{"id":1267,"date":"2016-04-29T08:00:55","date_gmt":"2016-04-29T07:00:55","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1267"},"modified":"2016-05-09T07:47:52","modified_gmt":"2016-05-09T06:47:52","slug":"mint-lepke-szallok-a-langba","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1267","title":{"rendered":"Mint lepke sz\u00e1llok a l\u00e1ngba\u2026"},"content":{"rendered":"

A huszadik sz\u00e1zad egyik g\u00e9niusza. Elm\u00e9j\u00e9nek laborat\u00f3riuma mind az angol, mind az orosz mondatelemek kincsest\u00e1ra, mellyel a m\u0171v\u00e9szi teremt\u00e9s v\u00e9gs\u0151 hat\u00e1rait kutatta.<\/strong><\/p>\n

<\/p>\n

Vladimir Nabokov<\/strong>, orosz sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa amerikai \u00edr\u00f3, m\u0171ford\u00edt\u00f3, kritikus, elismert entomol\u00f3gus \u00e9s sakkfeladv\u00e1nyszerz\u0151, akinek hihetetlen gondolati \u00e9s nyelvi gazdags\u00e1g\u00e1b\u00f3l sz\u00fclettek meg a vil\u00e1girodalom ragyog\u00f3 dr\u00e1gak\u00f6vei is. Az elk\u00f6vetkezend\u0151 \u00edr\u00e1s az \u0151 zseni\u00e1lis munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak, fordulatos \u00e9let\u00e9nek, illetve a lepk\u00e9k ir\u00e1nti olthatatlan vonzalm\u00e1nak \u00fatveszt\u0151j\u00e9be invit\u00e1lja csup\u00e1n egy szemrebben\u00e9s erej\u00e9ig a sz\u00edves olvas\u00f3t.<\/p>\n

N\u00e9zd a harlekint!<\/strong><\/p>\n

Ezen a c\u00edmen jelent meg 1974-ben Vladimir Nabokov (1899-1977) \u00f6n\u00e9letrajzi ihlet\u00e9s\u0171, \u00e1m nem kev\u00e9sb\u00e9 fondorlatos \u00e9s hom\u00e1ly \u00f6vezte reg\u00e9nye, melynek megb\u00edzhatatlan h\u0151se \u00e9s egyben narr\u00e1tora oly nagyban hasonl\u00edt az \u00edr\u00f3hoz, \u00e9s m\u00e9gis ink\u00e1bb sz\u00f6ges ellent\u00e9te. A k\u00f6nyv fordulatokban gazdag, kalandos cselekm\u00e9ny\u00e9n \u00e1tsiet\u0151, gall\u00e9rjukat szem\u00fck el\u00e9 h\u00faz\u00f3, illetve a l\u00e1tom\u00e1sszer\u0171 mili\u0151ben lubickol\u00f3 szerepl\u0151g\u00e1rda egym\u00e1st keresztez\u0151 vagy f\u00fcrtszer\u0171en k\u00f6vet\u0151 t\u00f6rt\u00e9netei, a narr\u00e1torhoz f\u0171z\u00f6tt viszonyuk, a m\u0171 titokzatoss\u00e1ga ellen\u00e9re olykor m\u00e9gis \u00fajra megdobbantja az \u00edr\u00f3 \u00e9let\u00e9nek egy-egy momentum\u00e1t, aki egy percre csal\u00f3ka j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g\u00e1t f\u00e9lret\u00e9ve fellibbenti a saj\u00e1t eml\u00e9keit \u00e9s gondolatait sejtet\u0151 f\u00fcgg\u00f6nyt.<\/p>\n

