{"id":1738,"date":"2016-09-30T14:04:06","date_gmt":"2016-09-30T13:04:06","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1738"},"modified":"2016-09-30T15:45:18","modified_gmt":"2016-09-30T14:45:18","slug":"a-kooperacio-termeszete-mero-laszlo-eloadasa-a-corvinuson","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1738","title":{"rendered":"A kooper\u00e1ci\u00f3 term\u00e9szete – M\u00e9r\u0151 L\u00e1szl\u00f3 el\u0151ad\u00e1sa a Corvinuson"},"content":{"rendered":"

A Budapesti Corvinus Egyetem az id\u00e9n m\u00e1r hetedszer szervezi meg k\u00fcls\u0151s \u00e9rdekl\u0151d\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra is nyitott programsorozat\u00e1t, melynek egyik f\u00e9nypontja M\u00e9r\u0151 L\u00e1szl\u00f3nak<\/strong>, az ELTE PPK professzor\u00e1nak nagy siker\u0171 el\u0151ad\u00e1ssorozata. Ennek els\u0151 fejezete A kooper\u00e1ci\u00f3 term\u00e9szete<\/em> c\u00edmmel szeptember 22-\u00e9n hangzott el.<\/p>\n

Napjainkban az interdiszciplinarit\u00e1s \u00e9s a tudom\u00e1nyok hat\u00e1rter\u00fcleteinek vizsg\u00e1lata \u00edg\u00e9ri tal\u00e1n a legt\u00f6bb \u00fajdons\u00e1got a kutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. M\u00e9r\u0151 L\u00e1szl\u00f3, akit manaps\u00e1g ismeretterjeszt\u0151 k\u00f6nyvek (A csod\u00e1k logik\u00e1ja<\/em>, Az \u00e9rzelmek logik\u00e1ja<\/em>, Mindenki m\u00e1sk\u00e9pp egyforma<\/em>…) szerz\u0151jek\u00e9nt szinte mindenki ismer, ennek a modern szeml\u00e9letnek egyik jeles k\u00e9pvisel\u0151je. Eredeti v\u00e9gzetts\u00e9ge szerint matematikus – az ELTE-n szerzett diplom\u00e1t 1974-ben – k\u00e9s\u0151bb azonban \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se a pszichol\u00f3gia fel\u00e9 fordult, ezen a tudom\u00e1nyter\u00fcleten habilit\u00e1lt, jelenleg az ELTE Pedag\u00f3giai \u00e9s Pszichol\u00f3giai Kar\u00e1n oktat pszichol\u00f3gi\u00e1val, logik\u00e1val illetve j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9lettel foglalkoz\u00f3 t\u00e1rgyakat.<\/p>\n

\"lelki-froccs-mero-laszlo-az-erzelmek-logikaja-original-81709\"<\/a><\/p>\n

J\u00e1t\u00e9kelm\u00e9let \u00e9s j\u00e1t\u00e9k a gyakorlatban<\/strong><\/p>\n

A j\u00e1t\u00e9kban alapvet\u0151en az egyik f\u00e9l vesz\u00edt, a m\u00e1sik pedig gy\u0151z, ennek megfelel\u0151en azt \u00e9rezz\u00fck term\u00e9szetesnek, ha mindenki a saj\u00e1t \u00e9rdekeit szem el\u0151tt tartva verseng. A gyakorlatban azonban kor\u00e1ntsem ilyen egyszer\u0171 a k\u00e9plet, hiszen a val\u00f3s j\u00e1t\u00e9khelyzetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben jelent\u0151s szerep jut a kooper\u00e1ci\u00f3nak – vagy \u00e9ppen az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1nak.<\/p>\n

