{"id":1642,"date":"2016-09-17T14:07:24","date_gmt":"2016-09-17T13:07:24","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1642"},"modified":"2016-09-26T13:34:08","modified_gmt":"2016-09-26T12:34:08","slug":"hogyan-mukodik-az-agy-egy-izgalmas-phd-kurzus-bsc-s-szemmel","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1642","title":{"rendered":"Hogyan m\u0171k\u00f6dik az agy? &#8211;  Egy izgalmas PhD-kurzus BSc-s szemmel"},"content":{"rendered":"<p>A fenti k\u00e9rd\u00e9s bizony\u00e1ra rengeteg embert foglalkoztat. Vannak olyanok, akiket puszt\u00e1n az agyunk l\u00e9lektani \u00e9s emocion\u00e1lis vonatkoz\u00e1s\u00e1ban, de akadnak olyanok is, akiket abszol\u00fat tudom\u00e1nyos r\u00e9szr\u0151l izgat ez a k\u00e9rd\u00e9s. A cikk alapja az ut\u00f3bbi csoportra f\u00f3kusz\u00e1l, de igyekszem a legt\u00f6bb mondanival\u00f3t mindenki sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6z\u00e9rthet\u0151v\u00e9 tenni, hogy ki-ki \u00e9szrevegye benne a maga sz\u00e1m\u00e1ra hasznos revel\u00e1ci\u00f3t.<!--more--><\/p>\n<p>Cikkem szinte formabont\u00f3 lesz, ugyanis nem egy id\u0151szakosan megrendezett, ny\u00edlt, b\u00e1rki sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e1togathat\u00f3 el\u0151ad\u00e1sr\u00f3l fog sz\u00f3lni, hanem egy doktori k\u00e9pz\u00e9sben r\u00e9szt vev\u0151 hallgat\u00f3knak sz\u00e1nt t\u00f6mb\u00f6s\u00edtett kurzusr\u00f3l. Miel\u0151tt nagyon a k\u00f6zep\u00e9be v\u00e1gn\u00e9k a dolgoknak, kezdem a t\u00f6rt\u00e9net elej\u00e9n.<\/p>\n<p>Ha az ember kiv\u00e1laszt mag\u00e1nak egy t\u00e9m\u00e1t, ami \u00e9rdekli, akkor id\u0151vel pr\u00f3b\u00e1lja sz\u0171k\u00edteni a k\u00f6rt, hogy konkretiz\u00e1lja a t\u00e9nyt, miszerint \u201eez az, ez kell nekem!\u201d Amikor egy ny\u00edlt el\u0151ad\u00e1sra elmegy az ember, t\u00f6bbnyire a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ga hajtja. Viszont sokan \u00fagy vannak ezzel, hogy ha k\u00f6zeleg egy esem\u00e9ny, akkor \u2013 t\u00f6bbnyire \u2013 a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9diumokon kereszt\u00fcl inform\u00e1l\u00f3dva kiv\u00e1lasztj\u00e1k, amit szeretn\u00e9nek, \u00e9s elmennek meghallgatni. Eset\u00fcnkben ez annyiban m\u00e1s, hogy ha nagyon tudatosan keres\u00fcnk, akkor m\u00e9g t\u00f6bb kincset tal\u00e1lunk. \u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nt az is, hogy megleltem a K\u00eds\u00e9rleti Orvostudom\u00e1nyi Kutat\u00f3int\u00e9zet (KOKI) Az agyk\u00e9reg szerkezete \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9se c\u00edm\u0171 kurzus\u00e1t. Mivel ez amolyan bels\u0151 esem\u00e9ny volt, ez\u00e9rt vajmi kev\u00e9s inform\u00e1ci\u00f3 \u00e1llt a rendelkez\u00e9semre. Viszont tudtam az el\u0151ad\u00e1s c\u00edm\u00e9t. Egy kev\u00e9ske ut\u00e1naj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n azt is megtudtam, hogy mi a tematik\u00e1ja, \u00e9s hogy l\u00e1togathat\u00f3-e. Ez ut\u00f3bbi a kulcssz\u00f3, amire felh\u00edvom a figyelmet. M\u00e9g egy utols\u00f3 kitekint\u00e9st engedjetek