Vladimir Nabokov 1899. \u00e1prilis\u00e1ban Szentp\u00e9terv\u00e1rott l\u00e1tta meg a napvil\u00e1got. Az el\u0151kel\u0151 k\u00f6r\u00f6kb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 ifj\u00fa \u00edr\u00f3 els\u0151 versesk\u00f6tete 1916-ban jelent meg n\u00e9h\u00e1ny klassziciz\u00e1l\u00f3 po\u00e9m\u00e1j\u00e1val. \u00c9desapj\u00e1t, aki neves liber\u00e1lis politikus, \u00fcgyv\u00e9d, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, a forradalom idej\u00e9n r\u00f6vid id\u0151re letart\u00f3ztatj\u00e1k, majd a csal\u00e1d 1919-ben Angli\u00e1ba emigr\u00e1lt, ahol Nabokov egy \u00e1ltala is alap\u00edtott, orosz emigr\u00e1ns lapba publik\u00e1lt. Elv\u00e9gezte a cambridge-i Trinity College-t. K\u00e9s\u0151bb Berlinben telepedett le, ahol nyelv- \u00e9s teniszoktat\u00e1sb\u00f3l, ford\u00edt\u00f3i munk\u00e1kb\u00f3l \u00e9lt. 1922-ben apj\u00e1t t\u00e9ved\u00e9sb\u0151l egy orosz monarchista mer\u00e9nyl\u0151 meggyilkolta. Az eredeti c\u00e9lpont Pavel Miljukov, az Alkotm\u00e1nyos Demokrata P\u00e1rt sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sben \u00e9l\u0151 eln\u00f6ke volt, akinek abban az id\u0151ben Nabokov apja mened\u00e9ket ny\u00fajtott. Nabokov m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben \u00f6r\u00f6k nyomot hagyott az eml\u00e9k, legh\u00edresebb p\u00e9ld\u00e1ja Lolita<\/em> c. reg\u00e9ny\u00e9ben Lolita \u00e9desanyj\u00e1nak v\u00e1ratlanul bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la. 1920 \u00e9s 1940 k\u00f6z\u00f6tt nyolc reg\u00e9nye jelent meg V. Sirin<\/strong> n\u00e9ven, oroszul. 1925-ben h\u00e1zass\u00e1got k\u00f6t Vera Jevszejevna Szlonyimmal<\/strong>. K\u00f6z\u00f6s \u00e9let\u00fck az \u00edr\u00f3 hal\u00e1l\u00e1ig, 1977-ig tartott, szerelm\u00fckb\u0151l egyetlen fi\u00fagyermek\u00fck, Dmitrij<\/strong> sz\u00fcletett.<\/p>\n

1937-ben P\u00e1rizsba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, ahol orosz nyelven meg\u00edrta a Lolita<\/em> els\u0151 verzi\u00f3j\u00e1t, melyet legkedvesebb \"let\u00f6lt\u00e9s\"<\/a>t\u00e9m\u00e1jak\u00e9nt tartott sz\u00e1mon. Megismerkedett James Joyce<\/strong> \u00edr reg\u00e9ny\u00edr\u00f3val, \u00e9s Rahmanyinovval<\/strong>, aki p\u00e9nzt adott k\u00f6lcs\u00f6n, \u00edgy tudott 1940-ben csal\u00e1dj\u00e1val az USA-ba haj\u00f3zni, ahol felvette az amerikai \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got. A Stanford, majd Cornell egyetemen az orosz irodalom professzora volt. El\u0151ad\u00e1sai nagy tud\u00e1sr\u00f3l tan\u00faskodtak, di\u00e1kjai el\u0151ad\u00f3i st\u00edlus\u00e1t brili\u00e1nsan szat\u00edrikusnak nevezt\u00e9k. 1955-ben megjelent Lolita <\/em>c. reg\u00e9nye, mely meghozta sz\u00e1m\u00e1ra a v\u00e9gs\u0151 \u00e1tt\u00f6r\u00e9st az irodalmi \u00e9letben \u00e9s anyagi f\u00fcggetlens\u00e9get ny\u00fajtott. Nabokov visszat\u00e9rt Eur\u00f3p\u00e1ba, ahol a lepk\u00e9k ir\u00e1nt \u00e9rzett szenved\u00e9ly\u00e9nek h\u00f3dolt, lepkegy\u0171jt\u0151 exped\u00edci\u00f3kat szervezett, \u00e9s az \u00edr\u00e1snak \u00e9lt. Utols\u00f3 \u00e9veit Sv\u00e1jcban t\u00f6lt\u00f6tte, \u00e1lland\u00f3 lakhelye feles\u00e9gevel a Montreux Palace Hotel. Sv\u00e1jcban is folytatta entomol\u00f3giai kutat\u00e1sait, \u00e9s a lepkevad\u00e1szatot: gy\u0171jtem\u00e9nye hal\u00e1la ut\u00e1n a Lausanne-i \u00c1llattani M\u00fazeum tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt.<\/p>\n