De val\u00f3j\u00e1ban mi\u00e9rt is j\u00e1tszunk? A tudom\u00e1nyos k\u00f6r\u00f6kben is elfogadott v\u00e1lasz ez\u00fattal nem is hangozhatna k\u00f6zhelyesebben: Egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert j\u00e1tszani j\u00f3; teh\u00e1t a j\u00e1t\u00e9kot \u00f6nmag\u00e1ban, k\u00fcls\u0151 motiv\u00e1ci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl is jutalomk\u00e9nt \u00e9li meg a r\u00e9sztvev\u0151. \u00c9ppen ez\u00e9rt a j\u00e1t\u00e9k olyan viselked\u00e9s, ami k\u00edv\u00fclr\u0151l nem, vagy csak alig motiv\u00e1lhat\u00f3, ahogy azt a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00eds\u00e9rlet is bizony\u00edtotta: A majmok viselked\u00e9s\u00e9t megfigyel\u0151 kutat\u00f3k az els\u0151 esetben mindenf\u00e9le k\u00fcls\u0151 r\u00e1hat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl hagyt\u00e1k az \u00e1llatokat spont\u00e1n j\u00e1tszani; a m\u00e1sodik esetben a j\u00e1t\u00e9kban ny\u00fajtott teljes\u00edtm\u00e9nyt jutalmazt\u00e1k, p\u00e9ld\u00e1ul egy-egy ban\u00e1nnal, azaz er\u0151s k\u00fcls\u0151 motiv\u00e1ci\u00f3val t\u00e1mogatt\u00e1k meg a tev\u00e9kenys\u00e9get; a harmadik esetben pedig k\u00f6ztes utat v\u00e1lasztottak, nem k\u00f6vetkezetesen, nem kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 m\u00f3don, de pici jutalmakat iktattak be a j\u00e1t\u00e9kba, p\u00e9ld\u00e1ul egy-egy szem mazsol\u00e1t rejtettek el a haszn\u00e1lt t\u00e1rgyak k\u00f6z\u00e9. Az eredm\u00e9nyek meglep\u0151ek voltak. M\u00edg spont\u00e1n m\u00f3don \u00e1tlagosan k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 40 percre k\u00f6t\u00f6tt le egy-egy majmot az adott j\u00e1t\u00e9kt\u00edpus\u00fa tev\u00e9kenys\u00e9g, jutalmaz\u00e1s, azaz k\u00fcls\u0151 motiv\u00e1ci\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ra ez az id\u0151tartam 30-35 percre cs\u00f6kkent. Ezzel szemben a harmadik esetben a j\u00e1t\u00e9kid\u0151 megn\u0151tt, igaz, csak alig 45 percre, a k\u00eds\u00e9rletnek ez a r\u00e9sze m\u00e9gis azt bizony\u00edtja, hogy ha \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban ki is indulhatunk abb\u00f3l, hogy a j\u00e1t\u00e9k k\u00edv\u00fclr\u0151l nem motiv\u00e1lhat\u00f3, m\u00e9gsem jelenthetj\u00fck ki kategorikusan, hiszen a t\u00e9tel nem minden esetben \u00e1llja meg a hely\u00e9t.<\/p>\n

<\/p>\n

A fentiek olvas\u00e1s k\u00f6zben bizony\u00e1ra sokakban felmer\u00fclt a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mit is \u00e9rt\u00fcnk pontosan j\u00e1t\u00e9k alatt? Grasty\u00e1n Endre<\/strong>, akinek ideg\u00e9lettani kutat\u00e1sokkal kapcsolatban ker\u00fclt a l\u00e1t\u00f3ter\u00e9be a j\u00e1t\u00e9k fogalma, a k\u00f6vetkez\u0151 defin\u00edci\u00f3t alkotta: j\u00e1t\u00e9k minden olyan tev\u00e9kenys\u00e9g, amely az egyed sz\u00e1m\u00e1ra nem l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa. Ez a meghat\u00e1roz\u00e1s azonban r\u00f6gt\u00f6n fel is veti a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9rd\u00e9st: Ha nincs r\u00e1 felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, akkor vajon mi\u00e9rt t\u00f6ltj\u00fck m\u00e9gis ilyesmivel az id\u0151nket? (R\u00e1ad\u00e1sul, ahogy azt fent m\u00e1r l\u00e1ttuk, a j\u00e1t\u00e9k nem kiz\u00e1r\u00f3lag emberi saj\u00e1toss\u00e1g, hanem az \u00e1llatvil\u00e1gban is l\u00e9tez\u0151 viselked\u00e9s.) A v\u00e1lasz ha nem is k\u00e9zenfekv\u0151, pr\u00f3zaian egyszer\u0171: A j\u00e1t\u00e9kt\u00edpus\u00fa tev\u00e9kenys\u00e9g hat\u00e1s\u00e1ra a szervezetben speci\u00e1lis, m\u00e1s esetben nem termel\u0151d\u0151 anyagok keletkeznek, melyek b\u00e1r kis mennyis\u00e9gben, de m\u00e9gis elengedhetetlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9gesek az \u00e9letbenmarad\u00e1shoz. \u00cdgy teh\u00e1t a Grasty\u00e1n-f\u00e9le defin\u00edci\u00f3t kieg\u00e9sz\u00edtve arra a paradox k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutunk, hogy \u201cl\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa, hogy id\u0151nk\u00e9nt olyan dolgokat csin\u00e1ljunk, amelyek nem l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00faak<\/em>\u201d. M\u00e9g azokat, akik megsz\u00e1llottan igyekeznek \u00e9let\u00fck minden perc\u00e9t hasznos tev\u00e9kenys\u00e9ggel kit\u00f6lteni, azaz a \u201cmunkaholist\u00e1kat\u201d is csak az menti meg, hogy a munk\u00e1juk egy r\u00e9sz\u00e9t ak\u00e1r tudat alatt, de j\u00e1t\u00e9knak tekintik, hiszen az nincs kiz\u00e1rva, hogy a j\u00e1t\u00e9k eredm\u00e9nye valamilyen \u00e9rt\u00e9k, term\u00e9k, vagyis bizonyos megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa dolog legyen.<\/p>\n

