{"id":1748,"date":"2016-10-03T13:42:45","date_gmt":"2016-10-03T12:42:45","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1748"},"modified":"2016-10-03T13:42:45","modified_gmt":"2016-10-03T12:42:45","slug":"a-nema-tavasz-larmas-nyarba-fordult","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1748","title":{"rendered":"\u201eA n\u00e9ma tavasz l\u00e1rm\u00e1s ny\u00e1rba fordult\u201d"},"content":{"rendered":"

\u00cdrta a New York Times 1962-es egyik j\u00faliusi sz\u00e1m\u00e1nak szalagc\u00edme. A hev\u00fclt, orsz\u00e1gos vita, melyet az az \u00e9vben megjelent k\u00f6nyv, a N\u00e9ma tavasz<\/em> robbantott ki, felkeltette a nemzet \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Rachel Carson<\/strong> v\u00e9szki\u00e1lt\u00e1sa volt ez a n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9d\u0151 szerek haszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l, a tudom\u00e1ny felel\u0151ss\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s a technol\u00f3giai halad\u00e1s hat\u00e1rair\u00f3l.<\/p>\n

A N\u00e9ma Tavasz<\/em> k\u00f6vetkezm\u00e9nyei<\/strong><\/p>\n

Az 1962-es publik\u00e1l\u00e1s nyom\u00e1n az esem\u00e9nyek feltart\u00f3ztathatatlann\u00e1 v\u00e1ltak, amikor is Rachel Carson (1907 \u2013 1964), m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1964 tavasz\u00e1n, \u00f6tvenhat \u00e9ves kor\u00e1ban elhunyt. Az \u00edr\u00f3 \"ddt-3d-balls\"<\/a>hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben a felkavart por vezetett a DDT betilt\u00e1s\u00e1hoz, majd l\u00e9trej\u00f6tt a j\u00f3zan mez\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s h\u00edveinek mozgalma, mely sz\u00f6vets\u00e9gi \u00e9s \u00e1llami szint\u0171 szab\u00e1lyoz\u00e1ssal megval\u00f3s\u00edtott, hat\u00e9kony k\u00f6rnyezetv\u00e9delmet k\u00f6vetelt. Carson gondolatai induk\u00e1lt\u00e1k az ember \u00e9s a term\u00e9szet viszony\u00e1nak megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t, \u00e9s hozt\u00e1k l\u00e9tre a k\u00f6rnyezettudatos k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt.<\/p>\n

M\u00e1ra m\u00e1r neh\u00e9z felid\u00e9zni azt a kult\u00far\u00e1lis kl\u00edm\u00e1t, melyben a N\u00e9ma tavasz<\/em> megsz\u00fcletett, mivel napjainkra k\u00f6zhelly\u00e9 metamorf\u00e1lt a t\u00e9ny, melyet Rachel Carson a hatvanas \u00e9vekben vil\u00e1gg\u00e1 ki\u00e1ltott, \u00e9s ezzel szinte forradalmat id\u00e9zett el\u0151, miszerint a n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9d\u0151 szerek felel\u0151tlen haszn\u00e1lat\u00e1val k\u00f6rnyezet\u00fcnket szennyezz\u00fck \u00e9s j\u00f3magunkat is m\u00e9rgezz\u00fck. Ez az id\u0151szak az \u00e1ltal\u00e1nos t\u00e1rsadalmi j\u00f3l\u00e9t, t\u00e1rsadalmi biztons\u00e1g kora volt az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, \u00e1m a hidegh\u00e1bor\u00fa\u00e9 is, mely t\u00fcrelmetlens\u00e9get \u00e9s gyanakv\u00e1st hozott mag\u00e1val. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni \u00e9vek technol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak egyik legf\u0151bb haszon\u00e9lvez\u0151je a vegyipar volt, mely nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult a nemzeti j\u00f3l\u00e9t el\u0151remozd\u00edt\u00e1s\u00e1hoz: a DDT lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy a mez\u0151gazdas\u00e1g megszabaduljon a n\u00f6v\u00e9nyk\u00e1rtev\u0151kt\u0151l, s \u00edgy ez gy\u00f6keresen megv\u00e1ltoztatta az ember \u00e9s a term\u00e9szet k\u00fczdelm\u00e9nek es\u00e9lyeit.<\/p>\n

