Oliver Sacks (1933-2015), brit sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa amerikai neurol\u00f3gus ideg\u00e9lettani t\u00e1jakat t\u00e9rk\u00e9pezett fel: az idegi rendelleness\u00e9gek legt\u00e1volabbi sarkvid\u00e9keit \u00e9s tr\u00f3pusait. \u00cdr\u00e1som a maga nem\u00e9ben addig egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3nak t\u0171n\u0151 h\u00f6lgy, vagyis az els\u0151 \u201etest\u00e9t vesztett\u201d emberi l\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek tolm\u00e1csol\u00e1sa alapj\u00e1n sz\u00fcletett. A f\u00e9rfi, aki kalapnak n\u00e9zte a feles\u00e9g\u00e9t c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv egy kis szeglete ez, mely a megh\u00f6kkent\u0151 hist\u00f3ri\u00e1k hippokrat\u00e9szi esetle\u00edr\u00e1sainak t\u00e1rh\u00e1za.<\/p>\n
Exterocepci\u00f3, interocepci\u00f3 \u2013 propriocepci\u00f3?<\/strong><\/p>\n Az interocepci\u00f3, a szervezetb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3, t\u00f6bbnyire nem tudatosul\u00f3 ingerek \u00e9rz\u00e9kel\u00e9se, a vegetat\u00edv idegrendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t befoly\u00e1solja (pl. a v\u00e9rnyom\u00e1s\u00e9rz\u00e9kel\u0151 receptorok), vagy a mozg\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1ssal van szoros kapcsolatban (izomors\u00f3, \u00ednors\u00f3, f\u00e9lk\u00f6r\u00f6s \u00edvj\u00e1ratok), m\u00edg az exterocepci\u00f3 a k\u00fcls\u0151 ingerek \u00e9szlel\u00e9s\u00e9t jelenti. \u00c1m az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9snek van egy \u00e1lland\u00f3, nem tudatos \u00e1rama, mely test\u00fcnk mozgathat\u00f3 r\u00e9szeib\u0151l (izmokb\u00f3l, inakb\u00f3l, \u00edz\u00fcletekb\u0151l) \u00e9rkezve folyton ellen\u0151rzi \u00e9s korrig\u00e1lja ezek helyzet\u00e9t, t\u00f3nus\u00e1t \u00e9s mozg\u00e1s\u00e1t, mik\u00f6zben a folyamat mindek\u00f6zben el\u0151tt\u00fcnk rejtve marad, mivel automatikus \u00e9s \u00f6ntudatlan. Sir Charles Scott Sherrington (1857-1952), angol orvos, neurofiziol\u00f3gus, aki 1932-ben Edgar Douglas Adrian-nel k\u00f6z\u00f6sen Fiziol\u00f3giai \u00e9s orvostudom\u00e1nyi Nobel-d\u00edjat kapott az idegsejtek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek kutat\u00e1s\u00e1\u00e9rt, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt annak felismer\u00e9s\u00e9\u00e9rt, hogy er\u0151sebb inger magasabb frekvenci\u00e1j\u00fa idegi impulzusokat okoz, egyszer \u201etitkos, avagy hatodik \u00e9rz\u00e9k\u00fcnknek\u201d nevezte a jelens\u00e9get, melyet 1890-ben fedezett fel, mik\u00f6zben az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s tov\u00e1bbi m\u00f3djai \u2013 \u201ea t\u00f6bbi \u00f6t \u00e9rz\u00e9k\u201d \u2013 maguk nyilv\u00e1nval\u00f3s\u00e1g\u00e1val hatnak r\u00e1nk. Sherrington-t\u00f3l sz\u00e1rmazik a \u201epropriocepci\u00f3\u201d elnevez\u00e9s is, utal\u00e1sk\u00e9ppen az interocepci\u00f3ra \u00e9s exterocepci\u00f3ra, egyszersmind kifejezve \u00f6nmagunk \u00e9szlel\u00e9s\u00e9nek n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen volt\u00e1t, ugyanis kiz\u00e1r\u00f3lag a propriocpeci\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck, hogy test\u00fcnket saj\u00e1tunkk\u00e9nt (proprius, latin), tulajdonunk\u00e9nt (proprietas, latin) fogjuk fel.