T\u00f6bb reg\u00e9ny\u00e9t is, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Lolit\u00e1t<\/em>, a huszadik sz\u00e1zad egyik legellentmond\u00e1sosabb reg\u00e9ny\u00e9t, melyet 1956-58 k\u00f6z\u00f6tt P\u00e1rizsban betiltottak, \u00e9s 1958-ig sem az USA-ban, sem Angli\u00e1ban nem jelenhetett meg, maga ford\u00edtja orosz nyelvre.<\/p>\n

1977-ben s\u00falyos v\u00e9rtolul\u00e1sos h\u00f6rghurutban vesz\u00edtette \u00e9let\u00e9t a lausanne-i k\u00f3rh\u00e1zban. Hal\u00e1la el\u0151tt a The Original of Laura<\/em> c. reg\u00e9nyen dolgozott, melyet 125 k\u00e9zzel \u00edrt indexk\u00e1rtya form\u00e1j\u00e1ban hagyott h\u00e1tra. Megk\u00e9rte feles\u00e9g\u00e9t \u00e9s fi\u00e1t \u2013 mint irodalmi hagyat\u00e9ka megb\u00edzottjait \u2013, hogy \u00e9gess\u00e9k el a befejezetlen sz\u00f6veget, \u00e1m ezt egyik\u00fck sem tudta megtenni. Vera 1991-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la ut\u00e1n Dmitrij eredeti form\u00e1j\u00e1ban adatta ki a reg\u00e9nyt, mely haz\u00e1nkban Laura modellje<\/em> c\u00edmen jelent meg egy, az \u00edr\u00f3i elme m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, az alkot\u00f3i munka folyamat\u00e1t t\u00fckr\u00f6z\u0151 patchworkk\u00e9nt, mely szem\u00e9lyes k\u00f6zels\u00e9gbe hozza a zseni\u00e1lis \u00edr\u00f3t, \u00e9s szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyt ny\u00fajtva k\u00e1pr\u00e1ztatja el olvas\u00f3j\u00e1t szellem\u00e9nek nem mindennapi \u00e9lvezeteket ny\u00fajt\u00f3, rendk\u00edv\u00fcl eszt\u00e9tikus gy\u00fcm\u00f6lcseivel.<\/p>\n

Sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9t megfilmes\u00edtett\u00e9k: a Lolita<\/em> k\u00e9t legh\u00edresebb filmfeldolgoz\u00e1sa Stanley Kubrick<\/strong> \u00e9s Adrian Lyne<\/strong> (f\u0151szerepl\u0151k: Jeremy Irons<\/strong>, Melanie Griffith<\/strong>, Dominique Swan<\/strong>) rendez\u0151k nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik.<\/p>\n

https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=p55mu9Y-Jjg<\/a><\/p>\n

(teljes film el\u00e9rhet\u0151 itt<\/a>)<\/p>\n

A m\u00fazsa boncol\u00e1sa \u00e9s az ihletet szabdal\u00f3 szik\u00e9k birodalma<\/strong><\/p>\n

Kritikusai Nabokovot sokszor t\u00e1madt\u00e1k \u201esteril m\u0171v\u00e9szete\u201d miatt. Jevgenyij Jevtusenko<\/strong> szerint p\u00e9ld\u00e1ul \u201epr\u00f3z\u00e1j\u00e1b\u00f3l kihallani a seb\u00e9szeti szersz\u00e1mok z\u00f6rej\u00e9t<\/em>\u201d.<\/p>\n

