogh \u201em\u00f3dj\u00e1ra megfesteni\u201d.<\/em><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p style=\"text-align: right;\"><strong>\u00c9ltet\u0151 No\u00e9mi<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Hogyan \u201etanulhat tanulni\u201d a term\u00e9szetes intelligenci\u00e1t\u00f3l a mesters\u00e9ges intelligencia?<\/p>\n","protected":false},"author":53,"featured_media":2066,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,568],"tags":[425,332,570,569,571,77],"class_list":["post-2059","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-fuzio","tag-53-felevfolyam","tag-9-szam","tag-ai","tag-fuzio","tag-mesterseges-intelligencia","tag-tetekas-nyuz"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2059"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/53"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2059"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2059\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2067,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2059\/revisions\/2067"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/2066"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2059"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2059"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2059"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}