{"id":1070,"date":"2016-04-11T07:51:43","date_gmt":"2016-04-11T06:51:43","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1070"},"modified":"2016-04-12T18:14:32","modified_gmt":"2016-04-12T17:14:32","slug":"jeg-a-sivatagban-atacama-expedicio","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1070","title":{"rendered":"J\u00e9g a sivatagban? \u2013 Atacama Exped\u00edci\u00f3"},"content":{"rendered":"

Janu\u00e1r v\u00e9g\u00e9n nagy kalandba v\u00e1gott bele: a harmadik Atacama Exped\u00edci\u00f3val az Andokba utazott, hogy ott a sivatag \u00e9s a tundra saj\u00e1tos \u00f6sszeolvad\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lja. Az ELTE-n v\u00e9gzett Ign\u00e9czi \u00c1d\u00e1m geogr\u00e1fus egy t\u00e9v\u00e9s interj\u00fa \u00e9s egy f\u00e9nyk\u00e9pes \u00e9lm\u00e9nybesz\u00e1mol\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt a Ny\u00faznak is mes\u00e9lt tapasztalatair\u00f3l.<\/strong><\/p>\n

<\/p>\n

\u2013 Hogyan \u00e9rzed magad most, hogy v\u00e9ge az exped\u00edci\u00f3nak?<\/em><\/p>\n

\u2013 Ilyenkor felt\u00f6lt\u0151dik az ember, csak \u00e9lm\u00e9nyekkel, nem energi\u00e1val. F\u00e1radt vagyok, de el\u00e9gedett. Az \u00e9lm\u00e9nyeimet m\u00e9g rendszereznem kell, amiben sokat fog seg\u00edteni, hogy van egy csom\u00f3 k\u00e9p\u00fcnk, \u00e9s csom\u00f3 vide\u00f3t is csin\u00e1ltunk.<\/p>\n

\u2013 Ugorjunk vissza a kezdetekhez: honnan jutott\u00e1l el id\u00e1ig?<\/em><\/p>\n

\u2013 Egy Pest \u00e9s Szolnok k\u00f6z\u00f6tti falub\u00f3l, Farmosr\u00f3l j\u00f6ttem. Ott is j\u00e1rtam iskol\u00e1ba, ut\u00e1na pedig n\u00e9gy\u00e9ves gimibe mentem Szolnokra, a Verseghybe. Ott volt egy nagyon szuper f\u00f6ldrajz-t\u00f6rt\u00e9nelem tan\u00e1rom, \u00e9s vele \u201er\u00e1mozdultunk\u201d a f\u00f6ldrajzra, OKTV, di\u00e1kolimpia stb. A f\u00f6ldrajz mellett fizika fakult\u00e1ci\u00f3ra j\u00e1rtam, \u00fagy \u00e9reztem, hogy a re\u00e1l ir\u00e1nyban van t\u00f6bb potenci\u00e1l. \u00dagyhogy f\u00f6ldtudom\u00e1nyra j\u00f6ttem az ELTE-re, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az\u00e9rt, mert itt volt a legt\u00f6bb szakir\u00e1ny.<\/p>\n

Az els\u0151 \u00e9v fele k\u00f6r\u00fcl l\u00e1ttam, hogy a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s egy j\u00f3 \u201eforr\u00f3\u201d t\u00e9ma, ezzel \u00e9rdemes foglalkozni. Nekem ennek a f\u00f6ldrajzos megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se tetszett legink\u00e1bb, \u00fagyhogy f\u00f6ldrajzra szakosodtam. Nagy Bal\u00e1zzsal m\u00e1r az els\u0151 \u00e9v alatt \u201e\u00f6sszeakadtam\u201d, \u00e9s odamentem hozz\u00e1, hogy engem \u00e9rdekelnek az eljegesedett ter\u00fcletek, csin\u00e1ljunk egy TDK-t. Olyan j\u00f3l siker\u00fclt ez az anyag, hogy meg lehetett \u00edrni angolul, publik\u00e1lni lehetett, el lehetett vinni egy konferenci\u00e1ra. Ut\u00e1na pedig j\u00f6tt a diplomamunka az egykori k\u00e1rp\u00e1ti eljegesed\u00e9sekr\u0151l, itt m\u00e1r terepi munk\u00e1t is v\u00e9geztem. Az Atacama Exped\u00edci\u00f3 egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e1r 2012-ben elindult, \u00e9s m\u00e1r hallgat\u00f3 koromban nagyon tetszett.<\/p>\n

Azt\u00e1n a doktoriban szerettem volna valami kurrens dologgal foglalkozni, ami az eljegesed\u00e9sekhez k\u00f6thet\u0151, \u00e9s most zajlik, az ember szeme el\u0151tt. Ezt els\u0151sorban k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n lehet, mert Magyarorsz\u00e1gon nagyon kevesen foglalkoznak eljegesed\u00e9sekkel. Angli\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul nagyon er\u0151sek a sarkvid\u00e9ki kutat\u00e1sok, ez\u00e9rt elkezdtem oda \u00edrogatni, hogy \u201eengem ez nagyon \u00e9rdekelne, nincs valami?\u201d V\u00e9g\u00fcl \u00fagy hozta a szerencse, hogy Sheffieldbe ker\u00fcltem, \u00e9s ott most Gr\u00f6nlanddal foglalkozom.<\/p>\n

