{"id":1078,"date":"2016-04-11T07:59:48","date_gmt":"2016-04-11T06:59:48","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1078"},"modified":"2016-04-12T18:15:23","modified_gmt":"2016-04-12T17:15:23","slug":"tukrom-tukrom","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1078","title":{"rendered":"T\u00fckr\u00f6m, t\u00fckr\u00f6m…"},"content":{"rendered":"

 <\/p>\n

Az ezredfordul\u00f3 k\u00f6r\u00fcl megjelent n\u00e9h\u00e1ny olyan publik\u00e1ci\u00f3, mely eg\u00e9szen \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezte a motoros tanul\u00e1s addig kialak\u00edtott k\u00e9p\u00e9t. Az az\u00f3ta is \u00e9l\u00e9nken vitatott t\u00fck\u00f6rneuron-rendszer egyszer\u0171 \u00e9s eleg\u00e1ns magyar\u00e1zatot k\u00edn\u00e1l a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mozg\u00e1sok megfigyel\u00e9ssel \u00e9s ut\u00e1nz\u00e1ssal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re, megtanul\u00e1s\u00e1ra. Miben \u00e1ll teh\u00e1t a \u201emajmol\u00e1s\u201d idegi h\u00e1ttere?<\/strong><\/p>\n

<\/p>\n

Az els\u0151 munk\u00e1k sor\u00e1n siker\u00fclt kimutatni olyan idegsejtek popul\u00e1ci\u00f3it eml\u0151s\u00f6kben, melyek bizonyos mozg\u00e1sok \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sekor \u00e9s v\u00e9grehajt\u00e1sakor egyar\u00e1nt fokozott aktivit\u00e1st mutatnak. Ez a felfedez\u00e9s rengeteg spekul\u00e1ci\u00f3nak adott sz\u00e1rnyat, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a tanult mozg\u00e1sok elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel, emp\u00e1ti\u00e1val, de nyelvtanul\u00e1ssal is megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k kapcsolatba hozni a t\u00fck\u00f6rneuronokat. M\u00e1sik megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sb\u0151l, ezek hib\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t igyekeztek \u00f6sszek\u00f6tni k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kognit\u00edv betegs\u00e9gekkel, mint p\u00e9ld\u00e1ul az autizmussal.<\/p>\n

\"F3.large\"<\/a>A t\u00fck\u00f6rneuronok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek, term\u00e9szet\u00e9nek kutat\u00e1sakor kider\u00fclt, hogy ezek a majom agyk\u00e9reg n\u00e9h\u00e1ny j\u00f3l k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolhat\u00f3 r\u00e9sz\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3k, ahol az ottani sejtek n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t teszik ki. Funkcion\u00e1lisan k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csoportokra oszthat\u00f3k, melyek egy-egy mozg\u00e1smint\u00e1ra szelekt\u00edven v\u00e1laszolnak. Ebben hasonl\u00edtanak a l\u00e1t\u00e1sfeldolgoz\u00f3 rendszer egyes r\u00e9szeihez, \u00e1m egy t\u00fck\u00f6rneuron a r\u00e1 jellemz\u0151 mozg\u00e1s \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9re \u00e9s v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ra egyar\u00e1nt reag\u00e1l.<\/p>\n

Az egyik gyakori k\u00eds\u00e9rleti paradigma, hogy a k\u00eds\u00e9rletben r\u00e9szt vev\u0151 majom vagy ember megfigyeli, ahogy a k\u00eds\u00e9rletvezet\u0151 bizonyos t\u00e1rgyakat megfog vagy a sz\u00e1j\u00e1hoz emel. A t\u00fck\u00f6rneuronok csoportja nem mutat fokozott aktivit\u00e1st puszt\u00e1n egy-egy eszk\u00f6z vagy \u00e9tel l\u00e1tt\u00e1n, sem pedig a mozg\u00e1s eszk\u00f6z n\u00e9lk\u00fcli \u201e\u00fcres\u201d l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1ra, hanem csak a t\u00e9nyleges mozdulat megfigyel\u00e9sekor vagy v\u00e9grehajt\u00e1sakor.<\/p>\n