Nabokov m\u0171veiben a modernizmus \u00e9s posztmodernizmus ir\u00e1nyzatait k\u00f6vette. \u00cdr\u00e1saira jellemz\u0151 az \u00f6sszetett cselekm\u00e9ny, a tekerv\u00e9nyes nyelvi j\u00e1t\u00e9kok, bet\u0171r\u00edmek. Mint \u00edr\u00f3 hitt az egy\u00e9nis\u00e9g fontoss\u00e1g\u00e1ban, \u00e9s visszautas\u00edtotta annak mindennem\u0171 korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1t. M\u0171v\u00e9szet\u00e9re er\u0151s hat\u00e1st gyakorolt szineszt\u00e9ta mivolta. (Egyik kedvenc zeneszerz\u0151m Alexander Scriabin<\/strong> is szineszt\u00e9zi\u00e1s volt.)<\/p>\n

R\u00f6viden \u00e9s lil\u00e1n-s\u00e1rg\u00e1n-k\u00e9ken-z\u00f6lden a szineszt\u00e9zi\u00e1r\u00f3l<\/strong><\/p>\n

Mi is a szineszt\u00e9zia l\u00e9nyege? A \u201esz\u00edn-ter\u00fclet\u201d \u00e9s a \u201esz\u00e1m-ter\u00fclet\u201d az agyban k\u00f6zvetlen\u00fcl egym\u00e1s mellett helyezkednek el az ors\u00f3 alak\u00fa tekerv\u00e9nyben (gyrus fusiformis<\/em>). A szineszt\u00e9zia \u00f6r\u00f6kletes, melyet egy g\u00e9n mut\u00e1ci\u00f3ja okoz \u00e9s folyom\u00e1nyak\u00e9nt l\u00e9trej\u00f6n ez az abnorm\u00e1lis keresztez\u0151d\u00e9s: a szineszt\u00e9ta illet\u0151 ak\u00e1rh\u00e1nyszor l\u00e1t \u2013 a p\u00e9ld\u00e1n\u00e1l maradva \u2013 egy sz\u00e1mot, l\u00e1t egy ennek megfelel\u0151 sz\u00ednt is.<\/p>\n

\"synesthesia-calendar\"<\/a><\/p>\n

Mindenki \u00fagy sz\u00fcletik, hogy az \u00f6sszes agyter\u00fclete \u00f6ssze van k\u00f6tve egym\u00e1ssal, majd ezek k\u00e9s\u0151bb lenyes\u0151dnek, \u00e9s \u00edgy alakul ki az agy jellegzetes szerkezete. Teh\u00e1t, ha van egy g\u00e9n, mely a lenyes\u00e9st v\u00e9gzi, \u00e9s az mut\u00e1l\u00f3dik, ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben bizonyos ter\u00fcletek k\u00f6z\u00f6tt a nyes\u00e9s el\u00e9gtelen lesz. Amennyiben ez a \u201esz\u00e1m- \u00e9s sz\u00ednter\u00fclet\u201d k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6rt\u00e9nik, sz\u00e1m-sz\u00edn szineszt\u00e9zi\u00e1val \u00e1llunk szemben, \u00e1m ez m\u00e1s esetben lehetne hang-sz\u00edn, bet\u0171-sz\u00edn stb. szineszt\u00e9zia is.<\/p>\n

Mi t\u00f6rt\u00e9nik, ha ez a g\u00e9n az eg\u00e9sz agyban kifejez\u0151dik \u00e9s \u00edgy minden ter\u00fclet \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sben marad?\u00a0 M\u0171v\u00e9szeket, \u00edr\u00f3kat, k\u00f6lt\u0151ket a metaforikus gondolkod\u00e1s tesz hasonl\u00f3v\u00e1: l\u00e1tsz\u00f3lag egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen gondolatokat k\u00e9pesek egym\u00e1ssal kapcsolatba hozni, melyet l\u00e1tsz\u00f3lag v\u00e9konyka hat\u00e1r v\u00e1laszt el a skizofr\u00e9nekre jellemz\u0151 hasonl\u00f3 t\u00fcnett\u0151l.<\/p>\n