<\/p>\n A test k\u00e9ts\u00e9gbevonhatatlans\u00e1ga<\/strong><\/p>\n \u201eA dolgoknak sz\u00e1munkra legl\u00e9nyegesebb vonatkoz\u00e1sait elrejti el\u0151l\u00fcnk egyszer\u0171s\u00e9g\u00fck \u00e9s ismer\u0151ss\u00e9g\u00fck. (Az ember \u00e9pp az\u00e9rt nem veszi \u00e9szre ezeket, mert ott vannak a szeme el\u0151tt.) R\u00e1 sem d\u00f6bben\u00fcnk, mi is vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sunk tulajdonk\u00e9ppeni alapja.\u201d – sz\u00f3l Wittgenstein az ismeretelm\u00e9let t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9ben tett meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa, mely testi \u00e9s lelki vonatkoz\u00e1s\u00e1t illet\u0151en is \u00e9rv\u00e9nyes lehet, hiszen lehet-e elemi szinten alapvet\u0151bb sz\u00fcks\u00e9glet\u00fcnk, mint testi val\u00f3nk birtokl\u00e1sa, ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa, \u00e9s a m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9re val\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g megl\u00e9te?<\/p>\n Ludwig Wittgenstein (1889-1951), osztr\u00e1k filoz\u00f3fus \u2013 a huszadik sz\u00e1zad gondolkod\u00f3ja, aki hozz\u00e1j\u00e1rult a logika, a matematikafiloz\u00f3fia \u00e9s a nyelvfiloz\u00f3fia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez \u2013 sz\u00e1m\u00e1ra mindenfajta tud\u00e1s \u00e9s bizonyoss\u00e1g kiindul\u00f3pontj\u00e1t \u00e9s alapj\u00e1t a test k\u00e9ts\u00e9gbevonhatatlans\u00e1ga jelenti, miszerint test\u00fcnket nem lehet megk\u00e9rd\u0151jelezni, mivel egyszer\u0171en, minden k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3an: van. Utols\u00f3 k\u00f6nyv\u00e9n, mely A bizonyoss\u00e1gr\u00f3l c\u00edmet viseli, a tot\u00e1lis k\u00e9telked\u00e9s, mint valami lid\u00e9rces \u00e1lom vonul v\u00e9gig. A m\u0171 a \u201eHa annyit tudsz, hogy ez itt a kezem, biztos\u00edthatunk, hogy a t\u00f6bbit m\u00e1r adottnak tekintheted.\u201d \u2013 sorokkal kezd\u0151dik, majd Wittgenstein ugyanezen az oldalon, ugyanezzel a lend\u00fclettel \u00edgy folytatja: \u201eCsak az k\u00e9rd\u00e9s, mi \u00e9rtelme volna ezt k\u00e9ts\u00e9gbe vonni\u2026\u201d; majd valamivel al\u00e1bb: \u201eK\u00e9telkedhetem-e benne egy\u00e1ltal\u00e1n? Ha egyszer a k\u00e9tked\u00e9snek nincs semmi alapja!\u201d A k\u00f6nyvet szint\u00fagy jellemzi a k\u00e9telked\u00e9s, mint az \u00e1ll\u00edt\u00e1s, melyet j\u00f3l mutat, hogy a gondolkod\u00f3 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen elt\u00f6preng azon, vajon ad\u00f3dhatnak-e olyan helyzetek, k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, melyek megfoszthatnak a test bizonyoss\u00e1g\u00e1nak \u00e9rzet\u00e9t\u0151l, alapul szolg\u00e1lva \u00edgy a testtel kapcsolatos k\u00e9telyeknek, s\u0151t, a tot\u00e1lis k\u00e9telked\u00e9s r\u00e9v\u00e9n, van-e lehet\u0151s\u00e9g olyan helyzet, vagy k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny kialakul\u00e1s\u00e1ra, mely annak marad\u00e9ktalan elveszt\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezi?<\/p>\n A test\u00e9t vesztett h\u00f6lgy t\u00f6rt\u00e9nete<\/strong><\/p>\n Thomas Hobbes (1588-1679), angol filoz\u00f3fus, a mechanikus materializmus h\u00edve hirdeti :\u00a0 „…a vil\u00e1g testi dolog, amelynek nagys\u00e1grendi kiterjed\u00e9se, nevezetesen hossz\u00fas\u00e1ga, sz\u00e9less\u00e9ge \u00e9s m\u00e9lys\u00e9ge van, s ami nem test nem is r\u00e9sze az univerzumnak.