{"id":2054,"date":"2016-11-14T16:54:32","date_gmt":"2016-11-14T15:54:32","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=2054"},"modified":"2016-11-16T13:51:54","modified_gmt":"2016-11-16T12:51:54","slug":"budapest-science-meetup-2016-harom-ttk-s-nobel-dija","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=2054","title":{"rendered":"Budapest Science Meetup – 2016 h\u00e1rom TTK-s Nobel-d\u00edja"},"content":{"rendered":"

November m\u00e1sodik cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00e9n ism\u00e9t \u00f6sszegy\u0171lt j\u00f3 p\u00e1r \u00e9rdekl\u0151d\u0151 laikus \u00e9s szakmabeli szem\u00e9ly a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia K\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak a m\u00e1sodik emeleti el\u0151ad\u00f3term\u00e9ben, hogy h\u00e1rom igencsak v\u00e1ltozatos tudom\u00e1nyter\u00fclet legmagasabb elismer\u00e9s\u00e9nek ok\u00e1r\u00f3l hallhasson neves magyar kutat\u00f3k tolm\u00e1csol\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n

\u00dajfent siker\u00fclt egy rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rdekfesz\u00edt\u0151, v\u00e1ltozatos, \u00e1m jelen esetben az ELTE-n k\u00edv\u00fcli el\u0151ad\u00e1ssal szembetal\u00e1lkoznom. Az el\u0151zetes \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sem sor\u00e1n l\u00e1ttam, hogy milyen sz\u00e9les spektrumot takarnak le (fizika-k\u00e9mia-geol\u00f3gia-genetika-biotechnol\u00f3gia) a h\u00f3napr\u00f3l h\u00f3napra, minden m\u00e1sodik cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n itt megjelen\u0151 el\u0151ad\u00f3k, ez\u00e1ltal is b\u0151v\u00edtve a t\u00e9m\u00e1k reperto\u00e1rj\u00e1t. A f\u00f3rum vagy ink\u00e1bb el\u0151ad\u00e1ssorozat sz\u00e1mos helyen k\u00e9pviselteti mag\u00e1t, de amit mindenk\u00e9ppen az \u00e9rdekl\u0151d\u0151knek aj\u00e1nlok, az a honlap<\/a>. Emellett az el\u0151ad\u00e1sokat igyekeznek digit\u00e1lis form\u00e1ban is archiv\u00e1lni, hogy az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra megmaradjon.<\/p>\n

A megnyit\u00f3 sor\u00e1n Dr. Varga M\u00e1t\u00e9<\/strong> k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get \u00e9s r\u00f6viden felvezette az el\u0151ad\u00f3kat. Az els\u0151 el\u0151ad\u00e1son ter\u00edt\u00e9kre ker\u00fclt Dr. Asb\u00f3th J\u00e1nos K\u00e1roly<\/strong> (MTA Wigner Fizikai Kutat\u00f3k\u00f6zpont, Kvantumoptika \u00e9s Kvantuminformatika Oszt\u00e1ly) tolm\u00e1csol\u00e1s\u00e1ban egy csavaros t\u00f6rt\u00e9net, azaz hogyan ker\u00fclt a topol\u00f3gia a szil\u00e1rdtestfizik\u00e1ba. Az el\u0151ad\u00e1s tartalmi r\u00e9sze a 2016. \u00e9vi Nobel-d\u00edjas topologikus f\u00e1zisok h\u00e1rom szintj\u00e9r\u0151l sz\u00f3lt. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy a h\u00e1rom d\u00edjazott k\u00f6z\u00fcl D. J. Thouless<\/strong>-nek \u00e9s F. D. Haldanen<\/strong>-nek a t\u00e9mavezet\u0151je is Nobel-d\u00edjas kutat\u00f3. Ez az el\u0151ad\u00e1s kicsit m\u00e1s oldalr\u00f3l k\u00f6zel\u00edtette meg ezt a t\u00e9m\u00e1t, mint a nemr\u00e9g ezzel a t\u00e9m\u00e1val foglalkoz\u00f3 Az atomokt\u00f3l a csillagokig el\u0151ad\u00e1s. Az el\u0151ad\u00f3 egy \u00e9rdekes, nem tudom\u00e1nyos jelleg\u0171 statisztik\u00e1val nyitotta a performansz\u00e1t, amelynek az indokolta a l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t, hogy gyakran lehet hallani, hogy \u201eBrit tud\u00f3sok szerint\u2026<\/em>\u201d. S az az igazs\u00e1g, hogy \u0151k nagyon sikeresek 104 Nobel-d\u00edjassal. Magyarorsz\u00e1g is fent van a list\u00e1n a maga 8 tagj\u00e1val. Viszont az orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt fel\u00e1ll\u00edtott rangsor alapja a 10 milli\u00f3 f\u0151re es\u0151 Nobel-d\u00edjasok sz\u00e1ma, amiben Sv\u00e1jc \u00e1llt az els\u0151 helyen 20 d\u00edjazottal \u00e9s 8\u00a0350\u00a0864 lakossal (2015-\u00f6s adat). Az el\u0151ad\u00e1s h\u00e1rom alappill\u00e9re a Kosterlitz-Thouless \u00e1talkul\u00e1s, a kvantumos Hall-effektus topol\u00f3gi\u00e1ja \u00e9s a Haldane-f\u00e9le topologikus rendezett kvantumrendszerek voltak. A fizikus nagyon szeml\u00e9letes p\u00e9ld\u00e1n mutatta be, hogy az egyes pill\u00e9rek milyen neh\u00e9zs\u00e9g\u0171ek voltak. A Planking edz\u00e9st hozta fel hasonlatnak. A fentebb eml\u00edtett sorrend szerint az els\u0151 egy egyszer\u0171 planking gyakorlatnak felelne meg, m\u00edg a m\u00e1sodik m\u00e1r egy kombin\u00e1lt, f\u00e9loldalas gyakorlat \u00e9s a harmadik a legnehezebben kivitelezhet\u0151 er\u0151s\u00edt\u00e9s.<\/p>\n