meg nekem. J\u00f3 p\u00e1r ember abban a (t\u00e9v)hitben \u00e9l, hogy ahhoz, hogy bizonyos el\u0151ad\u00e1sokat meghallgasson k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egyetemeken, felt\u00e9tlen\u00fcl hallgat\u00f3i st\u00e1tuszban kell lennie az adott oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyben. Sok esetben szankcion\u00e1lva van, hogy idegen ne mehessen be csak \u00fagy az el\u0151ad\u00e1sokra, viszont egyetemi polg\u00e1rk\u00e9nt m\u00e1r kicsit m\u00f3dosul ez a helyzet, szabadabb az \u00e1tj\u00e1rhat\u00f3s\u00e1g. Ha valaki \u00e9rdekelt egy t\u00e9m\u00e1ban, a kell\u0151en nagy tud\u00e1sv\u00e1gy \u00e9s az inform\u00e1l\u00f3d\u00e1s szerintem el\u00e9g indok, hogy betekint\u00e9st nyerhessen ak\u00e1r egy ilyen esem\u00e9nyre is.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/brainbow_2.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-full wp-image-1644\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/brainbow_2.jpg\" alt=\"brainbow_2\" width=\"900\" height=\"445\" srcset=\"https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/brainbow_2.jpg 900w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/brainbow_2-300x148.jpg 300w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/brainbow_2-768x380.jpg 768w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/brainbow_2-624x309.jpg 624w\" sizes=\"(max-width: 900px) 100vw, 900px\" \/><\/a><\/p>\n<p>A kurzusban az volt a j\u00f3 \u00e9s komfortos, hogy t\u00f6mb\u00f6s\u00edtett volt, \u00edgy egy h\u00e9t alatt, 14&#215;2 \u00f3r\u00e1ban az idegtudom\u00e1nyok legfrissebb, legmodernebb tanaival, kutat\u00f3 m\u00f3dszereivel \u00e9s eszk\u00f6zeivel tal\u00e1lkoztam, ami seg\u00edtett a t\u00e9ma ir\u00e1nti h\u0171s\u00e9gemet \u00e9s \u00e9rdekelts\u00e9gemet konszolid\u00e1lni. A fel\u00e9p\u00edt\u00e9se abszol\u00fat tudatos volt. Az els\u0151 napon egy t\u00f6rt\u00e9neti \u00e1ttekint\u00e9st kaptunk a vizsg\u00e1l\u00f3 m\u00f3dszerek kapcs\u00e1n. Az el\u0151ad\u00e1s kv\u00e1zi t\u00f6bbdimenzi\u00f3s volt, ugyanis nem csak id\u0151ben haladtunk a r\u00e9gm\u00faltt\u00f3l a m\u00e1ig, hanem t\u00e9rben is. Tudniillik a technika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlt az egyre kisebb szerkezetek min\u00e9l pontosabb meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra. A makroszk\u00f3pos rendszerekt\u0151l az ultrastrukt\u00far\u00e1ig mindenb\u0151l tudtunk alkotni egy k\u00e9pet. Voltak olyan elj\u00e1r\u00e1sok, amelyekr\u0151l \u00e1lmodni sem mertem volna. Persze m\u00e9g nem tudok eleget, van m\u00e9g mit tanulni, vagy ahogy a mond\u00e1s is tartja, az \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttnek minden vicc \u00faj. El\u00e1multam, amikor megl\u00e1ttam p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt a CLARITY-t, amely elj\u00e1r\u00e1st a Stanford Egyetemen alkalmaztak el\u0151sz\u00f6r, vagy a 2004-ben a heidelbergi Max Planck Institute-ban kifejlesztett Serial-Block Face Scanning Electron Microscopy (SBFSEM) technik\u00e1t. Sz\u00ednvonal