Mivel alapvet\u0151en ez egy kurzus, az el\u0151ad\u00f3k igyekeznek magukat egy hozz\u00e1vet\u0151leges tematik\u00e1hoz tartani, de az el\u0151ad\u00e1s szabadelv\u0171s\u00e9g\u00e9b\u0151l kifoly\u00f3lag b\u00e1torkodom megosztani a tapasztalataimat \u00e9s a hallottakat. Az els\u0151el\u0151ad\u00e1s els\u0151sorban a konvencion\u00e1lis kemoter\u00e1pi\u00e1s szerekre \u00e9s a r\u00e1k kult\u00fart\u00f6rt\u00e9net\u00e9re koncentr\u00e1l\u00f3dott. A t\u00e9ma limit\u00e1ci\u00f3it az okozta, hogy a seb\u00e9szi \u00e9s a radioter\u00e1pi\u00e1s kezel\u00e9seket nehezen lehet in vitro kivitelezni. R\u00f6viden hallhattunk arr\u00f3l is, hogy m\u00e9g milyen t\u00e9m\u00e1k ker\u00fclnek ter\u00edt\u00e9kre. Szerencs\u00e9re sok oldalr\u00f3l igyekeztek megk\u00f6zel\u00edteni a helyzetet, s \u00edgy lehet majd hallani az epigenetikai vonatkoz\u00e1sokr\u00f3l, a tumor-\u0151ssejtekr\u0151l, az \u00e1tt\u00e9tk\u00e9pz\u00e9s (metastasis) molekul\u00e1ris h\u00e1tter\u00e9r\u0151l, a sejtt\u00edpusok egym\u00e1sba val\u00f3 \u00e1talakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l (transzform\u00e1ci\u00f3), a genomm\u00e9rn\u00f6ks\u00e9g lehet\u0151s\u00e9geir\u0151l \u2013 s itt kiemelten fontos megjegyezni a CRISPR\/Cas9 nev\u0171 genomszerkeszt\u0151 rendszert \u2013, illetve ter\u00edt\u00e9kre ker\u00fclnek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 drog rezisztens sejtvonalak is, illetve n\u00e9mi bioinformatika.<\/p>\n
![\"mta-ttk-ei\"](\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/MTA-TTK-EI.png\")
<\/a>dolgok. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul az els\u0151 tumorok egyike, amely egy hozz\u00e1vet\u0151legesen 90 milli\u00f3 \u00e9ves dinoszaurusz (Titanosaurus<\/em>) osteosarcom\u00e1ja. S mivel ezeknek az \u00e1llatoknak csak a csontjai maradtak fent az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra, \u00edgy nem lehet pontosan megbecs\u00fclni, hogy m\u00e1s szervhez k\u00f6t\u00f6tt r\u00e1kos megbeteged\u00e9s vagy esetleg szolid tumor (pl. leuk\u00e9mia) is jelen volt-e abban a k\u00f6rnyezetben. Ezzel a felfedez\u00e9ssel k\u00e9t dolgot \u00e9rtek el. Az egyik, hogy az eddigi rekorder k\u00f6zel 1,8 milli\u00f3 \u00e9ves osteosarcom\u00e1s l\u00e1bujja h\u00e1tr\u00e9bb sorol\u00f3dott a leg\u0151sibb tumoros megbeteged\u00e9sek list\u00e1j\u00e1n, a m\u00e1sik pedig az, hogy a nagyj\u00e1b\u00f3l 70 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt l\u00e9tezett dinoszauruszok felt\u00e1rt csontv\u00e1zain azonos\u00edtott ilyen jelleg\u0171 elv\u00e1ltoz\u00e1sok elind\u00edtott\u00e1k a kr\u00e9ta kori \u0151sh\u00fcll\u0151k epidemiol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t, mint amolyan hibrid tudom\u00e1nyt. A kult\u00fart\u00f6rt\u00e9nethez hozz\u00e1tartozik, hogy a betegs\u00e9g felfedez\u00e9s\u00e9n, azonos\u00edt\u00e1s\u00e1n k\u00edv\u00fcl hogyan pr\u00f3b\u00e1ltak meg fell\u00e9pni ellene. Az 1800-as \u00e9vekben Rudolf Virchow n\u00e9met orvos vetette fel azt az \u00f6tletet, hogy az emberben kialakul\u00f3 betegs\u00e9g hely\u00e9t meg\u00e1llap\u00edtva egyfajta c\u00e9lzott ter\u00e1pi\u00e1t kell alkalmazni. Eleinte ez annyiban mer\u00fclt ki, hogy egy izz\u00f3, \u00e9les f\u00e9mmel kiv\u00e1gt\u00e1k a beteg ter\u00fcletet. Az \u00e9get\u00e9s sor\u00e1n az erek \u00e9s a ter\u00fclet v\u00e9rz\u00e9scsillap\u00edt\u00e1s\u00e1t is lehetett