Ezut\u00e1n a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g be lett avatva a topol\u00f3gia matematikai eredet\u00e9be, ami a folytonos egym\u00e1sba alak\u00edthat\u00f3s\u00e1got veszi alapul. E szerint a felfog\u00e1s szerint a labda, a kocka \u00e9s a piramis ugyanaz, hiszen \u00e1talak\u00edthat\u00f3ak egym\u00e1sba, de egyik sem egyenl\u0151 topol\u00f3giailag egy \u00fasz\u00f3gumival. Viszont ez ut\u00f3bbi egyenl\u0151 az egyf\u00fcl\u0171 te\u00e1sb\u00f6gr\u00e9vel, de m\u00e1r nem egyenl\u0151 a k\u00e9tf\u00fcl\u0171 (tandem) te\u00e1sb\u00f6gr\u00e9vel. Fizikai szempontb\u00f3l ezek az objektumok nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek.<\/p>\n

A f\u00e1zis\u00e1talakul\u00e1sokat rendez\u0151d\u00e9sk\u00e9nt \u00e9rtik meg a kutat\u00f3k. P\u00e9ld\u00e1ul a j\u00e9g olvad\u00e1sa \u00e9s a visszafagy\u00e1sa is ilyen. A m\u00e1gnesez\u0151d\u00e9s eset\u00e9n a meleg\u00edt\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra elm\u00falik a m\u00e1gnesess\u00e9g, amelyet a m\u00e1gnest alkot\u00f3 spinek ir\u00e1nya ad meg. H\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra ez az ir\u00e1nyvonal rendszer v\u00e1ltozik meg. A f\u00e1zis\u00e1talakul\u00e1sok szok\u00e1sos Landau-elm\u00e9let\u00e9t az F=E-TS<\/em> k\u00e9plet adja meg. A topol\u00f3giai f\u00e1zis\u00e1tmenetek eset\u00e9ben ez az elm\u00e9let m\u00f3dosul. A magas h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti rezg\u00e9sek sz\u00e9tverik a strukt\u00far\u00e1t, az entr\u00f3pia maximaliz\u00e1l\u00f3dik.<\/p>\n

\"szigeti_balazs_tudositas_bsm_vortex\"
\nA k\u00e9pen l\u00e1that\u00f3ak a m\u00e1gneses spin rendszerek a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben.\u00a0A vortexek az alacsonyabb h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u0171 rendszerekben p\u00e1ros\u00e1val vortex-antivortexk\u00e9nt \u00f6sszetartanak<\/em><\/p>\n

