{"id":1036,"date":"2016-04-18T08:00:20","date_gmt":"2016-04-18T07:00:20","guid":{"rendered":"http:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1036"},"modified":"2016-04-25T11:38:12","modified_gmt":"2016-04-25T10:38:12","slug":"kilencedik-utas-a-bolygo-a-naprendszer-elfeledett-gyermeke","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/nyuz.elte.hu\/?p=1036","title":{"rendered":"Kilencedik utas: A bolyg\u00f3 \u2013 A Naprendszer elfeledett gyermeke"},"content":{"rendered":"

Legt\u00f6bbetek val\u00f3sz\u00edn\u0171leg tiszt\u00e1ban van vele, hogy a F\u00f6ld, illetve a F\u00f6ld bioszf\u00e9r\u00e1j\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nelme sor\u00e1n megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00fcnk jellegzetes kihal\u00e1si esem\u00e9nyeket. Legismertebb ezek k\u00f6z\u00fcl a kr\u00e9ta-tercier kihal\u00e1si esem\u00e9ny, amely t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a \u2013 sokak \u00e1ltal leny\u0171g\u00f6z\u0151nek tartott \u2013 dinoszauruszok kipusztul\u00e1s\u00e1\u00e9rt is felelt, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 65 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt.<\/strong><\/p>\n

Rengeteg tudom\u00e1nyos t\u00e9zis \u00e1ll a mai napig, amelyek bizony\u00edtani v\u00e9lik a t\u00f6meges kihal\u00e1sokat (drasztikusan meger\u0151s\u00f6d\u0151 glob\u00e1lis vulk\u00e1ni tev\u00e9kenys\u00e9g, meteor becsap\u00f3d\u00e1s, klimatikus viszonyok viszonylag hirtelen megv\u00e1ltoz\u00e1sa), \u00e1m egyiket sem siker\u00fclt mindeddig teljes szil\u00e1rds\u00e1ggal bizony\u00edtani. \u00c9n egy kev\u00e9ss\u00e9 ismert, azonban az ut\u00f3bbi id\u0151ben \u00fajra felkapott te\u00f3ri\u00e1t szeretn\u00e9k ismertetni most veletek, a Naprendszer kilencedik bolyg\u00f3j\u00e1nak (Nemezisnek) elm\u00e9let\u00e9t.<\/p>\n

David Raup<\/strong> \u00e9s Jack Sepkoski<\/strong> paleontol\u00f3gusok 1984-ben publik\u00e1lt\u00e1k kutat\u00e1suk eredm\u00e9ny\u00e9t, amelyben az elm\u00falt 250 milli\u00f3 \u00e9v id\u0151sor-anal\u00edzis\u00e9vel bizony\u00edtani v\u00e9lt\u00e9k, hogy a F\u00f6ldi fajok kihal\u00e1sai trendet mutatnak. Ezzel egy\u00fctt \u2013 az addig nem felt\u00e9tlen \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 kiv\u00e1lt\u00f3 okokat c\u00e1folv\u00e1n \u2013 periodicit\u00e1st ki\u00e1ltottak, ezt a peri\u00f3dust egy k\u00f6r\u00fclbel\u00fcli 26 milli\u00f3 \u00e9vben meghat\u00e1rozv\u00e1n. Ez teh\u00e1t azt jelenti, hogy (statisztikailag) 26 milli\u00f3 \u00e9vente \u2013 egy felt\u00e9telezhet\u0151en k\u00fcls\u0151 kiv\u00e1lt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra – a F\u00f6ldi bioszf\u00e9ra kataklizmikus v\u00e1ltoz\u00e1son megy kereszt\u00fcl.<\/p>\n

\"let\u00f6lt\u00e9s3\"<\/a><\/p>\n

Csillag\u00e1szok \u00e9s asztrofizikusok sz\u00e9p sz\u00e1ma kih\u00edvva \u00e9rezte mag\u00e1t, hogy magyar\u00e1zatot tal\u00e1ljon egy ilyen extraterresztrikus kiv\u00e1lt\u00f3 okra. Elk\u00e9pzelhet\u0151nek tartott\u00e1k, hogy egy k\u00f6zeli, \u00fagynevezett \u201ev\u00f6r\u00f6s-t\u00f6rpe\u201d vagy \u201ebarna-t\u00f6rpe\u201d kiv\u00e1lt\u00f3ja lehet ilyen ciklusoknak, ha a Nappal valamilyen kering\u00e9si harm\u00f3ni\u00e1ban van. Eleinte ezt a hipotetikus t\u00f6rpecsillagot nevezt\u00e9k \u201eNemezisnek\u201d. Az\u00f3ta a galaktikus k\u00f6rnyezet\u00fcnket \u00e9rint\u0151 felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9sek megmutatt\u00e1k, hogy sokkal kevesebb ilyen t\u00f6rpecsillag l\u00e9tezik, mint azt eleinte felt\u00e9telezt\u00e9k (minden hatodik csillagra jut egy), \u00e9s sosem detekt\u00e1ltak ilyen objektumot a k\u00f6rnyezet\u00fcnkben. Egy m\u00e1sik korai feltev\u00e9s szerint a Naprendszer saj\u00e1t mozg\u00e1sa a Tej\u00fatrendszer s\u00edkj\u00e1ban id\u0151nk\u00e9nt oszcill\u00e1ci\u00f3kat gerjeszthet az Oort-felh\u0151ben, annak anyag\u00e1t a Naprendszer fel\u00e9 l\u00f6kve\u00a0 (Az Oort-felh\u0151\u201eapr\u00f3\u201d, jeges bolyg\u00f3magok t\u00e1rsulata, ami egy teoretikus g\u00f6mbk\u00e9nt veszi k\u00f6r\u00fcl a Naprendszert 2 f\u00e9ny\u00e9v t\u00e1vols\u00e1gra, \u00e9s kijel\u00f6li a kozmol\u00f3giai hat\u00e1rt k\u00f6zte \u00e9s az \u0171r k\u00f6z\u00f6tt.). Azonban ennek gyakoris\u00e1ga 33 milli\u00f3 \u00e9vente lehets\u00e9ges, ami nem konzisztens a kihal\u00e1sok gyakoris\u00e1g\u00e1val, \u00edgy ennek elm\u00e9lete is megbukott.<\/p>\n