Tiszt\u00e1n kooperat\u00edv helyzetek<\/strong><\/p>\n

A j\u00e1t\u00e9k teh\u00e1t v\u00e9geredm\u00e9nyben kor\u00e1ntsem f\u00f6l\u00f6sleges vagy haszontalan; a kooper\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9ben pedig azt gondolom, tudom\u00e1nyos bizony\u00edt\u00e9kok n\u00e9lk\u00fcl is mindannyian k\u00e9szs\u00e9ggel elhissz\u00fck ugyanezt. Az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9shez azonban nem el\u00e9g puszt\u00e1n a lehet\u0151s\u00e9g \u00e9s a sz\u00e1nd\u00e9k, m\u00e9g akkor sem, ha az mindk\u00e9t f\u00e9l r\u00e9sz\u00e9r\u0151l megvan. J\u00e1tsszunk el a gondolattal, mit tenn\u00e9nk p\u00e9ld\u00e1ul, ha megismerkedn\u00e9nk valakivel, \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s szimp\u00e1tia ok\u00e1n \u00fajabb tal\u00e1lkoz\u00f3ra besz\u00e9ln\u00e9nk meg id\u0151pontot. Elfelejtj\u00fck azonban egyeztetni, hogy Budapest mely pontj\u00e1n fogunk tal\u00e1lkozni, \u00e9s nem \u00e1ll rendelkez\u00e9s\u00fcnkre semmilyen el\u00e9rhet\u0151s\u00e9ge a m\u00e1sik f\u00e9lnek. Mihez kezden\u00e9nk? Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg szomor\u00faan bel\u00e1tn\u00e1nk, hogy le kell mondanunk a viszontl\u00e1t\u00e1sr\u00f3l, hiszen Budapesten egy\u00e1ltal\u00e1n nem egy\u00e9rtelm\u0171, hogy hol tal\u00e1kozhatn\u00e1nk \u00f6ssze m\u00e9gis szerencs\u00e9sen a megadott id\u0151pontban. (Szemben New Yorkkal vagy Londonnal.) Ebben az esetben mindk\u00e9t f\u00e9l k\u00e9sz az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre, de megfelel\u0151 kultur\u00e1lis h\u00e1tt\u00e9r, \u00f6sszhang n\u00e9lk\u00fcl ez a legjobb sz\u00e1nd\u00e9k mellett sem val\u00f3sulhat meg. Hasonl\u00f3 a helyzet akkor, ha elvesz\u00edtj\u00fck egym\u00e1st t\u00e1rsunkkal a v\u00e1s\u00e1ri forgatagban. Matematikai sz\u00e1m\u00edt\u00e1sokkal igazolt\u00e1k, hogy ilyen esetben egym\u00e1s v\u00e9letlenszer\u0171 keresg\u00e9l\u00e9se helyett l\u00e9nyegesen (eg\u00e9sz pontosan gy\u00f6kkett\u0151szeresen) c\u00e9lravezet\u0151bb, ha az egy\u00fcnk meg\u00e1ll, \u00e9s csak a m\u00e1sik keres. El\u0151zetes meg\u00e1llapod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl azonban ennek a megold\u00e1snak is megvan a maga kock\u00e1zata: honnan tudjuk, hogy a mihamarabbi tal\u00e1lkoz\u00e1s rem\u00e9ny\u00e9ben nem \u00e1llunk-e meg mindketten t\u00fcrelmesen v\u00e1rva, hogy a m\u00e1sik r\u00e1nk tal\u00e1ljon\u2026 A gyakorlatban teh\u00e1t hi\u00e1ba szimmetrikusak ezek a helyzetek, azonosak az \u00e9rdekek, m\u00e9gsem tudunk kooper\u00e1lni.<\/p>\n