A f\u00e1zis\u00e1talakul\u00e1s egyfajta szimmetrias\u00e9rt\u00e9s. Alacsony h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten az energia minimaliz\u00e1l\u00f3dik. A Kosterlitz-Thouless f\u00e1zis\u00e1talakul\u00e1s eset\u00e9ben a magas h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletn\u00e9l fluktu\u00e1ci\u00f3 alakul ki. Erre p\u00e9lda az Ising-modell, ahol k\u00e9tf\u00e9le spinbe\u00e1ll\u00e1s reprezent\u00e1l\u00f3dik. Alacsony h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten megt\u00f6rt\u00e9nik egy spont\u00e1n rendez\u0151d\u00e9s. Ha a spin folyamatosan v\u00e1ltozhat, egy- \u00e9s k\u00e9t dimenzi\u00f3ban a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet miatti rezg\u00e9sek sz\u00e9tverik a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa rendet. Ezek a rendszerek l\u00e9teznek, de egy 3 dimenzi\u00f3s vil\u00e1gszeml\u00e9letben az \u00e1tlagember nem foglalkozik vele. Kosterlitz \u00e9s Thouless \u00f3vaintett mindenkit, hogy figyeljenek az \u00f6rv\u00e9nyekre (vortex). Egy k\u00f6z\u00e9ppontba ir\u00e1nyul\u00f3 vortex egy topologikus hiba, ugyanis ha v\u00e1ltoztatjuk a spineket, akkor sem tudjuk \u201ekivasalni\u201d a vortexet. Ha megpr\u00f3b\u00e1ljuk az elemeket az ujjunkkal k\u00f6vetni, akkor az egy ir\u00e1nyba elkezd csavarodni. Az antivortex konfigur\u00e1ci\u00f3n\u00e1l pont ellent\u00e9tesen csavarodik az ember ujja. Egy vortex-antivortex p\u00e1r sz\u00e9th\u00fazhat\u00f3 a semmib\u0151l \u00e9s k\u00e9pesek egym\u00e1st annihil\u00e1lni (megsemmis\u00edteni). Egy\u00a0 bemutatott szimul\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n az alacsony h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten egy kezdeti konfigur\u00e1ci\u00f3ban kezdenek be\u00e1llni a spinek. A vortexek \u00e9s az antivortexek hely\u00e9t egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes algoritmussal k\u00f6nny\u0171 megkeresni, emberi szemmel nehezen lehetne kivitelezni. Az \u00fagynevezett vortex prolifer\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n a vortexek elszakadnak egym\u00e1st\u00f3l, de a h\u0171t\u00e9s folyam\u00e1n megtal\u00e1lj\u00e1k egym\u00e1st \u00e9s ekkor megsemmis\u00fclnek. A rendez\u0151d\u00e9s alatt a szomsz\u00e9dos spinek megpr\u00f3b\u00e1lnak egy ir\u00e1nyba be\u00e1llni. A kvantumos Hall-effektus kivitelez\u00e9s\u00e9t (Hall-m\u00e9r\u00e9s) alacsony h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u0171 elektrong\u00e1zon v\u00e9gezt\u00e9k el el\u0151sz\u00f6r 1980-ban. Ek\u00f6zben \u00e1ramot hajtottak \u00e1t egy k\u00e9tdimenzi\u00f3s anyag (minta) ment\u00e9n. A m\u00e1gneses t\u00e9r mer\u0151leges lesz a mint\u00e1ra, ek\u00f6zben keresztir\u00e1ny\u00fa fesz\u00fclts\u00e9g alakul ki. Alacsony h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten dolgoztak, \u00edgy a m\u00e1gneses t\u00e9r volt a felel\u0151s ez\u00e9rt a felt\u00e9telezhet\u0151 f\u00e1zis\u00e1talakul\u00e1s\u00e9rt. Thouless megmutatta, hogy a kvantumos Hall-vezet\u0151k\u00e9pess\u00e9g egy topologikus sz\u00e1m. Haldanen-nak (1988) a kvantumos Hall-effektushoz csak a topol\u00f3gia kellett, a m\u00e1gneses t\u00e9r nem. Ezt a The honeycomb-net modellben (\u201e2D graphite\u201d) \u00edrta le, ami a 2010-ben szint\u00e9n Nobel-d\u00edjat kapott graf\u00e9n volt (Andre Geim<\/strong> \u00e9s Konstantin Novoselov<\/strong>).<\/p>\n