\"0222_16\"<\/a><\/p>\n

\u2013 Hogyan siker\u00fclt beker\u00fcln\u00f6d az exped\u00edci\u00f3ba?<\/em><\/p>\n

\u2013 Az exped\u00edci\u00f3 mindig n\u00e9gyf\u0151s. Nagy Bal\u00e1zs mint A F\u00f6ldg\u00f6mb f\u0151szerkeszt\u0151je \u00e9s mint f\u00f6ldrajztud\u00f3s, a tudom\u00e1nyos oldal\u00e9rt felel. Heiling Zsolt, A F\u00f6ldg\u00f6mb kiad\u00f3ja a szervez\u00e9s\u00e9rt felel, az anyagi h\u00e1tteret \u00e9s a m\u00e9diamegjelen\u00e9seket \u201etrombit\u00e1lja \u00f6ssze\u201d. A finansz\u00edroz\u00e1s A F\u00f6ldg\u00f6mb az Exped\u00edci\u00f3s Kutat\u00e1s\u00e9rt Alap\u00edtv\u00e1nyon kereszt\u00fcl megy, mag\u00e1nszem\u00e9lyek, c\u00e9gek, szponzorok seg\u00edtenek p\u00e9nzzel vagy felszerel\u00e9ssel. Zsolt egy\u00e9bk\u00e9nt villamosm\u00e9rn\u00f6k, ami t\u00f6k j\u00f3, mert a helysz\u00ednen csom\u00f3 k\u00fcty\u00fcnk van. Bal\u00e1zzsal \u0151k az \u00e1lland\u00f3 tagok, \u0151k ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k az eg\u00e9szet. Van m\u00e9g kett\u0151 hely, mert praktikusan n\u00e9gyen f\u00e9r\u00fcnk be egy terepj\u00e1r\u00f3ba. Ilyen egyszer\u0171 dolgok d\u00f6ntik el az eg\u00e9szet. Kor\u00e1bban Mari L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Nemerk\u00e9nyi Zsombor volt a k\u00e9t m\u00e1sik tag, gondolom, Bal\u00e1zs\u00e9k el\u0151sz\u00f6r \u0151ket k\u00e9rt\u00e9k meg. Most egyik\u00fck sem tudott j\u00f6nni. Nem mindenki tud elszakadni egy h\u00f3napra, ak\u00e1r a munk\u00e1ja, ak\u00e1r a csal\u00e1dja miatt. Enn\u00e9l a harmadik exped\u00edci\u00f3n\u00e1l mindenk\u00e9pp akartak egy profi fot\u00f3st-vide\u00f3st-operat\u0151rt, aki r\u00f6gz\u00edti \u00e9s dokument\u00e1lja az eg\u00e9szet, \u00e9s K\u00e1ll\u00f3 P\u00e9terre esett a v\u00e1laszt\u00e1s.<\/p>\n

Eddig mindig h\u00e1rom kutat\u00f3 plusz Zsolt alkotta a csapatot, most is kellett volna Bal\u00e1zs mell\u00e9 m\u00e9g valaki, aki \u201eszakmabeli\u201d, \u00e9s v\u00e1gja a tudom\u00e1nyos r\u00e9szt. Miut\u00e1n kimentem Angli\u00e1ba, Bal\u00e1zzsal tov\u00e1bbra is egy\u00fctt dolgoztam, \u00e9s el\u0151z\u0151 febru\u00e1rban k\u00fcld\u00f6tt egy e-mailt, hogy elkezdt\u00e9k szervezni a harmadik Ojos-k\u00f6rt, van-e kedvem menni? (Az Atacama-sivatagb\u00f3l kiemelked\u0151, 6893 m\u00e9teres Ojos del Salado a F\u00f6ld legmagasabb vulk\u00e1nja \u2013 a szerk.) Mondtam, hogy hogyne volna! \u00cdgy kezd\u0151d\u00f6tt\u2026 Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban nem fogj\u00e1k olyan szigor\u00faan a doktoranduszokat, mint itt, ez\u00e9rt nekem van id\u0151m. Arra is, hogy elmenjek, \u00e9s arra is, hogy ut\u00e1na r\u00e9szt vegyek a cikk\u00edr\u00e1sban. \u00c9n viszont kor\u00e1bban nem voltam ilyen magasan, 3500 m\u00e9ter f\u00f6l\u00e9 m\u00e9g nem mentem. Ez kicsit lutri volt, nem lehet tudni, hogy az ember tud-e majd alkalmazkodni a magass\u00e1ghoz.<\/p>\n

