{"id":1731,"date":"2016-09-30T13:45:15","date_gmt":"2016-09-30T12:45:15","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1731"},"modified":"2016-09-30T15:45:06","modified_gmt":"2016-09-30T14:45:06","slug":"regi-es-uj-terrorizmus-911-15-ev-tavlatabol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1731","title":{"rendered":"R\u00e9gi \u00e9s \u00faj terrorizmus &#8211; 9\/11 15 \u00e9v t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l"},"content":{"rendered":"<p>9\/11 &#8211; a k\u00f6ztudatban ez a r\u00f6vid\u00edt\u00e9s jel\u00f6li a mindenkiben m\u00e9ly nyomot hagy\u00f3 2001-es amerikai terrort\u00e1mad\u00e1st. A tragikus esem\u00e9ny 15 \u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l az Antall J\u00f3zsef Tud\u00e1sk\u00f6zpont megh\u00edvott szak\u00e9rt\u0151i 15 \u00e9v t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l vizsg\u00e1lj\u00e1k meg, hogy milyen folyamatok zajlanak a vil\u00e1gban.<\/p>\n<p>Az Antall J\u00f3zsef Tud\u00e1sk\u00f6zpont sz\u00e1mos rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rdekes \u00e9s fontos, mindennapi \u00e9let\u00fcnket meghat\u00e1roz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rben rendez el\u0151ad\u00e1sokat, kerekasztal-besz\u00e9lget\u00e9seket az \u00e9ppen aktu\u00e1lis t\u00e9ma n\u00e9h\u00e1ny szak\u00e9rt\u0151j\u00e9vel. Tavasszal m\u00e1r volt szerencs\u00e9m egy ilyen el\u0151ad\u00e1son r\u00e9szt venni, ahol <strong>Luk\u00e1cs Csaba<\/strong>, a Magyar Nemzet \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3ja adott el\u0151 \u00e9szak-koreai l\u00e1togat\u00e1sair\u00f3l, valamint T\u00f3\u00e1s\u00f3 El\u0151d Bol\u00edvi\u00e1b\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 hazajut\u00e1s\u00e1r\u00f3l is mes\u00e9lt az el\u0151z\u0151 f\u00e9l\u00e9vben.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/r\u00e9gi\u00e9s\u00fajterrorizmus_cover.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-full wp-image-1733\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/r\u00e9gi\u00e9s\u00fajterrorizmus_cover.jpg\" alt=\"regiesujterrorizmus_cover\" width=\"960\" height=\"361\" srcset=\"https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/r\u00e9gi\u00e9s\u00fajterrorizmus_cover.jpg 960w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/r\u00e9gi\u00e9s\u00fajterrorizmus_cover-300x113.jpg 300w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/r\u00e9gi\u00e9s\u00fajterrorizmus_cover-768x289.jpg 768w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/r\u00e9gi\u00e9s\u00fajterrorizmus_cover-624x235.jpg 624w\" sizes=\"(max-width: 960px) 100vw, 960px\" \/><\/a><\/p>\n<p>A K\u00fcl- \u00e9s biztons\u00e1gpolitika els\u0151 k\u00e9zb\u0151l c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1ssorozat els\u0151 \u0151szi t\u00e9m\u00e1ja a 2001. szeptember 11-\u00e9n t\u00f6rt\u00e9ntek feleleven\u00edt\u00e9se, \u00e9s hat\u00e1sainak vizsg\u00e1lata volt. A kerekasztal besz\u00e9lget\u00e9s r\u00e9sztvev\u0151i <strong>Dr. B\u00f6r\u00f6cz Mikl\u00f3s<\/strong> alezredes, <strong>Dr. Demk\u00f3 Attila<\/strong>, a Honv\u00e9delmi Miniszt\u00e9rium V\u00e9delempolitikai F\u0151oszt\u00e1ly\u00e1nak vezet\u0151je, <strong>Dr. Marton P\u00e9ter<\/strong>, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetk\u00f6zi Tanulm\u00e1nyok Int\u00e9zet helyettes vezet\u0151je, \u00e9s <strong>Janan Mirwais<\/strong>, a Demokratikus \u00c1talakul\u00e1s\u00e9rt Int\u00e9zet tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsa voltak.