Az im\u00e9nt eml\u00edtett \u201celveszett gyermek\u201d probl\u00e9m\u00e1hoz hasonl\u00f3, \u00e1m puszt\u00e1n matematikai m\u00f3dszerekkel m\u00e1r aligha megoldhat\u00f3 eredm\u00e9nyre jutottak a pszichol\u00f3gusok akkor, amikor az amerikai telev\u00edzi\u00f3kban \u00e9veken \u00e1t t\u00f6retlen n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g mellett vet\u00edtett Mr. \u00e9s Mrs. c\u00edm\u0171 vet\u00e9lked\u0151 gy\u0151ztes strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k megfejteni. A j\u00e1t\u00e9k a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen zajlott: a h\u00e1zasp\u00e1r k\u00e9t tagj\u00e1t k\u00fcl\u00f6n szob\u00e1kban \u00fcltett\u00e9k le, \u00edgy kellett azonos k\u00e9rd\u00e9sekre v\u00e1laszolniuk megadott lehet\u0151s\u00e9gekb\u0151l. Ha a v\u00e1laszuk megegyezett, pontot kaptak, ha nem, kiestek. (Term\u00e9szetesen a szervez\u0151k az egyszer\u0171 nyer\u0151 strat\u00e9gi\u00e1kat kiz\u00e1rt\u00e1k, azaz nem azonos sorrendben, nem t\u00f6k\u00e9letesen ugyanolyan megfogalmaz\u00e1sban adt\u00e1k meg a v\u00e1laszlehet\u0151s\u00e9geket.) 10 \u00e9v alatt mind\u00f6ssze 10 k\u00f6r\u00fcl volt a nyertes p\u00e1rok sz\u00e1ma, \u00e9s kider\u00fclt, hogy minden esetben az vezetett sikerre, ha az egyik f\u00e9l (t\u00f6bbnyire a f\u00e9rfi) a saj\u00e1t v\u00e9lem\u00e9nye szerint v\u00e1laszolt, a t\u00e1rsa pedig megpr\u00f3b\u00e1lta kital\u00e1lni a v\u00e1lasz\u00e1t.<\/p>\n

\"Image:<\/a>
\u00a0A Mr \u00e9s Mrs 2013 – A Szt\u00e1rp\u00e1r-show c\u00edm\u0171 produkci\u00f3 (TV2) felv\u00e9tele. 3. h\u00e9t ad\u00e1sfot\u00f3k – d\u00f6nt\u0151. Fot\u00f3kredit: TV2<\/figcaption><\/figure>\n

\u00c9rdekes m\u00f3don sz\u00e1mos olyan helyzet van, amikor ez a c\u00e9lravezet\u0151 strat\u00e9gia: kital\u00e1lni, mi a partner\u00fcnk, vagy \u00e9ppen a t\u00f6bbs\u00e9g v\u00e9lem\u00e9nye, \u00e9s annak megfelel\u0151en v\u00e1lasztani, persze el\u0151fordulhat, hogy ezt az elvet t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen \u00f6sszetetten alkalmazzuk. A t\u0151zsd\u00e9n p\u00e9ld\u00e1ul az a r\u00e9szv\u00e9ny teljes\u00edt j\u00f3l, amir\u0151l a t\u00f6bbs\u00e9g azt gondolja, hogy a t\u00f6bbs\u00e9g azt gondolja (\u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb), hogy j\u00f3l fog teljes\u00edteni. (Igaz, a t\u0151zsde nem tiszt\u00e1n kooperat\u00edv m\u0171faj, hiszen nem nyerhet mindenki…)<\/p>\n