\u2013 Ezek szerint nemcsak lelkileg, hanem fizikailag is j\u00f3l fel kellett k\u00e9sz\u00fcln\u00f6d a \u201ekiruccan\u00e1sra\u201d.<\/em><\/p>\n

\u2013 Nem kell bonyolult dolgokra gondolni. Tavaly febru\u00e1rban j\u00f6tt az e-mail, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n lesz, de akkor m\u00e9g se p\u00e9nz, se semmi. Szeptember-okt\u00f3berre lettek meg a rep\u00fcl\u0151jegyek, \u00e9n is akkor kezdtem el beszerezni a felszerel\u00e9semet. A szponzorokt\u00f3l kaptunk ezt-azt, p\u00e9ld\u00e1ul h\u00e1l\u00f3zs\u00e1kot, de egy csom\u00f3 szem\u00e9lyes dolgot, al\u00e1\u00f6lt\u00f6zetet, bakancsot be kellett szerezni. A fizikai felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9st tavaly tavasszal kezdtem el, de \u201ecsak\u201d futottam, egy h\u00e9ten k\u00e9tszer-h\u00e1romszor 5-6 kilom\u00e9tert, hogy az \u00e1ll\u00f3k\u00e9pess\u00e9gem rendben legyen. Az, hogy izomzatilag hogyan \u00e1ll az ember, az majdnem mindegy. \u00dagyis le fog fogyni, mert egyr\u00e9szt keveset eszik az ember, m\u00e1sr\u00e9szt a szervezete nagyon sok kal\u00f3ri\u00e1t \u00e9get \u00e9s sok vizet is veszt. Bal\u00e1zs\u00e9k v\u00e1dlija mondjuk a fel\u00e9re zsugorodott! Itt egy\u00e9bk\u00e9nt nem volt sz\u00fcks\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb hegym\u00e1sz\u00f3tud\u00e1sra, mert ez egy trekking-cs\u00facs.<\/p>\n

\"0207_01\"<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

\u2013Hogyan b\u00edrt\u00e1tok a magaslati leveg\u0151t?<\/em><\/p>\n

\u2013 A magass\u00e1g nagyon sok mindent megnehez\u00edtett. Gyakorlatilag mindent, mert mindenhez kell oxig\u00e9n. Az embereken k\u00edv\u00fcl p\u00e9ld\u00e1ul a gener\u00e1tor \u00e9s az aut\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez is kell oxig\u00e9n. Azonban 5850 m\u00e9teren, a legfels\u0151 t\u00e1bor szintj\u00e9n, ahol a legt\u00f6bbet tart\u00f3zkodtunk, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 40%-kal kevesebb oxig\u00e9n van, a cs\u00facson pedig nagyj\u00e1b\u00f3l a fele. Ez m\u00e1r az a szint, ami t\u00e9nyleg megterheli az ember szervezet\u00e9t. Ilyenkor \u00e9tv\u00e1gytalan, nincs kedve semmihez, legink\u00e1bb az influenza t\u00fcneteihez lehet hasonl\u00edtani. Amikor kor\u00e1bban 2-3000 m\u00e9teren t\u00far\u00e1zgattam, mindig babos, energiad\u00fas kaj\u00e1kat ettem. F\u00f6nt szint\u00e9n ettem ilyeneket, \u00e9s rosszul lettem t\u0151l\u00fck. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem tudtam megem\u00e9szteni.<\/p>\n

Amikor m\u00e1r akklimatiz\u00e1l\u00f3dt\u00e1l, akkor m\u00e1r nem olyan rossz. De az els\u0151 p\u00e1r napban z\u00fagott \u00e9s f\u00e1jt a fej\u00fcnk, sz\u00e9d\u00fclt\u00fcnk, nem volt er\u0151nk. V\u00e9gig nagyon lass\u00faak voltunk, \u00e9s folyamatos l\u00e9gszomjunk volt. A l\u00e9gszomj nyugalmi \u00e1llapotban is el\u0151fordulhat: \u00fcl az ember h\u00e1trad\u0151lve, \u00e9s minden \u00e1tmenet n\u00e9lk\u00fcl elkezd lihegni. Ez k\u00e9t h\u00e9t ut\u00e1n m\u00e1r rohadt ideges\u00edt\u0151, \u00e9s m\u00e9g ideges\u00edt\u0151bb, amikor alv\u00e1s k\u00f6zben t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\n

Nekem k\u00e9s\u0151bb elm\u00falt a fejf\u00e1j\u00e1som, de tov\u00e1bbra sem volt energi\u00e1m. P\u00e9ld\u00e1ul amikor a meteorol\u00f3giai energetikai \u00e1llom\u00e1st leszerelt\u00fck, akkor a m\u0171szereket beraktuk egy dobozba. A doboz k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 10 kil\u00f3t nyomott, azt kellett visszavinni a 100-150 m\u00e9terre lev\u0151 kont\u00e9nerbe. Az m\u00e1r az utols\u00f3 el\u0151tti nap volt, addigra m\u00e1r v\u00e9gk\u00e9pp elf\u00e1radtam. A 150 m\u00e9tert a 10 kil\u00f3s dobozzal n\u00e9gy r\u00e9szletben teljes\u00edtettem\u2026 (nevet)<\/p>\n