Egy Nobel- d\u00edjas \u201ecsodaszer\u201d: a DDT<\/strong><\/p>\n

Els\u0151k\u00e9nt 1847-ben Othmar Zeidler<\/strong> hozta l\u00e9tre a dikl\u00f3r-difenil-trikl\u00f3ret\u00e1n n\u00e9vre hallgat\u00f3 vegy\u00fcletet. Rovar\u00f6l\u0151 tulajdons\u00e1g\u00e1t Paul Herman M\u00fcller<\/strong> fedezte fel, s 1948-ban orvosi Nobel-d\u00edjban r\u00e9szes\u00fclt. A vegy\u00fcletet \u2013 Gesarol, Guesarol, Neocid, Supracide Combi \u00e9s Ultracid Combi n\u00e9ven \u2013 a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban a pestist, t\u00edfuszt, mal\u00e1ri\u00e1t \u00e9s a s\u00e1rgal\u00e1zt terjeszt\u0151 tetvek, bolh\u00e1k, sz\u00fanyogok ellen haszn\u00e1lt\u00e1k. Az amerikai hadifogolyt\u00e1borokban a foglyokat szinte bep\u00faderezt\u00e9k vele. N\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delmi c\u00e9lokra haszn\u00e1lt\u00e1k t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Eur\u00f3p\u00e1ban is az \u00e9ppen h\u00f3d\u00edt\u00f3 kolor\u00e1d\u00f3bog\u00e1r (krumplibog\u00e1r) ellen.<\/p>\n

A rovarok k\u00f6z\u00f6tt hamarosan megjelent a DDT-rezisztencia jelens\u00e9ge: az egykor hat\u00e1sos DDT-mennyis\u00e9g sokszoros\u00e1t is t\u00fal\u00e9l\u0151 csoportok szelekt\u00e1l\u00f3dtak ki. Majd kider\u00fclt, hogy \u2013 elszennyezve az \u00e9l\u0151vizeket \u00e9s a talajt \u2013, az \u00e9l\u0151l\u00e9nyekben bioakkumul\u00e1ci\u00f3ra \u00e9s a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kl\u00e1ncon kereszt\u00fcl biomagnifik\u00e1ci\u00f3ra is k\u00e9pesek.<\/p>\n

A bioakkumul\u00e1ci\u00f3 a vegyszerek koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak a n\u00f6veked\u00e9se a szervezetekben, ha az \u00e9letter\u00fck sokf\u00e9le szerves vegy\u00fclettel van szennyezve.\u00a0 Az ilyen felhalmoz\u00f3d\u00f3 vegy\u00fcletek nem bomlanak le a \"5edf06a5d2ba589c02d4f6f0c9b80f16\"<\/a>szervezeteken k\u00edv\u00fcli \u00e9lett\u00e9rben (vagyis biol\u00f3giailag nem lebonthat\u00f3k) vagy a szervezetek anyagcser\u00e9je nem haszn\u00e1lja fel \u0151ket, \u00edgy azut\u00e1n a felsz\u00edv\u00f3d\u00e1suk \u00e9s a rakt\u00e1roz\u00e1suk sebess\u00e9ge a felhalmoz\u00f3 szervezetekben nagyobb, mint a kiv\u00e1laszt\u00e1suk\u00e9. Az ilyen felgy\u00fcleml\u0151 vegy\u00fcletek rendszerint a zs\u00edrsz\u00f6vetekben halmoz\u00f3dnak fel, \u00e1m a tejkiv\u00e1lasz\u00e1st is s\u00falyosan \u00e9rinti. Ilyen tart\u00f3s rovarirt\u00f3szer a DDT, mivel nem egyk\u00f6nnyen bomlik le \u00e9s a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kl\u00e1ncokban felhalmoz\u00f3dik, ez\u00e9rt az egyre magasabb t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si szinteken az egyedi szervezetekben a koncentr\u00e1ci\u00f3ja egyre nagyobb lehet.<\/p>\n