Haldane munk\u00e1j\u00e1nak ut\u00f3\u00e9lete nagyon szerte\u00e1gaz\u00f3. A kvantuminform\u00e1ci\u00f3k kinyer\u00e9se hatalmas szerephez jutott, amikb\u0151l a leg\u00edg\u00e9retesebb kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9peket igyekeznek kifejleszteni, melyek 1%-os hibar\u00e1t\u00e1val m\u0171k\u00f6dnek. Ut\u00f3sz\u00f3k\u00e9nt hallhattunk arr\u00f3l is, hogy az amerikai multic\u00e9gek k\u00f6z\u00fcl (Google, IBM, Microsoft) akad egy p\u00e1r, amelyiknek az \u00e9rdekelts\u00e9gi k\u00f6r\u00e9ben szerepel ezen tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyek felhaszn\u00e1l\u00e1sa \u00e9s alkalmaz\u00e1sa, hogy kifejlessz\u00e9k a kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9peket. \u00d6sszegezve a tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyt teh\u00e1t, a topol\u00f3gi\u00e1t \u00e9rdemes behozni a szil\u00e1rdtestfizik\u00e1ba.<\/p>\n

A m\u00e1sodik el\u0151ad\u00f3 Dr. Farkas Viktor<\/strong> volt, aki az MTA-ELTE Feh\u00e9rjemodellez\u0151 Kutat\u00f3csoportb\u00f3l \u00e9rkezett \u00e9s a k\u00e9miai Nobel-d\u00edj oda\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek relevanci\u00e1j\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lt. \u00dagy jellemezte, hogy a szerves k\u00e9mia diadal\u00e1nak \u00e9s a kreativit\u00e1s \u00fcnnep\u00e9nek tekinthet\u0151 ez a d\u00edj. A munka kezdete \u00f3ta hatalmas expanzi\u00f3 indult meg, de a felfedez\u00e9s(ek) gyakorlati felhaszn\u00e1l\u00e1sr\u00f3l m\u00e9g nem sokat tudnak. Ez nekem nagyon is \u00e9rdekesnek bizonyult, de a v\u00e9g\u00e9re meg\u00e9rtettem, hogy mire is c\u00e9lzott ezzel az el\u0151ad\u00f3.<\/p>\n

A molekula m\u00e9ret\u0171 g\u00e9pek tervez\u00e9se \u00e9s el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa t\u00e9m\u00e1ban kapta a k\u00e9miai Nobel-d\u00edjat Jean-Pierre Sauvage<\/strong>, Sir J. Fraser Stoddart<\/strong> \u00e9s Bernard L. Feringa<\/strong>. A munka maga a molekulaszint\u0171 mozg\u00e1sr\u00f3l \u00e9s mozgat\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3lt. Els\u0151re nem t\u0171nt egyszer\u0171nek, de meg lehetett \u00e9rteni. A tervez\u00e9s, a molekul\u00e1ris szint\u00e9zis nagyon komplex folyamat. A k\u00f6nnyebb \u00e9rthet\u0151s\u00e9g\u00e9rt egy nagyon j\u00f3 anal\u00f3gi\u00e1n \u00e1t indult el az el\u0151ad\u00e1s. A makroszkopikus g\u00e9pek (daruk, teheraut\u00f3, homlokrakod\u00f3) akkor m\u0171k\u00f6dnek, amikor az \u0151ket alkot\u00f3 alkatr\u00e9szek rendelkez\u00e9sre \u00e1llnak \u00e9s egy\u00fcttesen k\u00e9pesek m\u0171k\u00f6dni. Ezek seg\u00edtik a helyv\u00e1ltoz\u00e1st, az elmozdul\u00e1st \u00e9s a forg\u00e1st. Ennek a felfedez\u00e9snek az el\u0151zm\u00e9nye vagy ink\u00e1bb az el\u0151\u00e9lete sok Nobel-d\u00edjas kutat\u00e1s \u00e1ltali inspir\u00e1ci\u00f3 volt. Az elemes, nagy felbont\u00e1s\u00fa spektroszk\u00f3pia \u00e9s a kapcsol\u00f3d\u00f3 kutat\u00e1sok is 2-3 Nobel-d\u00edjat kaptak m\u00e1r.<\/p>\n