szempontj\u00e1b\u00f3l m\u00e1r az els\u0151 el\u0151ad\u00e1s is nagyon magasra tette a l\u00e9cet, de ut\u00f3lag m\u00e9rlegelve mind a h\u00e9t stagn\u00e1lt azon a szinten. A m\u00e1sodik el\u0151ad\u00e1s a kurzus nev\u00e9ben szerepl\u0151 agyk\u00e9reggel, annak sz\u00f6vettani le\u00edr\u00e1s\u00e1val illetve h\u00e1l\u00f3zati kapcsolatrendszer\u00e9vel foglalkozott. R\u00e9gebben \u2013 t\u00e9vesen \u2013 azt hittem, hogy vannak olyan tudom\u00e1nyter\u00fcletek, amelyek \u00e9lesen elk\u00fcl\u00f6n\u00fclnek egym\u00e1st\u00f3l, mint p\u00e9ld\u00e1ul a biol\u00f3gia \u00e9s az informatika. Ennek a felismer\u00e9snek a hib\u00e1ja m\u00e1r abban is l\u00e1tszik, hogy laz\u00e1n \u00e9rtelmezve haszn\u00e1ltam a k\u00e9t tudom\u00e1nyter\u00fcletet. Enn\u00e9l ez persze sokkal komplexebb. M\u00e9g r\u00e9gebben dr. Csermely P\u00e9ter professzoron kereszt\u00fcl ismerkedtem meg a h\u00e1l\u00f3zatokkal \u00e9s mag\u00e1val a h\u00e1l\u00f3zatorient\u00e1lt l\u00e1t\u00e1sm\u00f3ddal is. Egy \u00e9rdekes, izgalmas t\u00e9ny az, hogy az idegtudom\u00e1nyokban, a neuroinformatik\u00e1ban is teljes m\u00e9rt\u00e9kben jelen van \u00e9s kutatj\u00e1k. Ez nyilv\u00e1n \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt besz\u00e9l, de amikor az ember fiatalon a fej\u00e9ben kapcsolja \u00f6ssze a sz\u00e1lakat, az maradand\u00f3bb \u00e9lm\u00e9ny, mint amikor elmondj\u00e1k neki egy teremben. Teh\u00e1t az el\u0151ad\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt akadtak olyanok, amelyek hal\u00f3zatelemz\u00e9ssel foglalkoztak. A m\u00e1sodik el\u0151ad\u00e1s, mint eml\u00edtettem, az agyk\u00e9reg, m\u00edg a harmadik a hippocampus h\u00e1l\u00f3zati kapcsolataival foglalkozott. Sok olyan megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s \u00e9s m\u00e9g t\u00f6bb adat van, amely ezen h\u00e1l\u00f3zatok pontos ismeret\u00e9t forsz\u00edrozza, ugyanis az idegrendszeri megbeteged\u00e9sek sor\u00e1n ezek a h\u00e1l\u00f3zati rendszerek, azok elemei megsz\u0171nnek (l\u00e1sd idegsejtpusztul\u00e1s) vagy ak\u00e1r \u00fajrahuzaloz\u00f3dnak. S\u0151t, hallottam egy \u00e9rdekes esettanulm\u00e1nyt az \u00f6t\u00f6dik napon, ami egy alapb\u00f3l nem l\u00e9tez\u0151 h\u00e1l\u00f3zat sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t bizony\u00edtotta be. Az els\u0151 nap h\u00e1rom el\u0151ad\u00e1sa ut\u00e1n rengeteget gondolkodtam, \u00e9s persze ami nagyon \u00e9rdekelt, annak otthon r\u00f6gvest ut\u00e1na is n\u00e9ztem. Majd izgatottan v\u00e1rtam a m\u00e1snapot. A m\u00e1sodik nap els\u0151 el\u0151ad\u00e1s\u00e1n egy sz\u00e1momra m\u00e9g abszol\u00fat ismeretlen ter\u00fcletbe siker\u00fclt belecs\u00f6ppennem, az elektrofiziol\u00f3gi\u00e1ba. Ez megint egy m\u00e1sik aspektusa a kutat\u00e1soknak, amely sor\u00e1n a sejtek \u00e9s sz\u00f6vetek elektromos tulajdons\u00e1gait vizsg\u00e1lj\u00e1k alkalmazott m\u00f3dszerekkel. Itt ugyan\u00fagy kaptunk kitekint\u00e9st az agyk\u00e9regre \u00e9s a hippocampusra vonatkoztatva. Ezut\u00e1n