egyszerre kezelni (kauterez\u00e9s). Az id\u0151 el\u0151rehaladt\u00e1val \u00e9s a technika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel ezek az elj\u00e1r\u00e1sok egyre prec\u00edzebbek lettek, de az igazi \u00e1tt\u00f6r\u00e9st a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban alkalmazott must\u00e1rg\u00e1z \u00e1ltal megfigyelt hat\u00e1sok hozt\u00e1k meg. Egy mustine nev\u0171 egyszer\u0171 \u00f6sszet\u00e9tel\u0171 molekula volt az els\u0151 kemoter\u00e1pi\u00e1s szer, amelyet hivatalosan emberi szervezeten alkalmaztak. A XX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l robban\u00e1sszer\u0171en megn\u0151tt a kemoter\u00e1pi\u00e1s szerek sz\u00e1ma. Sokukat a mai napig alkalmazz\u00e1k hol eredeti szerkezet\u00fckben, hol n\u00e9mi m\u00f3dos\u00edt\u00e1ssal, amelyet tapasztalati \u00faton k\u00edv\u00e1nt meg a helyzet. A kemoter\u00e1pi\u00e1s szerek mellett, a tavalyi \u00e9v sor\u00e1n sor ker\u00fclt az els\u0151 olyan esem\u00e9nyre, ahol klinikailag is alkalmazni tudt\u00e1k a CRISPR konstrukci\u00f3t. Layla gyermekkori \u00a0leuk\u00e9mi\u00e1ban szenvedett, amellyel a szervezete nem tudott elb\u00e1nni. Az elj\u00e1r\u00e1s alkalm\u00e1val csontvel\u0151t vettek t\u0151le is \u00e9s egy hasonl\u00f3 param\u00e9terekkel rendelkez\u0151, de eg\u00e9szs\u00e9ges egy\u00e9nb\u0151l is. A sejteket kiteny\u00e9sztve, az eg\u00e9szs\u00e9geseket genetikailag manipul\u00e1lva el tudt\u00e1k azt \u00e9rni, hogy amikor az eg\u00e9szs\u00e9ges sejtek tal\u00e1lkoztak a betegekkel, akkor azokat marad\u00e9ktalanul elpuszt\u00edtott\u00e1k. A t\u00f6rt\u00e9net jelenleg \u00fagy n\u00e9z ki, hogy a kisl\u00e1ny a mai napig t\u00fcnetmentes, de persze rengeteg kontrollra kell j\u00e1rnia. Sajnos sok esetben regisztr\u00e1ltak olyan p\u00e1cienseket, akik a kemoter\u00e1pi\u00e1s kezel\u00e9s ut\u00e1n ak\u00e1r \u00e9vekig t\u00fcnetmentesek voltak, majd egy sokkal agressz\u00edvebb tumor megjelent ism\u00e9t a szervezet\u00fckben, ami m\u00e1r drogrezisztenci\u00e1val is rendelkezett \u00e9s hamar elpuszt\u00edtotta a betegs\u00e9gben szenved\u0151t. Ez a genomedit\u00e1l\u00f3 elj\u00e1r\u00e1s viszont m\u00e9g \u00fajkelet\u0171, a gy\u00f3gy\u00e1szati alkalmaz\u00e1sa eddig m\u00e9g p\u00e9ld\u00e1tlan. Mindenesetre j\u00f3 rem\u00e9nysug\u00e1r lenne ez az emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. Persze nem szabad al\u00e1becs\u00fclni a saj\u00e1t szervezet\u00fcnket sem. Az utols\u00f3 esettanulm\u00e1ny, egyben tal\u00e1n a leg\u00e9rdekesebb, arr\u00f3l sz\u00f3lt, hogy ha megvizsg\u00e1lunk 40 eg\u00e9szs\u00e9ges k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa n\u0151t, akkor vajon h\u00e1ny eml\u0151j\u00e9ben tal\u00e1lhatunk daganatk\u00e9pz\u00e9sre hajlamos sejteket \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbiekben ebb\u0151l mennyi lesz t\u00e9nylegesen tumor. A v\u00e1lasz megd\u00f6bbent\u0151, ugyanis a 40 p\u00e1ciensb\u0151l 40-n\u00e9l tal\u00e1lhat\u00f3ak meg ezek a sejtek, de mind\u00f6ssze 2-n\u00e9l fog kialakulni a k\u00e9s\u0151bbiek sor\u00e1n a betegs\u00e9g. A tanuls\u00e1g teh\u00e1t, hogy nem szabad tiszteletlen\u00fcl b\u00e1nni a saj\u00e1t szervezet\u00fcnkkel, mert lehet, hogy \u00e9pp egy nagy csat\u00e1t v\u00edv az\u00e9rt, hogy p\u00e1r \u00e9vig m\u00e9g tov\u00e1bb alkothassunk a vil\u00e1gon.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"