\"szigeti_balazs_tudositas_bsm_molekularis_motor\"<\/a>
\nA k\u00e9pen l\u00e1that\u00f3 egy egyszer\u0171bb molekul\u00e1ris motor m\u0171k\u00f6d\u00e9si elve. Az ir\u00e1ny\u00edtott mozgat\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben szab\u00e1lyozni kell az anyag szerkezet\u00e9t \u00e9s a hozz\u00e1adott anyagokat<\/em><\/p>\n

A t\u00f6rt\u00e9net el\u0151zm\u00e9nye, hogy egy Charles J. Pedersen<\/strong> nev\u0171 k\u00e9mikus egy mell\u00e9kterm\u00e9kkel kezdett foglalkozni, ami egy heteroatomos, ciklikus elrendez\u0151d\u00e9s\u0171 korona\u00e9ter volt. K\u00e9s\u0151bb Donald J. Cram<\/strong> felfedezte, hogy egy \u00fagynevezett vend\u00e9gion (pl.: k\u00e1lium) be tud \u00fclni a korona\u00e9terbe. A molekula ez\u00e1ltal szelekt\u00edvv\u00e9 v\u00e1lt. Jean-Marie Lehn<\/strong> fokozta a szerkezetet h\u00e1romdimenzi\u00f3ss\u00e1, amivel egyenes ar\u00e1nyban n\u0151tt az ionszelektivt\u00e1s is, ezzel l\u00e9trehozva a kriptandot. Ezek m\u00e1r k\u00e9pesek aminocsoportokat is megk\u00f6tni. Ez is egy m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6ve volt a szupramolekul\u00e1ris k\u00e9mia megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek. A kezdeti p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl n\u00e9zve megsz\u00fclettek a molekul\u00e1ris m\u00e9ret\u0171 alkatr\u00e9szek. K\u00e9s\u0151bb m\u00e9g illusztrisabb, ak\u00e1r k\u00e9t egym\u00e1sba font gy\u0171r\u0171t is l\u00e9tre lehetett hozni, amik l\u00e1ncszer\u0171en kapcsol\u00f3dtak egym\u00e1shoz. Ezek viszonylag alacsony hozammal k\u00e9sz\u00fcltek, azaz sok r\u00e1ford\u00edt\u00e1sb\u00f3l kev\u00e9s anyag lett.<\/p>\n

Az anyag el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak, szerves szint\u00e9zis\u00e9nek ir\u00e1nti k\u00f6vetelm\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9 tartozott az egyszer\u0171 \u00e9s gyors reakci\u00f3. Egy heteroatomos, arom\u00e1s rendszert szintetiz\u00e1lt hozz\u00e1 a kriptandhoz, r\u00e9ziont adva hozz\u00e1. \u00cdgy az ion k\u00e9pes volt komplex\u00e1lni a rendszert. Jean-Pierre Sauvage k\u00e9t korona\u00e9tert egym\u00e1sba oldott. K\u00e1lium-cianiddal kezelve a r\u00e9zion ki tudott old\u00f3dni \u00e9s \u00edgy j\u00f6tt l\u00e9tre a katen\u00e1n. Ebben r\u00e9szt kapott a topol\u00f3giai k\u00e9mia szak\u00e1g is. Ennek az anal\u00edzise egy m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9net r\u00e9sze. J. Fraser Stoddart line\u00e1ris, hossz\u00fa poli\u00e9teres \u00e9s egy elektronban szeg\u00e9ny nyitott molekul\u00e1t szintetiz\u00e1lt, ami egy bothoz hasonl\u00edtott. Erre egy n\u00e9gyzetes gy\u0171r\u0171t rakott, amivel egyens\u00falyban volt a line\u00e1ris molekula. \u00cdgy j\u00f6tt l\u00e9tre a rotax\u00e1n. Ez m\u00e1r k\u00e9pes volt a helyv\u00e1ltoztat\u00e1sra a \u201eboton\u201d bel\u00fcl, de nem lehetett ir\u00e1ny\u00edtani. Ha az egyik elektronban gazdag r\u00e9szt kicser\u00e9lt\u00e9k, akkor blokkolt\u00e1k a mozg\u00e1st. S amint elektronban gazdag r\u00e9szt adtak a rendszerhez, akkor k\u00e9pesek voltak befoly\u00e1solni a mozg\u00e1st. L\u00e9trej\u00f6tt az ir\u00e1ny\u00edtott helyv\u00e1ltozat\u00e1s a gyakorlatban. Ben L. Feringa (1999) l\u00e9trehozott egy olyan molekul\u00e1t, amely egy egyir\u00e1ny\u00fa forg\u00f3 mozg\u00e1st v\u00e9gz\u0151 motor volt. Er\u0151s energi\u00e1j\u00fa UV f\u00e9ny besug\u00e1rz\u00e1s \u00e9s kisebb energi\u00e1j\u00fa h\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra k\u00e9pes k\u00e9t gyors l\u00e9p\u00e9sben megfordulni, ami kiad egy teljes ciklust. Az intramolekul\u00e1ris kett\u0151s k\u00f6t\u00e9s ment\u00e9n k\u00e9pes a k\u00e9t l\u00e9p\u00e9s megval\u00f3sulni. A felhaszn\u00e1l\u00e1si ter\u00fcletek h\u00edv\u00f3szavai a mesters\u00e9ges izmok, a molekul\u00e1ris liftek, a molekul\u00e1ris kapcsol\u00f3k, a molekul\u00e1ris aut\u00f3k \u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek.<\/p>\n