A bioakkumul\u00e1ci\u00f3ra k\u00e9pes perzisztens (tart\u00f3san fenn\u00e1ll\u00f3) n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9d\u0151 szereka t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kl\u00e1ncokban feld\u00fasulnak. Darvas B\u00e9la<\/strong> professzor, az MTA N\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delmi Kutat\u00f3int\u00e9zet\u00e9nek \u00f6kotoxikol\u00f3gus\u00e1nak adatai szerint a talajokban l\u00e9v\u0151 10 ppm\u00a0DDT\u00a0p\u00e9ld\u00e1ul 14-szeres\u00e9re d\u00fasul a f\u00f6ldigiliszt\u00e1ban \u00e9s 44-szeres\u00e9re az azt fogyaszt\u00f3 v\u00f6r\u00f6sbegyben. A DDT felhalmoz\u00f3d\u00e1s\u00e1nak, d\u00fasul\u00e1s\u00e1nak maxim\u00e1lis \u00e9rt\u00e9k\u00e9t a ragadoz\u00f3 madarak szervezet\u00e9ben \u00e9ri el.\u00a0 Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok c\u00edmer\u00e1llat\u00e1nak, a feh\u00e9rfej\u0171 r\u00e9tisasnak (Haliaeetus leucocephalus<\/em>) a popul\u00e1ci\u00f3cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lva azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a szervezet\u00e9ben felhalmoz\u00f3d\u00f3\u00a0DDT\u00a0miatt a toj\u00f3cs\u00f6v\u00e9n \u00e1thalad\u00f3 toj\u00e1sok h\u00e9j\u00e1ba nem tud megfelel\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 kalcium be\u00e9p\u00fclni, \u00edgy a toj\u00e1sh\u00e9j a kotl\u00e1si id\u0151szak alatt elt\u00f6rik a k\u00f6lt\u0151 \u00e1llat s\u00falya alatt, a toj\u00e1s steril marad, vagy a kikel\u0151 ut\u00f3dokban ivarszervi \u00e9s term\u00e9kenys\u00e9gi zavarok jelentkeznek. Ma m\u00e1r bizony\u00edtottnak t\u0171nik, hogy a sz\u00e1razf\u00f6ldi ragadoz\u00f3k (s\u00f3lymok, sasok, meny\u00e9t stb.), de a halfogyaszt\u00f3 vidra \u00e9s g\u00e1zl\u00f3madarak er\u0151teljes megritkul\u00e1s\u00e1t is a\u00a0DDT-vel v\u00e9gzett kiterjedt kezel\u00e9sek okozt\u00e1k.<\/p>\n

Rachel Carson k\u00f6nyve, a N\u00e9ma tavasz 1962-ben vil\u00e1gosan elmagyar\u00e1zta a DDT-t \u00f6vez\u0151 \u00f6kotoxikol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1kat, melyek a madarak \u00e9s a halak r\u00e9v\u00e9n ker\u00fcltek ter\u00edt\u00e9kre. Az \u00edr\u00e1s nyom\u00e1n t\u00e1madt nagyfok\u00fa \u00e9rdekl\u0151d\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok akkori eln\u00f6ke, J. F. Kennedy k\u00fcl\u00f6n bizotts\u00e1got nevezett ki a t\u00e9nyek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra. \u00c1m a DDT marad\u00e9ka ezt k\u00f6vet\u0151en sem cs\u00f6kkent olyan m\u00e9rt\u00e9kben az t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kokban, mint ahogyan azt sokan gondolt\u00e1k. Ennek egyik oka a dicofol volt; ezt m\u00e9g 1957-ben kezdt\u00e9k el Keltane n\u00e9ven gy\u00e1rtani, \u00e9s szennyez\u00e9sk\u00e9nt 1\u201320 sz\u00e1zal\u00e9knyi DDT-t tartalmazott, azonban a gy\u00e1rt\u00f3nak ezt nem kellett felt\u00fcntetnie a csomagol\u00e1son. (Ez a szok\u00e1s m\u00e1ig megmaradt.) Az Environmental Protection Agency (EPA, az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamok K\u00f6rnyezetv\u00e9delmi Hivatala) m\u00e1r 1983-ban javasolta, hogy tilts\u00e1k be a dicofolt. A dicofol ugyan\u00fagy immuntoxikus \u00e9s \u00f6sztrog\u00e9n agonista dikl\u00f3r-difenil-dikl\u00f3retil\u00e9n -, azaz DDE-sz\u00e1rmaz\u00e9kk\u00e1 bomlik, mint a DDT, 1997-ben \u2013 sokak meglepet\u00e9s\u00e9re \u2013 m\u00e9gis \u00e1tcs\u00faszott az EPA \u00fajraenged\u00e9lyez\u00e9si elj\u00e1r\u00e1s\u00e1n. A m\u00e1ig a piacon maradt kl\u00f3rozott sz\u00e9nhidrog\u00e9neket \u2013 a dicofolt, az endosulfant, a methoxychlort \u2013 egyszer majd tal\u00e1n m\u00e9gis betiltj\u00e1k. Haz\u00e1nkban a Budapesti Vegyim\u0171vek gy\u00e1rtotta a DDT-t Matador n\u00e9ven, k\u00e9zenfogva a Nitrok\u00e9miai Ipartelepekkel \u00e9s a Csepeli \u00c1sv\u00e1nyolajgy\u00e1rral.<\/p>\n