Ki a f\u0151n\u00f6k?<\/strong><\/p>\n

Eddig csupa olyan szitu\u00e1ci\u00f3t l\u00e1thattunk, amelyekben k\u00e9t egyenrang\u00fa f\u00e9l kooper\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra volt sz\u00fcks\u00e9g. Az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s azonban t\u00f6bbnyire nem korl\u00e1toz\u00f3dik k\u00e9t szem\u00e9ly interakci\u00f3j\u00e1ra, hanem kisebb-nagyobb csoportokban val\u00f3sul meg (vagy kellene megval\u00f3sulnia). Ilyen csoportos helyzetet vizsg\u00e1lt az al\u00e1bbi nemzetk\u00f6zi k\u00eds\u00e9rlet:<\/p>\n

12 orsz\u00e1gb\u00f3l val\u00f3 8 f\u0151s csapatok azt a feladatot kapt\u00e1k, hogy rakjanak \u00f6ssze egy haj\u00f3modellt k\u00e9sz alkatr\u00e9szekb\u0151l min\u00e9l gyorsabban. A feladat nem volt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben bonyolult, viszont sz\u00e1nd\u00e9kosan \u00fagy tervezt\u00e9k meg az elemeket, hogy mind a nyolc f\u0151nek r\u00e9szt kelljen vennie az \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sban. A k\u00eds\u00e9rletet t\u00f6bbsz\u00f6r ism\u00e9telve mindig azonos volt az eredm\u00e9ny: az amerikai csapatok kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl r\u00f6videbb id\u0151 alatt v\u00e9gezt\u00e9k el a feladatot a t\u00f6bbiekn\u00e9l. Ut\u00e1nuk k\u00f6vetkeztek nem kev\u00e9ssel lemaradva, de m\u00e9g mindig viszonylag j\u00f3 id\u0151vel a n\u00e9metek, majd a jap\u00e1nok, a kelet-eur\u00f3pai csapatok pedig messze a legrosszabb id\u0151vel v\u00e9geztek.<\/p>\n

A k\u00eds\u00e9rletet vide\u00f3n r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k, \u00e9s a pszichol\u00f3gusokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 kutat\u00f3csoport hosszasan elemezte, \u00e1m sem a munkam\u00f3dszerrel, sem a csapattagok IQ-j\u00e1val vagy szem\u00e9lyis\u00e9gjegyeivel nem tudt\u00e1k megindokolni az eredm\u00e9nyeket. V\u00e9g\u00fcl egy fiatal lengyel doktorandusz tette fel a kulcsk\u00e9rd\u00e9st: v\u00e1lasztanak-e a csapatok f\u0151n\u00f6k\u00f6t? Fej\u00e9n tal\u00e1lta a sz\u00f6get: amerikai koll\u00e9g\u00e1i gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl r\u00e1v\u00e1gt\u00e1k: nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy mindenki v\u00e1laszt f\u0151n\u00f6k\u00f6t! A felv\u00e9telek elemz\u00e9se ut\u00e1n azonban kider\u00fclt, hogy ez kor\u00e1ntsem mindenki sz\u00e1m\u00e1ra ilyen egy\u00e9rtelm\u0171. Az amerikai csapatok val\u00f3ban a feladatmegold\u00e1s legelej\u00e9n megjel\u00f6lt\u00e9k a f\u0151n\u00f6k\u00f6t, \u00e9s mivel valamennyien felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl elfogadt\u00e1k a vezet\u0151i szerepk\u00f6rben, ezzel a csapatmunka hat\u00e9konys\u00e1ga jelent\u0151sen megn\u0151tt. A n\u00e9met \u00e9s a jap\u00e1n csapatokn\u00e1l is hasonl\u00f3 strat\u00e9gia vezetett a sikerhez: ezekben az esetekben r\u00e1ad\u00e1sul az is kider\u00fclt, hogy milyen krit\u00e9riumok alapj\u00e1n v\u00e1lasztj\u00e1k a vezet\u0151t. A n\u00e9metek a j\u00e1t\u00e9kot megel\u0151z\u0151 r\u00f6vid bemutatkoz\u00e1s ut\u00e1n minden alkalommal a legmagasabb iskolai v\u00e9gzetts\u00e9g\u0171 szem\u00e9lyt, a jap\u00e1nok pedig – ahogy tal\u00e1n sokan sejtik is – a legid\u0151sebb csapattagot v\u00e1lasztott\u00e1k.<\/p>\n