A k\u00f6z\u00f6s mindegyikben az ir\u00e1ny\u00edtott mozg\u00e1s kivitelez\u00e9se. A rotax\u00e1n eset\u00e9n m\u00e1r a pH v\u00e1ltoztat\u00e1ssal is v\u00e9gre lehet hajtani ezt. A molekul\u00e1ris liftekn\u00e9l a rotax\u00e1n korona\u00e9tereit lehet fel-le mozgatni. A rendszert persze t\u00fal is lehet bonyol\u00edtani \u00e9s ak\u00e1r egy kvadrokopter\/dr\u00f3n-szer\u0171 molekula is l\u00e9trej\u00f6het. A szerkezet meghosszabb\u00edt\u00e1ssal egy nagy alapot kaphatunk, t\u00f6bb pill\u00e9rrel, ami ment\u00e9n, egyszerre lehet ir\u00e1ny\u00edtottan mozgatni az arom\u00e1s \u201elift alapot\u201d. Az emelet k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge 0,7 nm \u00e9s 7 pN er\u0151 v\u00e9gzi a mozg\u00e1st. Halhattunk m\u00e9g a molekul\u00e1ris aut\u00f3k alapszerkezet\u00e9r\u0151l, amely abb\u00f3l \u00e1ll, hogy van k\u00e9t tengely \u00e9s a k\u00e9t tengely k\u00f6z\u00f6tt maga a motor, amit besug\u00e1rzunk UV f\u00e9nnyel. A sug\u00e1rz\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra igaz\u00e1b\u00f3l felemelkedik a motor egys\u00e9g, de technikailag el\u0151re mozdul el a molekula. Az alkatr\u00e9szek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se \u00e9s \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sa v\u00e9gs\u0151 soron szerves k\u00e9miai reakci\u00f3k sorozata. Pl.: j\u00f3d-anilinb\u0151l 6-7 l\u00e9p\u00e9ssel el lehet jutni a tengelyig \u00e9s a k\u00e9t ker\u00e9kig. Ezt k\u00e9tszer v\u00e9grehajtva l\u00e9trej\u00f6n a szimmetrikus alapszerkezet. Egy fenil gy\u0171r\u0171t mindenf\u00e9le szubsztituenssel kell reag\u00e1ltatni, majd pedig p-karbor\u00e1nokkal (a ker\u00e9kkel). S v\u00e9g\u00fcl a k\u00e9t arom\u00e1s rendszerrel rendelkez\u0151 k\u00f6zponti motort 6 l\u00e9p\u00e9sen kereszt\u00fcl lehet elk\u00e9sz\u00edteni. A munka sikeress\u00e9g\u00e9t p\u00e1szt\u00e1z\u00f3 alag\u00fatmikroszk\u00f3ppal (STM) lehet ellen\u0151rizni. V\u00e9g\u00fcl kaptunk egy kis kitekint\u00e9st, hogy milyen esetleges felhaszn\u00e1l\u00e1suk lehet ezeknek a v\u00edvm\u00e1nyoknak. A legmer\u00e9szebb ilyen koncepci\u00f3 az \u00f6nmagukat \u00f6sszeszerel\u0151 miniat\u0171r gy\u00e1rak, s a benne munk\u00e1lkod\u00f3 egys\u00e9gek, melyek most m\u00e9g nagyon messzinek t\u0171n\u0151 c\u00e9lok.<\/p>\n