\u2013 Mif\u00e9le kont\u00e9ner az, amit eml\u00edtett\u00e9l?<\/em><\/p>\n

\u2013 T\u00f6bb ilyen is van ott a k\u00f6rny\u00e9ken. A \u201980-as \u00e9vekben 6000 m\u00e9ter k\u00f6r\u00fcl, az argentin-chilei hat\u00e1ron lezuhant egy katonai helikopter, a legfels\u0151 kont\u00e9nert annak a ment\u00e9s\u00e9re h\u00fazt\u00e1k fel. De van egy pici kont\u00e9ner p\u00e9ld\u00e1ul 5000 m\u00e9teren, az Atacama-t\u00e1borban is. Kutat\u00f3k csak mi voltunk ott, \u00e1ltal\u00e1ban hegym\u00e1sz\u00f3csoportok j\u00e1rnak arra, akik otthagynak a kont\u00e9nerekben ezt-azt, ami m\u00e1r nem kell nekik. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy egyszer megs\u00f3ztam a te\u00e1mat. M\u00e1r \u00e9jjel megf\u0151ztem, beraktam a termoszba, \u00e9s reggelre pont olyan h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u0171 volt, hogy kellemesen tudtam inni. Azt hittem, hogy amit a hegym\u00e1sz\u00f3k otthagytak, az cukor, olyan nagy krist\u00e1lyos volt. H\u00e1t, tengeri s\u00f3 volt\u2026 (nevet)<\/p>\n

\"0205_01\"<\/a><\/p>\n

\u2013 Sok gondot okozott az extr\u00e9m id\u0151j\u00e1r\u00e1s?<\/em><\/p>\n

\u2013 Igen, b\u00e1r erre jobban fel lehet k\u00e9sz\u00fclni. Nagy a h\u0151ing\u00e1s, \u00e9s el\u00e9g nagy a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az \u00e1rny\u00e9k \u00e9s a naps\u00fct\u00e9ses r\u00e9sz k\u00f6z\u00f6tt. Er\u0151s \u00e9s gyors a kisug\u00e1rz\u00e1s, teh\u00e1t ha lemegy a nap, akkor t\u00edz percen bel\u00fcl legal\u00e1bb 5-6\u00b0C-ot esik a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet. Napk\u00f6zben nem volt kifejezetten hideg, ak\u00e1r 0\u00b0C-n\u00e1l melegebb is lehetett. Sokat sz\u00e1m\u00edtott p\u00e9ld\u00e1ul, hogy milyen sz\u00edn\u0171 ruh\u00e1ban voltunk\u2026 \u00c9jjel az\u00e9rt lement -20\u00b0C k\u00f6rny\u00e9k\u00e9re, de vitt\u00fcnk magunkkal m\u00ednusz harmincas h\u00e1l\u00f3zs\u00e1kot. S\u00e1torban aludtunk, azt m\u00e9g be is lehelt\u00fck, \u00fagyhogy ott nem nagyon ment -10\u00b0C al\u00e1 a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet. Azon az \u00e9jjelen, amikor a leghidegebb volt, szint\u00e9n belehelt\u00fck a s\u00e1trat, de nagyon gyorsan r\u00e1fagyott. A sz\u00e9l f\u00fajta a s\u00e1trat, ler\u00e1zta, \u00e9s arra \u00e9bredtem, hogy sz\u00e1lling\u00f3zik vissza az arcomra a d\u00e9r\u2026 (nevet)<\/p>\n

A sz\u00e9l \u00e1ltal\u00e1ban d\u00e9lut\u00e1nra t\u00e1mad fel, este f\u00faj, \u00e9s \u00e9jjel marad abba. Nagyon sz\u00e1raz a leveg\u0151, \u00e9s ez nagyon megviseli a ny\u00e1lkah\u00e1rty\u00e1kat, az orrot, sz\u00e1jat, torkot el\u00e9gg\u00e9 kik\u00e9sz\u00edti, emiatt elment a hangunk. Bereked az ember, nem tud ordib\u00e1lni, kedve \u00e9s leveg\u0151je sincs hozz\u00e1, ez\u00e9rt ha f\u00faj egy kis sz\u00e9l, az m\u00e1r pont el\u00e9g, hogy ne \u00e9rtse a m\u00e1sik ember szav\u00e1t. A sz\u00e9l \u00e1ltal sz\u00e1ll\u00edtott por \u00e9s a sz\u00e1raz leveg\u0151 miatt reggel gyakran arra \u00e9bredt\u00fcnk, hogy v\u00e9rzett az orrunk\u2026 A t\u00e1borunkn\u00e1l, majdnem 6000-en 3%-os relat\u00edv p\u00e1ratartalmat is m\u00e9rt\u00fcnk. Ott szinte \u00e9rzed, hogy a k\u00f6rnyezet kiszippantja a vizet a testedb\u0151l, \u00fagyhogy azt p\u00f3tolni kell.<\/p>\n