<\/p>\n<p>A szeptember 11-\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt esem\u00e9nyek mind-mind egy folyamat r\u00e9szei voltak, mely a fejlett Nyugat k\u00f6zel-keleti t\u00e9rs\u00e9gbeli szerep\u00e9re esett v\u00e1laszl\u00e9p\u00e9sek voltak. A mer\u00e9nylet elk\u00f6vet\u0151i leg\u00e1lisan tart\u00f3zkodhattak az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, \u00edgy minden id\u0151k legnagyobb volumen\u0171 terrorcselekm\u00e9ny\u00e9nek megszervez\u00e9se \u201e\u00fagy ment, mint a karikacsap\u00e1s\u201d. Ezzel az al-K\u00e1ida nev\u0171 terrorszervezet \u2013 <strong>Osama bin L\u00e1den<\/strong> vezet\u00e9s\u00e9vel &#8211; hivatalosan is hadat \u00fczent az USA-nak, mely az arab vil\u00e1g szerint jogos ellenreakci\u00f3 volt az Egyes\u00fclt \u00c1llamok k\u00f6zel-keleti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re.<\/p>\n<p>A mer\u00e9nylet hat\u00e1soss\u00e1g\u00e1r\u00f3l mindent elmond, hogy sikeress\u00e9g\u00e9n m\u00e9g az elk\u00f6vet\u0151k is meglep\u0151dtek: egy-egy rep\u00fcl\u0151g\u00e9p a New York-i World Trade Center ikertornyaiba, egy rep\u00fcl\u0151g\u00e9p a Pentagon egy virginia \u00e1llambeli \u00e9p\u00fclet\u00e9be csap\u00f3dott, az eredetileg a Feh\u00e9r H\u00e1zba tart\u00f3 negyedik rep\u00fcl\u0151g\u00e9pet az utasok h\u0151sies m\u00f3don visszafoglalt\u00e1k, \u00e1m a zuhan\u00e1st\u00f3l m\u00e1r semmi sem menthette meg, \u00e9s Washington D.C-t\u0151l 15 percre a f\u00f6ldbe csap\u00f3dott, mely becsap\u00f3d\u00e1st sajnos egyetlen utas sem \u00e9lhette t\u00fal. A terrort\u00e1mad\u00e1s sor\u00e1n \u2013 a rep\u00fcl\u0151g\u00e9pek elt\u00e9r\u00edt\u0151ivel egy\u00fctt \u2013 2995 ember vesz\u00edtette \u00e9let\u00e9t, az \u00e1ldozatok t\u00f6bbs\u00e9ge civil volt.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/neverforget_pinterest.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter  wp-image-1732\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/neverforget_pinterest.jpg\" alt=\"neverforget_pinterest\" width=\"696\" height=\"433\" \/><\/a><\/p>\n<p>Mint azt az el\u0151ad\u00e1son is eml\u00edtett\u00e9k, a mer\u00e9nylet csak egy folyamat egyik \u00e1llom\u00e1sa volt, 1993-ban volt az els\u0151 ilyen jelleg\u0171 t\u00e1mad\u00e1s a modern civiliz\u00e1ci\u00f3 ellen, szint\u00e9n a World Trade Center ellen. Ha a titkosszolg\u00e1latoknak siker\u00fclt is volna megakad\u00e1lyozni 9\/11-et, akkor \u00fagyis lett volna egy k\u00e9s\u0151bbi akci\u00f3, ami ugyanekkora csap\u00e1ssal j\u00e1rt volna. Az USA az esem\u00e9nyekre v\u00e1laszul bevonult Afganiszt\u00e1nba, felv\u00e9ve ezzel a harcot az al-K\u00e1id\u00e1val szemben.<\/p>\n<p>Az el\u0151ad\u00e1s k\u00f6zep\u00e9n az al-K\u00e1id\u00e1r\u00f3l volt sz\u00f3. T\u00f6rt\u00e9nete igencsak bonyolult, a h\u00e1rom legfontosabb szem\u00e9ly m\u00faltja hat\u00e1rozta meg nagyban a radikaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1st \u00e9s a szervezet vil\u00e1ghatalomra t\u00f6r\u00e9s\u00e9t. A legfontosabb ember k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl Osama bin L\u00e1den, akit\u0151l m\u00e9g a csal\u00e1dja is elhideg\u00fclt, miut\u00e1n tizenhat \u00e9vesen bel\u00e9pett egy iszlamista szervezetbe. Bin L\u00e1den el\u0151sz\u00f6r a Szovjetuni\u00f3val \u00e1llt szemben, miut\u00e1n a szovjetek 1979-ben bevonultak Afganiszt\u00e1nba. A negyvenkilenc(!) testv\u00e9rrel rendelkez\u0151 vezet\u0151 1988 augusztus\u00e1ban alap\u00edtotta meg az al-K\u00e1id\u00e1t, \u00e9s 1991-ben meghirdette a dzsih\u00e1dot, r\u00e1 k\u00e9t \u00e9vre pedig elk\u00f6vette azt a m\u00e1r eml\u00edtett els\u0151 mer\u00e9nyletet a WTC ellen.