egy sz\u00e1momra m\u00e1r \u00e9rthet\u0151bb \u00e9s ismertebb t\u00e9ma k\u00f6vetkezett, amely az agyi szerkezetek \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s r\u00e9szletes fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel foglalkozott. Itt is az fogott meg, hogy rengeteg naprak\u00e9sz inform\u00e1ci\u00f3t kaptunk, ami szervesen t\u00e1maszkodott bizonyos r\u00e9gebbi elvekre. Fel lett t\u00fcntetve p\u00e1r hipot\u00e9zis is, amelyek logikusak, de nem el\u00e9gg\u00e9 bizony\u00edtottak, vagy t\u00f6bb oldalr\u00f3l vitatottak. Itt sz\u00f3ba j\u00f6ttek m\u00e9g p\u00e1r mondat erej\u00e9ig az \u0151ssejtek idegrendszerbeli vonatkoz\u00e1sai is. Nagyon tetszett, hogy ilyen sok oldalr\u00f3l k\u00f6zel\u00edtik meg a t\u00e9m\u00e1t. \u00dagy gondolom \u2013 s nem csak az \u0151ssejtbiol\u00f3gia miatt \u2013, hogy a j\u00f3 el\u0151ad\u00e1s rendelkezik annyi ilyen kitekint\u00e9ssel, hogy az embert teljesen felcsig\u00e1zza a t\u00e1rgyk\u00f6r kapcs\u00e1n. A harmadik el\u0151ad\u00e1s elt\u00e9rt a t\u00f6bbit\u0151l. T\u00e9m\u00e1j\u00e1t tekintve h\u00e1l\u00f3zatos volt, viszont az el\u0151ad\u00f3 maga alapvet\u0151en fizikus. Ha m\u00e1r az el\u0151ad\u00e1sok anyaga t\u00f6bb aspektusb\u00f3l volt \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtva, akkor egy \u00fajabb csavar, hogy az el\u0151ad\u00f3 is \u2013 hivat\u00e1s\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an \u2013 m\u00e1s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel vizsg\u00e1lta ugyanazt a ter\u00fcletet. Ann\u00e1l az el\u0151ad\u00e1sn\u00e1l olyan szint\u0171 matematika \u00e9s fizika ker\u00fclt ter\u00edt\u00e9kre, ami megintcsak meghaladta a k\u00e9pess\u00e9geimet, de az\u00e9rt pr\u00f3b\u00e1ltam meg\u00e9rteni. A harmadik napon az idegtudom\u00e1nyok szint\u00e9n egyik legizgalmasabb kutat\u00e1sm\u00f3dszertan\u00e1r\u00f3l, az optogenetik\u00e1r\u00f3l volt sz\u00f3. Felsz\u00ednesen \u00e9rintett\u00fck az els\u0151 el\u0151ad\u00e1son, de ez nemhogy k\u00fcl\u00f6n el\u0151ad\u00e1st, de \u00f6n\u00e1ll\u00f3 napot kapott. Az els\u0151 el\u0151ad\u00e1s egyfajta bevezet\u00e9s volt, ami elmagyar\u00e1zta, hogy mi az optogenetika, hogyan \u00e9s hol lehet alkalmazni.<\/p>\n<p><a href=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/clarity.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-large wp-image-1645\" src=\"http:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/clarity-1024x576.jpg\" alt=\"clarity\" width=\"1024\" height=\"576\" srcset=\"https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/clarity-1024x576.jpg 1024w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/clarity-300x169.jpg 300w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/clarity-768x432.jpg 768w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/clarity-624x351.jpg 624w, https:\/\/nyuz.elte.hu\/wp-content\/uploads\/sites\/6\/2016\/09\/clarity.jpg 1280w\" sizes=\"(max-width: 1024px) 100vw, 1024px\" \/><\/a><\/p>\n<p>Az optogenetika alkalmaz\u00e1sa