\"let\u00f6lt\u00e9s4\"<\/a><\/p>\n

A harmadik elk\u00e9pzel\u00e9st, az akkor m\u00e9g csak \u201ePlanet X\u201d n\u00e9ven ismert bolyg\u00f3modell lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t 1985-ben Daniel Whitmire<\/strong> professzor \u00e9s koll\u00e9g\u00e1ja John Matese<\/strong> \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel (az\u00f3ta Nemezisk\u00e9nt is utalnak r\u00e1). A te\u00f3ria szerint egy Neptunuszon t\u00fali kilencedik bolyg\u00f3 is kering a Nap k\u00f6r\u00fcl. Ahhoz, hogy ilyen befoly\u00e1st gyakorolhasson a F\u00f6ldi \u00e9letre, a modellhez sz\u00fcks\u00e9g volt az akkor m\u00e9g csak felt\u00e9telezett Kuiper-\u00f6vre (Neptunuszon t\u00fali kisbolyg\u00f3 gy\u0171r\u0171), \u00e9s egy \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 h\u00e9zagra a Kuiper-\u00f6v\u00f6n, amely legal\u00e1bb 7,5 milli\u00e1rd km sz\u00e9les. Term\u00e9szetesen az\u00f3ta felfedezt\u00e9k a Kuiper-\u00f6vet \u00e9s val\u00f3ban tal\u00e1ltak rajta egy hasonl\u00f3 nagys\u00e1g\u00fa h\u00e9zagot is, azonban Nemezisnek se h\u00edre, se hamva.<\/p>\n

A Kuiper-\u00f6vben folyamatosan tal\u00e1lnak nagyobb objektumokat, amely arra sarkallja a kutat\u00f3kat, hogy \u00fajra tesztelj\u00e9k Nemezis elm\u00e9let\u00e9t. Ezek a kisbolyg\u00f3k – mint p\u00e9ld\u00e1ul a Sedna (ami nem is olyan kicsi) – olyan mozg\u00e1si anom\u00e1li\u00e1kkal rendelkeznek, amelyek egy legal\u00e1bb 10 F\u00f6ld t\u00f6meg\u0171 planetoid jelenl\u00e9t\u00e9re engednek k\u00f6vetkeztetni. P\u00e1ly\u00e1juk er\u0151sen elny\u00falt, nagyon hossz\u00fa ellipszis, melyre eddig nem tal\u00e1ltak szil\u00e1rd magyar\u00e1zatot a kutat\u00f3k.<\/p>\n

M\u00e1rcius 24-\u00e9n Dr. Michael Brown<\/strong> (aki a Pluto lefokoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l is h\u00edres) a Twitteren k\u00f6zz\u00e9tett posztj\u00e1ban egy olyan uo3L91-re keresztelt KBO (Kuiper-belt object) felfedez\u00e9s\u00e9t jelentette be, amely tov\u00e1bbi indirekt bizony\u00edt\u00e9k\u00e1ul szolg\u00e1l egy ekkora test jelenl\u00e9t\u00e9re. De m\u00e9gis\u2026 hogy lehets\u00e9ges, hogy egy ekkora testet eddig nem siker\u00fclt detekt\u00e1lnunk?<\/p>\n

A \u201eKilencedik bolyg\u00f3\u201d a Naprendszer korai st\u00e1dium\u00e1ban, amikor m\u00e9g az ismert bolyg\u00f3k is kialakul\u00f3ban voltak, egy akkori nagy er\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra l\u00f6k\u0151dhetett ki a mai m\u00e9ltatlanul elny\u00falt p\u00e1ly\u00e1j\u00e1ra, ami Dr. Brown \u00e9s csapata szerint k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 150 milli\u00e1rd km (75-sz\u00f6r hosszabb, mint a Pluto\u00e9). Fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t tekintve val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egy Jupiter t\u00edpus\u00fa g\u00e1z\u00f3ri\u00e1s magkezdem\u00e9nye lehetett, ami magyar\u00e1zza a szokatlanul nagy t\u00f6meg\u00e9t.<\/p>\n