<\/p>\n<p>Visszat\u00e9rve 2001-re, az USA 27 %-a gondolja, hogy az esem\u00e9nyek m\u00f6g\u00f6tt egy \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9let \u00e1ll, valamint sokan azt hiszik, hogy bin L\u00e1den is az USA be\u00e9p\u00edtett embere volt, s\u0151t, \u201ebin L\u00e1dent a CIA k\u00e9pezte ki\u201d.<\/p>\n<p>A mer\u00e9nylet el\u0151tt egy nappal az al-K\u00e1ida egy mer\u00e9nylet\u00e9nek \u00e1ldozata lett Afganiszt\u00e1n nemzeti h\u0151se, Ahmad Shah Massoud, vagyis nem lehet azt mondani, hogy nem volt el\u0151jele a m\u00e1snap t\u00f6rt\u00e9nteknek. A titkosszolg\u00e1latok pontosan tudt\u00e1k, hogy valami t\u00f6rt\u00e9nni fog, csak azt nem, hogy hol \u00e9s mikor fog az a valami megt\u00f6rt\u00e9nni, valamint nem is sz\u00e1m\u00edtottak r\u00e1, hogy saj\u00e1t ter\u00fclet\u00fck\u00f6n \u00e9ri az amerikaiakat csap\u00e1s, ugyanis 60 \u00e9ve, Pearl Harbor \u00f3ta nem volt amerikai f\u00f6ld\u00f6n jelent\u0151s t\u00e1mad\u00e1s. Az USA arra sem volt felk\u00e9sz\u00fclve, hogy a leveg\u0151b\u0151l \u00e9rkezik a t\u00e1mad\u00e1s, ugyanis 2001-ben m\u00e9g nem volt megfelel\u0151 mechanizmusa, mit kell tenni, ha elfoglalnak egy rep\u00fcl\u0151t, ami az\u00e9rt \u00e9rthet\u0151, ugyanis kor\u00e1bban erre m\u00e9g nem volt p\u00e9lda.<\/p>\n<blockquote><p>\u201ePakiszt\u00e1nb\u00f3l nem lesz Sv\u00e1jc!\u201d<\/p><\/blockquote>\n<p>Hangzott el az el\u0151ad\u00e1son, abszol\u00fat jogosan. Nem biztos, hogy vannak j\u00f3 megold\u00e1sok egyes probl\u00e9mak\u00f6r\u00f6kre, vagyis ut\u00f3lag m\u00e1r azt lehet mondani, hogy nem j\u00f3 \u00f6tlet demokr\u00e1ci\u00e1t \u00e9p\u00edteni azon a K\u00f6zel-Keleten, ahol kor\u00e1bban \u2013 r\u00e9szben a vall\u00e1si \u00e9s ideol\u00f3giai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek miatt \u2013 nem ez volt a megszokott \u00e1llamforma. Az ottani emberek nem tudj\u00e1k, hogyan kell viselkedni egy demokr\u00e1ci\u00e1ban, az USA pedig a vil\u00e1g ezen pontj\u00e1ra is el akarta vinni az egyenl\u0151s\u00e9g\u00e9t, ami abszol\u00fat hib\u00e1s \u00f6tletnek bizonyult, egyfajta \u201eideol\u00f3giai hib\u00e1nak\u201d \u2013 ilyen hib\u00e1k minden ideol\u00f3gi\u00e1ban vannak, p\u00e9ld\u00e1ul a Szovjetuni\u00f3ban azt hitt\u00e9k, hogy l\u00e9trej\u00f6het a vil\u00e1gkommunizmus, t\u00e9vesen.<\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignnone\" src=\"https:\/\/i.ytimg.com\/vi\/xqqelDq4P48\/maxresdefault.jpg\" width=\"1920\" height=\"1080\" \/><\/p>\n<p>A rem\u00e9lt b\u00e9ke helyett k\u00e1osz lett a t\u00e9rs\u00e9gben, vagyis a pillang\u00f3-hat\u00e1s tank\u00f6nyvi p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t val\u00f3s\u00edtotta meg az USA. \u201e\u00c9n leszek az USA t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek legn\u00e9pszer\u0171tlenebb eln\u00f6ke\u201d &#8211; George Bush, a regn\u00e1l\u00f3 eln\u00f6k mond\u00e1sa nagyon is helyt\u00e1ll\u00f3 volt, \u00e1m sokak szerint 9\/11 csak egy j\u00f3kor j\u00f6tt \u00e9rv volt arra, hogy az amerikaiak csapatokat k\u00fcldhessenek az olajjal rendelkez\u0151 orsz\u00e1gokba, megszil\u00e1rd\u00edtva ezzel a vil\u00e1g vezet\u0151 hatalm\u00e1nak st\u00e1tusz\u00e1t.