{"id":1743,"date":"2016-10-03T13:27:10","date_gmt":"2016-10-03T12:27:10","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1743"},"modified":"2016-10-03T13:29:41","modified_gmt":"2016-10-03T12:29:41","slug":"precizios-onkologia-egy-lepessel-kozelebb-az-egyenre-szabott-terapiahoz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1743","title":{"rendered":"Prec\u00edzi\u00f3s onkol\u00f3gia – Egy l\u00e9p\u00e9ssel k\u00f6zelebb az egy\u00e9nre szabott ter\u00e1pi\u00e1hoz"},"content":{"rendered":"

Az emberis\u00e9g egyik legnagyobb fenyeget\u00e9s\u00e9vel szemben\u00e9zni nem egyszer\u0171 feladat. Meg kell hat\u00e1rozni, hogy pontosan mit, hol \u00e9s mivel kezelj\u00fcnk. A technol\u00f3gia \u00e9s a tud\u00e1s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel szerencs\u00e9re nagyon sokat tudtunk jav\u00edtani az ar\u00e1nyokon. Pet\u00e1k Istv\u00e1n<\/strong> \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i az elm\u00falt \u00e9vekben t\u00f6bbsz\u00f6r is sz\u00e1mos \u00e1tt\u00f6r\u00e9ssel jutottak egyre k\u00f6zelebb a r\u00e1k megismer\u00e9s\u00e9hez \u00e9s legy\u0151z\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

Az \u00c9l\u0151 Ad\u00e1s<\/em> el\u0151ad\u00e1ssorozat els\u0151, \u0151szi el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban egy ism\u00e9telten izgalmas \u00e9s sokakat foglalkoztat\u00f3 t\u00e9ma ker\u00fclt ter\u00edt\u00e9kre. A hallgat\u00f3s\u00e1g \u00f6sszet\u00e9tele szok\u00e1s szerint vegyes volt. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s di\u00e1kokt\u00f3l kezdve a szakmabeli \u00e9s a nem szakmabeli kutat\u00f3k mind felsorakoztak, hogy meghallgass\u00e1k Pet\u00e1k Istv\u00e1n A molekul\u00e1ris inform\u00e1ci\u00f3 alap\u00fa orvosl\u00e1s forradalma az onkol\u00f3gi\u00e1ban<\/em> c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1s\u00e1t. A c\u00edm sok szempontb\u00f3l \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt besz\u00e9l. A laikus emberek a frapp\u00e1ns megfogalmaz\u00e1s, a szakemberek pedig a m\u00f6g\u00f6ttes tudom\u00e1nyos potenci\u00e1l miatt kapj\u00e1k fel r\u00e1 a fej\u00fcket. A klinikai kezel\u00e9sekben sokszor neh\u00e9z eligazodni, mert egy-egy ter\u00e1pia \u00e1ltal\u00e1nos elj\u00e1r\u00e1st k\u00edv\u00e1n, ami nem mindegyik emberre hat ugyan\u00fagy. Vannak, akikre fokozottabban fejti ki hat\u00e1s\u00e1t, m\u00edg vannak, akikre hat\u00e1stalan az adott kezel\u00e9s. Az ezzel kapcsolatosan felmer\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekre a v\u00e1lasz sejt-, pontosabban molekul\u00e1ris szinten keresend\u0151. Viszont ez \u00e1ltal egy olyan vil\u00e1gba cs\u00f6ppen az ember, amire m\u00e1s t\u00f6rv\u00e9nyek is vonatkoznak, valamint azon rengeteg inform\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00fcl szelekt\u00e1lni is kell.<\/p>\n