\u201d \u2013 majd megjegyzi \u2013 \u201eMivel pedig az univerzum a mindens\u00e9g, ez\u00e9rt ami annak nem r\u00e9sze, az semmi, s ez\u00e9rt sehol sincs.\u201d<\/p>\n Dr. Oliver Sacks p\u00e1ciense, Christina, egy huszonh\u00e9t \u00e9ves n\u0151 volt, aki k\u00e9t kisgyerek \u00e9desanyjak\u00e9nt dolgozott otthon, mint sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pprogramoz\u00f3. Az akt\u00edv, teljes \u00e9letet \u00e9l\u0151 asszonyt a betegs\u00e9gek messzire elker\u00fclt\u00e9k, m\u00edg egy hirtelen t\u00e1madt hasi f\u00e1jdalom nyom\u00e1n kider\u00fclt, hogy epek\u00f6ve van.<\/p>\n A m\u0171t\u00e9t el\u0151tti \u00e9jszak\u00e1n Christin\u00e1nak furcsa \u00e1lma volt, melyben vadul imbolygott, alig \u00e1llt a l\u00e1b\u00e1n, karjai ide-oda lengedeztek, benn\u00fck csaknem megsz\u0171nt az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s, \u00e9s b\u00e1rmihez ny\u00falt, mindent leejtett.<\/p>\n \u201e\u00c9letemben nem l\u00e1ttam m\u00e9g ilyet \u2013 panaszolta\u00a0 Christina \u2013 K\u00e9ptelen vagyok kiverni a fejemb\u0151l.\u201d<\/p>\n Olyannyira k\u00e9ts\u00e9gbe ejtette az \u00e1lom, hogy pszichi\u00e1ter v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t k\u00e9rt\u00e9k, aki oper\u00e1ci\u00f3 el\u0151tti szorong\u00e1st gyan\u00edtott. Az \u00e1lom a nap folyam\u00e1n val\u00f3ra v\u00e1lt: Christina elvesztette a l\u00e1ba al\u00f3l a talajt. Ism\u00e9t pszichi\u00e1ter\u00e9rt k\u00fcldtek, aki imm\u00e1r bizonytalannak, zavartnak t\u0171nt a helyzet l\u00e1tt\u00e1n, majd kelletlen\u00fcl ny\u00f6gte ki: \u201eSzorong\u00e1sos hiszt\u00e9ria. Tipikus sz\u00f6v\u0151dm\u00e9ny, gyakran fell\u00e9p ilyenkor, m\u0171t\u00e9t el\u0151tt.\u201d<\/p>\n A beavatkoz\u00e1s napj\u00e1n Christina \u00e1llapota m\u00e9g rosszabbra fordult \u2013 mintha csak megsz\u0171nt volna valamif\u00e9le elemi ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s, mozg\u00e1skoordin\u00e1ci\u00f3 \u2013, fel\u00fclnie is keservesen siker\u00fclt csak, \u00e9s teste felmondta a szolg\u00e1latot. Arca kifejez\u00e9stelen lett, \u00e1llkapcsa leesett, m\u00e9g a hangja is sz\u00edntelenn\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n \u201eRettenetes dolog t\u00f6rt\u00e9nt \u2013 k\u00f6z\u00f6lte fak\u00f3 hangon. \u2013\u00a0 Nem \u00e9rzem a testem. Furcsa, mintha elvesz\u00edtettem volna.\u201d<\/p>\n Mi k\u00e9sztethette Christin\u00e1t, hogy \u00edgy besz\u00e9ljen? Aligha tudjuk elk\u00e9pzelni a nem l\u00e9tez\u0151 test \u00e1llapot\u00e1t: az izomt\u00f3nus \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1t tet\u0151t\u0151l talpig, keze v\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1t, amelyr\u0151l, mintha nem is tudna, a v\u00e9gzetesen t\u00f6nkrement testtart\u00e1st \u00e9s a mozg\u00e1s ellen\u0151rz\u0151rendszer\u00e9t, mintha nem is \u00e9rkezn\u00e9nek inform\u00e1ci\u00f3k a perif\u00e9ri\u00e1r\u00f3l. Mintha a pariet\u00e1lis lebenyek nem kapn\u00e1k meg az \u00e9rz\u00e9ki \u00e9szleletb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3t. Az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s, valamint a pariet\u00e1lis lebenyek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek vizsg\u00e1lata v\u00e1lt sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9, minek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a k\u00e9p tisztulni l\u00e1tszott: a propriocepci\u00f3 s\u00falyos hi\u00e1nya mutatkozott a betegn\u00e9l, teh\u00e1t