forradalmas\u00edtotta az idegtudom\u00e1nyokat a 2000-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l. A m\u00f3dszer olyan f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny feh\u00e9rj\u00e9ken alapul, amelyek egyben ioncsatorn\u00e1k is. A folyamat r\u00f6viden arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy kell egy fotoszint\u00e9zist v\u00e9gz\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9ny (alga), amelyb\u0151l ki kell nyerni a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny feh\u00e9rj\u00e9t k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nt, \u00e9s azt az agy bizonyos idegsejtjeibe be kell juttatni. Ha a g\u00e9n kifejez\u0151dik (expressz\u00e1l\u00f3dik), akkor l\u00e9trej\u00f6nnek a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny ioncsatorn\u00e1k, \u00e9s be\u00e9p\u00fclnek az idegsejt membr\u00e1nj\u00e1ba. Ez az ioncsatorna k\u00e9k (l\u00e9zer)f\u00e9ny hat\u00e1s\u00e1ra kiny\u00edlik. A genetikailag m\u00f3dos\u00edtott idegsejteket ennek a k\u00e9k f\u00e9nynek a felvillant\u00e1s\u00e1val c\u00e9lzottan, gyakran sz\u00e1loptik\u00e1val \u201ekis\u00fctik\u201d. Ez mire is j\u00f3? Ezzel a m\u00f3dszerrel az idegrendszer tetsz\u0151leges elemeit lehet be- vagy kikapcsolni. Az \u00edgy nyert megfigyel\u00e9sekb\u0151l pontosan meg lehet mondani, hogy mi az egyes agyter\u00fcletek \u00e9s sejtt\u00edpusok szerepe egy-egy \u00e9letfolyamatban \u00e9s azt is, hogy adott betegs\u00e9g eset\u00e9n melyik elem romlik el. Mindezek alapj\u00e1n c\u00e9lzott gy\u00f3gyszereket \u00e9s kezel\u00e9seket lehet tervezni (<em>forr\u00e1s: MTA<\/em>).<\/p>\n<p>A szerdai nap teh\u00e1t ennek jegy\u00e9ben telt. A bevezet\u00e9s ut\u00e1n sz\u00f3 esett a k\u00e9regalatti rendszerekr\u0151l \u00e9s azok funkci\u00f3ir\u00f3l. Az utols\u00f3 el\u0151ad\u00e1son pedig viselked\u00e9si funkci\u00f3k vizsg\u00e1lat\u00e1r\u00f3l volt sz\u00f3 a fentebb eml\u00edtettek t\u00fckr\u00e9ben.<\/p>\n<p>A cs\u00fct\u00f6rt\u00f6ki nap csak k\u00e9t el\u0151ad\u00e1s volt megtartva, de mind a kett\u0151 a thalamusr\u00f3l sz\u00f3lt dr. Acs\u00e1dy L\u00e1szl\u00f3 tolm\u00e1csol\u00e1s\u00e1ban. Itt is sz\u00f3 esett a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alkalmazott technik\u00e1kr\u00f3l, azok sikeress\u00e9g\u00e9r\u0151l, valamint a thalamikus magos \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9seir\u0151l az agyk\u00e9reggel \u00e9s a k\u00e9regalatti szerkezetekkel. P\u00e9nteken reggel pedig dr. H\u00e1jos Norbert el\u0151ad\u00e1s\u00e1val kezdet\u00e9t vette az utols\u00f3 napi el\u0151ad\u00e1ssorozat. Itt az amygdal\u00e1r\u00f3l hallhattunk a thalamushoz hasonl\u00f3an \u00e9rdekfesz\u00edt\u0151, sz\u00ednvonalas \u00e9s izgalmas adatokat \u00e9s esettanulm\u00e1nyokat. Ekkor hallottam az egyik legmegd\u00f6bbent\u0151bb esettanulm\u00e1nyt egy id\u0151s n\u0151r\u0151l, aki nem ismeri a f\u00e9lelmet. Sajn\u00e1latos m\u00f3don ez az eset nem a hatalmas \u00f6nbizalom \u00e9s a hat\u00e1rtalan b\u00e1tors\u00e1g miatt kapta