\"petak_istan_2\"<\/a><\/p>\n

Dr. Pet\u00e1k Istv\u00e1n<\/strong><\/p>\n

1971-ben sz\u00fcletett Szolnokon. 1995-ben szerezte meg az \u00e1ltal\u00e1nos orvosi diplom\u00e1t, majd 2000-ben PhD fokozatot szerzett a Semmelweis Egyetemen. 1997 \u00e9s 2002 k\u00f6z\u00f6tt \u00f6szt\u00f6nd\u00edjask\u00e9nt eleinte Aachenben, majd Memphisben kutatott. Hazai kutat\u00f3i p\u00e1lyafut\u00e1sa p\u00e9lda\u00e9rt\u00e9k\u0171 lehet sokak sz\u00e1m\u00e1ra. 2004 \u00e9s 2010 k\u00f6z\u00f6tt a Semmelweis Egyetem I. Patol\u00f3giai \u00e9s K\u00eds\u00e9rleti R\u00e1kkutat\u00f3 Int\u00e9zet\u00e9nek, majd 2010-t\u0151l az MTA Pathobiok\u00e9miai munkacsoportj\u00e1nak tudom\u00e1nyos f\u0151munkat\u00e1rsak\u00e9nt dolgozott. 2005-t\u0151l 2015-ig a Racion\u00e1lis Hat\u00f3anyagtervez\u0151 Laborat\u00f3rium Kooper\u00e1ci\u00f3s Kutat\u00f3k\u00f6zpont tudom\u00e1nyos igazgat\u00f3ja volt. 2006-t\u00f3l a Magyar Biotechnol\u00f3giai Sz\u00f6vets\u00e9g tudom\u00e1nyos \u00e9s bioetikai szakbizotts\u00e1g\u00e1nak eln\u00f6ke. 2003-ban t\u00e1rsalap\u00edt\u00f3ja a KPS Orvosi Biotechnol\u00f3giai Kft.-nek. 2012-t\u0151l a KPS Diagnosztika Zrt. tudom\u00e1nyos igazgat\u00f3ja. 2016-t\u00f3l az Oncompass Medicine Zrt. vez\u00e9rigazgat\u00f3ja. Kutat\u00e1si ter\u00fclete a c\u00e9lzott daganatellenes gy\u00f3gyszerek hat\u00e1smechanizmus\u00e1nak vizsg\u00e1lata \u00e9s a szem\u00e9lyre szabott alkalmaz\u00e1sukhoz sz\u00fcks\u00e9ges molekul\u00e1ris diagnosztikai m\u00f3dszerek \u00e9s bioinformatikai fejleszt\u00e9se. Munk\u00e1ss\u00e1ga \u00fatt\u00f6r\u0151 m\u00f3don hozz\u00e1j\u00e1rult a molekul\u00e1ris orvostudom\u00e1nyi kutat\u00e1sok gyakorlati hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz a daganatos betegek szem\u00e9lyre szabott kezel\u00e9s\u00e9ben. 2016 janu\u00e1rj\u00e1ban a Szil\u00edcium-v\u00f6lgyben, a szem\u00e9lyre szabott orvosl\u00e1s vil\u00e1gkonferenci\u00e1j\u00e1n mutatta be munkat\u00e1rsaival kifejlesztett, az interneten szabadon el\u00e9rhet\u0151 informatikai rendszer\u00e9t, aminek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kiv\u00e1laszthat\u00f3 a daganatos betegek sz\u00e1m\u00e1ra a leghat\u00e9konyabb szem\u00e9lyre szabott c\u00e9lzott kezel\u00e9s (forr\u00e1s: www.molekularis-diagnosztika.hu\/).<\/p>\n

Mennyire van k\u00f6zel a tudom\u00e1ny az \u00e1tt\u00f6r\u00e9shez?<\/strong><\/p>\n

