{"id":1556,"date":"2016-05-28T11:35:00","date_gmt":"2016-05-28T10:35:00","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1556"},"modified":"2016-05-28T11:35:00","modified_gmt":"2016-05-28T10:35:00","slug":"korallcsodara-bukkantak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1556","title":{"rendered":"Korallcsod\u00e1ra bukkantak"},"content":{"rendered":"

\u00d3ce\u00e1nkutat\u00f3k a term\u00e9szet \u00fajabb csod\u00e1j\u00e1t v\u00e9lt\u00e9k felfedezni: az Amazonas-foly\u00f3 torkolata alatt korallz\u00e1tony h\u00faz\u00f3dik, amelyet m\u00e1ris vesz\u00e9ly fenyeget.<\/strong><\/p>\n

Az Amazonas-foly\u00f3 t\u00f6bb szempontb\u00f3l is egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 v\u00edzfoly\u00e1s a vil\u00e1gon: v\u00edzgy\u0171jt\u0151 ter\u00fclete a d\u00e9l-amerikai kontinens \u00e9szaki fel\u00e9n t\u00f6bb, mint 7 milli\u00f3 n\u00e9gyzetkilom\u00e9tert fed le, amely a legnagyobb a vil\u00e1gon. Braz\u00edlia partjain\u00e1l torkollik az Atlanti-\u00f3ce\u00e1nba, \u00e9s csak ezzel a F\u00f6ld\u00f6n az \u00f6sszes \u00f3ce\u00e1nba \u00f6ml\u0151 \u00e9desv\u00edz egy\u00f6t\u00f6de ker\u00fcl a vil\u00e1gtengerbe. V\u00edzhozama \u00e9s hossza is \u00e9len j\u00e1r a vil\u00e1g v\u00edzfoly\u00e1sai k\u00f6zt, most azonban m\u00e1s szempontb\u00f3l csod\u00e1lkoztak r\u00e1 a kutat\u00f3k az Amazonas mivolt\u00e1ra: brazil \u00e9s amerikai oceanogr\u00e1fusok \u00f3ri\u00e1si korallz\u00e1tonyra bukkantak torkolata alatt a m\u00e9lyben. A korallz\u00e1tony Francia Guyana partjait\u00f3l eg\u00e9szen Braz\u00edlia Maranhao \u00e1llam\u00e1ig h\u00faz\u00f3dik a kontinent\u00e1lis talapzat ment\u00e9n mintegy 1000 kilom\u00e9ter hosszan, ter\u00fclete hozz\u00e1vet\u0151legesen 9300 n\u00e9gyzetkilom\u00e9ter.<\/p>\n

<\/a><\/p>\n

A jelens\u00e9g leny\u0171g\u00f6zte mind a kutat\u00f3kat, mind a brazil \u00e9s amerikai korm\u00e1nyt, ugyanis a z\u00e1tony\u00e9p\u00edt\u0151 korallok a meghat\u00e1rozott h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u0171 \u00e9s s\u00f3tartalm\u00fa, tiszta, napf\u00e9nyes, ink\u00e1bb t\u00e1panyagszeg\u00e9ny vizeket kedvelik, \u00e9s nagyon \u00e9rz\u00e9kenyen reag\u00e1lnak arra, ha ezen t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6z\u00fcl b\u00e1rmelyik megv\u00e1ltozik. Az Amazonas torkolatvid\u00e9ke pedig az el\u0151bb eml\u00edtett felt\u00e9telek k\u00f6z\u00fcl aligha rendelkezik mindegyikkel. A hatalmas v\u00edzhozam\u00fa foly\u00f3 torkolat\u00e1n\u00e1l nap mint nap hatalmas mennyis\u00e9g\u0171 hordal\u00e9k ker\u00fcl a tengerv\u00edzbe, amit\u0151l a v\u00edz s\u00e1ros, a napf\u00e9ny nem tud ide\u00e1lis m\u00e9rt\u00e9kben lehatolni az aljzatra, tov\u00e1bb\u00e1 az \u00e9desv\u00edz \u00e9s a tengerv\u00edz kevered\u00e9se tulajdonk\u00e9ppen minden t\u00e9nyez\u0151 egyens\u00faly\u00e1t megbonthatja (pl. s\u00f3koncentr\u00e1ci\u00f3, h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet, pH). A korallz\u00e1tony mindezek ellen\u00e9re a kutat\u00f3k szerint m\u00e9gis j\u00f3 \u00e1llapotban van, amelyet hatalmas kiterjed\u00e9se is igazol.<\/p>\n