a sz\u00f3ban forg\u00f3 lebenyek m\u0171k\u00f6d\u00e9se hi\u00e1nytalan volt, csakhogy nem volt mit feldolgozniuk. Megsz\u0171nt az izmok \u00e9s az \u00edz\u00fcletek \u00e9rz\u00e9kel\u00e9se, illetve m\u00e1sfajta \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si modalit\u00e1sainak k\u00e1rosod\u00e1sa is megfigyelhet\u0151 volt: n\u00e9mik\u00e9pp \u00e9rz\u00e9ketlenn\u00e9 v\u00e1lt az enyhe \u00e9rint\u00e9sekre, h\u0151re, f\u00e1jdalomra, valamint a mozgat\u00f3ideg- \u00e9s izomrostokn\u00e1l is elv\u00e1ltoz\u00e1s volt tapasztalhat\u00f3.<\/p>\n Gerincvel\u0151-csapol\u00e1s \u00fatj\u00e1n kider\u00edtett\u00e9k, hogy Christina akut polineuritiszben, azaz sokideggyullad\u00e1sban szenvedett, vagyis annak egy igen ritka v\u00e1lfaj\u00e1ban: szemben az els\u0151sorban motoros elv\u00e1ltoz\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 Guillain\u2013Barr\u00e9\u2013k\u00f3rral, itt majdnem kiz\u00e1r\u00f3lag szenzoros ideggyullad\u00e1st tal\u00e1ltak, mely az axon, azaz az idegsejt idegsz\u00e1la ment\u00e9n a gerinc \u00e9s a koponya \u00e9rz\u0151idegeinek t\u00f6v\u00e9re terjedt ki.<\/p>\n Mivel Christina egyetlen lehet\u0151s\u00e9ge a propriocepci\u00f3 (a \u201etest szeme\u201d, amellyel \u00f6nmag\u00e1t \u201el\u00e1tja\u201d) hi\u00e1ny\u00e1ban az volt, hogy \u0151 maga legyen az a bizonyos \u201eszem\u201d, \u00edgy neki kellett figyelni, mivel \u201eelvesz\u00edthette\u201d karjait \u00e9s, b\u00e1r tudta hol vannak, a k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban m\u00e9gis m\u00e1s helyzetben tal\u00e1lhatta \u0151ket.<\/p>\n Hab\u00e1r a heveny gyullad\u00e1s al\u00e1bbhagyott, \u00e9s a gerincfolyad\u00e9k \u00f6sszet\u00e9tele is rendbe j\u00f6tt, a propriocept\u00edv rostokban keletkezett k\u00e1r maradand\u00f3nak bizonyult: semmilyen neurol\u00f3giai javul\u00e1s nem volt tapasztalhat\u00f3 az elk\u00f6vetkezend\u0151 h\u00f3napokban. Christina \u00e1llapota az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben sem v\u00e1ltozott, csak hozz\u00e1szokott az \u00fajfajta \u00e9lethez, megtanult m\u00e1sk\u00e9nt \u00e9lni, amihez \u00e9pp\u00fagy meg kellett tal\u00e1lnia az \u00e9rzelmi \u00e9s szellemi, mint az idegrendszeri alkalmazkod\u00e1s m\u00f3djait.<\/p>\n Ahogy teltek-m\u00faltak a hetek, a nem tudatos propriocept\u00edv ellen\u0151rz\u00e9snek lassank\u00e9nt a l\u00e1t\u00e1s (mint nem tudatos vizu\u00e1lis automatizmus) \u00e9s a reflexek mind integr\u00e1ltabb \u00e9s folyamatosabb m\u0171k\u00f6d\u00e9se l\u00e9pett a hely\u00e9be. Lehets\u00e9ges, hogy a propriocept\u00edv test\u00e9lm\u00e9nyt kompenz\u00e1land\u00f3, az agynak a testr\u0151l alkotott vizu\u00e1lis modellje (mely a vakok eset\u00e9ben hi\u00e1nyzik), azaz a testk\u00e9p, rendk\u00edv\u00fcli jelent\u0151s\u00e9gre tett szert, amihez m\u00e9g a vesztibul\u00e1ris test\u00e9lm\u00e9ny, vagyis testk\u00e9p, szint\u00e9n kompenz\u00e1ci\u00f3s feler\u0151s\u00f6d\u00e9se is hozz\u00e1vehet\u0151, m\u00e9ghozz\u00e1 olyan m\u00e9rt\u00e9kben, amely a legmer\u00e9szebb v\u00e1rakoz\u00e1sainkat is fel\u00fclm\u00falja.