Ha felt\u00e9telezik, hogy t\u00f6bb a keresztez\u0151d\u00e9s, illetve a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fogalmak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 agyter\u00fcletekhez k\u00f6thet\u0151k, ez\u00e1ltal er\u0151sebb hajlam alakul ki a metaforikus gondolkod\u00e1sra \u00e9s a kreativit\u00e1sra azokban, akik szineszt\u00e9t\u00e1k, m\u00e1ris magyar\u00e1zatot nyer, mi\u00e9rt van nyolcszor annyi szineszt\u00e9zi\u00e1s a k\u00f6lt\u0151k, m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

\"headmusiched\"<\/a><\/p>\n

Mindenkinek van egy \u00e9rz\u00e9k-k\u00f6zi, egy szineszt\u00e9zi\u00e1s absztrakci\u00f3ja, mely buta \u00e9rz\u00e9kcsal\u00f3d\u00e1snak t\u0171nhet, \u00e1m var\u00e1zslatos a szint\u00e9n az ors\u00f3 alak\u00fa tekerv\u00e9nyben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u201ek\u00f6z\u00f6s nevez\u0151\u201d megtal\u00e1l\u00e1sa, mikor is p\u00e9ld\u00e1ul a \u201ekiki\u201d sz\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ra a fotonok adnak egy mint\u00e1zatot, mire a f\u00fclben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 sz\u0151rsejtek adnak egy azonos mint\u00e1zatot. Ez\u00e1ltal tudjuk k\u00e9t \u00e1bra k\u00f6z\u00fcl eld\u00f6nteni, melyik k\u00e9pviselheti a kiki, illetve melyik k\u00e9pviselheti a buba sz\u00f3t. Az els\u0151 k\u00e9pen egy paca, a m\u00e1sodikon krikszkraksz szerepel. Az emberek 99%-a krikszkrakszot nevezn\u00e9 kikinek. Ez a primit\u00edv absztrakci\u00f3 az ors\u00f3 alak\u00fa tekerv\u00e9nyben t\u00f6rt\u00e9nik. \u00dagy \u00e1llap\u00edtott\u00e1k meg, hogy, akikn\u00e9l s\u00e9r\u00fclt ez a ter\u00fclet, k\u00e9ptelenek voltak a kiki-buba szavak \u00e1br\u00e1kon val\u00f3 felismer\u00e9s\u00e9re, illetve teljesen elvesz\u00edtett\u00e9k a metaforikus gondolkod\u00e1s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t. Az embern\u00e9l ez a ter\u00fclet nagyj\u00e1b\u00f3l nyolcszor akkora, mint a fejletlenebb f\u0151eml\u0151s\u00f6kn\u00e9l \u00e9s egy igen \u00e9rdekes sz\u00edntere lehet a saj\u00e1tos emberi tulajdons\u00e1gok kialakul\u00e1s\u00e1nak, megl\u00e9t\u00e9nek, mint a kreativit\u00e1s, metafor\u00e1k, absztrakci\u00f3, melyet a filoz\u00f3fusok m\u00e1r egy ezred\u00e9v \u00f3ta tanulm\u00e1nyoznak, illetve a modern k\u00e9palkot\u00f3 technik\u00e1val a jelenkor tud\u00f3sainak is lehet\u0151s\u00e9g\u00fck van a folyamatok behat\u00f3 tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

 <\/p>\n

Az \u00fari passzi\u00f3\"13045392_987932957928676_791354985_n\"<\/a><\/strong><\/p>\n

\u00cdr\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9n k\u00edv\u00fcl Nabokovot elismert entomol\u00f3gusk\u00e9nt is sz\u00e1mon tartj\u00e1k: a lepk\u00e9k rendj\u00e9r\u0151l\u00a0(ordo lepidoptera<\/em>) sz\u00f3l\u00f3 szakmunk\u00e1ja \u201esz\u0171kebb\u201d szakmai k\u00f6r\u00f6kben j\u00f3l ismert, mivel Nabokov a lepk\u00e9k csak igen kicsiny csal\u00e1dj\u00e1val, a Bogl\u00e1rkaf\u00e9l\u00e9kkel csal\u00e1dj\u00e1val (Lycaenidae<\/em>) foglalkozott behat\u00f3bban. E ter\u00fcleten t\u00f6bb igaz\u00e1n sz\u00ednvonalas \u00e9s tudom\u00e1nyos szempontb\u00f3l is alapvet\u0151 munk\u00e1ja sz\u00fcletett, melyeket ma is id\u00e9znek.<\/p>\n