M\u00e1r az 1970-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n sejtett\u00e9k, hogy lehets\u00e9ges egy korallz\u00e1tony jelenl\u00e9te a v\u00edz alatti \u00a0ter\u00fcleten, amelyre koralljelz\u0151 halak felfedez\u00e9se utalt. Most, 30 \u00e9vvel az els\u0151 gyan\u00fa felbukkan\u00e1sa ut\u00e1n bizony\u00edt\u00e1st is nyert a felt\u00e9telez\u00e9s, b\u00e1r Patricia Yager<\/strong>, a projektben r\u00e9szt vev\u0151 amerikai professzor eredetileg azzal a c\u00e9llal kezdte vizsg\u00e1lni a ter\u00fcletet, hogy tanulm\u00e1nyozza, mik\u00e9nt hat az \u00f3ce\u00e1n CO2<\/sub>-elnyel\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re az Amazonas betorkoll\u00e1sa.<\/p>\n

\"2\"<\/a><\/p>\n

A felfedez\u00e9s \u00f3ta t\u00f6bb exped\u00edci\u00f3 is indult annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy min\u00e9l pontosabb le\u00edr\u00e1st tudjanak k\u00e9sz\u00edteni az \u00fajonnan megtal\u00e1lt \u00f3ri\u00e1skorallz\u00e1tony fajair\u00f3l \u00e9s egy\u00e9b param\u00e9tereir\u0151l. A legfrissebb adatok alapj\u00e1n \u00fagy t\u0171nik, hogy ezen bioc\u00f6n\u00f3zis \u00e1tmenetet k\u00e9pez a Karib-t\u00e9rs\u00e9g korallz\u00e1tonyai \u00e9s az egy\u00e9b, Braz\u00edli\u00e1ban fellelhet\u0151 atlanti v\u00e1ltozatok k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

A f\u0151k\u00e9nt z\u00e1tony\u00e9p\u00edt\u0151 korallokb\u00f3l \u00e9s szivacsokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 t\u00e1rsul\u00e1sban el\u0151fordul\u00f3 fajok a f\u00f6ldrajzi elhelyezked\u00e9ssel v\u00e1ltoznak. A korallz\u00e1tony d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9t, amely a torkolatt\u00f3l valamivel t\u00e1volabb tal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9vente csak h\u00e1rom h\u00f3napig fedi a foly\u00f3val \u00e9rkez\u0151 s\u00e1ros \u00e1r, \u00edgy t\u00f6bb napf\u00e9nyhez jut. Ezeken a r\u00e9szeken a sz\u00ednes, impoz\u00e1ns agancskorallok \u00e9s egy\u00e9b korallfajok vannak t\u00f6bbs\u00e9gben, amelyek a p\u00f3rusaikban \u00e9l\u0151 fotoszintetiz\u00e1l\u00f3 alg\u00e1kkal \u00e9lnek szimbi\u00f3zisban, \u00e9s a napf\u00e9nyesebb r\u00e9gi\u00f3kban teljes\u00fclnek \u00e9letfelt\u00e9teleik. \u00c9szak fel\u00e9 haladva az aljzatra \u00e9rkez\u0151 napf\u00e9ny mennyis\u00e9g\u00e9t m\u00e1r az \u00e9vnek t\u00f6bb, mint a fel\u00e9ben korl\u00e1tozza az Amazonas hordal\u00e9ka, \u00edgy erre t\u00f6bbnyire szivacsok \u00e9p\u00edtik fel a korallk\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyt. \u00d6sszesen 60-n\u00e1l is t\u00f6bb szivacsfajt, tov\u00e1bb\u00e1 73 hal-, hom\u00e1r- \u00e9s tengericsillagfajt tal\u00e1ltak, k\u00f6zt\u00fck rengeteg h\u00fasev\u0151 halat \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 p\u00e1nc\u00e9losokat. Nem v\u00e9letlen\u00fcl tartj\u00e1k a korallz\u00e1tonyokat a tenger es\u0151erdeinek a leny\u0171g\u00f6z\u0151 fajdiverzit\u00e1suk miatt. R\u00e1ad\u00e1sul a kutat\u00f3k egyre gyakrabban fordulnak olyan korallz\u00e1tonyok felkutat\u00e1sa fel\u00e9, amelyek nem hagyom\u00e1nyos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lnek, az amazonasi p\u00e9lda kiv\u00e1l\u00f3 ennek a k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9gnek a szeml\u00e9ltet\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