<\/p>\n Christina egyre ink\u00e1bb a f\u00fcl\u00e9re hagyatkozott, ak\u00e1r a vesztibul\u00e1ris, azaz az egyens\u00faly\u00e9rz\u00e9kel\u00e9sb\u0151l fakad\u00f3 ellen\u0151rz\u00e9st h\u00edvta seg\u00edts\u00e9g\u00fcl, ak\u00e1r nem, mivel a hall\u00e1s \u00fatj\u00e1n kapott visszajelz\u00e9sekre b\u00edzta mag\u00e1t. Arca is elvesz\u00edtette propriocept\u00edv t\u00f3nus\u00e1t \u00e9s tart\u00e1s\u00e1t, melynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben semmitmond\u00f3, kifejez\u00e9stelen lett, noha belsej\u00e9ben ugyan\u00fagy kavarogtak az \u00e9rzelmek, mint ak\u00e1rki m\u00e1sban, \u00e9s hangk\u00e9pz\u00e9s\u00e9vel is ugyanez volt a helyzet. Ezeken csak \u00fagy volt k\u00e9pes seg\u00edteni, hogy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9bers\u00e9g \u00e9s furcsa viselked\u00e9sform\u00e1k \u00e1r\u00e1n mesters\u00e9gesen fel\u00f6lt\u00f6tt valamilyen arckifejez\u00e9st, vagy te\u00e1tr\u00e1lis hangon szinte kisz\u00f3lt a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez a sz\u00ednpadr\u00f3l, ugyan\u00edgy tett a mozg\u00e1ssal is. Ezen eszk\u00f6z\u00f6k alkalmaz\u00e1sa \u00e9lhet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k az \u00e9let\u00e9t, \u00e1m nem z\u00f6kkentett\u00e9k vissza a rendes ker\u00e9kv\u00e1g\u00e1sba. Christina \u00fajra megtanult j\u00e1rni, k\u00f6zlekedni, visszaszokott a h\u00e9tk\u00f6znapokba, \u00e1m, amint al\u00e1bbhagyott a figyelme, nyomban cserben hagyta a cselekv\u0151k\u00e9pess\u00e9ge. P\u00e9ld\u00e1ul, ha ev\u00e9s k\u00f6zben besz\u00e9lgetett vagy elkalandozott, k\u00ednkeservesen kellett markolnia a k\u00e9st \u00e9s a vill\u00e1t, mert, ha laz\u00edtott a fog\u00e1son, nem \u00f6sszpontos\u00edtott, r\u00f6gt\u00f6n kiejtette kez\u00e9b\u0151l az ev\u0151eszk\u00f6z\u00f6ket \u2013 \u00e1tmenet, k\u00f6ztes \u00e1llapot nem l\u00e9tezett sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n Vajon eloszlatt\u00e1k-e a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 p\u00f3tmegold\u00e1sok a testn\u00e9lk\u00fclis\u00e9g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t?<\/strong><\/p>\n A legkev\u00e9sb\u00e9 sem. Christina propriocepci\u00f3ja sosem \u00e1llt helyre, \u00e9s emiatt eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben \u00fagy \u00e9rezte, teste \u00e9lettelen, nem val\u00f3di, nem az \u00f6v\u00e9 \u2013 k\u00e9ptelen \u00fajra birtokba venni. \u00c1llapot\u00e1t csak a t\u00f6bbi \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si m\u00f3dnak megfelel\u0151 anal\u00f3gi\u00e1k r\u00e9v\u00e9n tudta szavakba foglalni: \u201eMintha megvakult \u00e9s megs\u00fcket\u00fclt volna a testem\u2026 nem \u00e9rz\u00e9keli \u00f6nmag\u00e1t.\u201d<\/p>\n Christin\u00e1t arra \u00edt\u00e9lte a sors, hogy egy le\u00edrhatatlan \u00e9s elk\u00e9pzelhetetlen vil\u00e1gban \u00e9lje le az \u00e9let\u00e9t, melyet ink\u00e1bb \u201evil\u00e1gtalans\u00e1gnak\u201d, a \u201esemmi birodalm\u00e1nak\u201d nevezhetn\u00e9nk. N\u00e9ha, r\u00f6vid ideig megk\u00f6nnyebb\u00fclt, ha valamilyen inger \u00e9rte a b\u0151rfel\u00fclet\u00e9t. Ha csak tehette, nyitott tetej\u0171 aut\u00f3val kihajtott a szabadba, hogy \u00e9rezze, ahogy a test\u00e9t \u00e9s az arc\u00e1t k\u00f6r\u00fclsimogatja a leveg\u0151 (tapint\u00e1sra, enyhe \u00e9rint\u00e9sre k\u00f6zel norm\u00e1lis m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9rz\u00e9keny maradt). \u2013 Csod\u00e1latos, amikor a sz\u00e9l az arcomba csap \u00e9s v\u00e9gigcir\u00f3gatja a karomat \u2013 lelkendezett. \u2013 Ilyenkor hirtelen fel\u00f6tlik bennem, hogy van arcom \u00e9s van karom. Ez a fut\u00f3 \u00e9rz\u00e9s persze nem az igazi, de legal\u00e1bb egy pillanatra fellebbenti r\u00f3lam ezt a sz\u00f6rny\u0171 halotti leplet. Christina \u00e1llapota mindezek ellen\u00e9re \u201ewittgensteini\u201d maradt, mely bizonyos \u00e9rtelemben egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3, hiszen \u0151 lehetett az els\u0151 \u201etest\u00e9t vesztett\u201d emberi l\u00e9ny.