\u201eAzt olvastam a r\u00e9szben \u00f6n \u00e1ltal jegyzett, a Nabokov Studies 1996\/3-as sz\u00e1m\u00e1ban megjelent tanulm\u00e1nyban, hogy Nabokov nem volt elm\u00e9leti biol\u00f3gus, nem szerzett tudom\u00e1nyos fokozatot. Ebben az \u00edr\u00e1sban, amelyet a New York-i Kurt Johnsonnal<\/strong> \u00e9s G. Warren Whitakerrel<\/strong> egy\u00fctt a Nabokovval \u00edr\u00f3k\u00e9nt foglalkoz\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett, abb\u00f3l a k\u00e9rd\u00e9sb\u0151l indulnak ki, neves kutat\u00f3 volt-e \u0151, vagy m\u0171kedvel\u0151 <\/em>\u2013 milyen v\u00e1laszt adna most erre a felvet\u00e9sre?<\/em><\/p>\n

Neh\u00e9z k\u00e9rd\u00e9s. Van olyan k\u00e9pzett biol\u00f3gus, aki \u00e9ppen k\u00e9pzetts\u00e9ge miatt k\u00e9ptelen tudom\u00e1nyosan tesztelhet\u0151, r\u00e1ad\u00e1sul izgalmas hipot\u00e9ziseket f\u00f6l\u00e1ll\u00edtani. A konvenci\u00f3 r\u00e1csa veszi k\u00f6r\u00fcl. Amolyan j\u00f3 szakmunk\u00e1s marad eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9re. Viszont vannak zseni\u00e1lis m\u0171kedvel\u0151k, akik saj\u00e1t szorgalmukkal k\u00e9pesek elsaj\u00e1t\u00edtani az akad\u00e9miai technik\u00e1kat \u00e9s behatolni a sz\u00e1mukra tulajdonk\u00e9pp tiltott ter\u00fcletre. Nem kell Nabokovig menni Sv\u00e1jcba. Maradjunk itthon, vegy\u00fck Csontv\u00e1ryt<\/strong>, aki, tudjuk, v\u00e9gigrajzolta a Herm\u00e9sz-f\u00fczeteket, \u00e9s alaposan kitanulta a szakm\u00e1t. Vagy a b\u00e9csi Sch\u00f6nberget<\/strong>, aki harminc\u00e9vesen kezdett zongor\u00e1zni, \u00e9s tal\u00e1n az egyik legjobb zeneelm\u00e9leti k\u00f6nyvet \u00edrta. \u00c9s fest\u0151nek se volt rossz. Sorolhatn\u00e1m; Nabokovnak mindenesetre voltak eredeti \u00f6tletei, \u00e9s ott a Harvardon \u00e9pp akkoriban l\u00fcktetett igencsak er\u0151sen az evol\u00faci\u00f3s biol\u00f3gia \u00fct\u0151ere. De hogy v\u00e1laszoljak: Nabokov egyp\u00e1r elm\u00e9lete igenis progressz\u00edv volt. T\u00e1madt\u00e1k is \u00e9rte. K\u00e9s\u0151bb kider\u00fclt, miben volt igaza, \u00e9s miben t\u00e9vedett. De ami biztos, az biztos: gondolkodott, haszn\u00e1lta az agy\u00e1t.\u201d<\/em><\/p>\n

(R\u00e9szlet Szil\u00e1gyi Zs\u00f3fia<\/strong> interj\u00faj\u00e1b\u00f3l Dr. B\u00e1lint Zsolttal<\/strong> a Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum munkat\u00e1rs\u00e1val)<\/em><\/p><\/blockquote>\n