\u2013 Mire ir\u00e1nyultak a kutat\u00e1saitok?<\/em><\/p>\n

\u2013 Alapvet\u0151en az a c\u00e9l, hogy megismerj\u00fck a permafroszt tulajdons\u00e1gait azon a k\u00f6rny\u00e9ken. Az Atacama-sivatag, amely a F\u00f6ld legsz\u00e1razabb ter\u00fclete, a tengerszintt\u0151l majdnem 7000 m\u00e9terig tart, \u00e9s a fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9t Puna de Atacam\u00e1nak h\u00edvj\u00e1k. Mi az\u00e9rt h\u00edvjuk ezt az exped\u00edci\u00f3t Atacama Exped\u00edci\u00f3nak, mert a Puna de Atacama vagy a Sz\u00e1raz-Andok neve nem mond sokat Magyarorsz\u00e1gon, viszont az Atacama-sivatagot mindenki ismeri. Mi annak a legmagasabb r\u00e9sz\u00e9n dolgozunk, tulajdonk\u00e9ppen 4000 m\u00e9ter felett, \u00e9s azon bel\u00fcl is az 5-6000 m\u00e9teres z\u00f3na a leg\u00e9rdekesebb sz\u00e1munkra. Ez egy sz\u00e1raz, hiperarid, sivatagi k\u00f6rnyezet, nagyon kev\u00e9s v\u00edzzel. Elk\u00e9peszt\u0151en er\u0151s a p\u00e1rolg\u00e1s, amely ak\u00e1r az ezerszerese is lehet a csapad\u00e9knak. A felsz\u00ednen csak n\u00e9h\u00e1ny s\u00f3s t\u00f3 van, amely els\u0151sorban a felsz\u00edn al\u00f3l kapja az ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

Az 5000 m\u00e9teres z\u00f3n\u00e1t\u00f3l felfel\u00e9 m\u00e1r van valamennyi csapad\u00e9k, amely h\u00f3 form\u00e1j\u00e1ban hullik. A felsz\u00ednen j\u00e9g nincs, csak a h\u00f3b\u00f3l kialakult penitenteszek (csonth\u00f3t\u0171k \u2013 a szerk.). A lehullott h\u00f3 mennyis\u00e9ge nem el\u00e9g nagy, az olvad\u00e1s \u00e9s a szublim\u00e1ci\u00f3 viszont nagyon er\u0151s, \u00edgy h\u00f3 hosszabb t\u00e1von nem tud felhalmoz\u00f3dni a felsz\u00ednen, azaz gleccserek sem k\u00e9pz\u0151dhetnek. Itt nagy ter\u00fcletek vannak 6000 m\u00e9ter felett, m\u00e1shol ilyen magass\u00e1gban m\u00e1r b\u0151ven j\u00e9gfed\u00e9s van. Itt viszont nem, itt van a legmagasabban a h\u00f3hat\u00e1r a F\u00f6ld\u00f6n. Egy felszakadozott h\u00f3bor\u00edt\u00e1st kell elk\u00e9pzelni, amely a sz\u00e9l \u00e1ltal a m\u00e9lyed\u00e9sekbe hordott h\u00f3b\u00f3l \u00e1ll. M\u00e1r az elm\u00falt n\u00e9gy \u00e9v alatt is l\u00e1tsz\u00f3dott a h\u00f3 \u00e9s a penitenteszek mennyis\u00e9g\u00e9n, hogy a csapad\u00e9k mennyis\u00e9ge er\u0151sen ingadoz\u00f3. Teh\u00e1t a h\u00f3olvad\u00e9k nem megb\u00edzhat\u00f3 v\u00edzforr\u00e1s egy b\u00e1nya vagy egy telep\u00fcl\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

Mi van m\u00e9g? L\u00e1ttunk gleccsernyomokat, mor\u00e9n\u00e1kat, s\u0151t a felsz\u00ednen nagyon kis mennyis\u00e9gben olyan jeget is, amely gleccsermaradv\u00e1ny lehet. Teh\u00e1t kor\u00e1bban t\u00f6bb v\u00edz volt ezen a ter\u00fcleten, ami arr\u00f3l \u00e1rulkodik, hogy itt is voltak kl\u00edmaingadoz\u00e1sok. Vett\u00fcnk p\u00e1r mint\u00e1t a mor\u00e9n\u00e1kb\u00f3l lumineszcens vizsg\u00e1latokra, hogy megtudjuk a gleccserek kor\u00e1t.<\/p>\n