Az el\u0151ad\u00e1s elej\u00e9n elhangzott egy \u2013 v\u00e9lem\u00e9nyem szerint \u2013 rendk\u00edv\u00fcl fontos dolog, ami nem igaz\u00e1n tudom\u00e1nyos jelleg\u0171. Ez pedig nem m\u00e1s, mint a szem\u00e9lyes motiv\u00e1ci\u00f3. A doktor \u00far egy szem\u00e9lyes esetet mes\u00e9lt el a hallgat\u00f3s\u00e1gnak, amiben visszaeml\u00e9kezett arra az id\u0151szakra (1990-es \u00e9vek), amikor m\u00e9g a szakmai p\u00e1lyafut\u00e1sa elej\u00e9n, a II. sz\u00e1m\u00fa Gyermekklinik\u00e1n tal\u00e1lkozott olyan cs\u00f6pp kis \"petak_istan_1\"<\/a>p\u00e1ciensekkel, akik akkoriban a mostani pontos inform\u00e1ci\u00f3k h\u00edj\u00e1n sajnos elhal\u00e1loztak. S hogy az olvas\u00f3k kedv\u00e9t ne szegjem, az el\u0151ad\u00e1s v\u00e9g\u00e9n z\u00e1rsz\u00f3k\u00e9nt hangzott el az a mondat, ami a motiv\u00e1ci\u00f3t m\u00e9lt\u00f3an kifejezte, miszerint azok a gyerekek, akik manaps\u00e1g ugyanolyan betegs\u00e9gben szenvednek, mint a 90-es \u00e9vekben, azok mind t\u00fal\u00e9lik \u00e9s meggy\u00f3gyulnak. Persze az\u00e9rt, hogy az \u00f6sszes (legt\u00f6bb) betegs\u00e9gre ez mind igaz legyen, ahhoz nagyon sok relev\u00e1ns inform\u00e1ci\u00f3ra van sz\u00fcks\u00e9g. A k\u00eds\u00e9rletez\u00e9sek term\u00e9szetesen nem embereken kezd\u0151dtek, hanem bizonyos sejtvonalakon, azaz in vitro<\/em> k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt. A megfigyel\u00e9sek alapja az volt, hogy ugyanaz a ter\u00e1pi\u00e1s szer m\u00e1sk\u00e9pp hatott, pontosabban az egyik sejtvonalon m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, m\u00edg a m\u00e1sikon nem. Ennek a jelens\u00e9gnek az okait kutatj\u00e1k. A sejtek k\u00f6z\u00f6tti kommunik\u00e1ci\u00f3 megzavarod\u00e1sa, a sejten bel\u00fcli jel\u00e1tviteli rendszer meghib\u00e1sod\u00e1sa vagy ak\u00e1r egy fals jel a lehets\u00e9ges okok k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3. Ami biztos, hogy a sejteket \u00e9r\u0151 k\u00fcls\u0151 (mechanikai) \u00e9s bels\u0151 (genetikai) hat\u00e1sok mut\u00e1ci\u00f3kat induk\u00e1lnak, amik potenci\u00e1lis kiindul\u00f3pontjai lehetnek a daganatos megbeteged\u00e9seknek. Ilyen megfigyel\u00e9sen alapul p\u00e9ld\u00e1ul a melldaganatokban a HER2 g\u00e9n amplifik\u00e1ci\u00f3ja (felsokszoroz\u00f3d\u00e1sa), valamint a t\u00fcd\u0151r\u00e1kokn\u00e1l vizsg\u00e1lt EGFR (Epidermal Growth Factor Receptor) nukleotidhib\u00e1ja (mut\u00e1ci\u00f3ja).<\/p>\n

A 2003-ban befejez\u0151d\u00f6tt Hum\u00e1n Genom Program (HUGO) rengeteg lehet\u0151s\u00e9get t\u00e1rt fel a kutat\u00f3k \u00e9s a klinikusok sz\u00e1m\u00e1ra. Nem sokkal a HUGO befejez\u00e9se ut\u00e1n elindult a The Cancer Genome Atlas (TCGA), amelynek c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se a daganatok kialakul\u00e1s\u00e1ban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 g\u00e9nek felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se. A napjainkig el\u00e9rt eredm\u00e9nyek alapj\u00e1n ez a b\u0171v\u00f6s sz\u00e1m az 547. Ez az \u00e9rt\u00e9k \u2013 Pet\u00e1k Istv\u00e1n elmond\u00e1sa alapj\u00e1n \u2013 m\u00e1r nem nagyon fog v\u00e1ltozni. Persze \u00edgy sincs k\u00f6nny\u0171 dolga az embernek, hiszen ennyi g\u00e9n matematikai kombin\u00e1ci\u00f3in\u00e1l fogva (de a biol\u00f3giai funkcionalit\u00e1st is s\u00falyozottan figyelembe v\u00e9ve) k\u00f6zel 3.000.000 mut\u00e1ci\u00f3t tartalmaz. A molekul\u00e1ris diagnosztikai \u00e9s farmakol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st is figyelembe v\u00e9ve ezekn\u00e9l a g\u00e9nekn\u00e9l ez t\u00f6bb mint 300 gy\u00f3gyszerc\u00e9lpontot (drug target) jelent. Tov\u00e1bb\u00e1 az is neh\u00e9zs\u00e9gekbe \u00fctk\u00f6zik, hogy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get lehessen tenni a r\u00e1kos megbeteged\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l jelent\u0151s\u00e9ggel nem b\u00edr\u00f3 passenger mut\u00e1ci\u00f3k \u00e9s az \u00fagynevezett driver mut\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