\"autogafia-fig_-1\"<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

Az utols\u00f3 el\u0151ad\u00e1s az autof\u00e1gia \u00e9s a regener\u00e1ci\u00f3 kapcsolat\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lt, az ELTE TTK Genetikai Tansz\u00e9k kutat\u00f3j\u00e1nak, Dr. Kov\u00e1cs Tibornak<\/strong> az el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban. 2016-ban a Nobel-d\u00edjat Yoshinori Ohsumi<\/strong> kapta meg, mert \u0151 \u00edrta le el\u0151sz\u00f6r mag\u00e1t az autof\u00e1gia mechanizmus\u00e1t. Mag\u00e1val a t\u00e9m\u00e1val rengetegen foglalkoznak, \u00edgy a nevek sora szinte v\u00e9gtelen. A mechanizmus t\u00f6bb t\u00e9nyez\u0151b\u0151l \u00e1ll, de a legfontosabb az, amelyik a sejten bel\u00fcli komponensek lebont\u00e1s\u00e1t id\u00e9zi el\u0151. Ezt lizosz\u00f3m\u00e1val, pontosabban a lizoszom\u00e1lis enzimek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel viszi v\u00e9ghez a sejt. P\u00e9ld\u00e1ul a chaperon ir\u00e1ny\u00edtotta (chaperonnal jel\u00f6lt egys\u00e9gek) lebont\u00e1si folyamata vagy sejtkomponensek degrad\u00e1ci\u00f3ja. B\u0151vebben hallhattunk a makroautof\u00e1gia jelens\u00e9g\u00e9r\u0151l. Itt el\u0151sz\u00f6r kett\u0151s membr\u00e1n alakul ki, amely a citoplazma egy r\u00e9sz\u00e9t k\u00f6rbe\u00f6leli. Ez a rendszer \u00f6sszeolvadhat a lizosz\u00f3m\u00e1val. Ekkor a bels\u0151 k\u00f6rnyezet savas lesz \u00e9s megindul a degener\u00e1ci\u00f3. Ez az ami teljes sejtorganellumokat k\u00e9pes k\u00f6rbevenni, p\u00e9ld\u00e1ul a mitochondriumot (mitof\u00e1gia). Az autof\u00e1gia alapvet\u0151en egy sejtv\u00e9d\u0151 folyamat, amely a s\u00e9r\u00fclt, el\u00f6regedett anyagokat k\u00e9pes elt\u00e1vol\u00edtani. Ez biztos\u00edtja a sejt fitts\u00e9g\u00e9t. A folyamat szintje \u00e9hez\u00e9s, oxidat\u00edv stressz vagy parazitafert\u0151z\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra megn\u0151het. Az orvosbiol\u00f3giai funkci\u00f3k klinikai relevanci\u00e1ja nagyon nagy. Legink\u00e1bb a v\u00e9d\u0151mechanizmuson (pl. neurop\u00e1ti\u00e1k, miop\u00e1ti\u00e1k, \u00f6reged\u00e9s (szeneszcencia), kardiovaszkul\u00e1ris betegs\u00e9gek, tumoros transzform\u00e1ci\u00f3k) van a hangs\u00faly. Minden esetben meg kell eml\u00edteni a pro mellett a contra \u00e9rveket is. Viszont az autof\u00e1gia tov\u00e1bbra is a sejt t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9t fogja biztos\u00edtani. \u00c1m ha egy tumoros sejtet vizsg\u00e1lunk, akkor azt a saj\u00e1t immunrendszer\u00fcnkt\u0151l kell \u201cmegv\u00e9deni\u201d. Illetve az \u00f6reged\u00e9s sor\u00e1n is vannak kontra \u00e9rvek. Sejtszinten \u00fagy n\u00e9z ki a folyamat, hogy a hib\u00e1k felhalmoz\u00f3d\u00e1s\u00e1val a sejt a funkci\u00f3j\u00e1b\u00f3l vesz\u00edt. Mi lehet egy lebont\u00f3 folyamatnak a stressz v\u00e1laszon k\u00edv\u00fcli funkci\u00f3ja? P\u00e9ld\u00e1ul a regener\u00e1ci\u00f3, ahol nagy oszt\u00f3d\u00e1si potenci\u00e1llal rendelkez\u0151 \u0151ssejtek m\u0171k\u00f6dnek k\u00f6zre, amikb\u0151l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa sejtek alakulhatnak ki. A potenci\u00e1l szerint besz\u00e9lhet\u00fcnk toti-, pluri-, multi- \u00e9s unipotens \u0151ssejtekr\u0151l. A regener\u00e1ci\u00f3s folyamatok sor\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 jelek (szign\u00e1lok) hat\u00e1s\u00e1ra a sejtek k\u00e9pesek visszaalakulni egy \u0151ssejthez k\u00f6zeli \u00e1llapotba (dedifferenci\u00e1ci\u00f3), majd az adott sz\u00f6vetben, m\u00e1s szign\u00e1lok hat\u00e1s\u00e1ra a megfelel\u0151 helyre migr\u00e1l\u00f3dva pedig \u00fajra egy elk\u00f6telezett, sz\u00f6vetre jellemz\u0151 form\u00e1t \u00f6ltenek (redifferenci\u00e1ci\u00f3). A dedifferenci\u00e1ci\u00f3s f\u00e1zisban tanulm\u00e1nyozz\u00e1k az autof\u00e1gi\u00e1t. Ezut\u00e1n az ecetmuslica (Drosophila melanogaster<\/em>) p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n l\u00e1thattuk azt, hogy bizonyos cs\u00edravonal eredet\u0171 \u00e9s testi (somaticus) \u0151ssejtek sorsa hogyan v\u00e1ltozik meg az \u00e1llatban norm\u00e1lis \u00e1llapotban \u00e9s a regener\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g szembe\u00f6tl\u0151, s ezek t\u00f6bboldali bizony\u00edt\u00e1sa is megt\u00f6rt\u00e9nt rutin f\u00e9nymikroszk\u00f3pos, immunol\u00f3giai \u00e9s elektronmikroszk\u00f3pos m\u00f3dszerekkel. V\u00e9g\u00fcl pedig elhangzott, hogy egy paradigmav\u00e1lt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt az autof\u00e1gia mechanizmus\u00e1nak az \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben. Sok esetben az autof\u00e1gia \u00e9s az endocit\u00f3zis folyamatai nem egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen mechanizmusok, valamint a lizoszom\u00e1lis lebont\u00f3 folyamatok esszenci\u00e1lisak a dedifferenci\u00e1ci\u00f3 folyamat\u00e1ban. Az autof\u00e1gia szerepe pedig megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen sz\u00e1mos egyedfejl\u0151d\u00e9si \u00e9s orvosbiol\u00f3giai folyamatban.<\/p>\n