Hab\u00e1r Nabokov els\u0151sorban h\u00edrnev\u00e9t, \u00e9s f\u0151k\u00e9nt azt, hogy ma is besz\u00e9l\u00fcnk r\u00f3la mint lepk\u00e9sz, els\u0151sorban<\/p>\n

\"Vladimir<\/a>
Vladimir Nabokov (1899-1977), forfatter.<\/figcaption><\/figure>\n

\u00edr\u00f3i karrier\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhette a rendszertani berkekben \u2013 sajnos, a kor divatj\u00e1nak \u00e1ldozva, a \u201elepk\u00e9sz\u00e9s\u201d \u00fagymond \u00fari passzi\u00f3nak, hobbinak sz\u00e1m\u00edtott akkoriban, \u00edgy Nabokov is csak egy volt a szabadidej\u00e9t okosan elt\u00f6lt\u0151 f\u00e9rfiemberek k\u00f6z\u00fcl \u2013 az biztos, hogy egy lepkekutat\u00f3 nem fikci\u00f3kkal, hanem evidenci\u00e1kkal foglalkozik: Nabokov egyetlen tudom\u00e1nyos \u00edr\u00e1s\u00e1ban sem hivatkozik irodalmi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra. F\u00f6l\u00f6sleges is lett volna, mivel a szakbarb\u00e1rokban nem sz\u0171k\u00f6lk\u00f6d\u0151 szakmabeliek aligha foglalkoztak volna az \u00edr\u00f3 Nabokovval. Ez nem pejorat\u00edv, hanem mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151: a lepk\u00e9k egyszer\u0171en annyira gy\u00f6ny\u00f6r\u0171ek, hogy nem is lenne ig\u00e9ny m\u00e1s dimenzi\u00f3kra.<\/p>\n