Az el\u0151ad\u00e1s h\u00e1tral\u00e9v\u0151 r\u00e9sz\u00e9n hallhattunk m\u00e9g p\u00e1r megh\u00f6kkent\u0151 esettanulm\u00e1nyt olyan emberekr\u0151l, akik adott szervi daganattal k\u00fczd\u00f6ttek, de bizonyos enged\u00e9lyek \u00e9s az ahhoz tartoz\u00f3 proced\u00fara \u00e1r\u00e1n specifikusan kezelt\u00e9k \u0151ket. Szerencse vagy tudom\u00e1nyos siker, tal\u00e1n mind a kett\u0151, de a p\u00e1ciensek t\u00fcnetmentesen meggy\u00f3gyultak. A kontrollra j\u00e1r\u00e1s felt\u00e9tele volt, hogy a r\u00f6ntgenfelv\u00e9telen m\u00e9g lehessen l\u00e1tni a felsz\u00edv\u00f3d\u00f3 rosszindulat\u00fa elv\u00e1ltoz\u00e1st. Tudniillik a tumor hely\u00e9t elt\u00e1vol\u00edtva tov\u00e1bb cs\u00f6kken az es\u00e9lye egy esetleges kl\u00f3n k\u00e9pz\u00e9snek. A kezel\u00e9sek mellett az bioinformatik\u00e1t sem hanyagolva egy adatb\u00e1zisba fel lehet t\u00f6lteni a betegek \u00e9s a rajtuk alkalmazott ter\u00e1pi\u00e1s szerek sikeress\u00e9g\u00e9nek az adatait, esettanulm\u00e1nyait, aminek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a betegekhez lehet keresni a megfelel\u0151 gy\u00f3gyszert, nem pedig ford\u00edtva. Ez\u00e1ltal l\u00e9trej\u00f6het az \u00fagynevezett prec\u00edzi\u00f3s medicina, amely mag\u00e1ba foglalja a molekul\u00e1ris onkol\u00f3giai adatokat \u00e9s az informatikai h\u00e1tteret. S v\u00e9g\u00fcl hadd b\u00facs\u00fazzak Pet\u00e1k Istv\u00e1n szavaival: Ha a j\u00f6v\u0151t meg tudjuk j\u00f3solni, akkor meg is tudjuk v\u00e1ltoztatni!<\/p>\n

Az \u00c9l\u0151 Ad\u00e1s<\/em> legk\u00f6zelebbi esem\u00e9nye okt\u00f3ber 19-\u00e9n lesz, Dud\u00e1s M\u00e1ria (Orsz\u00e1gos Epidemiol\u00f3giai K\u00f6zpont) tolm\u00e1csol\u00e1s\u00e1ban a HIV\/AIDS \u00e9s a szexu\u00e1lis \u00faton terjed\u0151 fert\u0151z\u00e9sek Magyarorsz\u00e1gon<\/em> c\u00edmmel.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az emberis\u00e9g egyik legnagyobb fenyeget\u00e9s\u00e9vel szemben\u00e9zni nem egyszer\u0171 feladat. Meg kell hat\u00e1rozni, hogy pontosan mit, hol \u00e9s mivel kezelj\u00fcnk. A technol\u00f3gia \u00e9s a tud\u00e1s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel szerencs\u00e9re nagyon sokat tudtunk jav\u00edtani az ar\u00e1nyokon. Pet\u00e1k Istv\u00e1n \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i az elm\u00falt \u00e9vekben t\u00f6bbsz\u00f6r is sz\u00e1mos \u00e1tt\u00f6r\u00e9ssel jutottak egyre k\u00f6zelebb a r\u00e1k megismer\u00e9s\u00e9hez \u00e9s legy\u0151z\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n","protected":false},"author":59,"featured_media":1745,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,57],"tags":[447,448,446,77,117],"class_list":["post-1743","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-tudositas","tag-istvan","tag-onkologia","tag-petak","tag-tetekas-nyuz","tag-tudositas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1743"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/59"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1743"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1743\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1746,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1743\/revisions\/1746"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1745"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1743"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1743"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1743"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}