ezt a ma m\u00e1r sz\u00e1ll\u00f3igek\u00e9nt (woman with no fear) haszn\u00e1lt elnevez\u00e9st, hanem egy endokrinol\u00f3giai vonatkoz\u00e1s\u00fa ritka, recessz\u00edv genetikai betegs\u00e9g (Urbach-Wiethe-k\u00f3r, UWD) k\u00f6vetkezt\u00e9ben. Ennek a betegs\u00e9gnek ugyanis a fenot\u00edpusos megjelen\u00e9se k\u00e9toldali amygdalahi\u00e1nyt okoz (focal bilateral amygdala lesion). A regisztr\u00e1lt betegeket rendszeresen ellen\u0151rzik, \u00e9s igyekeznek nyomon k\u00f6vetni \u0151ket. A nyomon k\u00f6vet\u00e9s a fentebb eml\u00edtett h\u00f6lgy miatt v\u00e1lt indokoltt\u00e1, ugyanis sz\u00e1mos, saj\u00e1t \u00e9s m\u00e1s emberek \u00e9let\u00e9t vesz\u00e9lyeztet\u0151 helyzetet id\u00e9zett el\u0151 a betegs\u00e9g\u00e9b\u0151l kifoly\u00f3lag. Miut\u00e1n felismert\u00e9k n\u00e1la ezt a betegs\u00e9get, ut\u00e1na a saj\u00e1t beleegyez\u00e9s\u00e9vel hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy tanulm\u00e1nyozhass\u00e1k a viselked\u00e9s\u00e9t. L\u00e9nyeg\u00e9ben \u00edgy \u0151 a legalkalmasabb k\u00eds\u00e9rleti alany, hiszen nem kellett invaz\u00edv elj\u00e1r\u00e1st alkalmazni, \u00e9s m\u00e9gis tanulm\u00e1nyozhat\u00f3, hogy milyen az, ha valakinek nincs amygdal\u00e1ja. Mind a mai napig rengeteg adat sz\u00fcletett az ilyen \u00e9s ehhez hasonl\u00f3 esetekb\u0151l, \u00e9s f\u00e9ny der\u00fclt a hi\u00e1nyz\u00f3 szervek l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00e1ra \u00e9s megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlens\u00e9g\u00e9re. Az utols\u00f3 el\u0151tti el\u0151ad\u00e1snak m\u00e1r ink\u00e1bb patol\u00f3giai vonatkoz\u00e1sai voltak. Az epilepsziah\u00e1l\u00f3zatok tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lt, illetve ki lett hangs\u00falyozva, hogy egyes k\u00eds\u00e9rletekhez mely modell\u00e1llatok jobbak vagy kev\u00e9sb\u00e9 alkalmasak. A v\u00e9g\u00e9n kicsit elkalandozva sok p\u00e1rhuzamot hallottunk, hogy alapvet\u0151en hol \u00e9s mennyire hasznosak a modell\u00e1llatok az ilyen jelleg\u0171 k\u00eds\u00e9rletekben. V\u00e9g\u00fcl a legutols\u00f3 el\u0151ad\u00e1s a funkcion\u00e1lis k\u00e9palkot\u00f3 berendez\u00e9sek biofizikai vonatkoz\u00e1saival \u00e9s a gyakorlati hasznukkal foglalkozott. Itt is sz\u00e1mos, komplexebbn\u00e9l komplexebb k\u00eds\u00e9rlet szeml\u00e9ltette, hogy emberben (\u00e9s \u00e1llatban) milyen alap\u00e9rt\u00e9kek vannak, ezek mennyire t\u00e9rhetnek el egym\u00e1st\u00f3l, s k\u00f6zben kaptunk egy kis betekint\u00e9st a klinikumb\u00f3l is, ahol ezeket napi szinten haszn\u00e1lj\u00e1k a szakemberek. Az el\u0151ad\u00e1sokon a bels\u0151s \u00e9s k\u00fcls\u0151s el\u0151ad\u00f3k hasonl\u00f3k\u00e9pp t\u00f6rekedtek nem csak oktat\u00f3i, hanem egyfajta nevel\u0151i c\u00e9lzattal is nyitni a hallgat\u00f3s\u00e1g fel\u00e9. Egyes el\u0151ad\u00f3kn\u00e1l abszol\u00fat partners\u00e9get lehetett \u00e9rezni, ami sz\u00e1momra mindig bizalomgerjeszt\u0151, ugyanis az \u00e1ltalam megfogalmazott egyszer\u0171 k\u00e9rd\u00e9seket nem \u00e9reztem k\u00ednosnak, ha feltettem.