Az elk\u00e9pzel\u00e9s szerint, amikor valaki megfigyeli egy m\u00e1sik szem\u00e9ly tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, az nemcsak a l\u00e1t\u00e1s feldolgoz\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl tudatosul, hanem bizonyos t\u00fck\u00f6rneuronok k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel, a saj\u00e1t motoros rendszer\u00e9vel szimul\u00e1lja a megfigyelt mozdulatokat. Ezzel a tov\u00e1bbiakban az adott mozdulatokhoz saj\u00e1t mag\u00e1ban kapcsol\u00f3d\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kokat, \u00e9rz\u00e9seket, c\u00e9lokat a megfigyelt szem\u00e9lyhez is hozz\u00e1rendeli. A megfigyel\u0151 agy\u00e1ban teh\u00e1t azok a folyamatok j\u00e1tsz\u00f3dnak le, amik akkor is, mikor \u0151 maga tervezi meg ugyanazt a mozg\u00e1st. Ilyen m\u00f3don pedig bele\u00e9lheti mag\u00e1t a megfigyelt szem\u00e9ly helyzet\u00e9be, \u00e9s predikci\u00f3t adhat a tov\u00e1bbiakra n\u00e9zve is.<\/p>\n

Ezekb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy a nagy pontoss\u00e1g\u00fa mozg\u00e1sszelektivit\u00e1s, \u00e9s annak pontos k\u00f6zvet\u00edt\u00e9se a megfelel\u0151 \u00e1llom\u00e1sokra, alapfelt\u00e9telek a rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben, \u00e9s a legapr\u00f3bb \u201ehuzaloz\u00e1si\u201d hib\u00e1k is rontj\u00e1k az \u00e9rtelmez\u00e9si k\u00e9pess\u00e9geket. Az elm\u00e9let egyes pontjainak bizony\u00edt\u00e1sa egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00f6nny\u0171 feladat, a megl\u00e9v\u0151 \u00e9s egyre-m\u00e1sra megjelen\u0151 \u00faj k\u00eds\u00e9rleti m\u00f3dszerek a s\u00e9rt\u00e9s hat\u00e1r\u00e1t s\u00farol\u00f3 vit\u00e1kat v\u00e1ltanak ki, m\u00e9g a legt\u00f6bbet id\u00e9zett foly\u00f3iratokban is. Amennyiben m\u00e9gis igaz a t\u00fck\u00f6rneuronok szerepe, a mozgat\u00f3 rendszernek az eddig gondoltn\u00e1l sokkal nagyobb jelent\u0151s\u00e9g juthat a kognit\u00edv folyamatokban.<\/p>\n

Hogy a t\u00fck\u00f6rneuronok pontosan mit is tov\u00e1bb\u00edtanak a mozdulatok megfigyel\u00e9s\u00e9b\u0151l, amivel a m\u00e1sik szem\u00e9ly tev\u00e9kenys\u00e9ge meg\u00e9rthet\u0151, annak kider\u00edt\u00e9s\u00e9hez majmokb\u00f3l \u00e1llnak rendelkez\u00e9sre elektrofiziol\u00f3giai k\u00eds\u00e9rletsorozatok. Ezek sor\u00e1n az \u00e1llatok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u0171 fog\u00f3kkal fogtak meg \u00e9lelmet, miut\u00e1n a k\u00eds\u00e9rletvezet\u0151 megmutatta nekik a haszn\u00e1latot.<\/p>\n

Az eredm\u00e9nyek azt mutatt\u00e1k, hogy a t\u00fck\u00f6rneuronok a tiszt\u00e1n mozgat\u00f3 neuronokhoz hasonl\u00f3 kimenetet adnak, \u00e9s \u201ebesz\u00e9d\u00fck\u201d t\u00e1rgya szerint k\u00e9tfel\u00e9 oszthat\u00f3k. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, hogy az egyik sejtcsoport csak szigor\u00faan megegyez\u0151 c\u00e9l\u00fa mozdulatsorokra reag\u00e1l (fog\u00f3val megfogni valamit), a m\u00e1siknak el\u00e9g, ha csak a mozdulat t\u00e1volabbi c\u00e9lja egyezik (fog\u00f3val vagy puszta k\u00e9zzel megfogni valamit). K\u00f6z\u00f6s benn\u00fck, hogy a mozg\u00e1s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t, c\u00e9lj\u00e1t k\u00f3dolj\u00e1k, vagyis nem puszt\u00e1n az izmok \u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00e1s\u00e1nak sorrendj\u00e9t, hanem a c\u00e9l megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1nak egyes elemeit. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul, a fog\u00f3val val\u00f3 fog\u00e1skor a m\u0171velet azonos f\u00e1zisaiban azonos sejtpopul\u00e1ci\u00f3k aktivit\u00e1sa fokoz\u00f3dik, ak\u00e1r ford\u00edtott, ak\u00e1r egyenesen m\u0171k\u00f6d\u0151 fog\u00f3val v\u00e9gzik.<\/p>\n