A DDT-t 1968-ban a vil\u00e1gon els\u0151k\u00e9nt n\u00e1lunk vont\u00e1k ki a forgalomb\u00f3l. Az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamokban 1972-ben tiltott\u00e1k be a DDT haszn\u00e1lat\u00e1t, mind h\u00fasz \u00e9vvel a betilt\u00e1sa ut\u00e1n is kimutathat\u00f3k DDT-sz\u00e1rmaz\u00e9kok p\u00e9ld\u00e1ul d\u00e9l-kaliforniai talajokb\u00f3l \u00e9s foly\u00f3k \u00fcled\u00e9k\u00e9b\u0151l. Noha a hetvenes \u00e9vekben a kl\u00f3rozott sz\u00e9nhidrog\u00e9neket igen sok orsz\u00e1gban kivont\u00e1k a forgalomb\u00f3l, azok 1990-ben azonban m\u00e9g mindig nagy mennyis\u00e9gben voltak megtal\u00e1lhat\u00f3k az emberek zs\u00edrsz\u00f6vet\u00e9ben. N\u00e9melyik\u00fck ugyanis megk\u00f6t\u0151dik \u00e9s elrakt\u00e1roz\u00f3dik a lipidekben gazdag sz\u00f6vetekben; a zs\u00edrsz\u00f6veten k\u00edv\u00fcl ilyen a here, a petef\u00e9szek, az eml\u0151mirigy \u00e9s a csontvel\u0151 is. Fogy\u00e1skor \u00e9s szoptat\u00e1skor ezek a vegy\u00fcletek is mobiliz\u00e1l\u00f3dnak. Nicaragu\u00e1ban a hat\u00f3anyag nagym\u00e9rv\u0171 haszn\u00e1lata miatt az anyatej DDT-tartalma 42\u201345-sz\u00f6r\u00f6se volt annak az elfogadhat\u00f3 \u00e9rt\u00e9knek, amelyet a WHO meg\u00e1llap\u00edtott. Tetemes \u00e9rt\u00e9keket m\u00e9rtek Ugand\u00e1ban is. Ezeken a ter\u00fcleteken az any\u00e1knak azt a tan\u00e1csot adt\u00e1k, hogy ne szoptass\u00e1k a csecsem\u0151iket.<\/p>\n

A DDT jelenl\u00e9te a fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokban<\/strong><\/p>\n

T\u00f6bb afrikai orsz\u00e1g, k\u00f6zt\u00fck Kenya \u00e9s Uganda is azt tervezi, hogy ism\u00e9t beveti a DDT-t a mal\u00e1ria elleni k\u00fczdelemben, ugyanis \u00fagy t\u0171nik r\u00e1k, nemz\u0151k\u00e9ptelens\u00e9g, kipusztult fajok ide vagy oda, ez a leghat\u00e9konyabb v\u00e9d\u0151szer. A mal\u00e1ria legf\u0151bb terjeszt\u0151i a moszkit\u00f3k, \u00edgy nem csoda, hogy az \u00e1ldozatok 90 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t Afrik\u00e1ban szedi a k\u00f3r. Ugand\u00e1ban az elm\u00falt 15 \u00e9vben \u00f6tsz\u00f6r\u00f6s\u00e9re n\u0151tt a mal\u00e1ri\u00e1s megbeteged\u00e9sek sz\u00e1ma, m\u00edg egyes becsl\u00e9sek szerint Afrik\u00e1ban a mal\u00e1ria mintegy 12 milli\u00e1rd doll\u00e1r gazdas\u00e1gi k\u00e1rt okoz, illetve a betegs\u00e9ggel kapcsolatos eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kiad\u00e1sok jelent\u0151s \u00f6sszegeket em\u00e9sztenek fel a nemzeti \u00f6sszterm\u00e9kb\u0151l.
\nA fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gok t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra l\u00e9trehozott szervezet, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok Nemzetk\u00f6zi Fejleszt\u00e9si \u00dcgyn\u00f6ks\u00e9ge (U.S. Agency for International Development – USAID) a k\u00f6zelm\u00faltban hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy a szervezet mal\u00e1ria elleni k\u00fczdelemre sz\u00e1nt p\u00e9nz\u00e9nek egy r\u00e9sz\u00e9t DDT haszn\u00e1latra ford\u00edthass\u00e1k. A\u00a0Nature Medicine<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 szaklapban megjelent egyik cikk szerint az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Vil\u00e1gszervezet (World Health Organization – WHO) is hamarosan hasonl\u00f3 l\u00e9p\u00e9sre sz\u00e1nja el mag\u00e1t, hab\u00e1r \u00e9les vita bontakozott ki a d\u00f6nt\u00e9sr\u0151l, a mal\u00e1ria elleni harc vezet\u0151i k\u00f6z\u00fcl sokan t\u00e1mogatj\u00e1k a d\u00f6nt\u00e9st.<\/p>\n