Nabokov gyermekkor\u00e1ban eg\u00e9sz ipar\u00e1gak \u00e9p\u00fcltek a lepk\u00e9szetre: asztalosfi\u00f3kokat, fesz\u00edt\u0151deszk\u00e1kat, megfelel\u0151 b\u00fatorzatot k\u00e9sz\u00edtettek, m\u00edg kisiparosok gy\u00e1rtott\u00e1k a h\u00e1l\u00f3kat, speci\u00e1lis t\u0171ket \u00e9s csipeszeket, \u00e9s a ruh\u00e1zatot. Ellent\u00e9tben a purit\u00e1n neveltet\u00e9s\u0171 Hermann Hesse<\/strong>-vel, akinek jobb h\u00edj\u00e1n kartondobozban kellett tartania lepk\u00e9it, Nabokovnak minden megadatott a hobbi magasszint\u0171 m\u0171vel\u00e9s\u00e9hez, melynek cs\u00facs\u00e1t a csal\u00e1d ny\u00e1ri d\u00e1cs\u00e1ja a k\u00f6rnyez\u0151 berkes-ligetes, nyugat-szib\u00e9riai n\u00f6v\u00e9ny- \u00e9s \u00e1llatvil\u00e1ggal, ami val\u00f3ban nagyon, de nagyon gazdag lepk\u00e9kben. Mit jelent voltak\u00e9ppen egy lepke felfedez\u00e9se, le\u00edr\u00e1sa, elnevez\u00e9se? A lepke az ember n\u00e9lk\u00fcl is \u00e9l: szaporodik, s\u00fctk\u00e9rezik, \u00edgy felfedez\u00e9se csak a tudom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9nik. Ki kell jel\u00f6lni egy t\u00edpusp\u00e9ld\u00e1nyt, a nevez\u00e9ktan nemzetk\u00f6zi szab\u00e1lyai szerint el kell nevezni egy k\u00e9ttag\u00fa latin n\u00e9vvel, ezt\u00e1n k\u00f6vetkezi az egyed meghat\u00e1rozott m\u00f3dszerekkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 le\u00edr\u00e1sa, majd az eredm\u00e9nyek tudom\u00e1nyos foly\u00f3iratban val\u00f3 publik\u00e1l\u00e1sa. A t\u00edpusp\u00e9ld\u00e1ny al\u00e1 egy piros c\u00e9dul\u00e1t kell t\u0171zni, melyen az adott latin n\u00e9v \u00e9s a publik\u00e1l\u00e1s helye, illetve ideje van felt\u00fcntetve. Ez a p\u00e9ld\u00e1ny lesz az adott n\u00e9v hordoz\u00f3 t\u00edpusa. Ezut\u00e1n a p\u00e9ld\u00e1nyt megvizsg\u00e1lj\u00e1k a \u201ek\u00e9telked\u0151k\u201d, akik nem hisznek a tudom\u00e1nyban \u00fajk\u00e9nt le\u00edrt faj \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1ban. Bizony\u00edt\u00e9kokkal kell megc\u00e1folniuk a fel\u00e1ll\u00edtott hipot\u00e9zist, miszerint ez itt egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 faj. Hogy mi\u00e9rt \u00e9ppen a bogl\u00e1rkaf\u00e9l\u00e9kkel foglalkozott Nabokov? Tal\u00e1n a Harvard gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben l\u00e9v\u0151, akkoriban rosszul meghat\u00e1rozott bogl\u00e1rka-anyag ind\u00edtott el benne valamit, no az akkor megszerzett \u00e1ll\u00e1st, szint\u00e9n a Harvardon. \u201eAmit a legjobban szeretek: \u00edrni, sakkozni, lepk\u00e9kre vad\u00e1szni<\/em>\u201d \u2013 mondja. A Harvard Egyetem \u00d6sszehasonl\u00edt\u00f3 \u00c1llattani M\u00fazeum\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6tt dolgos esztend\u0151ket ut\u00f3lag is \u00e9lete legboldogabb id\u0151szak\u00e1nak nevezi. (1948-ig dolgozott ott irodalomprofesszori \u00e1ll\u00e1sa mellett.) A tudom\u00e1ny \u00e9s a fant\u00e1zia \u00e1lomszer\u0171 sz\u00fcl\u00f6ttjei voltak Nabokov k\u00e9pzelt lepk\u00e9i, melyek mindegyike mutatja azt a jellegzetess\u00e9get, ahov\u00e1 a generikus rendszerbe besorolta. Tal\u00e1lunk Arlequinus arlequinus<\/em> vagy Eugenia onegini<\/em> nev\u0171 fikt\u00edv lepk\u00e9ket, mind kedves \u00e9s m\u0171v\u00e9szi \u00e9rt\u00e9k\u0171ek, de csak azon egyszer\u0171 okn\u00e1l fogva, hogy Nabokov maga rajzolta \u0151ket, feles\u00e9g\u00e9nek, Ver\u00e1nak. Eg\u00e9sz \u00e9letm\u0171ve milli\u00e1rd kis lepke, melyek sz\u00e1llnak, csapongnak, sz\u00e1rnyaikkal verdesnek, nemcsak a sorok k\u00f6z\u00f6tt, hanem m\u00f6g\u00f6tt\u00fck is, egy zseni\u00e1lis gondolkod\u00f3 l\u00e9t\u00e9nek apr\u00f3 pend\u00fcl\u00e9seib\u0151l fon\u00f3d\u00f3 szimf\u00f3nia.<\/p>\n

\"13090318_987935607928411_65813287_n\"<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A huszadik sz\u00e1zad egyik g\u00e9niusza. Elm\u00e9j\u00e9nek laborat\u00f3riuma mind az angol, mind az orosz mondatelemek kincsest\u00e1ra, mellyel a m\u0171v\u00e9szi teremt\u00e9s v\u00e9gs\u0151 hat\u00e1rait kutatta.<\/p>\n","protected":false},"author":49,"featured_media":1271,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,104,56],"tags":[294,282,67,143,243,240,66,78,241,242,80,73,239],"class_list":["post-1267","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-kultura","category-ttt","tag-10-szam","tag-52-felevfolyam","tag-judit","tag-kultura","tag-lepke","tag-nabokov","tag-nema","tag-nyuz","tag-szineszteta","tag-szinesztezia","tag-tetekas","tag-ttt","tag-valdimir"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1267"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/49"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1267"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1267\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1277,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1267\/revisions\/1277"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1271"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1267"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1267"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1267"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}