![\"Paper](\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/10\/160523-climatechange.jpg\")
<\/a><\/p>\nA tudom\u00e1nyok vak mell\u0151z\u00e9se, rosszabb esetben tagad\u00e1sa, \u00e1ltudom\u00e1nyok n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9se mindig rendk\u00edv\u00fcl szomor\u00fav\u00e1 tesz, ki\u00e1br\u00e1nd\u00edt embert\u00e1rsaimb\u00f3l. Szerencs\u00e9re a t\u00f6bbs\u00e9g \u00fagy t\u0171nik j\u00f3zanul is k\u00e9pes gondolkodni, hisz napjainkban m\u00e1r a vil\u00e1g legt\u00f6bb orsz\u00e1ga felismeri a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s okozta vesz\u00e9lyforr\u00e1sokat \u00e9s hajland\u00f3 tenni ellene. Legut\u00f3bbi nagyobb volumen\u0171 fell\u00e9p\u00e9s a p\u00e1rizsi egyezs\u00e9g al\u00e1\u00edr\u00e1sa volt tavaly. Itt a vil\u00e1g 195 orsz\u00e1g\u00e1nak k\u00e9pviselete egyezett meg t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt abban, hogy a glob\u00e1lis h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet-emelked\u00e9st 2 \u00baC al\u00e1 cs\u00f6kkents\u00e9k, valamint 5 \u00e9vente \u00fcl\u00e9seznek \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb c\u00e9lokat kit\u0171zve, hogy a glob\u00e1lis kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s megford\u00edthat\u00f3 legyen. A p\u00e1rizsi egyezs\u00e9g egy j\u00f3 jel arra, hogy felismert\u00fck, v\u00e1ltoztatnunk kell t\u00e1rsadalmi \u00e9s egy\u00e9ni berendezked\u00e9s\u00fcnk\u00f6n a j\u00f6v\u0151 gener\u00e1ci\u00f3i\u00e9rt. Sokan m\u00e9gis szkeptikusan fogadt\u00e1k, annak ellen\u00e9re, hogy ez az els\u0151 olyan egyezs\u00e9g, ami minden r\u00e9sztvev\u0151t jogilag k\u00f6t a v\u00e1llaltakhoz. Rengeteg \u00fczleti \u00e9rdek f\u0171zi a korm\u00e1nyokat \u00e9s t\u00e1mogat\u00f3ikat ahhoz, hogy radik\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1s ne t\u00f6rt\u00e9nhessen p\u00e9ld\u00e1ul az energiapolitik\u00e1ban, a meg\u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1sok fokozatos t\u00e9rnyer\u00e9se is igen korl\u00e1tozottnak l\u00e1tszik.
\n\u00daj fejlem\u00e9nyek m\u00e9gis arra engednek k\u00f6vetkeztetni, hogy a p\u00e1rizsi egyezs\u00e9ggel egy\u00fctt fel\u00e9bredt valamif\u00e9le felel\u0151ss\u00e9gtudat a k\u00f6rnyezet\u00fcnk ir\u00e1nt. A m\u00falt h\u00e9ten t\u00f6bb mint 100 orsz\u00e1g \u00edrt al\u00e1 pet\u00edci\u00f3t a montreali jegyz\u0151k\u00f6nyv m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1ra, ugyanis a k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi regul\u00e1ci\u00f3k egy \u00fajabb hatalmas megker\u00fcl\u00e9se mutatkozott meg, amely komolyan akad\u00e1lyozta volna a Paris2020 terv megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t. Ez azt mutatja, a t\u00f6bbs\u00e9g komolyan tervez \u00e9s megval\u00f3s\u00edt, hogy k\u00f6vethesse a p\u00e1rizsi \u00fctemtervet. A Montreali jegyz\u0151k\u00f6nyv egy, az ENSZ kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re kidolgozott \u00e1ltal\u00e1nos formula, amelyet 1989-ben \u00edrtak al\u00e1 a tagorsz\u00e1gok. C\u00e9lja egyed\u00fcli: az \u00f3zonr\u00e9teg v\u00e9delme. T\u00f6k\u00e9letes p\u00e9ldak\u00e9nt szokt\u00e1k emlegetni k\u00f6rnyezetpolitikai berkekben az internacion\u00e1lis egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9re, ugyanis hat\u00e1s\u00e1ra az Antarktisz feletti \u00f3zonr\u00e9teg lassan vissza\u00e1llni l\u00e1tszik az 1980-as \u00e9vek el\u0151tti \u00e1llapot\u00e1ra. Legf\u0151bb korl\u00e1toz\u00e1sa a halogeniz\u00e1lt sz\u00e9nhidrog\u00e9nek (CFC g\u00e1zok) haszn\u00e1lat\u00e1nak fokozatos megsz\u00fcntet\u00e9se \u00e9s betilt\u00e1sa. A CFC g\u00e1zokban tal\u00e1lhat\u00f3 kl\u00f3r vagy br\u00f3m