\u201eMintegy h\u00fasz \u00e9ves k\u00e9s\u00e9sben vagyunk. \u00dagy gondolom, hogy a d\u00f6nt\u00e9s jelent\u0151s javul\u00e1st hoz majd a mal\u00e1riavesz\u00e9llyel s\u00fajtott ter\u00fcletek eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi helyzet\u00e9ben<\/em>\u201d \u2013 nyilatkozta Don Roberts<\/strong>, a bethesdai Uniformed Services Egyetem tr\u00f3pusi betegs\u00e9gek szak\u00e9rt\u0151je a National Geographic amerikai weboldal\u00e1nak.<\/p><\/blockquote>\n

A DDT bevezet\u00e9s\u00e9vel kapcsolatban kem\u00e9ny pro \u00e9s kontra vit\u00e1k zajlanak. A Sierra Club k\u00f6rnyezetv\u00e9d\u0151 szervezet elismerte a szer hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t a mal\u00e1ria elleni k\u00fczdelemben.<\/p>\n

\u201eNem ellenezz\u00fck a DDT haszn\u00e1lat\u00e1t a fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokban<\/em>\u201d, \u2013 mondta Ed Hopkins<\/strong> \u2013, \u201ehiszen a betegs\u00e9g s\u00falyos gondot jelent ezeken a ter\u00fcleteken. A helyi szervezeteknek kell eld\u00f6nteni\u00fck, hogy az adott ter\u00fcleten sz\u00fcks\u00e9g van-e a szer haszn\u00e1lat\u00e1ra vagy sem. Viszont nagy figyelmet kell ford\u00edtani arra, hogy a nagy mennyis\u00e9g\u0171 \u00e9s a mez\u0151gazdas\u00e1gi alkalmaz\u00e1s elker\u00fclhet\u0151 legyen, hiszen p\u00e9ld\u00e1ul ez ut\u00f3bbira vannak biztons\u00e1gosabb eszk\u00f6z\u00f6k is.<\/em>\u201d<\/p><\/blockquote>\n

Szak\u00e9rt\u0151k szerint komoly kontrollrendszer kidolgoz\u00e1s\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g, ugyanis k\u00f6nnyen el\u0151fordulhat, hogy abban az esetben, ha gazd\u00e1lkod\u00f3k hozz\u00e1juthatnak a szerhez, t\u00faladagol\u00e1s \u00e9s helytelen haszn\u00e1lat lesz a k\u00f6vetkezm\u00e9nye, ami tov\u00e1bbi k\u00f6rnyezet-eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1khoz vezet, \u00edgy a megold\u00e1st jelent\u0151 DDT is tov\u00e1bb nehez\u00edti az \u00e9rintett orsz\u00e1gok helyzet\u00e9t.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00cdrta a New York Times 1962-es egyik j\u00faliusi sz\u00e1m\u00e1nak szalagc\u00edme. A hev\u00fclt, orsz\u00e1gos vita, melyet az az \u00e9vben megjelent k\u00f6nyv, a N\u00e9ma tavasz robbantott ki, felkeltette a nemzet \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Rachel Carson v\u00e9szki\u00e1lt\u00e1sa volt ez a n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9d\u0151 szerek haszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l, a tudom\u00e1ny felel\u0151ss\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s a technol\u00f3giai halad\u00e1s hat\u00e1rair\u00f3l.<\/p>\n","protected":false},"author":49,"featured_media":1751,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,56],"tags":[449,77,73],"class_list":["post-1748","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-ttt","tag-ddt","tag-tetekas-nyuz","tag-ttt"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1748"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/49"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1748"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1748\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1752,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1748\/revisions\/1752"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1751"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1748"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1748"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1748"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}