Az a l\u00e9nyegi k\u00e9rd\u00e9s, hogy a felsz\u00edn alatti j\u00e9ggel mi a helyzet, mennyi van, milyen magass\u00e1gn\u00e1l kezd\u0151dik, milyen ir\u00e1nyban \u00e9s sebess\u00e9ggel v\u00e1ltozik a hat\u00e1ra. Az el\u00e1sott h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti adatgy\u0171jt\u0151kkel meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy az adott helyen egy\u00e1ltal\u00e1n lehet-e j\u00e9g. Mintav\u00e9tellel, le\u00e1s\u00e1ssal \u00e9s geofizikai m\u00e9r\u00e9sekkel pedig l\u00e1tni lehet, hogy az \u00fcled\u00e9k tartalmaz-e vizet. Ezek az adatok sok mindent el\u00e1rulnak arr\u00f3l, hogy milyen periodicit\u00e1ssal t\u00f6rt\u00e9nik a fagy\u00e1s-olvad\u00e1s, milyen vastag az akt\u00edv r\u00e9teg, \u00e9s mennyi vizet szolg\u00e1ltat.<\/p>\n

\"0131_6\"<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

\u2013 Mire lehet majd felhaszn\u00e1lni az eredm\u00e9nyeiteket?<\/em><\/p>\n

\u2013 Ez egy hossz\u00fat\u00e1v\u00fa vizsg\u00e1lat, 2012 \u00f3ta zajlik, \u00e9s minimum 2020-ig tervezz\u00fck, ami nyolc \u00e9v. M\u00e1r most van n\u00e9gy \u00e9vnyi adatunk, \u00e9s abb\u00f3l az\u00e9rt m\u00e1r lehet k\u00f6vetkeztet\u00e9seket levonni a most zajl\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sok ir\u00e1ny\u00e1ra \u00e9s dinamik\u00e1j\u00e1ra vonatkoz\u00f3an. Az egyetemi k\u00f6zegb\u0151l \u00e9rkezhetn\u00e9nek erre olyan kritik\u00e1k, hogy negyven \u00e9v jobb lenne. Persze, hogy jobb lenne, de ha nincs, akkor \u201eabb\u00f3l f\u0151z\u00fcnk, ami van\u201d. \u00c9s nagyon fontos hozz\u00e1tenni, hogy m\u00e1s, ilyen jelleg\u0171 ter\u00fcletr\u0151l nincs n\u00e9gy \u00e9vnyi adat! Ez az \u00fagynevezett \u201eandoki sz\u00e1raz \u00e1tl\u00f3nak\u201d a r\u00e9sze, amely egy 1000 kilom\u00e9teres szakasza az Andoknak, ahonnan szinte semmi adat nincsen, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a magasabb r\u00e9gi\u00f3kb\u00f3l. Meteorol\u00f3giai \u00e1llom\u00e1sok sincsenek, csak lent, 3-4000 m\u00e9teren. Borzaszt\u00f3an adathi\u00e1nyos ter\u00fclet, teh\u00e1t gyakorlatilag b\u00e1rmit megm\u00e9r ott az ember, azzal m\u00e1r pion\u00edr. M\u00e9g geomorfol\u00f3giai t\u00e9rk\u00e9pek sincsenek, \u00e9s azt sem tudj\u00e1k pontosan, hogy az Ojos mikor t\u00f6rt ki utolj\u00e1ra.<\/p>\n

Itt, az ELTE-n most m\u00e1r hat tansz\u00e9k kapcsol\u00f3dott be a munk\u00e1ba. Bal\u00e1zs\u00e9k m\u00e1r r\u00e9gebben is vettek \u00fcled\u00e9kmint\u00e1kat, ezekn\u00e9l vizsg\u00e1lj\u00e1k, hogy hogyan mozog benn\u00fck a v\u00edz, mennyit tudnak megtartani. Ez alapvet\u0151en azt seg\u00edt meg\u00e9rteni, hogy a v\u00edzforr\u00e1s hogyan viselkedik.<\/p>\n

\u2013 Milyen tov\u00e1bbi m\u00f3dszereket alkalmaztatok?<\/em><\/p>\n

\u2013 Id\u00e9n el\u0151sz\u00f6r v\u00e9gezt\u00fcnk p\u00e9ld\u00e1ul geoelektromos m\u00e9r\u00e9seket. Ez egy geofizikai feladat, ahol az \u00fcled\u00e9k elektromos ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1t m\u00e9ri meg az ember, amelyb\u0151l az \u00fcled\u00e9k egy\u00e9b tulajdons\u00e1gait ismerve lehet k\u00f6vetkeztetni arra, hogy mekkora a v\u00edztartalma. Ebb\u0151l rem\u00e9nyeink szerint ki lehet kalkul\u00e1lni, hogy hol van az alapk\u0151zet, illetve hogy milyen m\u00e9lyen van a fagyott v\u00edz als\u00f3 hat\u00e1ra.<\/p>\n