\u00c1m a kutat\u00f3knak ahogy r\u00e1bukkantak erre a csod\u00e1val hat\u00e1ros m\u00f3don fennmarad\u00f3 korallz\u00e1tonyra, m\u00e1ris fel kellett ismerni\u00fck, hogy t\u00f6bb ir\u00e1nyb\u00f3l is vesz\u00e9ly fenyegeti. A glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s egyik f\u0151 k\u00e1rvallottjai \u00e9ppen a korallz\u00e1tonyok, ugyanis ha a sz\u00fcks\u00e9ges, szigor\u00fa \u00e9letfelt\u00e9teleik b\u00e1rmelyike megv\u00e1ltozik, p\u00e9ld\u00e1ul ha a tengerv\u00edz h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete ak\u00e1r csak t\u00f6bb, mint egy h\u00e9tig elt\u00e9r az addig megszokott\u00f3l, megindulhat a korallfeh\u00e9red\u00e9s, amely folyamat sor\u00e1n a sz\u00ednt ad\u00f3, p\u00f3rusokban \u00e9l\u0151 alg\u00e1k kil\u00f6k\u0151dnek a stressz hat\u00e1s\u00e1ra, vagy pigmentjeik sz\u00e1ma lecs\u00f6kken. A korall energi\u00e1j\u00e1nak majdnem sz\u00e1z sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t az alg\u00e1kt\u00f3l nyeri, \u00edgy a feh\u00e9red\u00e9s a korallz\u00e1tony pusztul\u00e1s\u00e1hoz vezet. Ez a vesz\u00e9ly vil\u00e1gszinten kihat a korallz\u00e1tonyokra az \u00f3ce\u00e1n h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9se \u00e9s az egy\u00e9b hat\u00e1sok (szervesanyag-felhalmoz\u00f3d\u00e1s, antropog\u00e9n tev\u00e9kenys\u00e9gek, savasod\u00e1s, stb.) miatt. A F\u00f6ld legnagyobb ilyen k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny\u00e9t, a Nagy-korallz\u00e1tonyt p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e1r ter\u00fclet\u00e9nek t\u00f6bb mint 90 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1n \u00e9rinti a korallfeh\u00e9red\u00e9s probl\u00e9m\u00e1ja.<\/p>\n

\"3\"<\/a><\/p>\n

De az Amazonas torkolat\u00e1ban az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1sn\u00e1l j\u00f3val gyorsabban is jelentkezhet egy m\u00e1sik puszt\u00edt\u00f3 hat\u00e1s: a brazil korm\u00e1ny a ter\u00fcleten 80 ponton k\u00edv\u00e1n k\u0151olajat kitermelni f\u00far\u00f3tornyokkal, amelyekb\u0151l 20 m\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe is l\u00e9pett, ezek k\u00f6z\u00fcl pedig sz\u00e1mos \u00e9ppen a nemr\u00e9giben felfedezett k\u00fcl\u00f6nleges korallz\u00e1tony felett helyezkedik el.<\/p>\n

Az olajipari c\u00e9geket val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem fogja n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e9p sz\u00ednes korall elt\u00e1ntor\u00edtani att\u00f3l, hogy terveiket v\u00e9ghez vigy\u00e9k, m\u00e9g ha ezzel s\u00falyos k\u00e1rokat is okoznak az \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1ban. Mi csup\u00e1n rem\u00e9nykedni tudunk abban, hogy el\u0151bb-ut\u00f3bb r\u00e1j\u00f6n a vil\u00e1g, hogy nem \u00e9ri meg a k\u00f6rnyezetet elpuszt\u00edtani a nagyobb gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben, hisz mire meg\u00e9rkezik a bev\u00e9tel, lassan m\u00e1r nem lesz hol elk\u00f6lteni.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00d3ce\u00e1nkutat\u00f3k a term\u00e9szet \u00fajabb csod\u00e1j\u00e1t v\u00e9lt\u00e9k felfedezni: az Amazonas-foly\u00f3 torkolata alatt korallz\u00e1tony h\u00faz\u00f3dik, amelyet m\u00e1ris vesz\u00e9ly fenyeget.<\/p>\n","protected":false},"author":58,"featured_media":1559,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,56],"tags":[382,139,78,138,76,74,80,73,75],"class_list":["post-1556","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-ttt","tag-korall","tag-luca","tag-nyuz","tag-papp","tag-technika","tag-termeszet","tag-tetekas","tag-ttt","tag-tudomany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1556"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/58"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1556"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1556\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1560,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1556\/revisions\/1560"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1559"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1556"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1556"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1556"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}