<\/p>\n<p>Az el\u0151ad\u00e1s v\u00e9g\u00e9n 9\/11 eur\u00f3pai hat\u00e1sair\u00f3l esett sz\u00f3, a 2001 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n az egyik legnagyobb arab k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ggel rendelkez\u0151 Hamburg radikalista k\u00f6rei tov\u00e1bbra is reakci\u00f3mentesek maradtak, azt\u00e1n j\u00f6tt a 2004-es madridi, valamint a 2005-\u00f6s londoni terrort\u00e1mad\u00e1s. Hogy mi\u00e9rt ezekben a v\u00e1rosokban t\u00f6rt\u00e9ntek az \u00fajabb esem\u00e9nyek? A v\u00e1lasz igen egyszer\u0171: a spanyolok \u00e9s a britek tev\u00e9keny szerepet t\u00f6lt\u00f6ttek be az iraki h\u00e1bor\u00faban, vagyis a t\u00e1mad\u00e1sok aff\u00e9le reakci\u00f3k voltak a k\u00f6zel-keleti esem\u00e9nyekre.<\/p>\n<p>A terror Osama bin-L\u00e1den 2011 m\u00e1jus 2-i meg\u00f6l\u00e9s\u00e9vel (filmaj\u00e1nl\u00f3: <em>Zero Dark Thirty<\/em>) sem sz\u0171nt meg, az al-K\u00e1ida ut\u00e1n egy \u00fajabb, sajnos jobb \u00e9s szervezettebb form\u00e1ban \u00f6lt\u00f6tt testet, melynek neve Iszl\u00e1m \u00c1llam.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>9\/11 &#8211; a k\u00f6ztudatban ez a r\u00f6vid\u00edt\u00e9s jel\u00f6li a mindenkiben m\u00e9ly nyomot hagy\u00f3 2001-es amerikai terrort\u00e1mad\u00e1st. A tragikus esem\u00e9ny 15 \u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l az Antall J\u00f3zsef Tud\u00e1sk\u00f6zpont megh\u00edvott szak\u00e9rt\u0151i 15 \u00e9v t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l vizsg\u00e1lj\u00e1k meg, hogy milyen folyamatok zajlanak a vil\u00e1gban. Az Antall J\u00f3zsef Tud\u00e1sk\u00f6zpont sz\u00e1mos rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rdekes \u00e9s fontos, mindennapi \u00e9let\u00fcnket meghat\u00e1roz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rben rendez el\u0151ad\u00e1sokat, kerekasztal-besz\u00e9lget\u00e9seket az \u00e9ppen aktu\u00e1lis t\u00e9ma n\u00e9h\u00e1ny szak\u00e9rt\u0151j\u00e9vel. Tavasszal m\u00e1r volt szerencs\u00e9m egy ilyen el\u0151ad\u00e1son r\u00e9szt venni, ahol Luk\u00e1cs Csaba, a Magyar Nemzet \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3ja adott el\u0151 \u00e9szak-koreai l\u00e1togat\u00e1sair\u00f3l, valamint T\u00f3\u00e1s\u00f3 El\u0151d Bol\u00edvi\u00e1b\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 hazajut\u00e1s\u00e1r\u00f3l is mes\u00e9lt&hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":50,"featured_media":1733,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,57],"tags":[440,429,425,439,413,441,77,117],"class_list":["post-1731","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-tudositas","tag-440","tag-3-szam","tag-53-felevfolyam","tag-439","tag-szeptember","tag-terror","tag-tetekas-nyuz","tag-tudositas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1731"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/50"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1731"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1731\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1734,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1731\/revisions\/1734"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1733"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1731"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1731"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1731"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}