Sz\u00e9lcsapd\u00e1kat is kihelyezt\u00fcnk, hiszen ez egy borzaszt\u00f3an szeles ter\u00fclet, ami l\u00e1tszik a szikl\u00e1kon is. Az uralkod\u00f3 sz\u00e9l fel\u0151li oldalukon er\u0151s sz\u00e9lmar\u00e1sform\u00e1kat lehet l\u00e1tni, a m\u00e1sik oldalukon szinte semmit. \u00dagyhogy nagyon er\u0151s a sz\u00e9l, de err\u0151l sincsenek pontos inform\u00e1ci\u00f3k olyan magasr\u00f3l. Vannak ott megaripple-k is, amelyek olyanok, mint a homokfodrok, csak sokszorosa a m\u00e9ret\u00fck, \u00e9s nagyon furcsa anyagb\u00f3l vannak. A fodrok egym\u00e1st\u00f3l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1ga 10-15 m\u00e9ter, \u00e9s t\u00f6bb m\u00e9ter magasak is lehetnek. Szint\u00e9n k\u00e9rd\u00e9ses, hogy ezek hogyan k\u00e9pz\u0151dnek. Milyen er\u0151s szelek f\u00fajhatnak ott, hogy ilyen form\u00e1kat tudnak l\u00e9trehozni?<\/p>\n

A Meteorol\u00f3giai Tansz\u00e9k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel fel\u00e1ll\u00edtottunk egy meteorol\u00f3giai energetikai \u00e1llom\u00e1st, amely persze m\u00e9rt h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet \u00e9s szelet is, de a legt\u00f6bb r\u00e1csatlakoztatott m\u0171szer azt m\u00e9rte, hogy milyen glob\u00e1lsug\u00e1rz\u00e1s j\u00f6n, mi ver\u0151dik vissza, \u00e9s milyen az energia \u00fatja az \u00fcled\u00e9kben. Volt el\u00e1sva is egy csom\u00f3 h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletm\u00e9r\u0151 \u00e9s nedvess\u00e9gm\u00e9r\u0151, illetve egy energetikai m\u0171szer, amely azt m\u00e9rte, hogy mennyi energia j\u00f6tt fel\u00fclr\u0151l, \u00e9s mennyi ment tov\u00e1bb. Az olvad\u00e1s miatt nagyon fontos, hogy most m\u00e1r nemcsak azt l\u00e1tjuk, hogy a v\u00edz hogyan tud mozogni az \u00fcled\u00e9kben, hanem azt is, hogy a h\u0151energia hogyan terjed benne. A h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletm\u00e9r\u00e9sekkel egy\u00fctt ez m\u00e1r igen komplex k\u00e9pet biztos\u00edt.<\/p>\n

Fontosak a biol\u00f3giai vizsg\u00e1latok is. A s\u00f3s tavak tele vannak alg\u00e1val \u00e9s mikrobi\u00e1lis \u00e9lettel, ez\u00e9rt az \u00fcled\u00e9kb\u0151l, a v\u00edzb\u0151l \u00e9s a biol\u00f3giai k\u00e9rgekb\u0151l is vett\u00fcnk mint\u00e1kat. Ezek tal\u00e1n nem annyira izgalmasak, mert ilyesmiket m\u00e1shol is vizsg\u00e1ltak m\u00e1r. Viszont 6000 m\u00e9ter k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u00e9s ann\u00e1l magasabban is vannak kis olvad\u00e9kv\u00edztavak, a legm\u00e9lyebbek is 1-2 m\u00e9ter m\u00e9lyek \u00e9s 100-200 m\u00e9ter sz\u00e9lesek. Ezek h\u00f3olvad\u00e9kb\u00f3l \u00e9s a permafroszt olvad\u00e9kviz\u00e9b\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkoznak. Itt van a f\u00f6ld legmagasabb tava is, 6500 m\u00e9teren, persze nem \u00e1lland\u00f3, de id\u0151szakosan jelen van. Van-e ezekben \u00e9let? Persze, ahol v\u00edz van, ott nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel van \u00e9let is, de ezt sem vizsg\u00e1lta m\u00e9g senki. Bal\u00e1zs\u00e9k m\u00e1r k\u00e9t \u00e9ve is vettek egyszer\u0171 mint\u00e1kat, most pedig m\u00e1r komolyabb mintavev\u0151 eszk\u00f6z\u00f6ket vitt\u00fcnk. Nagyon \u00e9rdekes, extremofil \u00e9l\u0151l\u00e9nyek, mikroorganizmusok ker\u00fcltek el\u0151, melyeket most a Mikrobiol\u00f3giai Tansz\u00e9ken vizsg\u00e1lnak. Ennek vannak konzekvenci\u00e1i a most nagyon divatos asztrobiol\u00f3gi\u00e1ban is, mert az \u00e1ltalunk vizsg\u00e1lt ter\u00fcleten egy\u00fctt jelennek meg a sivatag \u00e9s a tundra jellemz\u0151i, \u00e9s p\u00e9ld\u00e1ul a Mars is ilyen hely.<\/p>\n