<\/p>\n

Ezzel a felfedez\u00e9ssel a k\u00eds\u00e9rlet ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek probl\u00e9m\u00e1ja l\u00e9nyeg\u00e9ben megold\u00f3dott, megmaradt azonban a k\u00e9rd\u00e9s: hogyan lehets\u00e9ges, hogy az amerikaiakn\u00e1l zajlik le legyorsabban a f\u0151n\u00f6kv\u00e1laszt\u00e1s, amikor r\u00e1ad\u00e1sul semmilyen meghat\u00e1rozhat\u00f3 mint\u00e1t nem k\u00f6vet. A v\u00e1lasz val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az amerikai iskolarendszer saj\u00e1toss\u00e1gaiban keresend\u0151: m\u00e1r az els\u0151 iskola\u00e9vt\u0151l kezdve nagyon gyakori a csoportmunka, \u00e9s jellemz\u0151en nem a rossz feladatmegold\u00e1st \u00e9rt\u00e9kelik a pedag\u00f3gusok a legnagyobb hibak\u00e9nt, hanem azt, ha a csapat nem v\u00e1laszt vezet\u0151t. \u00cdgy az amerikai gyerekek sz\u00e1m\u00e1ra evidens, hogy f\u0151n\u00f6kre sz\u00fcks\u00e9g van, \u00e9s ez a hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s term\u00e9szetesen feln\u0151ttkorban is megmarad. Azonban ez sem magyar\u00e1zza meg, hogy mi a v\u00e1laszt\u00e1s szempontja. M\u00e9r\u0151 L\u00e1szl\u00f3 \u00edgy fogalmazott:<\/p>\n

\u201eAz amerikaiaknak van egy speci\u00e1lis \u00e9rz\u00e9ke ahhoz, hogy ki a f\u0151n\u00f6k. Ez magyar szemmel \u00e9rthetetlen \u00e9s k\u00f6vethetetlen, az \u0151 szem\u00fckben viszont megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen, ez\u00e9rt mindig nagyon furcsa vel\u00fck dolgoznom.\u201d<\/p><\/blockquote>\n

Terjedelmi korl\u00e1tok miatt az eg\u00e9sz el\u0151ad\u00e1s \u00f6sszetetts\u00e9g\u00e9t, a t\u00e9mak\u00f6r\u00f6k gazadags\u00e1g\u00e1t lehetetlen visszaadni, \u00edgy ez a besz\u00e1mol\u00f3 legfeljebb \u00edzel\u00edt\u0151nek, kedvcsin\u00e1l\u00f3nak tekinthet\u0151. Arra biztatok mindenkit, akit m\u00e9lyebben \u00e9rdekelnek az ilyen vagy ehhez hasonl\u00f3 t\u00e9m\u00e1k, hogy egyr\u00e9szt v\u00e1logasson kedv\u00e9re a cikk elej\u00e9n eml\u00edtett k\u00f6tetek k\u00f6z\u00fcl, m\u00e1sr\u00e9szt l\u00e1togasson el az el\u0151ad\u00e1ssorozat k\u00f6vetkez\u0151 r\u00e9sz\u00e9re okt\u00f3ber 13-\u00e1n.<\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Budapesti Corvinus Egyetem az id\u00e9n m\u00e1r hetedszer szervezi meg k\u00fcls\u0151s \u00e9rdekl\u0151d\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra is nyitott programsorozat\u00e1t, melynek egyik f\u00e9nypontja M\u00e9r\u0151 L\u00e1szl\u00f3nak, az ELTE PPK professzor\u00e1nak nagy siker\u0171 el\u0151ad\u00e1ssorozata. Ennek els\u0151 fejezete A kooper\u00e1ci\u00f3 term\u00e9szete c\u00edmmel szeptember 22-\u00e9n hangzott el.<\/p>\n","protected":false},"author":61,"featured_media":1739,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,57],"tags":[429,425,444,169,445,77,117],"class_list":["post-1738","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-tudositas","tag-3-szam","tag-53-felevfolyam","tag-kooperacio","tag-laszlo","tag-mero","tag-tetekas-nyuz","tag-tudositas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1738"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/61"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1738"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1738\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1741,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1738\/revisions\/1741"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1739"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1738"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1738"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1738"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}