Az el\u0151ad\u00e1sok nagyon j\u00f3 hangulatban, szinte csal\u00e1diasan teltek el, \u00fagyhogy csak aj\u00e1nlani tudom b\u00e1rkinek, aki egy k\u00f6nnyed cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k esti kikapcsol\u00f3d\u00e1sra v\u00e1gyik.<\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

November m\u00e1sodik cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00e9n ism\u00e9t \u00f6sszegy\u0171lt j\u00f3 p\u00e1r \u00e9rdekl\u0151d\u0151 laikus \u00e9s szakmabeli szem\u00e9ly a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia K\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak a m\u00e1sodik emeleti el\u0151ad\u00f3term\u00e9ben, hogy h\u00e1rom igencsak v\u00e1ltozatos tudom\u00e1nyter\u00fclet legmagasabb elismer\u00e9s\u00e9nek ok\u00e1r\u00f3l hallhasson neves magyar kutat\u00f3k tolm\u00e1csol\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n","protected":false},"author":59,"featured_media":2055,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,57],"tags":[425,332,559,365,566,313,297,564,561,562,563,565,560,77,117,567],"class_list":["post-2054","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-tudositas","tag-53-felevfolyam","tag-9-szam","tag-autofagia","tag-budapest","tag-fazis","tag-fizika","tag-genetika","tag-kemia","tag-meetup","tag-molekula","tag-mozgas","tag-nobel-dij","tag-science","tag-tetekas-nyuz","tag-tudositas","tag-vortex"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2054"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/59"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2054"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2054\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2058,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2054\/revisions\/2058"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/2055"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2054"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2054"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2054"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}