<\/p>\n Id\u0151k\u00f6zben Christin\u00e1nak akadtak sorst\u00e1rsai, f\u0151k\u00e9nt olyan eg\u00e9szs\u00e9gm\u00e1ni\u00e1sok \u00e9s m\u00e9rt\u00e9ktelen vitaminfogyaszt\u00f3k, akik hihetetlen mennyis\u00e9gben szedtek B6- vitamint vagyis piridoxint. (A B6-vitamin t\u00faladagol\u00e1sr\u00f3l abban az esetben lehet sz\u00f3, ha valaki hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl nagyon nagy d\u00f3zisban szedi ezt a vitamint vitamink\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyek vagy \u00e9trend-kieg\u00e9sz\u00edt\u0151k form\u00e1j\u00e1ban. Ekkor idegi zavarok, j\u00e1r\u00e1si, mozg\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9gek, a v\u00e9gtagok \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si zavara, fokozott f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s b\u0151rki\u00fct\u00e9sek jelentkezhetnek.) Mindenesetre ma m\u00e1r sz\u00e1z\u00e1val fordulnak el\u0151 test\u00fcket vesztett f\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k, akik m\u00e9g ellent\u00e9tben Christin\u00e1val, rem\u00e9nykedhetnek a fel\u00e9p\u00fcl\u00e9sben, amennyiben tart\u00f3zkodnak att\u00f3l, hogy piridoxinnal m\u00e9rgezz\u00e9k magukat a tov\u00e1bbiakban.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Oliver Sacks (1933-2015), brit sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa amerikai neurol\u00f3gus ideg\u00e9lettani t\u00e1jakat t\u00e9rk\u00e9pezett fel: az idegi rendelleness\u00e9gek legt\u00e1volabbi sarkvid\u00e9keit \u00e9s tr\u00f3pusait. \u00cdr\u00e1som a maga nem\u00e9ben addig egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3nak t\u0171n\u0151 h\u00f6lgy, vagyis az els\u0151 \u201etest\u00e9t vesztett\u201d emberi l\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek tolm\u00e1csol\u00e1sa alapj\u00e1n sz\u00fcletett. A f\u00e9rfi, aki kalapnak n\u00e9zte a feles\u00e9g\u00e9t c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv egy kis szeglete ez, mely a megh\u00f6kkent\u0151 hist\u00f3ri\u00e1k hippokrat\u00e9szi esetle\u00edr\u00e1sainak t\u00e1rh\u00e1za.<\/p>\n","protected":false},"author":49,"featured_media":1678,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,56],"tags":[427,425,77,73],"class_list":["post-1677","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-ttt","tag-2-szam","tag-53-felevfolyam","tag-tetekas-nyuz","tag-ttt"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1677"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/49"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1677"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1677\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1679,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1677\/revisions\/1679"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1678"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1677"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1677"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1677"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}