ugyanis er\u0151sen puszt\u00edtja a sztratoszferikus \u00f3zont. Azonban a legt\u00f6bb fejlett orsz\u00e1g nem oldalgott messzire a haszn\u00e1latt\u00f3l, \u00e1tt\u00e9rtek a HFC g\u00e1zok (fluorozott sz\u00e9nhidrog\u00e9nek) haszn\u00e1lat\u00e1ra. A fluor nem l\u00e9p reakci\u00f3ba az \u00f3zonnal, azonban nagyon er\u0151s \u00fcvegh\u00e1zg\u00e1zk\u00e9nt funkcion\u00e1l, \u00e9s mint ilyet, a montreali jegyz\u0151k\u00f6nyv nem kezeli. Bel\u00e1that\u00f3, hogy tov\u00e1bbi fokozott haszn\u00e1lata komolyan ellens\u00falyozza majd minden m\u00e1s mitig\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9seinket, \u00edgy az okt\u00f3berben tartand\u00f3 montreali jegyz\u0151k\u00f6nyv taggy\u0171l\u00e9sen ezt az ind\u00edtv\u00e1nyt is t\u00e1rgyalni fogj\u00e1k Ruand\u00e1ban. Az USA korm\u00e1ny\u00e1nak k\u00f6zlem\u00e9nye szerint: \u201eEz a m\u00f3dos\u00edt\u00e1s lehet a legjelent\u0151sebb l\u00e9p\u00e9s, amit a vil\u00e1g tehet, hogy teljes\u00edthess\u00fck a P\u00e1rizsban v\u00e1llaltakat.\u201d<\/p>\n
A sz\u00e1nd\u00e9k egy\u00e9rtelm\u0171en l\u00e1tszik a v\u00e1ltoztat\u00e1sra, \u00f6r\u00f6mteli, hogy m\u00e1ra a mitig\u00e1ci\u00f3s elj\u00e1r\u00e1sok is komoly geopolitikai t\u00e9nyez\u0151v\u00e9 avanzs\u00e1l\u00f3dtak. Term\u00e9szetesen nem minden tagorsz\u00e1g \u00e9rt egyet a kit\u0171z\u00f6tt id\u0151pontokkal, de rem\u00e9lj\u00fck a ruandai konferencia gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t terem e tekintetben.<\/p>\n
\u00c9gerh\u00e1zi B\u00e1lint<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Realiz\u00e1l\u00f3dni l\u00e1tsz\u00f3dnak a p\u00e1rizsi kl\u00edmakonferencia sor\u00e1n v\u00e1llalt k\u00f6telezetts\u00e9gek. B\u00e1r m\u00e9g nagyon messze vagyunk a c\u00e9lt\u00f3l, \u00f6ntudat mutatkozik a vil\u00e1g vezet\u0151i k\u00f6r\u00e9ben, miut\u00e1n t\u00f6bb mint 100 orsz\u00e1g korm\u00e1nya k\u00e9rv\u00e9nyezte \u00fajabb \u00fcvegh\u00e1zg\u00e1z betilt\u00e1s\u00e1t. Term\u00e9szettudom\u00e1nyos hallgat\u00f3k\u00e9nt nevets\u00e9ges lenne vitatni a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s t\u00e9ny\u00e9t. Sajnos rengeteg laikus \u00e9s felt\u0171n\u00e9si viszketegs\u00e9gre hajlamos \u00edr\u00f3, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, blogger, celeb, politikus \u00e9s egy\u00e9b hasonsz\u0151r\u0171 ember \u00e9l k\u00f6zt\u00fcnk, akik arroganci\u00e1jukban (vagy \u00fczleti \u00e9rdekelts\u00e9g\u00fckben) csak tagadni tudj\u00e1k a t\u00e9nyt, hogy f\u00f6ld\u00fcnk kl\u00edm\u00e1ja emberi r\u00e1hat\u00e1sra, \u00e9s nem csak term\u00e9szetes k\u00f6vetkezm\u00e9nyekt\u0151l v\u00e1ltozik. Term\u00e9szetesen l\u00e9teznek tudom\u00e1nyos alap\u00fa vit\u00e1k a v\u00e1ltoz\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9r\u0151l, a mitig\u00e1ci\u00f3s elj\u00e1r\u00e1sok…<\/p>\n","protected":false},"author":53,"featured_media":1791,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,56],"tags":[],"class_list":["post-1790","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-ttt"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1790"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/53"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1790"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1790\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1793,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1790\/revisions\/1793"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1791"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1790"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1790"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1790"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}