\"0131_1\"<\/a><\/p>\n

\u2013 R\u00e9szt fogsz venni a k\u00f6vetkez\u0151 exped\u00edci\u00f3(k)ban is?<\/em><\/p>\n

\u2013 Ez att\u00f3l is f\u00fcgg, hogy a t\u00f6bbiek meg voltak-e el\u00e9gedve a munk\u00e1mmal, \u00e9s azon is m\u00falik, hogy m\u00e1s r\u00e1\u00e9r-e, \u00e9n r\u00e1\u00e9rek-e, vagy hogy mi lesz akkor az aktu\u00e1lis feladat. Az biztos, hogy most nagyon intenz\u00edven r\u00e9szt fogok venni az ut\u00f3feldolgoz\u00e1sban. Azt\u00e1n k\u00e9t \u00e9v m\u00falva, ha nem is megyek ki, att\u00f3l m\u00e9g r\u00e9szt vehetek az ut\u00f3munk\u00e1latokban. Jelenleg az \u00c1ltal\u00e1nos \u00e9s Alkalmazott F\u00f6ldtani Tansz\u00e9kr\u0151l, a Meteorol\u00f3giai Tansz\u00e9kr\u0151l, a Mikrobiol\u00f3giai Tansz\u00e9kr\u0151l, a Term\u00e9szetf\u00f6ldrajzi Tansz\u00e9kr\u0151l, a K\u00f6rnyezet- \u00e9s T\u00e1jf\u00f6ldrajzi Tansz\u00e9kr\u0151l, valamint az MTA CSFK F\u00f6ldrajztudom\u00e1nyi Int\u00e9zett\u0151l \u00f6sszesen nyolc kutat\u00f3 dolgozik ezeken az \u00fcgyeken. Ehhez j\u00f6n m\u00e9g Zsolt \u00e9s P\u00e9ter, akik els\u0151sorban a tudom\u00e1nyon k\u00edv\u00fcli \u00fcgyekkel foglalkoznak, illetve \u00e9n a University of Sheffield-r\u0151l.<\/p>\n

Bemutattuk a munk\u00e1t Atacama r\u00e9gi\u00f3 korm\u00e1nyz\u00f3j\u00e1nak \u00e9s a kabinetj\u00e9nek is, \u00e9s \u0151k elvittek minket egy helyi p\u00e1ly\u00e1zati szervhez, akik f\u0151leg tudom\u00e1nyos-innov\u00e1ci\u00f3s dolgokkal foglalkoznak. Azt l\u00e1ttuk, hogy nagyon \u00e9rdekeln\u00e9 \u0151ket a t\u00e9rs\u00e9g hidrogeol\u00f3gi\u00e1ja is. A ter\u00fclet\u00fcnkh\u00f6z legk\u00f6zelebbi nagyv\u00e1ros, a sz\u00e1zezres Copiap\u00f3 4-5 \u00f3r\u00e1nyira van terepj\u00e1r\u00f3val, ott p\u00e9ld\u00e1ul a felsz\u00edn al\u00f3l szerzik az iv\u00f3vizet. Azt azonban nem tudj\u00e1k, hogy az hogyan ker\u00fcl oda. Ez egy nagyon nagy ter\u00fclet, \u00fagyhogy itt rengeteg mindent lehet m\u00e9g csin\u00e1lni. A chileiek val\u00f3sz\u00edn\u0171leg besz\u00e1lln\u00e1nak az anyagiakba is, \u00e9s ebben az esetben t\u00e9rben \u00e9s a tev\u00e9kenys\u00e9geket tekintve is ki lehetne terjeszteni a kutat\u00e1sainkat.<\/p>\n

\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Janu\u00e1r v\u00e9g\u00e9n nagy kalandba v\u00e1gott bele: a harmadik Atacama Exped\u00edci\u00f3val az Andokba utazott, hogy ott a sivatag \u00e9s a tundra saj\u00e1tos \u00f6sszeolvad\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lja. Az ELTE-n v\u00e9gzett Ign\u00e9czi \u00c1d\u00e1m geogr\u00e1fus egy t\u00e9v\u00e9s interj\u00fa \u00e9s egy f\u00e9nyk\u00e9pes \u00e9lm\u00e9nybesz\u00e1mol\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt a Ny\u00faznak is mes\u00e9lt tapasztalatair\u00f3l.<\/p>\n","protected":false},"author":60,"featured_media":1071,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,58],"tags":[109,105,110,111,107,78,106,108,80,77],"class_list":["post-1070","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-foldal","category-interju","tag-atacama","tag-elte","tag-expedicio","tag-igneczi-adam","tag-mate","tag-nyuz","tag-telek","tag-telek-mate","tag-tetekas","tag-tetekas-nyuz"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1070"}],"collection":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/60"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1070"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1070\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1105,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1070\/revisions\/1105"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1071"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1070"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1070"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1070"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}