<\/p>\n<p>Summa summarum az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra az ilyen kurzusok, el\u0151ad\u00e1sok hasznoss\u00e1ga \u00fagy v\u00e9lem, hogy elengedhetetlen. Az is lehet motiv\u00e1ci\u00f3, hogy igaz\u00e1b\u00f3l nem volt t\u00e9tje a dolognak, de k\u00f6zben m\u00e9gis rengeteget lehetett tanulni bel\u0151le. \u00c9n szeretn\u00e9k mindenkit arra biztatni, hogyha ideje engedi (vagy egy kis \u00e1ldozattal), \u00e9s\u00e9rdekli valami, akkor ne halasztgassa a lehet\u0151s\u00e9geket, hanem haszn\u00e1lja ki. Elkezd\u0151d\u00f6tt a tan\u00e9v, s nemsok\u00e1ra h\u00e1zon bel\u00fcl is folytat\u00f3dnak a n\u00e9pszer\u0171 \u00e9s szint\u00e9n hasznos el\u0151ad\u00e1sok. Csak hogy p\u00e1rat eml\u00edtsek: a k\u00e9thetente cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k est\u00e9nk\u00e9nt megrendez\u00e9sre ker\u00fcl\u0151 Az atomokt\u00f3l a csillagokig el\u0151ad\u00e1ssorozat m\u00e1r kezdet\u00e9t is vette, s nemsok\u00e1ra, szeptember 21-\u00e9n folytat\u00f3dik az \u00c9l\u0151 Ad\u00e1s el\u0151ad\u00e1ssorozat. S aki esetleg m\u00e9g nem vett r\u00e9szt vagy m\u00e1r volt, de sz\u00edvesen menne m\u00e9g egyszer, annak figyelm\u00e9be aj\u00e1nlom szeptember 30-\u00e1n a Kutat\u00f3k \u00c9jszak\u00e1j\u00e1t, amelyre m\u00e1r megindult a regisztr\u00e1ci\u00f3. Sikerekben gazdag \u00e9s szerencs\u00e9s tan\u00e9vkezd\u00e9st k\u00edv\u00e1nok mindenkinek!<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A fenti k\u00e9rd\u00e9s bizony\u00e1ra rengeteg embert foglalkoztat. Vannak olyanok, akiket puszt\u00e1n az agyunk l\u00e9lektani \u00e9s emocion\u00e1lis vonatkoz\u00e1s\u00e1ban, de akadnak olyanok is, akiket abszol\u00fat tudom\u00e1nyos r\u00e9szr\u0151l izgat ez a k\u00e9rd\u00e9s. A cikk alapja az ut\u00f3bbi csoportra f\u00f3kusz\u00e1l, de igyekszem a legt\u00f6bb mondanival\u00f3t mindenki sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6z\u00e9rthet\u0151v\u00e9 tenni, hogy ki-ki \u00e9szrevegye benne a maga sz\u00e1m\u00e1ra hasznos revel\u00e1ci\u00f3t.<\/p>\n","protected":false},"author":59,"featured_media":1643,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,57],"tags":[426,425,69,77,117],"class_list":["post-1642","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-tudositas","tag-1-szam","tag-53-felevfolyam","tag-agy","tag-tetekas-nyuz","tag-tudositas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1642"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/59"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1642"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1642\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1646,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1642\/revisions\/1646"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1643"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1642"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1642"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1642"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}