\"609929\"<\/a><\/p>\n

Tov\u00e1bbi k\u00eds\u00e9rletek r\u00e1mutattak a t\u00fck\u00f6rneuronok funkcion\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re is: amikor a majmok csak egy pap\u00edrszakad\u00e1st hallottak vagy l\u00e1tt\u00e1k a k\u00eds\u00e9rletvezet\u0151t, amint egy fal m\u00f6g\u00e9 ny\u00fal egy t\u00e1rgy\u00e9rt, a megfigyelt agyter\u00fcleteik a vizu\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3 hi\u00e1ny\u00e1ban is k\u00e9pesek voltak ugyanolyan aktivit\u00e1ssal m\u0171k\u00f6dni, mint amikor l\u00e1tj\u00e1k a teljes folyamatot. Tov\u00e1bb\u00e1, az ilyen hi\u00e1nyos ingerek eset\u00e9n is megfigyelhet\u0151k voltak benn\u00fck az adott mozg\u00e1s megtervez\u00e9sekor is m\u00e9rhet\u0151 agyi m\u0171k\u00f6d\u00e9sek, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a predikt\u00e1lt esem\u00e9nyeket is szimul\u00e1lva \u00e9rtett\u00e9k meg a hi\u00e1nyosan megfigyelt mozdulatsort, ami puszt\u00e1n a vizu\u00e1lis ingerek \u201eklasszikus\u201d feldolgoz\u00e1s\u00e1val nem lett volna lehets\u00e9ges.<\/p>\n

A rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3, k\u00f6zvetlen bizony\u00edt\u00e9koknak tekintett eredm\u00e9nyek majmokb\u00f3l vagy egy\u00e9b eml\u0151s\u00f6kb\u0151l sz\u00e1rmaznak. Az \u00e1llatokon elv\u00e9gezhet\u0151 invaz\u00edv k\u00eds\u00e9rleti technik\u00e1k nem alkalmazhat\u00f3k emberen, \u00edgy a hum\u00e1n t\u00fck\u00f6rneuron-rendszerr\u0151l l\u00e9nyegesen pontatlanabb inform\u00e1ci\u00f3k \u00e9rhet\u0151ek el. Az emberk\u00eds\u00e9rletek persze igyekeznek kiker\u00fclni a t\u00e9rbeli \u00e9s id\u0151beli felbont\u00e1s el\u00e9gtelens\u00e9g\u00e9t, \u00e9s k\u00f6zvetett bizony\u00edt\u00e9kokkal szolg\u00e1lni, amik azonban gyakran kev\u00e9ss\u00e9 meggy\u0151z\u0151ek. Annyi bizonyos, hogy ha egy\u00e1ltal\u00e1n l\u00e9tezik emberi t\u00fck\u00f6rneuron-rendszer, az sokkal sz\u00e9tsz\u00f3rtabban helyezkedhet el, mint a majmok agy\u00e1ban, m\u0171k\u00f6d\u00e9se pedig tal\u00e1n az \u00f6v\u00e9k\u00e9n\u00e9l is komplexebb.<\/p>\n

Am\u00edg azonban nem lehet \u00e9l\u0151, mozg\u00f3 emberben egy-egy sejt aktivit\u00e1s\u00e1t m\u00e9rni, addig m\u00e9g a t\u00fck\u00f6rneuron-rendszer l\u00e9tez\u00e9se is vita t\u00e1rgya marad.<\/p>\n

\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  Az ezredfordul\u00f3 k\u00f6r\u00fcl megjelent n\u00e9h\u00e1ny olyan publik\u00e1ci\u00f3, mely eg\u00e9szen \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezte a motoros tanul\u00e1s addig kialak\u00edtott k\u00e9p\u00e9t. Az az\u00f3ta is \u00e9l\u00e9nken vitatott t\u00fck\u00f6rneuron-rendszer egyszer\u0171 \u00e9s eleg\u00e1ns magyar\u00e1zatot k\u00edn\u00e1l a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mozg\u00e1sok megfigyel\u00e9ssel \u00e9s ut\u00e1nz\u00e1ssal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re, megtanul\u00e1s\u00e1ra. Miben \u00e1ll teh\u00e1t a \u201emajmol\u00e1s\u201d idegi h\u00e1ttere?<\/p>\n","protected":false},"author":55,"featured_media":1080,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,56],"tags":[113,112,114,115,78,76,74,80,77,73,75,116],"class_list":["post-1078","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-ttt","tag-attila","tag-ignacz","tag-ignacz-attila","tag-neuron","tag-nyuz","tag-technika","tag-termeszet","tag-tetekas","tag-tetekas-nyuz","tag-ttt","tag-tudomany","tag-tukorneuron"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1078"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/55"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1078"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1078\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1107,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1078\/revisions\/1107"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1080"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1078"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1078"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1078"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}